Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-10 / 167. szám

*»«--- mmmm^^m^ammmmmammmmmmmmmmmmmmmmKmmmrnm 1990. július 10., kedd Sport — Panoráma 7 Kerékpár Dobogós eredmények Szolnokon rendezték a Jász-Kun Kupa elnevezésű kerékpáros versenyt, melyen a Szegedi Építők Spartacus versenyzői is elindultak. Eredményeik. Időfutam. Serdülők (15 km): 1. Buruzs Péter 22.55. Ifjúságiak (20 km): 1. Kovács Zoltán 27.33. Juniorok (40 km): ... 2. Szeles Zoltán 59.27. Kritérium verseny. Serdülők: ... 4. Buruzs Péter. Ifjúságiak: ... 4. Csorvási Zoltán. Csapat: ... 3. Szegedi Építők Spartacus (Buruzs Péter, Csorvási Zoltán, Páskuli István, Tóth László). Mezőny verseny. Serdülők: ... 3. Páskuli Csaba. Felnőttek és juniorok: ... 3. Szeles Zoltán. Súlyemelés Értékes helyezések Leninvárosban, a Vegyész Tisza Kupa nemzetközi súlyemelő versenyen a Szeged SC sportolói is indultak. A színvonalas erőpróbán — a hazai élgárda mellett, francia és csehszlovák súlyemelők is részt vettek — nagyszerűen helytálltak a Autócross 03 kék-fehér-feketék versenyzői. Gajda Zoltán (60 kg) 227,5 kg-os (100; 127,5) teljesítményével a harmadik volt, míg Illés János (100 kg) Szanyi Andor mögött 325 kg-al (150; 175) a második helyet szerezte meg. Továbbra is élen az Áutófer Az autócrossozók országos bajnokságának 4. fordulóját Egerben 5 ezer néző előtt bonyolították le. A napokig tartó esőzés igencsak megtette hatását, a pálya egyes szakaszait sártenger borította, majdhogy lehetetlenné vált a „vasszöcskék" kormányzása. Hogy mennyire, azt két bukás is bizonyította, a dömsödi Mészáros Györgyöt például súlyos kéz- és lábtöréssel előbb az egri kórházba, majd helikopterrel Budapestre szállították. A szegedi crossozók ezúttal is remekeltek. Nagy Sándor megállíthatatlanul folytatja jó sorozatát, csakúgy, mint csapata, az Áutófer Szeged. Az 1600 köbcenti feletti kategóriában Nagy Sándor az elő- és középfutamot biztosan nyerve jutott a döntőbe, ahol riválisával, öz Lászlóval vívott nagy harcot. A fináléban is Nagy volt a legjobb, ám győzelmének egyetlen szépséghibája, amiről nem tehet, hogy miután kiosztották a díjakat, a vezető bíró bejelentette: öz klubja óvott, mégpedig arra hivatkozva. Nagy „veszélyesen versenyzett"! Ez a megnyilvánulás — Nohel Vilmos, a szegediek szakosztályvezetője szerint — azért is érthetetlen, mert a futam közben kellett volna Nagyot „utolsó figyelmeztetésben" részesíteni, majd pedig kizárni! Az óvás jogosságát az országos szövetség dönti el... A másik két autóferes, Szabó Péter és Kovács Sándor a negyedik, illetve a nyolcadik helyen végzett Az 1600 köbcenti alatti kategóriában Szabó Sándor a második lett. A Tápéi ESK és a Roller SC crossozói ezen a versenyen nem indultak. Négy forduló után a csapatbajnokság állása: 1. Áutófer Szeged, 2. Borsodsziráki BB SC, 3. Főtaxi SC. Visszatérnek az angolok? Kormánykörökből szerzett értesülésekre hivatkozva, közölték a vezető brit napilapok azt a hírt, hogy az angol klubcsapatok valószínűleg visszatérhetnek az európai kupaporondra. Mint köztudott, a szigetországi csapatokat azután tiltották el a nemzetközi szerepléstől, hogy 1985-ben, a brüsszeli Heysel-stadionban 39 olasz szurkoló veszítette életét a liverpooliak okozta tömegkatasztrófában . A sajtóban megjelent írások szerint, most, a Mondiale után némileg módosult a brit kormány álláspontja a kérdésben — korábban Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony volt az egyik leghevesebb ellenzője a klubok „rehabilitálásának" —, s elképzelhető, hogy Colin Moynihan sportminiszter a ,.száműzetés" részleges feloldását kéri majd az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEÍFA). Az angolok mindenképpen biztató jelként értékelhetik, hogy maga Joao Havelange, a FIFA elnöke is kijelentette: örülne, ha szeptembertől angol csapatok is pályára léphetnének az európai kupákért. Az ügyben kedden várható döntés, ekkor ugyanis Genfben tanácskozik az UEFA Végrehajtó Bizottsága. Amennyiben az európai szövetség kedvező határozatot hoz, a szeptemberben induló kupasorozatban Albiont két együttes képviselheti. A Manchester United a KEK-ben, az Aston Villa pedig az UEFA Kupában indulhatna. A bajnok Liverpool híveinek egyelőre várniuk kell a „visszafogadásra", a „vönrös ördögök" ugyanis még mindig gyakran pokoli hangulatot teremtenek a stadionokban. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a totó 27. játékhetére 5 millió 192 ezeír 154 darab szelvény érkezett be. A nyereményalap 27 millió 757 ezer 255 forint. A nyeremények: 13 plusz 1 találatos szelvény 3 darab, nyereményük egyenként 1 millió 9 ezer 355 forint; 13 találatos szelvény 15 darab, nyereményük egyenként 336 ezer 452 forint; 12 találatos szelvény 496 darab, nyereményük egyenként 8 ezer 140 forint; 11 találatos szelvény 6 ezer 14 darab, nyereményük egyenként 671 forint; 10 találatos szelvény 44 ezer 350 darab, nyereményük egyenként 137 forint. A kifizetés időpontja: 20 ezer forint alatt július 14étöl, 20 ezer forint felett július 18-ától. Nagy „építkezés" a falbontás! E (Berlini tudósítónktól.) Nem tudhatom, századunk újságírói közül kit tart majd meg a hálás emlékezet. A kitűnő Egon Erwin Kisch értékét aligha csökkenti a kommunizmus iránti lelkesedése, az Iszkra főszerkesztőjéért viszont bízvást kevésbé lelkesedik az utókor annyira, mint ifjúságom évtizedeiben. Én még csak reménykedtem a Radnótiba kerülésről, amikor ezt a mesterséget választottam. S most, két évtizedes és változatos pályafutás után boldog lennék, ha úgy maradnék meg egy darabig az olvasók emlékezetében: igen, ő fedezte föl a nagy James O'Donnelt. A derék kolléga neve után minden bizonnyal angolszász származású, és századunk hetvenes éveiben volt aktív. A Reader's Digestben 1979-ben a következő jóslatot eresztette meg Jimmynk: 1989 őszén tömegekben jönnek kelet- és nyugat-berliniek, s szétszedik a falat. A 165 kilométert diákok ültetik be hárssal, tölgygyei. Az ünneplő tömegben ügyes kereskedők kígyóznak majd, a fal darabjait árulván. Nos, ebből a jóslatból csak a faültetés nem jött be — eddig. Az időpont tökéletes eltalálása mellett ez elenyésző hiba, biztosan fognak fákat is ültetni a világvárost átszelő szörnyűség helyén. Autópályát terveznek a széles területre, egyes darabokat meghagynak mementóul. A betontömbök is hasznosulnak: a tengerparton hullámtörő szerepét töltik be, de berlini építkezésekhez is szállítják az anyagot. Ügyes kereskedők tíz dollárért adnak el tojásnyi faldarabokat. Magam is „bespájzoltam". Magyarországi látogatásom során diónyi vasbetonnal leptem meg legközelebbi ismerőseimet, s ók őszintén örültek neki. Én az öröm mértékén meglepődtem, igaz, négy esztendőn át naponta láttam a gonosz kerítést, tévében, rádióban és baráti beszélgetésekben bukkant fel nap mint nap — kicsit hozzászoktam, akár egy 1961 után született berlini. Az 1990-es esztendő legjelentősebb építkezése a falbontás. Mintegy negyven cég foglalatoskodik december végéig a 2,8-szor 1,2 méteres — külső, és a valamivel kisebb, belső falat alkotó — panelek szétszedésével, szállításával, s a mindehhez tartozó tereprendezéssel. A számított költség 30 millió DM. Mennyibe kerülhetett akkor az építés? A város közlekedésének javítása érdekében hetente n útnak új átjárót, július első hetében immár 103 helyen lehetett átmenni a betonkerítésen. Berlin sebei viszonylag gyorsan hegednek. Mi, ittlakók pedig napról napra újabb útvonalakat tanulunk meg. S remélhetőleg, nem felejtünk gyorsan. (krcmser) Negyven vállalatnak ad félévi munkát a 165 kilométeres, dupla fal lebontása Vásári nyüzsgés, Berlin jelképe, a Brandenburgi kapu előtt berliniek tömegsportja, anno 1990. A faldarabok vésése fáradságos és hosszas művelet Pataki Sándor Királyi alattvalók 14. „Mit tehetek Szegedért?" Lázár Zoltán doktor Szegeden kezdte el tanulmányait és Hollandiában szerezte meg a diplomát. Délvidékről, a mai Jugoszlávia területéről származik, meneküléséről nem szívesen beszél, annál inkább szegedi éveiről és hollandiai szakmai sikereiről. ö is királyi alattvaló — holland állampolgárként Julianna királynő alattvalója. Bár lakhelye néhány hónapja Belgium — egy határmenti faluban talált nyugdíjas éveihez mérhető házat. Tőle néhány kilométerre él Ignácz Ilona egykori világbajnok kézilabdázó: Maastricht városában Lichter Istvánnal ők a „magyar élet" mindenesei —, könyvre való dokumentumgyűjtemény bizonyítja eddigi tevékenységüket. István sokáig egy papírgyárban dolgozott, most mozgáskultúrát tanít a városi tanács működtette intézményekben. Ketten remekül kiegészítik egymást; István a mozgékonyság, a tettrekészség megtestesítője, Zoltán vele ellentétben a ráció, a higgadtság szobra. Szükség van mindkét adottságra. Ahogy hármasban egy vendéglő tükörcsodái előtt ülünk, Zoltánnak szegedi emlékei jutnak az eszébe: — Győző barátommal (ő is délvidéki fiú volt, ma valahol Floridában él) betörtünk egy ablakot a Fekete Sas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utcában. Nem volt üveg a városban. Hódmezővásárhelyen sem találtunk. Szombat éjjel kigyalogoltunk Tápéra, s kiszereltük az iskola ablakából az üveget. Baj nélkül visszatalpaltunk a városba, hónunk alatt az üveggel. A ruszkiktól nagyon féltünk Mindenki velük ijesztgetett bennünket. A Fekete Sas utcában, tiz méterre a céltól, elejtettük. A csörömpölés belénk folytotta a röhögést, ami a Tisza-part elhagyása óta kínzott benünket — azt nevettük volna, hogy észrevétlenül eljutunk a városközpontba, két tábla üveggel a hónunk alatt... Elképzelheted azt a rémületet, ami belénk költözött — végül ezt is megúsztuk ... Szegednek nem csak ezért vagyok adósa. Mit tehetek a Városért? Kérdése váratlanul ért, nem csak azért, mivel én is az „adósok" listáját szaporítom, hanem azért is, mivel itt, Hollandia és Belgium „határán", egy, már valóban spiritualizálódott, csak a térképen fellelhető vonal mentén hangzott el. Melynek KeletEurópában való létjogosultságáért magunk is igyekszünk mindent megtenni. Végül szót értettünk. Abban is, hogy a Lázár Zoltán dr. és mostmár a lap, a Délmagyarország közös akciójáról lesz szó. A tényekről idejében tudósítjuk majd az Olvasót. ORVOSNAK LENNI... Zoltáné a szó: — Pontosan nem tudhatom, hogy odahaza miként alakult volna a sorsom. A kettős kötődés okán a Vajdaságban is élhettem volna. Magyarországon viszont örök értékmérő a számomra Kertész Dezső, egykori kedves barátom, és évfolyamtársam, a Földeákon élő orvos sorsa, és pályafutása. Itt kemény munkával és áldozatvállalással kapaszkodtam meg. Feleségem révén — aki a Maastricht városi tanács kultúrmindenese volt, például az 1984-ben alapított művészeti akadémia (színész-, képzőművész- és zenészszakképzés folyik itt) alapkövén szerepel a nevünk, amit különben ö rakott le — részt vehettem a nagyságrendileg Szegedhez mérhető település minden közérdekű eseményén. Orvos létemre nemcsak a kisemberek, hanem a társadalom vezetésével megbízottak gondjaiban is osztozhattam. Szerencsés helyzet, mondhatod, én is annak tartom. A városról óhatatlanul ejtenem kell néhány szót. Most is Szegedre gondolok. FARHUZAMOK.. Lázár doktor gondolatmenete érdekes és megszívlelendő: — Bár jómagam protestáns; református vagyok, föl kell vetnem az ötletet: amennyiben valaha Szegednek Hollandiában testvérvárosa lesz, csak Maastricht jöhet számításba. E település a hollandiai katolikusság szellemi központja. Egy kis Róma a protestáns környezetben. Ennek megvannak a történelmi előzményei. Itt temették el — még az őskeresztények — Szent Szervác örmény hittérítőt, aki Maastricht első püspöke volt. A katedrális a nevét viseli. Belgiumban beékelődve, több évszázados spanyol fennhatóság hátrányai és előnyei „birtokában", e \áros megmaradt katolikus többségűnek, így e tény rányomja bélyegét a város szellemiségére. Ez manapság már nem olyan egyértelmű, mégis, tagadhatatlan. Csak egy mellékkörülményre hívnám fel a figyelmet: Surinam, az egykori holland gyarmat függetlenné válásának hírére annak idején óriási menekülő tömeg árasztotta el Hollandiát. Számuk 150-200 ezer között mozgott. A holland kikötővárosok mellett Maastricht fogadta be a legtöbb „újhollandot". Ezt, a város nyitottságára jellemző adalékot példaképpen említettem. S hogy olvasóid is tisztában legyenek a surinámi illetőségűek mai szerepével, Gullit és Rijkaard, a két labdarúgó nevét említem — főleg Gullit vállal nagy szerepet az apartheid ellenes harcban, és képes anyagi áldozatokra is elvei alátámasztására. Ami, mellékesen jegyzem meg, nem minden polgárjogi „aktivista" jellemzője. Magunk is tapasztaltuk mikor erdélyi testvéreink ügye került terítékre. Az egyszerű emberek empátiája sokkal humánusabb természetű: ezt tudom, ezt teszem. Szóvirágok nélkül. A KÖRÜLMÉNYEK RABJA. Nem zárhatom le Lázár doktor önvallomását néhány, a pályafutásával kapcsolatos adalék részletezése nélkül: — Városi körzet orvosa voltam, ezért észlelhetted, hogy úton-útfélen rámköszönnek az emberek. „Csúcsrajáratáskor" napi 14 órát dolgoztam. A biztosítónak is. Ez itt kulimunkának számit, az idő előrehaladtával ezt átadom egy fiatal kollégának. Megtartottam a régi pácienseimet, majd másfél éve, nyugdíjba vonuláskor eladtam az egész praxist. Annak idején én úgy vásároltam a „területet", hogy elzálogosítottam a biztosítónál tízezer guldenért, amit tíz év alatt kellett visszafizetnem. Ma már az orvosi alap vásárol (a működő orvosok tartják fennt, jövedelmük arányában), s verseny alapján ítélik oda — a helyemre például hatvanan jelentkeztek, s a döntés ellen nem volt fellebbezés. A „nyertes" a megváltás összegének 95 százalékát megkapta az orvosi alapból. Jelenleg az országban ezerre tehető a munkanélküli orvosok száma. Néhány év múlva viszonylagos orvoshiányra számíthatunk ... (Folytatjuk.)