Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-21 / 178. szám

4 Sport 1990. július 21., szombat Exkluzív interjú Gallov Rezsővel Evezős ob Szeged—Kanada—Budapest Hegszületett Negyvenkét év tapasztalatával a sportminiszteri bársonyszékben Újságírók bátorsága — Igényli a kritikát az ötödik... Mozgalmasan kezdődött első munkanapja az új „sportminiszternek". Reggel bemutatkozott leendő munkatársainak, ezután részt vett elődjének, Tibor Tamásnak a búcsúztatásán, majd megtartotta első sajtótájékoztatóját. Tennivalója később is akadt szép számmal Gallov Rezsőnek — várta a tévé, a rádió,, különböző ügyekben kellett tárgyalnia —, ám mégis készségesen állt rendelkezésünkre. Mondván, Szegednek, no meg a személyes, régi ismeretségnek mindenképpen kijár annyi előjog, hogy ne várakoztassa a kollégát. Amint helyet foglaltunk az elnöki szobában, rögvest a dolgok közepébe vágya közöltem vele, „második szülővárosában" mily osztatlan elismerést és örömet váltott ki, hogy a .szakmát" valóban értő, ízzig-vérig igazi sportember került erre az irigylésre cseppet sem méltó posztra. ELső reflexióként elhárította magától az elismerést, de szavaiból kicsengett, jóleső érzéssel veszi, hogy a varázslatos gyermekkort és diákéletet megteremtő városban nem feledkeztek meg róla. — Bár nem Szegeden születtem, mégis azt vallom, onnan származom! — utalt a városhoz való ragaszkodására. — Hadd emlékeztessek arra, hogy Szeged révén tanultam meg, mit jelent vidéken felnőni, azzal a becsvággyal, hogy majd élsportoló lehet belőlem. Nagyon büszke vagyok erre és lokálpatriótaként mindig úgy emlékezem a városra, mint legszebb éveim színhelyére. A Radnóti gimnáziumra éppen úgy, mint a SZUE-ban eltöltött évekre, az akkori csapatra, az egykori társakra. Ezek olyan emlékek, melyeket soha nem felejtek el. Szeged nekem már akkor is hamisítatlan sportváros volt. Mindig is megkülönböztetett figyelemmel kísértem, mi történik otthon? Tudom, hogy milyen gondok voltak a labdarúgócsapat körül, remélem, ezektől függetlenül jól szerepel majd az NB I-ben. Szorítok a pólosokért — tavasszal láttam a Vasas elleni mecscsüket —, jó lenne, ha ragaszkodnának most betöltött szerepükhöz és ismét az első négy között végeznének A nosztalgiázás után más vizekre hajóztunk, az OSH, vagy ahogyan hamarosan nevezik, a Nemzeti Testnevelési és Sporthivatal elnöki székének elfoglalása került szóba. © A jól értesültek szerint, már áprilisban elhangzott, hogy Gallov Rezső a várományosa ennek a tisztnek. Volt alapja ennek a híresztelésnek? — Hónapok óta húzódó, feszültséget okozó folyamat előzte meg kinevezésemet. Különböző nevek sorjáztak, úgymint dr. Aján Tamásé, dr. Frenkl Róberté, Németh. Miklósé, hogy csak pár személyt említsek. Az első telefont áprilisban kaptam Kanadában. Május közepétől a hónap végéig itthon voltam szabadságon, s akkor találkoztam a pártok sportszekcióival. Többen megkerestek, mint például Gyarmati Dezső, dr. Török Ferenc, és ezt egyfajta jelenségként fogtam föl, hiszen a kormányzópárt, a koalíció és az ellenzék sportszakértői egyöntetűen voksoltak mellettem. © Ezek olyan „kóstolgató" beszélgetések voltak, ha jól tudom, akkor még semmi nem dőlt el... — Valóban így van, senki nem ígért semmit a másiknak. Ezután találkoztam a miniszterrel, dr. Andrásfalvy Bertalannal. Beszélgetésünkkor nem azt mondta, legyek én az elnök, hanem afelől érdeklődött, vállalnék-e felelős beosztást a sporthivatal vezetésében? Közöltem vele, ha engem a magyar sport hív, igényli jelenlétemet, szükség van szolgálataimra — nekem teljesen mindegy, milyen beosztásban — válaszom egyértelműen az igen! Sok időt, 42 évet töltöttem a magyar sport szolgálatában és mindent, amit ebben az életben kaptam, azt a sportnak köszönhetem! Ezért is mondtam igent. Ennek tudatában utaztam vissza Kanadába, ahol június 20-25 körül kaptam egy táviratot, amiben kérte a miniszter, hogy június végéig térjek haza. Viszszajöttem, a többi ismert. © Fél évtizedet az Atlanti-óceán túlsó partján töltött, de távolból is figyelte az itthon történteket, így tisztában van honi sportéletünkkel. Menynyi előnye származhat abból a magyar sportnak, hogy öt évig más világbai} gyűjthetett tapasztalat®, kat, il etve nem há rány-e, nogy ennyi ideig „in. ««.: — Nem látom drámainak a helyzetet Egyszer már huzamosabb ideig, hét évig dolgoztam Kanadában, és amikor visszatértem, semmiféle nehézségem nem volt a visszailleszkedéssel. Különben meg rendkívül szoros kapcsolatot tartottam fenn a magyar sporttal, információban nem szenvedtem hiányt. El kell azt is mondanom, nekem nem voltak elnöki ambícióim. Kanadában, ha nem is fényűzően, de jól és nyugodtan éltem családommal. Mégis örömmel jöttem, mert biztos vagyok benne, akik engem választottak erre a pozícióra, mérlegeltek minden körülményt. Szeretném megjegyezni, annak nemcsak hátrányai vannak, ha az ember huzamosabb ideig van távol hazájától. Mindenképpen jó, hogy előítéletektől mentesen érkezhettem haza, így legalább negatív befolyásoltságok nélkül láthatok feladataimhoz. Szemléletem ismert, sportpárti vagyok, de egyik politikai szervezethez sem tartozom! Tisztában vagyok vele, azzal is számolnom kell, hogy a tájékozódás, a lehetőségek felmérése időt igénye! Jól tudom, az idő érték, és sürget, mégsem vagyok hajlandó száguldani, mint egy amerikai, akinek mindegy, hogy hova. csak gyorsan odaérjen. Nem, én kapkodni nem fogok! Ami tapasztalataimat illeti, Kanadának nincsenek olyan sporthagyományai, mint nekünk, de sportvezetésében igenis vannak, melyeket nekünk is illik megszívlelnünk! A szemléletüket például ... A Sport Canada fölajánlja szolgáltatásait, fölkínálja lehetőségeit szoros együttműködésre kéri a szövetségeket kölcsönös, segítőkész bírálatokkal kristályosítják nézeteiket Nem a felszólítás, diktálás és utasítás dominál a kapcsolattartásban. © Nem is oly rég, szerencsésnek semmiképpen sem mondható nyilatkozatok láttak napvilágot a magyar sportról. Kétségbeesést, nyugtalanságot, ellenszenvet váltottak ki e megnyilvánulások... — Tudom, hallottam ezekről. Az elmúlt hetekben, részben még Kanadában, részben itthon, alkalmam volt figyelemmel kísérni azt a rendkívül heves, mondhatom, viharos reakciót, ami az élsport státusának és helyének meghatározása miatt tört ki az újságírók körében és más fórumokon. Meggyőződésem, félreértésről volt szó. Mint újságíró és sportvezető, mindig helytelenítettem, ha az élsportot bárki szembeállította a sport és testnevelés akármelyik formájával! Ezeket a kérdéseket mindenkor egységben kell kezelni mindazoknak, akik a magyar sport ügyét intézik. Ismerni kell a megkülönböztető sajátosságokat, de semmiféle alá- vagy fölérendelési viszonynak helye nincs! © Korábban a sajtó és a hivatal kapcsolata, i'urymond, nem volt felhőtlen. Az új „sportminiszter" hogyan kíván ezen változtatni? — Aligha szükséges magyaráznom, hogy én mindig, és a hátralevő éveimben is kollégáknak tekintem az újságírókat, ezen nem óhajtok változtatni. Nagyon jól ismerem azokat a mozgatórugókat, amik az újságírók tollát irányítják, tisztában vagyok azzal, leginkább mire kíváncsiak. Egyet ígérhetek, minden esetben misztifikálás nélkül, egyenes, nyílt és őszinte válaszokat adok az érdeklődőknek, és cserébe csak egyet kérek: tárgyilagosságot! Hozzátéve még, nagyon jólesne nekem, de gondolom, sporttársadalmunk valamennyi tagjának, ha a sorok között is sugárzana a sport iránti mérhetetlen szeretet és alázat, mert ilyenkor a bírálat, a kritika is emberibb, elviselhetőbb! Gyürki Ernő Hogy mi született meg tegnap az evezős országos bajnokság első versenynapján? erre a választ a nagyon boldog dr. Simády Béla, a Szegedi Vízügyi SE szakosztályvezetője adta meg: — 1986 óta a Vastagh Ágota, Balázs Gabriella öszszeállítású kormányos nélküli kettes aranyérme már az ötödik szegedi bajnoki cím. Miközben tegnap szinte óramű pontossággal zajlottak a döntők két boldog szegedi versenyző nőt nem volt nehéz szóra bírni annak ellenére, hogy már tucatszor mesélték el a versenyzőtársaiknak hogyan sikerült az első helyet megszerezni. Egymás szájából vették ki a szót: I — Szinte észrevétlenül haladtunk újabb sikereink felé. Tavalyelőtt amikor összeültünk még „csak" harmadikok voltunk az ob-n. Tavaly már ezüstérmet nyertünk, s most minden versenyző álma, az arany került a nyakunkba — mondta Vastagh Ágota negyedéves joghallgató. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan képzelik el a jövőt az élelmiszeripari főiskola másodévese, Balázs Gabriella válaszolt: — Nehéz iskolaévet hagytunk magunk mögött. Már azon gondolkodtunk, hogy abbahagyjuk. Ez a siker mindenesetre ezt megmásította. Eddig a nemzetközi színtéren a rudnyicei ifi vb-n szerzett hatodik hely volt a legjobb eredményünk. Tavaly a diusburgi Universiaden ötödikek lettünk. A lányok nem feledkeztek meg Sebesvári Mihály edző munkájának dicséretéről sem. A szakember a bajnok párosról a következőket mondta: — Bevallom titkon reménykedtem a győzelemben. Szépen fejlődtek annak ellenére, hogy komolyan veszik a tanulmányaikat is. Az idén ez volt a második versenyük, s ezért nem tudtuk hányadán is állunk. Egyébként az edzéseken is szorgalmasak. Ami pedig a hazai evezős sport legnevesebbjét Sarlós Katalint, a bledi világbajnokság bronzérmesét illeti magabiztosan győzött az egypárevezősben. Az első nap legeredményesebb aranyérem gyűjtői a Csepel versenyzői voltak, akik a nyolcból négyben végeztek az első helyen — mellé még szereztek két bronzérmet is. Az elsó napi eredmények: Nök: egypárevezős: 1. sarlós Katalin (Acélöntő) 7:46.9. 2. Kapocs Anikó (Agárdi Mcdosz) 7:56.6, 3. Punk Edit (MTK-VM) 8:05.4. Kormányos nélküli kettes: 1. Vastagh Ágota, Balázs Gabriella (Szegedi Vízügyi SE> 8:02.6, 2. Jerkovics Csilla. Galamb Klára (Baja) 8:20.7, 3. Hzai Éva. Szkotnlczky Andrea (Csepel) 8:23.7. Könnyűsúlyú kormányos nélküli négyes: 1. Csepel 7:32.4, 2. MTK-VM 7:41.6, 3. VVSI 7:46.4. Férfiak: egypárevezős: 1. Lévai Zsolt (Csepel) 7:09.9, 2. Miiring Gábor (Honvéd Auróra) 7:13.9, 3. Hompoth Ferenc (Honvéd Auróra) 7:19.5. Kormányos nélküli kettes: 1. Schneider Henrik, Magyar Imre (Csepel) 6:34.9. 2. Vavra András, Szántó Péter IMTK-VM) 6:44.8, 3. Galamb . Dezső, Vida Erik (MTK-VM) 6:46.7. Kormányos kettes: 1. Lacsik Péter, Papp Oszkár k.: Glüch Szabolcs (Győr) 7:16.4. 2. Polácsek György, Kuncz István, k.: Huszár János (MTK-VM) 7:19.8, 3. Fábián Attila, Szűcs Attila, k.: •Beck Miklós (Csepel) 7:25.7. Könnyűsúlyú kormányos nélküli négyes: 1. FEC 6:47.3. 2. Honvéd Auróra 6:51.6. 3. MEC 6:54.0. Könnyűsúlyú négypárevezős: 1. Csepel 6:18.8, 2. Baja 6:22.6, 3. DEK 6:41.5. _ A verseny ma délelőtt 9-**P» seteitezőkkel, majd 15 órától a döntőkkel folytatódik. S. J. Biztos győzelem Hírek a CSLSZ-ből Atlétika Elkészült a labdarúgó Magyar Kupa első három fordulójának párosítása. Az első mérkőzéseket augusztus 11-én 16.30 órakor játsszák, majd augusztus 29-én ugyancsak fél ötkor, azután pedig szeptember 12-én négy órakor találkoznak az állva maradt csapatok. A mérkőzéseket egyébként a kupaszabályoknak megfelelően bonyolítják, tehát döntetlen esetén kétszer 15 perces hosszabbítás következik. Ha ezután is egyenlő ez állás, akkor 11-es rúgásokkal dől el a továbbjutás kérdése. Érdemes hajtani, mert a kiírás értelmében a bevételek 60 százaléka a továbbjutó csapat kasszájába kerül, míg a maradék a rendezőké. A megyei MK6elejtezőkből továbbjutott csapiatok párosítása: Szentesi Vízmű—Szarvasi VSSE, Dombegyháza—Csongrádi ESSE, Mártély—Szolnoki Cukorgyár, Bordány—Kiskőrösi Petőfi, SZVSE—Bajai SK, Mindszent—Nagyszénás, Sándoríalva—Kecskeméti TE, Asotthalom—Miske, Kunbaja—Szegedi Dózsa, Kunfehértó—Tápé. * Ujabb. két csapat jelentkezett a megyei III. osztályú bajnokságba. A Marosleiét és a Magyarcsanádot a makói csoportba osztották be. A szegedi csoportba 14 együttes jelentkezett, így a bajnokság itt is augusztus 26-án rajtol. * A megyei labdarúgó-szövetség határozata alapján a Szeged-Szőreg közös csapatot augusztus 8-ig meg kell szüntetni, s ettől az időponttól kezdve csak Szóregi Rákóczi néven szerepelhet a bajnokságban. A szőregiek nem várták meg a határidót, hiszen már június 15-én kimondták önállóságukat. A 85 éves Vass József EB-ezüstérmes A 85 éves Vass Józsefnek kettős élete van: az egyik a Defag, a másik pedig az atlétika. A munkahelyéről is csak a sport kedvéért marad néha távol. Tegnap reggel már várt a szerkesztőségben. Kezében újságcikkek, emlékeket idéző relikviák, no meg a budapesti veterán atléták Európa-bajnokságának erekjéi: rajtszám és versenykiírás. Meg el ne felejtsem, a legnagyobb kincs a második helyét bizonyító dokumentum. — A győztes finn atléta, el kell, hogy ismerjem, jobb volt nálam. Igaz, ő három évvel fiatalabb is, meg én elestem a biciklivel, és még mindig fáj a combom. Pedig készültem, keményen. A munkahelyemen, a Defagnál a „rönktéren" futottam mindennap. Az idén van még két versenyem, azokon is 200 méteren indulok. Ugye, a kor már .. . Pedig öt évvel ezelőtt, még Malmőben 1500-on indultam. Végül szeretnék köszönetet mondani az országos szö vetségnek, s a konzervgyárnak, hogy támogatják versenyzésemet. Mert hát a nyugdíjam elég alacsony. Mi mást kívánhatunk Józsi bácsinak, mint, hogy még nagyon sok szép eredményét tudjuk közölni e lapban. Juhász Zsolt második Hétközben rendezték meg az atléták országos ifjúsági és serdülő A korcsoportos pályabajnokságát. A budapesti versenyen az SZVSE színeiben indulók közül a legjobb helyezést az ifjúsági magasugró Juhász Zsolt 210 centiméteres eredményével érte el, teljesítménye ezüstérmes helyezés. Negyedik lett a serdülő leány magasugrásban Darázs Bernadett (161 cm), és az ifjúsági fiú 10 km-es gyaloglásban Csobán László (46:54 perccel). Ugyanebben a versenyszámban 49:11 perccel Börcsök Zoltán a hatodik helyen ért célba. Rutai Annamária az ifjúsági 5 kmes gyaloglásban 27:34.4 perces idővel hetedik lett. Az ob keretében meghívásos felnőtt női 10 ezer méteres futás is volt, ezen a szegedi vasutas válogatott atlétája, 33:24.34 perccel Visnyei Márta győzött. A Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség utánpótlás-bizottságának az olasz Varazzeval való nyolcéves kapcsolatában egy újabb állomásának lehettünk tegnap tanúi az újszegedi Kisstadionban. Csongrád megyei ifjúsági válogatott—Varazze ifjúsági csapata 3-0 (1-0). Kisstadion, 100 néző. Vezette: Vezér. Csongrád megye: Kovács (Bubori) — Oláh (Kovács Z.), Horváth, Polonkai, Juhász — Balogh Cs. (Bánfi), Buholcz (Kaszab), Tóth A. (Kiss), Udvari, Bozó (Sáska), Tölcséres (Ferenczi). Edző: dr. Szamosvölgyi Zoltán, Sándor Zoltán. Az olasz fiatalok csütörtökön Mezőkovácsházán az NB III-as csapattal mérkőztek, s 7-les vereséget szenvedtek. Tegnap sem volt több szerencséjük, csak a megyei válogatottunkon múlott a találkozó végeredménye. Góllövő: Buholcz, Tölcséres, Udvari. Dr. Adányi József, a CSLSZ utánpótlás-bizottságának elnöke a találkozót jó felkészülési lehetőségnek tartotta a jövő hét végén kezdődő Fesztivál Kupára. Áz üllési takarékszövetkezet a támogató A július 14-ei lapszámunkban „Melyik egyesület sportolója Lékó Péter?" rímmel egy reklamáció kapcsán vetettük föl, valójában ki a támogatója a kiváló ifjú sportolónak? Mintegy válaszként dr. Mészáros János, az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke levelet írt szerkesztőségünknek, amiből az alábbiakban idézünk. „... Nem tudjuk, hogy a tudósítást író értesülését kitől, vagy honnan szerezte, mert tény, hogy Lékó Péter nem az Üllési SE sakkozója, hanem a takarékszövetkezetünk által alapított, az egyesületek nyilvántartásába felvett, és szabályszerű alapszabállyal működő Üllés és Vidéke Takarékszövetkezeti Sportegyesület tagja. ... Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy sem takarékszövetkzzetünk arra illetékes dolgozói, sem a sportegyesület vezetői olyan kijelentést nem tettek, miszerint, spo-tolónk az Üllési SE sakkozója. ... Gzékus László, az Üllési SE vezetőségi tagja tiltakozott amiatt, hogy szövetkezetünk, a mély az Üllesi SE-t nem támogatja, visszaélt az egyesület nevével. Megjegyezzük, hogy a Lékó Péter sportegyesülete megjelöléseként feltüntetett Üllési SE szándékunktól függetlenül, sőt, tudtunk nélkül ke-ült a tudósításba. Feltehetően tévedés, vagy helytelen információ folytán, hiszen semmi okunk arra. hoav saját sportegyesületünk helyett az Üllési SE-t jelöljük meg. Erre azért sincs okunk, mert nem olyan hírnevű a htly egyesület, hogy nevével bárkinek is érdeke lenne ,visszaé'ni' és olyan sportolója sincs, akinek eredménye az Üllési SE-nek dicsőséget hozna..." A leírtakból egyértelműen kiviláglik, hogv — tudósítónk hibáia miatt — tévedtünk, ezért elnézést kérünk a szövetkezeti egyesület vezetőitől.