Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-21 / 178. szám

2 Körkép 1990. július 21., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) adásra kerülő arborétumban elől. Követelték: a kormány vizsgálja felül az alapítvány létjogosultságát, tisztázzák, milyen körülmények között történt a .terület birtokbavétele, valamint azt, hogy az alapítványra költött milliókat fordítsák a tó vízminőségének javítására. A környezetvédelemmel foglalkozó honatyák csoportja egyébként első alkalommal tanulmányozta a helyszínen egy tájegység környezetét és vízvédelmét. A pákozdi, hamarosan átarról értesültek, hogy az elmúlt két évtizedben 1400 hektár erdővel gyarapodott a tókörnyék és vízgyűjtő területe. Agárdon az idegenforgalom fejlesztésére további lehetőséget nyújtó termálfürdőt nézték meg, Pátkán pedig a tó vízutánpótlására létesített tározónál a vízvédelem, a környezetvédelem problémáiról faggatták Szabó Mátyást, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. mai még Bierutot, a lengyel pártvezért sem engedték be, mert nem volt nála belépési engedély. A lengyelek szívesen megszabadulnának az épülettől, de nem tudnak. Mint kiderült, a hord falak tízszeres teherbírásira képesek, az építkezésre felhasznált acélelemek pedig egy a világháborúban a lengyel partoknál elsüllyesztett német csatahajó páncéljából készültek. Hangkongi építészek egy csoportja javaslatot készített a palota külső képének átformálására, de e terv végrehajtása hihetetlen összegbe kerülne. Most jelentkezett megváltóként egy lengyel származású amerikai 'milliomos, aki már alá is írta a szándéknyilatkozatot a varsói tanáccsal, hogy létesítsenek vegyes vállalatot az épület hasznosítására — a felújítás után Sztálin ajándéka a kultúra és a tudomány helyett a nagytőke palotája lenne, a Kelet-Európában működő világcégek regionális központja. Rádiótelex Zűr a foglalkoztatásban Hunkásgyűlés Ajkán A Foglalkoztatási Alap növelésének és hatékonyabb működtetésének új lehetőségeit keresi a kormány — jelentette ki Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára Kecskeméten, a foglalkoztatáspolitikáról tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a kormány megújhodási programja számol a munkanélküliséggel, de arra törekszik, hogy ez az érintett személyek számára ne legyen tartós, és ne rójon súlyos anyagi terhet az egyénekre. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a Foglalkoztatási Alapot, s a jövőben elengedhetetlen egy egységes munkaerő-piaci szolgáltatóhálózat kiépítése. Jelenleg nagy a zűrvavar, mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviselet terén valódi érdekvédelem és így érdekegyeztetés sem létezik. A munkaügyi tárca képviselőinek mostani, Bács-Kiskun megyei látogatása az augusztus elején összeülő országos érdekegyeztető tanács regionális előkészítésének első lépése volt. A Munkaügyi Minisztérium államtitkára a BácsKiskun Megyei Tanács és munkaügyi hivatal illetékesei mellett ezért tárgyalt a teendőkről. Sztálin elvtárs ajándéka Honnan a legszebb Varsó látképe? A kultúra palotájának negyvenedik emeletéről. Miért? Mert onnan nem látni a Kultúra Palotáját. Ez a régi lengyel vicc fejezi ki a legtömörebben azt a közutálatot, amelyeta varsóiak városuk talán legjellegzetesebb épülete iránt táplálnak. Harmincöt évvel ezelőtt, július 22-én adták át ezt a fantasztikus épületmonstrumot, mint Sztálin elvtárs ajándékát a lengyel népnek. Nem mondhatni, hogy egyedülálló jelenség ez a palota, hiszen hat ikertestvére ékesíti Moszkvát. Tervezője mindegyiknek Lev Rudnyev híres szovjet építész volt, aki tulajdonképpen az Empire State Building modellje alapján alkotta ezeknek az épületeknek terveit. Az építést 1952. május 3án kezdték el, és a tempóra jellemző, hogy 3 év alatt felépítették. Ugyancsak e tempónak volt köszönhető, hogy a munkák során 14 munkás vesztette életét, valamennyien szovjet állampolgárok, ugyanis munkások ezreit hozták a Szovjetunióból, a lengyelek csak besegítettek az építkezésen. A kultúra és tudomány palotája 3,3 hektáron terül el, 40 millió téglát használtak fel falaihoz, vízvezetékhálózata 27 kilométer hoszszú, 150 kilométernyi az elektromos hálózat. A tetején elhelyezett tv-antennával együtt 230,7 méter magas. Háromezer-kettőszáznyolcvannyolc helyiség található benne, 42 emelete van a föld felett, és két emelete a föld alatt. Annyi villanyáramot fogyaszt, mint egy 100 ezer lakosú város. Átadása óta az öngyilkosok és a biztonsági szervek kedvence volt ez az épület. Varsóban máig emlékeznek arra a fiatal párra, akik kéz a kézben ugrottak le a rettenetes magasságból, mert nem lehettek egymáséi. Ami a biztonsági szolgálatot illeti, a kultúra és tudomány palotájában dolgozóknak, mintegy ezer embernek, az ötvenes években megtiltották, hogy bárkinek is elárulják, hol dolgoznak, és az éber őrök egy alkalomAz ipari és kereskedelmi miniszter támogatja az ajkai bányászok önállósodási törekvéseit. Bod Péter Akos erre vonatkozó levelének ismertetése volt a nyitánya a munkástanács csütörtökön megtartott küldöttgyűlésének. A levelet éppen úgy, mint vezetőiknek a miniszterrel folytatott megbeszélését ígéretesnek tartják. A tanácskozás előzménye az volt, hogy az ajkai bánya munkástanácsa, amelynek már csaknem 1000 tagja van, nyilt levélben, a sajtó útján közölte a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezetésével és a közvéleménnyel, hogy el kíván szakadni az öt bányaüzemet felölelő, veszprémi központú vállalattól. Az ajkai munkástanács úgy itéli meg, hogy a nyereségből nem részesülnek megfelelő arányban, hasonlóképpen a bérmegtakarításokból sem. A legnagyobb aggodalmat viszont az okozza, hogy nem látják, mi lesz az itt dolgozó mintemi 3 ezer emberrel, ha elfogy a szén. így aztán maguk akarnak sorsukról dönteni, vállalkozni, partnert keresni oly módon, hogy a jövőben megtartják a nyereséget, nem osztoznak azon a várpalotai, dudari, balinkai bánya dolgozóival. A mutykástanács ezen törekvését eddig 1900 aláírás erősítette meg. Ebben egyébként teljes az egység, a munkástanács, a szakszervezet és az ajkai bánya vezetése között. Erre az állásfoglalásra az késztette az ajkai munkástanácsot, hogy az elmúlt héten náluk járt és némi zavart okozott Czakó Ignácnak, a Márkus-hegyi munkástanács elnökének fia. Országos szakmai és politikai riasztást kezdeményezett a már két hónapos bányatűz ürügyén, amelyet az ajkaiak a legnagyobb szakértelemmel és eredményesen oltanak, és amely ezen a vidéken elég gyakori jelenség. Visszaszolgáltatták a Mindszenty-iratokat Dr. Németh László érseki titkár az alábbiakat közölte a Magyar Távirati Irodával: Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek elleni eljárás során, 1948-ban az ÁVH több alkalommal házkutatást tartott Esztergomban, és a prímás szobájából, illetve a Prímási Levéltárból igen jelentékeny mennyiségű iratanyagot foglaltak le, illetve szállítottak el. A Legfőbb Ügyészség dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek kérésére az igazságtalanul elvitt anyagokat 1990. július 20-án visszaszolgáltatta. Erre azután kerülhetett sor, hogy az 1990. évi XXVI. törvény alapján a bíróság kimondta: a Mindszenty József bíboros ellen hozott ítéletek semmisek. Az iratok visszaszolgáltatását az ügyészség illetékesei hosszas és alapos munkával készítették elő, s igen nagy előzékenységet tanúsítottak, hogy az elvitt iratok" végre visszakerüljenek az őket megillető helyre, az esztergomi Prímási Levéltárba. A dokumentumok igen sokfélék, közöttük található Mindszenty József Anya című könyvéhez készített anyaggyűjtése, jegyzetei, szövegtervezete. (MTI) Az Agrárkamara nyílt levele Tisztelt Miniszter Ür| A magyar mezőgazdaság normális működése végveszélyben van. Ez minősíthető, sokkoló, látványos kijelentésnek, de semmiképpen nem színpadias megfogalmazás, hiszen azt a teljes politikai, elbizonytalanodáson kívül közgazdaságilag igazolható tények is alátámasztják. Éppen az ön egyik munkatársa jelentette be a Magyar Agrárkamara rendezvényén, hogy még az év hátralévő részében 12 milliárd forinttal kerül kedvezőtlenebb helyzetbe az élelmiszergazdaság. Ez voltaképpen nem más, mint a jelenlegi agrárstruktúra szétverése közgazdasági módszerekkel, hiszen ilyen mértékű pozícióromláshoz az elődöknek 10 évre volt szükségük. A csomag egyik eleme a kedvezőtlen adottságú üzemek árkiegészítésének két milliárdos csökkentése. Ez újabb kétszáz gazdaságot taszít veszteségbe, további hatszázezer hektáron válik kérdésessé a termelők sorsa, ami hetvenötezer nagyüzemi és több tízezer magántermelőt érint. Egyes térségekben — például Szabolcs és Borsod megyékben — a gazdaságok 75 százaléka működésképtelenné válik. Erre leoet mondani, hogy a gyengén gazdálkodók megérdemlik sorsukat. Ám a kérdés nem mellőzhető: ki és milyen eszközökkel veszi át helyüket már 1991-ben? A kedvezőtlen adottságú földeken a magángazdáknak 6em terem több búza, kukorica, nem. lesz olcsóbb a hústermelés; vagyis az intézkedés az új agrárstruktúra indulását is lehetetlen helyzetbe hozza. A magángazdálkodók ugyanis — közvetve — legalább úgy megkapták a kedvezőtlen termőhelyi árkiegészítést, mint a nagyüzemek. Átgondolatlan, a biológiai folyamatokat figyelmen kívül hagyó döntés, az agrárexport támogatási kulcsok drasztikus mérséklése is. Jóllehet, ez átmenetileg kíméli a költségvetést, ám a következő lépcsőben annak bevételét is apasztja, valamint a 800-900 millió dolláros agrár külgazdasági egyenleget is illuzórikussá teszi. Még ennél is sokkolóbb, hogy a támogatások mechanikus csökkentése azt a szocialista tervgazdaságból örökölt hagyományt folytatja, miszerint fiskális módszerekkel, dirrekt eszközökkel, bármikor rángathatják a gazdaságot. Mindez piacellenes, nincs szinkronban az új hatalom gazdasági törekvéseivel. Emiatt kiszámíthatatlanná válik az irányító szervek magatartása, ami nyilvánvalóan bizalmatlanságot indukál. A kormány 100 nap türelmi időt kért. A mostani agrár intézkedések bár az idei évre szólnak, de ön is tudja, hogy leállithatatlan biológiai folyamatokat érintenek, ezért a türelemre való hivatkozással nem hallgathatja el véleményét a Magyar Agrárkamara. Politikától mentes, a szektorális sajátosságoktól független, a piacgazdaságot támogató, csak szakmai kérdésekkel foglalkozó szervezetként kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni miniszter urat, hogy az agrárgazdaságot érintő intézkedések a hirdetett privatizációt fékezik, a kialakuló magángazdaságoknak is ártanak. A veszteségesen előállítható termékek ugyanis őket riasztják a leginkább. Mindenképpen elkerülendő az élelmiszerhiány. A tagjainktól kapott információk szerint viszont a termelés csökkenése elérheti a kritikus szintet, s a kiüresedő élelmiszerboltokkal együtt a belpolitikai stabilitás utolsó bástyája, és a labilis külpiaci egyensúly egyik tartópillére is összeomolhat. Mindezekről más fórumon nem mondhattunk véleményt, mert a jogalkotásról szóló törvényt megkerülve, megküldött szakmai anyagainkat mellőzve, a Magyar Agrárkamara megkérdezése nélkül születtek az intézkedések. A kamara pápai tanácskozásán mindezt elmondtuk volna miniszter úrnak, de parlamenti és aratási elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt a mintegy 300-400 fős fórumon. Így teljesség igénye nélkül most kérdezzük meg: mit javasol a bizonytalan ár mellett aratóknak, a félkész hízókat tartó magángazdáknak, a támogatási politika, valamint az európai szintű intervenzió hiánya miatt elbizonytalanodott tej- szőlő- és gyümölcstermelőknek. Magyar Agrárkamara ügyvezető gége ŰJABB VEGYES VÁLLALAT Vegyes vállalatot alapított Magyarországon az egyik legnagyobb amerikai világcég, a kommunikációs és stratégiai -tanácsadással foglalkozó Burson—Marsteller. A cég, amelynek Frankfurtban, Münchenben. Hamburgban és Bécsben már régebb ideje működik irodája, a múlt év szeptembere óta pedig már Moszkvában is képviselteti magát, magyarországi vállalkozásával elsősorban a keletnyugati kapcsolatok építéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy elősegíti a multinacionális cégek kelet-európai, magyarországi bevezetését A vállalkozásnak, amelyben részt vesz a Magyar Hitel Bank és a Skála Coop is, 9,5 millió forint az alaptőkéje. Arra számítanak, hogy elsősorban a Magyarországon letelepedni kívánó. Illetve már letelepedett ismert nyugateurópai és tengerentúli vállalatok veszik igénybe szolgáltatásaikat. A Burson—Marsteller Hungary egyaránt foglalkozik vállalatok, termékek piaci bevezetésével, vállalati arculattervezéssel és reklámkampányok szervezésével. Segítséget nyújt a cégek hírnevének kialakításához, és a krizishelyzetek leküzdéséhez. ZSIDÓ—KERESZTÉNY ALAPÍTVÁNY Tolerancia néven zsidó—keresztény párbeszédet elősegítő alapítvány létrehozását kezdeményezték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület keretén belül, 1989 januárjában alakult Zsidó—Keresztény Párbeszéd Kör tagjai Raj Tamás országgyűlési képviselő vezetésével. Hazai és külföldi vállalatok, magánszemélyek támogatását, hozzájárulását várjók az alapítvány 100 000 forintos keidé alaptőkéjéhez. Ezenkívül a Párbeszéd kör teológus-értelmiségi találkozók rendszeres szervezésével, a Budapesten működó Chagallkör, és az átalakulóban lévő MÁV Képzőművészeti Kör tagjai pedig művészeti eszközökkel kívánja segíteni az alapítvány gyarapodását TEMESVÁRI TÜNTETÉS Csütörtökön este Temesvárott az Opera téren kormányellenes tüntetést rendeztek nem politikai jellegű társaságok és szervezetek, diákligák és szabad szakszervezetek. Ezek között volt a Temesvár Társaság, a December 17. Társaság, a Volt Politikai Foglyok Társasága. A több ezer fős tüntető tömeg előtt felolvasták a Temesvár Társaságnak a kormányhoz intézett nyílt levelet és a December 17. Társaság memorandumát, amelynek címzettje ugyancsak a román kormány volt. Ezekben a tiltakozásokban követelték: vallják be az igazságot az 1989. december 22-i és azt követő eseményekről, orvosolják az akkor megsebesültek és hozzátartozóik sérelmeit Serban Gheorghe, a Temesvár Társaság elnöke, beszédében elitélte Marian Munteanu bukaresti diákvezető letartóztatását és fogva tartását, a vele szembeni bánásmódot. Arra hívta fel a hatóságokat hogy azonnal engedjék szabadon a bukaresti egyetemi diákliga vezetőjét. A nagygyűlés után több száz főből álló csoport kormányellenes, kommunizmusellenes jelszavakat skandálva, haladt végig Temesvár főbb útvonalain. A békés tüntetést a rendőrség nem zavarta meg. BOMBAROBBANAS A LONDONI TÖZSDEN Robbanás rázkódtatta meg a londoni értéktőzsdét pén. teken reggel, húsz perccel az után, hogy az IRA nevében adott telefonfigyelmeztetésre az épületet teljesen kiürítették. Személyi sérülés nem történt, a tőzsdén dolgozó mintegy 2500 ember a bombariadótól számított 10 percen belül elhagyta az épületet. A látogatók galériáján elhelyezett pokolgép robbanása nyomán keletkezett tűz jelentós károkat okozott a földszinten, ahol a tőzsde 1986-ban végrehajtott számítógépesítése óta nem folyik üzletkötés. Egy hónapon belül ez volt a második merénylet a brit főváros politikai és- üzleti idegközpontjában, A korábbi bombarobbanás a brit Konzervatív Párt „Mekkájának" tekintett Carlton Clubot rongálta meg, súlyos személyi sérüléseket is okozva. JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER: KIDOBOTT PÉNZ MOSZKVA TÁMOGATÁSA A Szovjetunió anyagi támogatása kidobott pénz, mondta Nakajama Taro, japán külügyminiszter, a távol-keleti ország gazdasági vezetőinek tartott előadásában, pénteken. A miniszter szerint, Moszkvának nem anyagi segitséget kell nyújtani, mert az nem lenne több, mint ha a szennycsatornába hajítanák a jent, hanem a gazdaságirányítási szakismeretek átadásával kell a Szovjetuniót a piacgazdaság útjára terelni. SAJÁTOS BŰNESETEK MADRIDBAN Életveszélyes „irgalmasnővért" tett ártalmatlanná a madridi rendőrség. Az elmúlt napokban Madrid belvárosában kétségbeesett idős emberek tették feljelentést egy nem mindennapi bűntettről. A 70 és 90 év közötti aszszonyokhoz megnyerő megjelenésű, magát ápolónak nevező hölgy csöngetett be, érdeklődve egészségükről, és segítséget ajánlott. A nő, akit természetesen kávéval vagy teával kínáltak, egy óvatlan pillanatban méregerős altatót tett a házigazdák italába. Ezután az „ápolónő" pillanatok alatt összeszedte a lakásban található értékeket, készpénzt és ékszereket, értékesebb apróbb tárgyakat, majd angolosan távozott Zsákmánya közel kétmillió peseta, és rengeteg ékszer. CSEHSZLOVÁKIA — KOLOSTOROK A csehszlovák parlament csütörtök este elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében visszaszolgáltatnak a ka. tolikus egyháznak 74 kolostort és zárdát. Ezeket negyven évvel ezelőtt sajátította ki a kommunista állam. A kolostorok visszaadásáról szóló tervezet a múlt hónapban lezajlott általános választások előtt „akadt el" a törvényhozó testületben, s az új Szövetségi Gyűlés most rendezte ezt a2 ügyet A csehszlovákiai katolikus rendek mintegy 850 kolostorral és zárdával rendelkeztek 1950 előtt, vagyis, mielőtt az állam elkobozta volna azokat.