Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-14 / 171. szám

2 Hirdetés 1990. július 14., szombat (Folytaias az 1. oldalról.) költségvetést — szögezte le nyomatékkal a szóvivő — nem az Antall-kormány dolgozta ki, annak terhes örökségét elődjétől vette át. Bírálatot kapott a szóvivői tájékoztatón a magyar sajtó is, amely az Antall-kormány száznapos „türelmi időszakának" félidejéhez érkezvén — László Balázs szerint — szerénytelen, izgága, csúsztatásokkal teli elemzéseket tesz közzé. Külgazdasági kérdeseket érintve László Balázs friss hírekkel szolgált a szovjet „olajlimltről". Elmondta, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Moszkvában tárgyaló szakembereinek telefon-gyorsjelentése szerint „baljósak, lesüjtóak" a fejlemények. A hírek szerint a III. negyedévben 30 százalékkal csökken a szerződésben előirányzotthoz képest az olajszállítás. A továbbiakban a szovjet szállításokban évente mintegy t millió tonna kőolaj kiesésével kell számolni. Ez az előzetes számitások szerint 55—60 millió dolláros plusz kiadást jelent. Emiatt, s a szovjet forgalomban a dollárelszámolásra való áttérés következtében ,.sürgető szükség lesz a fogyasztói árak emelésére is". A sajtó ügye a felügyelet vonatkozásában )s szerepelt a Minisztertanács előtt. Az a döntés született, hogy a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és á Magyar Televízió felett a miniszterelnök gyakorol felügyeletet. Ugyanez vonatkozik a Kozvéleménykutató Intezetre is. A népjóléti miniszter előterjesztésében egy ügynevezett elökoncepciót is megvitatott a kormány. Ennek lényege, hogy a tanácsi -+• megyei, városi — felügyelet alatt működó kórházak vezetésében az eddigi egyszemélyi irányítást kollektív testületi rendszerrel cseréljek fel. Az elképzelés szerint az eddigi főigazgató-főorvos szerepét egy orvosi vezetőbőí. gazdasági igazgatóból, illetve nővérigazgatóból álló hármas testület venné át. Nemzetközi kapcsolataink várható eseményeiről László Balázs elmondta: Antall József miniszterelnök a hónap végén Velencébe utazik az olasz—osztrák—jugoszláv— csehszlovák—magyar ötoldalú csúcstalálkozóra, utána Rómában folytat megbeszéléseket az olasz vezetőkkel. A magyar kormányfő találkozik II. János Pál pápával is. (;MTI) Világkiállítási előkészületek Rádiótelex A Minisztertanács várhatóan a jövő héten tűzi napirendjere a Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeinek helyzetét. Ezután a munkálatok gyorsulhatnak, s erre nagy szükség van, mert sok idő veszett el azzal, hogy a világkiállítás előkészítői hetekig nem találtak partnereket a kormányzat különböző szintjein - mondotta Baráth Etele, a Jecs—Budapest világkiállíás kormánybiztosa, az előkészületek jelenlegi helyzetéről tartott pénteki sajtótájékoztatón A mérnöki tervek a kesedelem ellenére elkészültek. Ezek glapján — a mai árakat számításba véve — immár rendelkezésre áll a .mit, hol, mennyiért" kérdésekre adható válasz. Városvédők tanácskozása A leendő helyi önkormányzatok munkájába a városvédők is be kívának kapcsolódni — jelentették ki a Város—Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége szervezésében pénteken Gödöllőn megkezdődött kétnapos tanácskozáson, pmelyen 60 település egyesületeinek képviselői vesznek részt. Amint a felszólalók közül többen is elmondták, jelenleg már csaknem 200 településen tevékenykedik a helyi kulturális természeti, építészeti értékek megőrzésére védő szépítő egyesület E társadalmi szervezetek, bár ahhoz a jogi feltételek meg hiányoznak, többségükben mégis aktívan bekapcsolódAntall József fogadta Charles Thomast Antall József miniszterelnök pénteken délelőtt hivatalában fogadta Charles Thomast, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét. Thomas átadta George Bush elnök meghívását. Az USA-ban október közepén a legmagasabb szinten kívánják fogadni a magyar miniszterelnököt. Antall József a meghívást köszönettel elfogadta. lak a közéletbe, érdemi résztvevőivé váltak a településeket érintő fejlesztési, rendezési tervek kimunkálásának. Eredményesebb munkájukhoz azonban szükség van megfelelő jogszabályi keretekre, amelyeket a szövetség reményei szerint a leendő önkormányzati törvény magába foglal majd. E készülő törvénytervezethez az ülés résztvevői többféle javaslatot is kidolgoztak. javasolták hogy mindenütt alakuljanak meg a település építészeti, természeti értékeinek védelmével, hagyományőrző fejlesztésével foglalkozó bizottságok; ezek munkájában az egyesületek is szívesen részt vállalnának. (MTI) Bush elnök levele Antall Józsefhez George Bush amerikai elnök — július 11-ei keltezéssel — újabb levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz, s ebben konkrét időpontjavaslatot is tett őszi amerikai találkozójukra. A levél teljes szövege: ..Tiszted Miniszterelnök úr! Örömmel vettem kézhez a Varsói Szerződés Moszk. vaban tartott csúcsértekezletéről szóló részletes áttekintését. Magyarmszag biztonságával kapcsolatos észrevételeit szem előtt tartottam a július 5—6-i, londoni NATO-csucsertekezleten. Reme em. egyetért azzal, hogy a csúcsértekezleten hozott döntések tukrozték a szövetseg átalakulásai egy gyorsan változó Európához. A csúcsértekezlet közleményének ösztönöznie kell a konfrontáciörái az együttműködés felé való további elmozdulást, ahogy ön is kifejezte. A NATO jövőbeni politikai és biztonsági szere, pének. valamint az európai biztonsági és együttműködési konferencia jövőjével kapcsolatos közös céljaink kijelölésekor mi és szövetségeseink lépéseket akarunk tenni az ön által is felvetett biztonsági kérdéseket illetően. es biztosítani azt. hogy Közép-Európa uj demokráciái szilárd helyet talaljanak az új Európában. Ezzel összefüggésben nagy örömömre szolgál, hogy elfogadja meghívásomat egy washingtoni lutogatásra. Javaslom, hogy október 18-án találkozzunk. Várakozással tekintek az önnel való találkozás elé. amely, remélem. hogy az amerikai—magyar kapcsolatok új korszakának kezdete lesz. Tisztelettel: George Bush." (MTI) NYOMOZÁS A CARLOS-ÜGYBEN. A Legfőbb Ügyészség megvizsgálta az úgynevezett Carlos-ügy kapcsán a rendelkezésére bocsátott iratokat.. Megállapítása szerint a csoport tagjai alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy Magyarországra jövetelük előtt külföldön, majd itteni tartózkodásuk alatt hazánk határain túl és belföldön elkövették a következő bűncselekményeket: 1 A Carlos-csoport 1975. december 21-én a bécsi OPEC-tanácskozás résztvevői ellen, terrortámadást intézett. A támadás következtében többen meghaltak. 2. Carlos 1979 augusztusában Budapesten többször rálőtt egy személygépkocsira, amelyben többen tartózkodtak. 3. A terroristacsoport 1979-től 1985 szeptemberéig Magyarországon nagy mennyiségű fegyvert, robbanóanyagot, lőszert és ezek felhasználására szolgáló készüléket rejtegetett. 4. 1981 februárjóban magyarországi bázisukról kiindulva, majd a cselekmény után oda visszatérve, Münchenben robbantást hajtottak végre a Szabad Európa Rádió épülete ellen. A robbantás következtében négyen súlyosan, többen pedig könnyebben megsérültek. Alapos a gyanú arra is, hogy magyar hivatalos személyek és mások tevékenységükkel e bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak, vagy azok bűnpártolói voltak. Az ügyben ezért a legfőbb ügyész nyomozást rendelt el. (MTI) AMERIKAI TÁMOGATÁS A SZOVJETUNIÓNAK. Az amerikai kormány elfogadta a törvényhozásnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunióra is kiterjesszék azokat a technikai jellegű gazdasági segélyprogramokat, amelyekkel a közép-kelet-európai országokat támogatják A programoknak a Szovjetunióra való kiterjesztését a kormány mindeddig ellenezte. A változás feltehetően a vezető nyugati országok houstoni csúcstalálkozójának következménye. VONATRABLAS FRANCIAORSZÁGBAN. Mindenki azt találgatja: mekkora zsakmányra tettek szert annak a vonatrabló bandának tagjai, akik csütörtökről péntekre virradó éjszaka kirabolták az olasz határ felöl Bordeaux-ba tartó vonat két postakocsiját. A francia posta szerint a zsákmány minden bizonnyal csekély, mert ebben az időszakban a pénz- és értékforgalom általában nem túlságosan jelentős ezen a vonalon. Ennek azonban ellentmond, hogy a banditák igen pontos menetrend szerint dolgoztak, jól megtervezett akciót, hajtottak végre, s nyilván biztosra mentek, nem vaktában rabolták ki éppen ezt a szerelvényt. A kár kivizsgálása még javában tart. LIGACSOV VISSZATÉR SZIBÉRIÁBA. Jegor Ligacsov, aki szerdán csúfos vereséget szenvedett az SZKP fötitkárhelyettesi posztjáért vívott küzdelemben, pénteken közölte a sajtó képviselőivel, hogy visszatér Szibériába. ahonnan elszármazott. ..Úgy tervezem, hogy eltöltök valamennyi időt azon a vidéken, ahonnan származom. Novoszibirszkbe. Tomszkba és a falumba megyek" — jelentette ki Gorbacsov bukott vetélytársa. „Sok időm lesz... Könyvet írok a politikáról, az életünkről, különösen az utóbbi öt esztendőről (vagyis a Gorbacsovkorszakról)" — tette hozzá. ..Tegnap nézegettem a kirakatokat. nem mint a PB tagja, hanem mint magánember. Minden üres. minden drága" — mondta. Szeged új erőtérben Maffiák helyett autonómiát! (2.) Természetesen ahhoz, hogy Szegedből egy (minőségi értelemben is) európai kereskedelmi, turisztikai és idegenforgalmi központ legyen, komoly pénzekre, beruházásokra vian szükség. De példa már van: a Budapesti út mellett létesítendő bevásárlóközpont. Hasonló vállalkozásban épülhetnenek üzlet házak, kereskedelmi raktárak, irodák — de kifejezetten turisztikai, idegenforgalmi jellegű beruházások is. Az utóbbiak szempontjából vian kifejezett üzleti jelentősége a másik tényezőnek, a város tudományos és kulturális potenciáljának. E potenciál — véleményem szerint — eléri azt a szinvonalat, ami ahhoz szükséges, hogy Szeged nemzetközileg számon tartott (minőségi értelemben is) európai konferenciaváros legyen E jövőkép megvalósulásának legnagyobb (anyagi) akadálya az infrastrukturális elmaradottsag Azt gondolom azonban, hogy ha a kereskedelmi és idegenforgalmi beruházók (vállalkozók) felismerik a Szegedben (a szegedi beruházásokban) rejió lehetósegeket, saját érdekük lesz az infrastrukturális fejlesztések (természetesen hitellel történő) finanszírozása. (Megjegyzendő, hogy a szükséges fejlesztések egy része, pl. az 5-ös út kiépítése nemzetgazdasági erdek és feladat.) (Kampányjellegű feladatokat jelent, de tartósan használható infrastruktúra kialakulását eredményezheti —• s ezért komolyan megfontolandó — a régió bekapcsolása a világkiállítási programba.) Azt hiszem hogy a munkanélküliség körülmenyei között felesleges azon aggodalmaskodni. hogy vajon, egy minden eddigi dinamizmust felülmúló beruházási programhoz, és a létrejövő munkahelyek ellátásához van-e a térségben elegendő munkaerő. Ilyen nehézség egyébkent — egy valóban dinamikus városfejlődés esetén — inkább a Szeged munkaerövonzási körzetébe tartozó, kb 25—30 településen jelentkezne a város elszívó hatása miatt. .. Urbanizáció Ez utóbbira mégis figyelemmel (lenni, egyébként nem pusztán az érintett települések közösségeivel szembeni emberi kötelesség. Magán Szegeden belül is, robbanásszerű urbanizációs folyamatok várhatók — bár ezeknek csak egyike a betelepülési „hullám". Alapvetően meg kell változnia a város morfológiai, településszerkezeti jellemzőinek, és ezzel együtt közlekedési struktúrájának. Új, — mert új funkciójú — városrészek alakulhatnak ki; az egyetemi várostól (városrésztől) az üzleti negyeden át, a nyomornegyedig. S ha már itt tartunk: feltehetően növekedni fog a bűnözés, — a szegénységből és a gázdagsagból fakadó egyaránt A közbiztonsági helyzet romlása erős rendőrséget igényel, a nemzetközi bűnözés megjelenése pedig e rendőrség közvetlen bekapcsolását a nemzetközi bűnüldöző szervezetekbe. (Hely hiányaban nem törekedhettem itt teljességre. Nem elemezhettem olyan alapvető jelentőségű problémákat, mint az itt feltételezett fejlődés várható kettős hatása a „hagyományos", azaz már meglevő és mükodó városi iparra: a „történelmi" belváros, s általában a város védelme városépítészeti és környezetvédelmi szempontból; a regionális funkciók — egészségügy, oktatás, tömegkommunikáció, közigazgatást?) — ellátása: a bevásárló turizmus konszolidálása; a kommunális ellátás fejlesztése stb. A teljes koncepciónak természetesen ezekre a kérdesekre is ki kell terjednie. Azt gondolom. hogy Szeged jövőjét csak egy komplex urbanisztikai megközelítésben szabad tervezni. Ezen belül döntő azonban, hogy megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek a várost dinamizálni és a fejlődés anyagi forrásait biztosítani képesek — egy olyan helyzetben, amikor mindenki a források beszűkülésével számol, és a költségvetési feladatok ellátásának legjobb esetben is csak a szinten tartását tervezi. Azt hiszem, hogy a fentiekben sikerült megtalálni azt a pontot, ami egy dinamikus városfejlődési koncepció kiindulópontja lehet. Ahhoz persze, hogy egy gazdasági potenciálból tényleges jövedelem és* gazdaság legyen — es esetünkben: Szeged városa számárad) —, az szükséges. hogy maga a város, az önkormányzat, a gazdálkodás autonóm alanya lehessen . . .) Önkormányzat és közigazgatás Az önkormányzat jövőjének kulcskérdése, a gazdálkodás előfeltétele a gazdasági (es természetesen közigazgatási) autonómia. Sze-. ged tekintetében ez két oldalról jelentkezik: egyreszt, maganak a városnak az autonómiája (kozponti vagy megyei redisztribúciös koncepciókkal és tendenciákkal szemben), másrészt, az egyes városrészek, különösen egyes csatolt települések (1973) autonómiája. Az előbbivel kapcsolatban olyan teljes az egyetértés, s erről beszéltünk, irtunk is már annyit, hogy itt nem különösebben fontos foglalkozni vele Az utóbbi probléma, a városrészek autonómiája tekintetében nem alakult ki konzenzus. Erősen kérdéses, hogy hol húzódnak ezen autonómia határai, azaz — a másik oldalról nézve — mire terjedhet ki egy városrészi önkormányzat hatásköre. Akik a varosrészek teljes autonómiájának hívei (a csatolt települések eseteben ez az „elszakadást", a teljes településjogi-közigazgatási ónállóság megszerzését jelearti), elfeledkeznek arról, hogy a város mára olyan mértékben „szervesült" (közlekedési, szolgáltatási, ellátási, tömegkommunikációs és közműstruktúrái olyan mértékben „átmetszik" a városrészi, korábbi települési határokat), hogy ilyen autonómiának értelme sem volna. Másrészt — véleményem szerint — megoldhatatlan nehézséget jelentene az egyes városrészi önkormányzatok önálló költségvetési forrásainak megállapítása: milyen adóbevételekből gazdálkodnának ezek az önkormányzatok? Ki kinek számíthat fel. és milyen mértékű közlekedési, szállítási, hírközlési vagy kommunális tarifákat? Hasonlóan megoldhatatlan kérdés lenne az „osztozkodás": melyek az alapellátást biztosító közös oktatási és egészségügyi intézmények? Ki, milyen mértékben viselje ezek fenntartási terheit? Azaz: hatványozottan jelentkeznének azok a funkcionális gondok, amelyek a megyei, illetve regionális, vonzáskörzeti szinten jelentkeztek eddig — egy új. összehasonlíthatatlanul bonyolultabb helyzetben, ahol szinte lehetetlen akár a gazdasági földrajzi értelemben vett határokat is meghúzni. Altalánosságban is az a véleményem, hogy a városfejlődés iránya az integráció. Ezért a magam részéről inkább azon gondolkodnék, hogy: hogyan lehetne — a remélt dinamikus városfejlődés (földrajzi) kereteinek szélesítése érdekeben a jelenleginél (ld. Városkornyéki Bizottság) szorosabb és intenzivebb kapcsolatokat (társulásokat?) kialakítani a varoskörnyéki községek önkormányzataival; hogyan lehetne egy olyan városi önkormányzatot létrehozni, amely éppenséggel városi, és nem városrészi érdekek horizontján gondolkodik. (Ezzel nem azt akarom mondani. hogy a városrészi érdekek megjelenítése, képviselete. ütköztetése ne lenne fontos. Csak azt állítom, hogy egy egységes és dinamikus városfejlődés koncepciójának kialakítását es érvényesítését legalábbis megnehezítené, ha nem lehetetlenítené az, ha annak autonóm és gyakran ellenérdekű félként megjelenő testületek kommunikációjában kell megszületnie, lletve megvalósulnia. Ellenérdekű felek persze lehetnek az egyes képviselők is az egy(ségas) városi testületen belül — de itt könnyebb lehet a kompromisszumokat megtalálni, hisz a gondolkodás horizontja eleve, és mindig oer definitionem a város es nem a városrész ) Az önkormányzati testület Hogy milyennek kell lennie az új önkormányzati testületnek? A szokásos erkölcsi és szakmai kritériumokon túl egy olyan szempontot kívánok hangsúlyozni, ami a fenti koncepció egyenes következménye. Az új önkormányzati testület legyen képes menedzselni azt a folyamatot, melynek során a város kihasználja politikai-földrajzi adottságait, 66 kulturális, tudományos potenciálját. Volt a Fidesz országos választási kampányának egy jó szlogenje: „A fiatal demokráciának szükségé van a fiatal demokratákra." S, hogy ez a szlogen mennyire igaz volt, arról mindenki meggyőződhetett, aki figyelemmel kísérte az új Parlament működését, A helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatban sem lehet mást mondani: egy autonóm és dinamikusan fejlődő városnak szüksége van az autonóm módon gondolkodó. mendezser-saemléletű fiatalokra (is). Ökrös Tamás