Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-15 / 172. szám

8 Sport 1990. július 15., vasárnap Tüske a válaszban •• •• Rejtoeny — Miért van az, drágám, hogy a hajam még csak itt-ott őszes, a bajszom viszont már telje­sen fehér? — kérdezi az idősödő férfi a feleségé­től. (A csípős választ lásd az ábrában!) VÍZSZINTES: 2. „Vajh ..., és merre van hazája?"'(Vörösmarty). 5. Bódult. 9. Plánum. 13. A feleség válaszának első része (zárt betűk: D, B); folytatás függ. l.sz. sorban. 16. ...etmoi (Géraldy). 17. Táncdalénekesnó (Katalin). 18. Kilátásba helyezi. 20. Némán tűző! 21. Köz­ponti rész! 22. Új-zélandi autók jelzése. 23. ígéretet számon kér (két szó). 25. Kettőzve: Gauguin útinaplója. 27. Férfinév. 29. Munka végzésére alkalmas állatok állománya. 30. Krimi egyik szereplője. 33. Vesztegel. 34. Meg kell stoppolni. 35. Mohamedán egyházi fejede­lem. 37. Középen kiüt! 41. Príma áru jelzése. 42. Burkolatsúly. 43. Szarvával sebet ejt. 45.... Croce; firenzei templom. 47. Néhány soros költemény. 48. Úzcmi étkezde alkalmazottja. 51.... utat járatlanért el ne hagyj! 52. Fehér ital, tájszóval. 53. Beszédstílus. 55. Üres tok! 57. Fél perc! 58. Zivatar kezdete! 59. Lakodalmas szo­kásairól ismert község Budapest közelében. 60. Titkot elmond. 62. Szántóeszköz. 64. Ez a falu is közel van Budapesthez. 66. Kövérkés. 67. Származik. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz második, befe­jező része (zárt betűk: H, T, A, T). 2. Kapni szeretne. 3. Ceruza. 4. Központi szerv volt 1919-ben. 5. Kicsinyítő képző. 6. Fűszernö­vény. 7. Titelnél ömlik a Tiszába. 8. Abból az esztendőből való. 10. És, latinul. 11. Forgó gépalkatrész. 12. Pára. 14. Szlavóniai eredetű dinasztia a 15—16. században. 15. Római 6-os. 19. Futva menekül. 23. Részben mosott! 24. Dühöt vált ki. 26. Kellemes a skót fülnek, itt névelővel. 28. Aratószerszám. 31. ...-foka. 32. Alma, palócosan. 35. Női név. 36. Másik tálba kanalaz. 38. Harcra felkészített. 39. Portéka. 40. Páros ringás! 44. Gumis hengerről történő síknyomás. 46. Az illetőtől. 47. Ügyész képvi­seli. 49. Mesebeli öreg néne kedvence. 50. Igekötő. 51. ...Amado; a Zsubiabá c. regény írója. 54. Izraeli politikus (Golda). 56. Szürrea­lista svájci festő és grafikus (Paul). 60. Forint, röv. 61. Zavar az FTC-ben! 63. Tova. 65. Téved a végén! Schmidt János Beküldendő: vízszintes 13., és függőleges 1. • MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A július 8-án megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: A TAPASZTALAT SOHA NEM CSAL MEG, CSAK A MEGÍTÉLÉSED CSALHAT MEG. Könyvjutalmat nyertek (amit postán elkül­dünk): Kálmán Gáborné (Tábor u. 5.),,Teleki Ferencné (Oskola u. 18.), Vas Anita (Űrhajós u. 10/A), Kiss Dezsóné (Szilléri sor 5/A), Tei­mel Mária (Oskola u. 18.), Hornyák Istvánné (József A. sgt. 65/B). A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni, a megjelenéstől számított hatodik napig. Címünk: Délmagyarország, 6740 Sze­ged. Tanácsköztársaság útja 10. Mindnyájan hősök voltak... Evezés (Folytatás az l• oldalról.) 16.00 ÓRA: Maver (40 kör) és Furin (40 kör) a legjobb, őket Bogár és Simon „szorítja" (mindketten 39 körnél tartot­tak). Ezután meglepő fordula­tot vesz a verseny, Mayer fut még két kört, majd kiáll! Az esélyesként számon tartott futó, mint később kiderült, Achilles-ín sérülést szenvedett, ezért adta fel a versenyt... . 17.00 ÓRA: Mondhatni, azon kívül, hogy a fanatikus futók — csapzottan, ziláltan, csuromvizesen, de mégis el­szántan — hagyják maguk mö­gött a métereket, semmi rend­kívüli nem történik. A sorrend Bogár (52 kör), Kurin (52 kör), Simon (51 kör). Molnár M. (51 kör) és Kanyó Antal (Kecske­mét. 49 kör). 19.00 ÓRA: Utolsó jelent­kezésünk. hiába, a lapzárta az lapzárta... A hősök, mert vala­mennyi futó az volt, éjfélig kö­röznek. Ekkor Bogár (72 kör) tartotta vezető pozícióját, mö­götte Simon (71 kör) haladt, míg Furin és Seman Stefan (Kassa) egyaránt 67 körrel volt a nyomukban. A tudósítás folytatása hétfői lapunkban olvasható. (gyürki) A pallón tízen állnak. Hát­térben a szökőkút, a híd. Kovácsné kezében a Délma­gyarország (nem mi nyújtot­tuk át...) szombati száma és a Szupermaraton különkia­dása. Látogatóba jöttek Csíkszeredából. Kótai Csaba kattogtatja a fényké­pezőgépet, a gyerekek mo­solyognak. a Nap süt. a sát­rak mellett manökenek ké­szülnek a fellépésre, a Móra múzeum előtt zenekar han­gol... Ez utóbbi eseményt esetleg a fényképhez mellé­kelt levél írhatja le. A három család — kettő már szegedi — a Kukovecz Nana utcából jött kikapcso­lódni a Várkertbe. Megen­gedhetik maguknak: fényké­pezés után — Erdélynek szánt beszámoló lesz belőle — hazamennek vacsorázni, s az esti tűzijáték már újra itt találja őket. A gyermekek még nem láttak hasonlót. S a felnőttek sem szupermarato­nit. Bár az ó „futásuk" — anno dacumái, s ki tudja, mikor fog megismétlődni? — sem volt gyermekjáték... P.S. Gyenes Kálmán felvételei Ha útban van, tegyük félre. A Tiszáról nézve Az úszóház lejáratánál szól hozzám a napbarnított, tenge­résztrikót viselő férfi: — Futnak? Bírják? Mit válaszolhat a váratlanul megkérdezett? Igazol és visz­szakérdez: — Futnak. Győzik. Milyen­nek látja a tizenkét órás ver­senyt a vízról „méricskélve"? Fölnevet. — Nincs mérce, uram! Egyetlen egy volna: az ember. Ismerjük az embert? A közeg ellenállását — legyen az víz, levegó — a fizikusok kiszámí­tották. Ehhez én is értek. A Tiszáról nézve az egyetlen ki­számíthatatlan tényező az em­ber. Különben majd meglátja — s fejével az éppen „arra járó" 50-es és 47-es versenyző felé int... P. S. Darazsak Megvan az ötödik bajnoki cím! A Gróf Széchenyi István evezőspályán közepes erősségű szélben, napos, meleg időben folytatódott az utánpótlást je­lentő korosztály országos baj­noksága. A Szegedi Vízügyi SE evezőseinek a tegnapi nap is „fényesen" záródott, újabb két aranyéremmel gyarapodott a gyűjtemény, ami egyben azt is jelenti, Benke György egyesü­leti elnök jó jósnak bizonyult! És ami egyáltalán nem mellé­kes, egy nap még hátravan... Tegnapi beszámolónkban azt írtuk, hogy a vízügyisek há­rom bajnoki címet szereztek. Mégis csak kettő volt olvasha­tó, az ifjúsági kormányos kettes (Hernádi Gábor, Kéri Gábor, korm.: Danyi Róbert, edző: Se­besvári Mihály) eredménye, technikai hiba miatt, kimaradt a tudósításból. Szombaton a lány úttörő négypárevezősben a szegediek (Oláh Magdolna, Fe­hér Zsuzsa, Táborosi Haj­nalka, Kátai Judit, korm.: Baksa Daniella, edző: Remes Sándor) értek elsőként célba, mint ahogyan a fiú ifjúsági kor­mányos négyesük (Csonka Csaba, Hegyközi Ferenc, Dézsi Péter, Károlyi Tamás, korm.: Danyi Róbert, edző: Sebesvári Mihály) is a legjobbnak bizo­nyult! Ezenkívül a lány mini egy­párevezősben Hegyközi Zsu­zsa harmadik, a lány ifjúsági kétpárevezős (Dani Zita, Se­besvári Judit) hatodik, a fiú úttörő négypárevezős (VŰÍÍ István, Szüts Tamás, Csonka László, Horpácsy Szabolcs, korm.: Lehőcz István) ötödik, a fiú mini egypárevezősben Baráth Tamás és Kis Róbert negyedik, Lele László és Danyi Róbert harmadik, a fiú serdülő kormányos nélküli kettes (Hanseí Balázs, Szél Attila) ha­todik, az ifjúsági kormányos nélküli négyes (Pataki Andor, Hernádi Gábor, Kéri László, Kéri Tibor) harmadik helyen végzett. Előkészületi mérkőzés „Zárt kapuk" mögött... Egy , csak egy nő, a szabad­kai Jánosi Elvira volt, aki vállalta a 12 órát Már • harmadik órában megjelentek az ivóatztal körül. A nagy kínálatnak — kóla, málnaszörp, ősziharacklé, krumplimkor - igen hamar hire ment darázsországhan. Egy örményes jeleik (?) révén gyakorlati útmutatókkal látták el egymást, s ott dongtak a kikészített poharak fölött. A hessegetést nem vették komolyan — az ilyen nagy csábításnak, a terülj asztalkámnak nem lehet egykönnyen ellenállni. Végül arra gondoltam, ahány versenyző, annyi darázs. Kiderült, ez utóhhihol biztos eggyel tiihh van. A versenyzők ugyanis a pályához .ragaszkodtak" — a darazsak az asztalhoz. Kar a kétfajta fogyasztás nem mérhető egy merőével, s a kétféle teljesítmény egybevetése szóba sem jöhet — a darazsak egynvarú élőlényei a rovarv ilágnak; mi „liözük" lehet a szupennaratoahoz? P.S. Olykor bármennyire is szeret­nék. a szurkoló előtt nem lehet eltitkolni, ha focimeccset ren­deznek valahol. Elég, ha sejti, hogy lesz ilyesmi, biztos megjele­nik a helyszínen. így volt ez szombaton délelőtt a Szőregi úti stadionban is, ahol — mint aho­gyan pénteken este telefonon is — nekem szegezték a kérdést: „Miért nem közölték, hogy szdjn­baton délelőtt edzőmérkózést ját­szik a Szeged SC csapata?" A válasz roppant egyszerű: az új­donsült első osztályú együttes ve­zetése nem óhajtotta propagálni, hogy a Szegeden alapozó Békés­csabai Előre Spartacus — az ilyenkor szokásos felkészülés monotonitását oldandó — kötet­len jellegű edzőmérkózést sze­retne játszani. „Zárt kapuk" ide vagy oda, érdeklődök — ha nem is sokan — mégis voltak. Zádori Gyulával, a szegedi szakosztályvezetővel a stadion­ban futottunk össze. Amikor közöltük vele a reklamációt, kezeit megadóan széttárva, a következőket mondta. — A csabaiak kérték, hogy gyakorlásként, az alapozáson résztvevő valamennyi labdarú­gónak lehetőséget biztosítva, játsszunk. Nem tértünk ki óha­juk elől, vállaltuk a mérkőzést, aminek kár lenne különösebb jelentőséget tulajdonítani. Nekünk sem áll szándékunk­ban. de nem árt tudomásul venni: a szurkoló — különösen ilyen ínséges világban — „nagy úr", nem árt tájékoztatni, időben ellátni információkkal... Mi mindenesetre megpró­báljuk, ezért is kérdeztük a szakosztályvezetőt, milyen hí­rei vannak a csapat házatájá­ról? — Kezdeném azzal, hogy Kemenes Zoltánt Békéscsabá­ról egy évre kölcsönkaptuk, le­igazoltunk két román labdarú­gót a Strungul Arad csapatától, mégpedig a 27 éves Mihalache Juliánt, ő beállás, és a 23 éves középpályást, Újvári Tibort, valamint a komlói gólkirályt, a 27 éves Takács Zoltánt. Szeret­nénk, ha a mi játékosunk lenne a 33 éves, ugyancsak román Dumitru Beluce, tárgyalunk egyesületével, de még nincs döntés. Ugyancsak ez a helyzet a jugoszláv Temunosovic Go­rannal is. — A napokban Kisistók And­rás „menedzsere", nagyapja ér­tesített bennünket, unokájáért egy osztrák csapat jelentkezett, de nem tudnak megegyezni a Vivó-vb a r Szeged SC-vel. Megy vagy ma­rad a középpályás? — Valóban nehezen vergőd­tünk zöldágra, végül — engedve a szülői kérésnek és érdekeknek — mégis megegyeztünk. Mivel Andris édesanyja Ausztriában él, a negyedosztályú ASK Ams­teduernek 70 ezer schillingért kölcsönadtuk. A jövés-menésról — legalább­is egyelőre — nem tudott többet mondani Zádori Gyula, így a csapat programjáról kérdeztük. — Az edzőmérkőzések végle­ges menetrendje még nem ala­kult ki, az viszont már biztos, hogy július 26-án (csütörtökön) délután 5 órakor a Tisza-parti stadionban a Vojvodinával ját­szunk. A tegnapi edzőmérkózést egyébként a csabaiak nyerték 2: l-re, a szegediek gólját Ta­kács J. rúgta... Gy. E. Ezüstérmes kardcsapatunk Utoljára 1982-ben játszot­ták el világbajnoki kardcsa­pat döntő után a magyar Himnuszt, s a Rómában aranyérmet nyert együttes­ből Nébald és Bujdosó ezút­tal is pástra lépett. Legutóbb, vb-fináléban 1983-ban talál­kozott a szovjet és a magyar válogatott, akkor szovjet győzelem született, de a szö­uli olimpián a magyar „ötös­fogat" visszavágott az örök vetélytársnak. Most nem si­került, a címvédő Szovjet­unió újból aranyérmes lett, g megszerezte az első szovjet aranyérmet Lyonban. Kardcsapat döntő: Szov­jetunió—Magyarország 9:6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom