Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-06 / 133. szám

1990. június 6., szerda A helyzet 3 Büdös egy ügy! Arasznyi nagyságú, hoszszú farkú, barnás szőrű, hulladékon élő. kárlevő rágcsáló. Földbe. falba vájja tanyáját. Latinul: Epimyc Így jellemzi az értelmező kézi szótár a patkányt. Azt az állatot, amely ennek az írásnak a főszereplője. Felháborodott telefont kaptunk ugyanis aminap,amely arról szólt, hogy az egyik szegedi élelmiszerüzletben a csúcsforgalom kellős közepén döglött patkányt vittek ki a felvágottas pult dobogója alól. Az irdatlan büdösség miatt panaszosunk azonnal elhagyta az üzletet, és az esetet azonmód bejelentette a köjálnak. Am itt azt kellett hallania: adja írásba, amit tapasztalt, méghozzá 100 forintos okmánybélyeggel, mert a bejelentés nem illetékmentes. A döglött patkányt nem kedvelő bolti vásárló még jobban felháborodott, és utolsó mentsvárként felhívta szerkesztőségünket. Adta a nevét is mondandójához, csakhogy az ügy nem olyan egyszerű, hogy akár telefonálónk, akár az ominózus bolt neve meg jelenhessék. Miért? Nos, kezdjük a legelején. . I Rajtaütés Semmi okunk feltételtyeni, hogy nem valósághűen mondta el az esetet telefonálónk, ám aligha tudja bizonyítani a történteket. A vásárlók könyvébe nem írt be, az üzletvezetőt nem kereste meg. Se jegyzőkönyv, se a többi szemtanú aláírása. Persze, érthető: kinek van erre a sok herce-hurcára ideje a napi bevásárlás közben? Vevőnk tehát taktikai hibát vétett, megfogni a boltot nem lehet. Szétnézni viszont érdemes. Váratlanul érkezem, írhatnám, rajtaütésszerűén. Kosz, piszok, rendetlenség sehol. Jártam pedig nemcsak a vevőtérben, hanem a raktárakban is. Ez persze pro vagy kontra semmit sem igazol. Az üzletvezető természetesen nem örül nekem, de hajlandó elmondani a véleményét. Kiirtani pedig nem lehet... — Bejuthat a patkány a boltba, ez kétségtelen. Erről a konkrét esetről azonban semmit sem tudok. Feljöhet a hűtőrendszer aíácsatornázott járataiból, kaphatjuk a földes áruval együtt, és egyáltalán mindenféle szállítás során. A környező lakótelepi házakban sem ritka ez a látogató, miért. lenne patkánymentes akkor ez a bolt, ahol még a körülmények is vonzzák. No, ezt persze úgy értem, hogy a folyamatos áruszállítás következtében egyáltalán nem vagyunk kibiztosítva a patkányok ellen. Ugyanakkor kutya kötelességünk, hogy védekezzünk ellenük. És ezt, úgy gondolom, meg is tesszük, még ha ellenünk szól is ez a bejelentés. Hogyne tudnánk, ez az állat nem szereti a rendet és tisztaságot. Ebből kell kiindulni. Biztosan nem szedjük fel rendszeresen a dobogót, azért történhetett ilyen?! Bizonygathatnám én, hogy még le is súrolják az eladóim, ugyan ki hinné el nekem?! Pedig így igaz. Ahogyan az is tény, rendszeresen kérjük az irtást, az idén már kétszer jöttek ki hozzánk emiatt. Higgye el, nem is olyan olcsó egy-egy ilyen akció. Hatezer forintot kell leszurkolni érte. Rafinált, sokáig elhúzódó, elbújó állatról van szó, rendkívül nehéz tetten érni, teljesen kiirtani meg szinte lehetetlen. De hát erről már ne engem kérdezzen, hívja fel a szakembert, aki az irtást végzi." Fenntartásos és csalétkes Megtettem. Tőle a következőket hallottam: Az egész város patkánymentesítését pénzügyi okok miatt képtelenség megoldani. Nem beszélve arról, hogy ez sem biztos, hogy a kívánt eredményt hozná. Ahogyan ezt Budapest példája is mutatja, ahol már végeztek ilyen munkát. Így marad az úgynevezett fenntartásos irtás, amellyel megelőzhető az állatok elszaporodása. A cél nyilván az, hogy ne rosszabbodjék a helyzet. A boltokban a csalétkes irtást alkalmazzák, méregként véralvadást gátló szert használnak. A döglött állat maga nem lehet ugyanis csalétek, mert a patkány sohasem nyúlna elpusztult falkabeli társához. Milliós kárt tud okozni ez az állat, ha bejut egy éleifniszerboltba, hiszen válogatás nélkül mindent öszszerág, ami útjába esik. Vagyis az üzletek elemi érdeke, hogy gátat szabjanak a patkányok garázdálkodásának. A patkányügy utolsó mozzanataként a köjál álláspontjára vagyok kíváncsi. Vajon miért nem fogadták panaszosunk bejelentését' Nos, közérdekűnek csak akkor tekintenek egy bejelentést, ha többen aláírják a hozzájuk eljuttatott sorokat. Ilyenkor nem kérnek rá okmánybélyeget. Egyéni panasz esetén viszont valóban kell a bélyeg, ezt rendelet szabályozza. Ahogyan a nyolc napon belüli intézkedést is előírja. Telefonon nem tudják „venni" a panaszt, csak tömegeket érintő veszélyeztetettség esetén fogadják el a telefonbejelentést. Ilyenek például az ételmérgezések, fertőzések. Rengeteg apró ügyben keresik meg az állomást A mi telefonálónkra is emlékeztek. Ám ahogyan a fentiekből kiderült csak akkor intézkedhetnek, ha ezt hivatalosan kéri az állampolgár. Ennyit patkányainkról — egyelőre. I Gombos Erzsébet Pályázat a fiatalok foglalkoztatására Az Élelmiszergazdaság: és Falusi Ifjúság Szövetsége Ifjúsági Munkahelyteremtő Irodát szervez, mely része a HOPE (szabad fordításban: Száz és száz jó elgondolás a foglalkoztatás serkentésére) nemzetközi szervezet hálózatának. A HOPE az irodán keresztül a magyar fiatalok számára is meghirdeti a Nemzetközi Ifjúsági Foglalkoztatási Tervek versenyét, melyet október 3—7. között Grazban rendeznek meg. A 15—27 év közötti életkorú pályázók műveiből a nemzetközi szakértői zsűri által értékelt tfz legjobb tervet külön-külön 1000 USA-dollár pénzdíjjal jutalmazzák. A fiatalok foglalkoztatását célzó ötlet vagy terv kidolgoztatásához szakértők is bevonhatók. A beküldési határidő 1990. június 30. Részletes felvilágosítást a 133-99-14-es telefonszámon lehet kérni. Levélcím: ÉFISZ—IMI 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Föld, föld, föld Eszünkben sincs szétverni a szövetkezeteket — Tárca nélküli miniszterként igen nehéz és kényes feladatok várnak önre, így a földtulajdonnal kapcsolatos rehabilitáció. Milyen konkrét elképzelésekkel lát munkához? — Ez így leegyszerűsítése a dolgoknak. Az 1947-es év a Parasztszövetség törökkoppányi kiáltványában került elő először. Gondoltunk a kulákokra, a svábokra, és azokra a megbántott és megsértett parasztokra, akiket az erőszakos hatalom földjüktől megfosztott. Egy kis hibát elkövettünk, mert nem számoltunk azzal, hogy a svábokat már 1946-ban kitelepítették. Minket a jó szándék és az igazságszolgáltatás vezérelt, amikor ezt mondja a kisgazda miniszter Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Parasztszövetség főtitkára, s a Független Kisgazdapárt főtitkárhelyettese. Somogy megyében, Zics községben született, paraszti családban. 65 esztendős. Hányatott sorsú, sokat tapasztalt ember, aki okleveles kertészmérnök, négy nyelven beszél, dolgozott különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél. A szülői földhöz máig hűséges maradt, mostanáig önálló gazdaként boldogult. Nos, két lánya és egy unokája van. mertük ezt mondani, és nem kis vállalkozás volt ez akkor. Aztán ugye, sokan nem akarták, még most sem a kiáltványt megfogalmaz- akarják megérteni. Almunktuk, és azt hittük, hogy az isten nekünk ezt majd megbocsátja. tudva, hogy ezt a parasztok csinálták, Vörös Vince, Gerbovits Jenő és csapata. Nem várhattak tőlünk egzakt dolgokat, úgy gondoltuk, majd a jogászok kidolgozzák az elképzelést! Mi paraszti becsülettel ki ban sem gondoltuk, hogy ennyi értetlenséggel találkozunk. Kérem, minek itt reformról beszélni akkor, ha ilyen alapvető dolgokban magyarázkodni, védekezni kell? Hiszen a piacgazdaság magángazdálkodók, a tulajdonjog rendezése nélkül elképzelhetetlen. „Itt túltermelés lesz" — Dehogy akarunk mi a mezőgazdasági termelésben visszaesést, élelmiszerhiányt, és eszünk ágában sincs szétverni a szövetkezeteket. Ezeket a fogalmakat kár szembeállítani a parasztság jogos igazságérzetével. Nem igazi közgazdász az, aki itt ellátási gondoktól tart. Igenis, itt túltermelés lesz, mint ahogy az van ma is, sőt, az van az egész világon. Mi nem akarjuk kötelezően előírni a tulajdonosnak, a magyar parasztnak, hogy mit csináljon, mit termeljen rajta, gyepet tart, vagy gilisztát tenyészt, az ő szuverén dolga. Jogállamiságot építünk, az Európa-házba igyekszünk, hogyan juthatnánk oda, törvénytelenségek, igazságtalanságok árán? — Szeretnénk olyan lehetőségeket teremteni, hogy a piac mondja ki az értékítéletet az áru fölött. A föld csak egy téma ebben az átalakítási folyamatban, hiszen fokozatosan, nem pedig elkapkodva, felelőtlenül, rendezni fogjuk a sérelmeket; a tulajdonos rendelkezhet a valaha volt tulajdonával, illetve annak nevesithető, megváltható, akár részvényesíthető formájával. Felelőtlenül nem ígérhetünk semmit, márpedig, korábban nekünk nem volt lehetőségünk és módunk, hogy olyan bázisszámokat megismerjünk, amelyre hiteles tervet, kormányprogramot készítsünk. — A saját feladatomnak képzelem el, s ezt nem írta elő senki, hogy az átalakítást egy jól felkészült kis teammai — jogász, közgazdász, pénzügyi szakember — segítjük, mégpedig megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 15—20 évben a monopolvállalatoknál, pénzintézeteknél mi történt. Mi történt továbbá az exportban. importban, milyen erők nyitották szét ennyire az agrárollót, hová lett a külföldről kapott segély, hitel? Piackutatást végezünk, csak így tudunk olyan exportot kialakítani, amelyik nem távoli országokkal, hanem közeli országokkal, mint pl. az NSZK, kölcsönösen előnyös lesz a számunkra. — Milyen ütemben kívánják az állami érdekeltséget visszaszorítani általában a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági kereskedelemben? — Ennek a kormánynak becsülete és tisztessége van, ez a garancia is arra, hogy a magyarság érdekeivel szemben nem cselekszünk. Ez vonatkozik a mezőgazdasági tárcára is. Mihelyt az agrárértelmiség, az agrárszakemberek megértik, hogy egy olyan mezőgazdaságot szorgalmazunk, amelyikben az új szövetkezeti törvény alapján a nagyüzemek is átalakulhatnak, és boldogulhatnak, akkor segíteni fogják a munkánkat. Holnaptól majd. — Ami az elképzeléseket illeti, maradjunk csak a zöldségtermesztésnél. Azt el kell felejteni, hogy a termelók odahaza megbeszélik, hogy ennyiért adok, kapok. Majd a piac szentesíti az alkut. A zöldségtermesztést csak úgy lehet rendbe tenni, ha a technika, kibernetika felzárkózik ehhez, és akkor a termelő sem tud hitvápy áruval megjelenni sehol. Hozza az áruját a nagykereskedelemhez, az éppen megkövetelt csomagolásban, lemárkázva, minőségileg hitelesítve — holland példa —, és gyorsan átveszi tőle a forgalmazó személyzet, amelyik viszont semmiféle pénzzel nem rendelkezik, az a bankok dolga. A termelő este látni fogja a kereskedelmi televízióban, hogy aznap menynyiért kelt el az áruja, automatikusan nő a bankbetétje. vagy számára átutalja a pénzt a bank. Így tisztán, mindenki által ellenőrzötten zajlik az üzlet, és ez a piac már segíteni fogja a fogyasztót. így az árak is csökkenthetők lesznek. S ez természetesen nem csak a zöldségre, hanem húsra, gabonára stb. is vonatkozik. Sz. Lukács Imre Mit csináljon a Környezetvédelmi Kerekasztal? örömmel vehette tudomásul Szeged város polgársága, hogy a legfontosabb politikai pártok és szervezetek, értékelve az Ugy különleges fontosságát, félretéve a politikai ellentéteket, felülemelkedve az oly sokat emlegetett, szűk pártérdekeken. 1990. május 14-én megalakították a Szegedi Környezetvédelmi Kerekasztalt. A szegedi Körgát Klub a maga részéről feltétlenül indokoltnak tartja az összefogást. és bejelenti csatlakozási szándékát. Ha lehetőségei kapunk, a kerékasztal érdemi munkájában részt veszünk. Felvetődik bennünk azonban a kérdés: mi lehet a feladata egy ilyen, elsősorban politikai jellegű testületnek? A Környezetvédelmi Kerekasztal 1990. május 29-én a Délmagyarországban nyilvánosságra hozott közös közleményéből számunkra nem világos, hogy pontosan milyen szerepet szán önmagának a testület a környezetvédelmi feladatok megoldásában. A közleményben megfogalmazottakkal általában egvet lehet érteni, nem derül ki azonban, hogy a célkitűzések, ajánlások megvalósításában milyen részt kíván vállalni a kerekasztal, valamint, hogy ezen célkitűzések és ajánlások megvalósulását milyen konkrét eszközökkel és milyen formában képzelik el, kik azok a személyek, szervezetek, testületek, akiknek ebben részt kell venniük. A dokumentum sajnálatos módon felidézi bennünk a „rossz emlékű" környezetvédelmi bizottságok rendszeresen elkészített anyagait, melyekben a megfogalmazott javaslatok és ajánlások általában semmitmondó általánosságok, melyeknek megvalósítására többnyire kísérlet sem történt, hiszen senkire nézve sem bírtak kötelező erővel. A Körgát Klub véleménye az, hogy a Környezetvédelmi Kerekasztal feladata nem szakmai, hanem elsősorban politikai jellegű kell. hogy legyen. A kerekasztal a tagszervezetek, pártok politikai súlyánál és tekintélyénél fogva képviseljen megalapozott szakmai elemző munkára épülő célkitűzéseket. Ehhez mielőbb szüksége lenne egy olyan környezetvédelmi szakértői csoport létrejöttére, mint a mindenki által jól ismert közgazdász Híd-csoport. A szakértői csoport mindenekelőtt ajánlásokat dolgozna ki a Környezetvédelmi Kerekasztal működésének lehetséges módozataira, meghatározná tevékenységének javasolt területeit, programszerűen összegezné a legfontosabb célokat és a megvalósítás eszközrendszerét egységes környezetvédelmi koncepció szerint, annak érdekében, hogy az összefogásban rejlő erő ne forgácsolódjon szét. Véleményünk szerint, mivel a kerekasztalt túlnyomórészt politikai szervezetek, pártok hozták létre, hatékony működése érdekében szükséges egy. kifeiezett:n csak szakmai kérdésekkel fog'alkozó. tanácsadó testület létrehozása. A szasértői csoport megszervezésében a Körgát Klub szívesen részt vállal. A környezetvédelmi ágazat jelentős átalakulások előtt áll. A helyi önkormányzati struktúrában kell helyet találnunk a környezetgazdálkodás hatósági alapegységének. A legújabb kormányzati elképzelések szerint az építési és városfejlesztési tevékenység a jövőben a környezetgazdálkodás részét fogja képezni, hangsúlyozva az épített és természeti környezet egységét. Feltétlenül indokolt lenne, hogy a regionális érdekek és feltételrendszer figyelembevételével a Környezetvédelmi Kerekasztal alternatív javaslatokát dolgozzon (vagy dolgoztasson) ki egy esetleges, számunkra kedvezőtlen központi elképzeléssel szemben. A jelenlegi környezetvédelmi jogi szabályozás sem jogi, sem környezetvédelmi szakmai szempontból nem felel meg a követelményeknek Kevés azonban azt követelni, hogy mielőbb hozzanak létre új jogszabályokat. A jogalkotás folyamatába szélesebb szakmai köröket is be kell vonni, olyan szakembereket, akik a mindennapok problémáival állnak szemben. A Környezetvédelmi Kerekasztal részt vállalhatna egy ilyen szervező, öszszegző munkában Bizonyos esetekben indokoltnak tartjuk, hogy az országos és helyi önkormányzati szakmai szervezetekre, hatóságokra, vezetésre politikai nyomást gyakoroljunk — elsősorban hosszú távon. A jelenlegi átmeneti állapotban, amikor a kormányzati és önkormányzati struktúra még csak kialakulóban van, nem szerencsés konkrét követelésekkel előállni. Most minden erőt arra kell összpontosítanunk, hogy a jogállam keretei között kialakuló hatalmi apparátus szervezetében a környezetvédelmi érdekek megfelelő súlyt kapjanak, kialákulhasson egy hatékonyan működő környezetvédelmi jogi gazdasági és szervezeti mechanizmus-rendszer. Ne történhessen meg, hogy személyi és csoportérdekek (Bős— Nagymaros) alapvető környezetvédelmi, társadalmi érdekeket sértsenek. Ebben kell részt vennie a Környezetvédelmi Kerekasztalnak, és szervezeteinek. A Körgát Klub nevében: Szabó Ferenc környezetvédelmi szakértő