Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-19 / 146. szám

80. évfolyam, 146. szám 1990. június 19., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Hárommilliárd schilling kártérítés Szovjet börtönlázadás, magyar kegyelem — Megy Rizskov? Petrasovits-lnterjú — Harc egy művelődési házért Miközben a Szovjetunióban újabb börtönlázadás tört ki, nálunk hatályba lépett az amnesztiatörvény. 12 ezer szabadságvesztésre és 120 elzárásra ítélt embert érint a közkegyelem, melyet még az előző kormányzat ígért meg. A híradások szerint a börtönök fölkészültek a szabadon bocsátásokra, a rabok a rendeletet nyugodtan fogadták. Arról azonban nem szól a fáma, fölkészült-e a társadalom a szabadulók fogadására... Sopronban, félúton találkozott egymással az osztrák és a magyar miniszterelnök. Antall József megerősítette: részt veszünk a Világkiállításon. A Parlament sokféle témát tárgyalt, de semmiben nem határozott. Márok Tamás Antall és Vranitzky Sopronban Együtt a Közös Piacba Országgyűlés Elnök, címer, föld Magyar—osztrák kormányfői találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. Még délben folytak a megbeszélések, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottakról. Antall József kifejtette: kormánya szeretné, hogy hazánk mielőbb beléphessen az Európa Tanácsba. Kérte Ausztria támogatását, hogy lehetőleg ine kelljen ezt a lépést más kelet-európai ország (bevárásához kötni, bár e téren nem vetélkedünk Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meggyőződésük, hogy ez caak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha a teljes jogú tagságot Ausztriával egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évék második felében. A magyar fél kinyilvánította, hogy a már ismert feltételek között Magyarország részt ikíván venni a világkiállítás megrendezésében. Ezzel kapcsolatban Antall József tájékoztatta Vranitzky kancellárt, hogy kormány-meghatalmazottként a világkiállítás ügyeivel Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere foglalkozik a jövőben. A bős—nagymarosi beruházással összefüggésben Vranitzky kancellár elmondta, hogy az osztrák cégek' 3 milliárd schillingben határozzák meg kártérítési igényüket. Az összeg nem képezi vita tárgyát — mutatott rá az osztrák kancellár —, az egyeztetéseket a •kiegyenlítés módjáról folytatják. A továbbiakban szó esett a határátkelőhelyekkel kapcsolatos problémákról, a gyakori zsúfoltságról. Antall József véleménye szerint, a kishatármentieket is beleértve, 30-40 határátkelőhelyre lenne szükség az osztrák—-magyar határon. Vranitzky hozzátette, hogy hat helyen tervezik új határátkelőhelyek nyitását. A Varsói Szerződéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva 'Antall József kiemelte: Magyarország 1991 végéig mindenképpen ki kíván lépni a VSZ katonai szervezetéből. Ez év őszén hazánk már nem vesz részt a Varsói Szerződés katonai hadgyakorlatán. Éppen a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások voltak azok — érvelt a magyar kormányfő —, amelyeket nem kívántunk megzavarni az azonnali kilépéssel, és a tárgyalások eredményessége érdekében tartjuk fontosnak, hogy ez a folyamat másfél éves időszakot öleljen fel. Az európai biztonsági rendszer (kialakításában a legnagyobb mértékben érdekeltek vagyunk, tette hozzá, és hangoztatta annak szükségességét, hogy a NATO is újra értékelje katonai' doktrínáját. Tehát kölcso-' nos igényekről van szó — mondotta —, amit a magyar lépés semmiképpen sem zavarhat meg. Tegnap megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának nyilatkozatát is ismertette a helyhatósági választások időpontjával kapcsolatosan. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke október 14-ére tűzte ki az önkormányzati választásokat. Az MDF képviselői nyilatkozatukban leszögezik: vállalják az önkormányzatokról és a helyhatósági választásokról szóló törvény megalkotásával összefüggő munka felgyorsítását. Amennyiben a szóban forgó törvényalkotói munkát sikerül felgyorsítani, kérik az ideiglenes köztársasági elnököt: módosítson a helyhatósági választások időpontján oly módon, hogy az első fordulóra a lehető legkorábbi időpontban kerüljön sor. Orbán Viktor kijelentette, hogy az ideiglenes köztársasági elnöknek joga van meghatároznia a helyhatósági választások idejét, s nem lenne szerencsés, ha ebben a Parlament befolyásolná. Egyébként is kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a szükséges törvények hiányában jelölte meg az ideiglenes köztársasági elnök a választások napját. Különösen szerencsétlen lenne egyelőre azt szorgalmazni, hogy az időpontot hozzák előre — möndta. Kónya Imre válaszában azzal érvelt, hogy az ország érdekét szolgálná a választások előrehozása. ' Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kérdésévé lett köztársaságielnök-választás. Darvas Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha komoly politikai döntéseket nem hozhatnának meg a képviselők. Végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti Parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld bizalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó aláírás-gyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében most a Parlar ment válasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította viszsza határozottan Horn Gyula. Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a címer, illetve ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kisebbfajta heraldikai „csetepaté" alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő felszólalása után Szabad György (MDF) történészként fogalmazta meg véleményét. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) A szabadulás napja Elénkezett a szabadulás napja: 1990. június 18. és 19-e emlékezetes lesz 277 „ideiglenes szegedi lakos" életében. Tegnap, hétfőn reggeltől délután fél 5-ig 214 elítélt szabadult, s ma további 63-an léphetnek ki a börtönkapun. A kegyelmi törvény minden elítéltet kedvezményezett, kivéve azokat, akik életfogytig tartó büntetést kapták. A szegedi Csillagban 172 ilyen elítélt van, tehát rájuk a szabadságvesztés idejének rövidítése sem vonatkozik. A többszörös elkövetők, az ún. visszaesők, a súlyos bűncselekményt elkövetők büntetésének egynyoload részét engedték el. Az öt esztendőnél kevesebb időre ítéltek egynegyedes, illetve egyharmados „rövidítésben" részesülnek. Mint azt Tüske János alezredes elmondta, föltűnően sok a szabaduló a szegedi börtönből — legtöbb az országban. Egyetlen volt rab sem kerül az utcára üres kézzel. Azok, akik dolgoztak, a levonások nélkül megkapják keresetüket, akik 'betegségük, rokkantságuk imiatt Lovassy Zoltán felvétele nem tudtak munkát vállalni, 500 forint költőpénzt kapnak. Útiköltségre tehát iminden szabadultnak lesz pénze. Egyébként van olyan is, akinek, saját .kérésére, csak a pénzéről szóló betétkönyvét adják át. Ez mindenképpen józan gondolkodásra vall, hisz ötvenegynéhány ezer forint készpénzzel nagyobb a kísértés. A börtönévek alatt volt lehetőség Szegeden a faipari szakmák elsajátítására. Sajnos, napjainkban éppen ezekben nincs munkaerőkereslet. A képesítés nélküli szabadulták elhelyezkedési lehetőségei még bizonytál ainabbak. S nem tudni, sokukat várják-e, szívesen látják-e a hozzátartozók. Jóllehet akadták, akiket már a börtönajtóban várt a család, félő, hogy többen lesznek a megvetettek, akitaszítottak. Ha lesz akaratuk és kitartásuk, talán ooldoguLnak. Az ország börtöneiből közel 180 Csongrád megyei illetőségű elítéltet, a Csillagból 18 szegedit engednek ki. Mától kezdhetik újra szabad életüket. M. E. Népszavazás — a választások napján ? Az ajtó zárva, mögötte aláírások ezreit számolják, előtte fotóapparátok tucatjait tartják munkára készen. Azán kilép a fő aláírásgyűjtő, Király Zoltán, — s abban a pillanatban annyi masina kattan, hogy az akkor készült fényképeket hetekig osztogathatná rajongóinak ... — Kezdjük ott — fogtam vallatóra, kiszabadítva a gyűrűből —, hogy épp lapunk egy cikke nyomán is, nézetkülönbsége támadt Antall miniszterelnökkel. — Még az MDF—SZDSZ paktum nyomán támadt véleménykülönbségünk miatt Antall József összehívott egy frakcióülést, a nézeteink tisztázása végett. Erről az ülésről félórát késett, s félóra maradt kettőnk véleményének kifejtésére. Vitára most sem kerülhetett sor, tehát a tisztázás is elmaradt. Ezek után, amikor a népszavazás kérdése fölmerült, úgy éreztem, az aláírásgyűjtés, az MDF véleményétől való eltérés túlmegy azon, a frakción belül még tolerálni lehet. Ezért jelentettem be, hogy távozom az MDF támogatóinak köréből, márcsak azért is, hogy ne veszélyeztessem ezzel a kormánypárt egységét. — Végülis hány aláírás gyűlt össze a közvetlen elnökválasztást szorgalmazandó? — összesen több, mint 200 ezer, amiből én magam háromszáz híján húszezret gyűjtöttem. — Ez jelent valami személyes elégtételt is,- lám, ha én akarok valamit — ez az eredménye? — Nem ez a fontos ... Bár jóleső érzés, hogy ennyi aláírás összegyűlt, anélkül, hogy bármilyen szervezet lenne mögöttem. — Ugyanakkor az ülésszakon — nem minden demagógiát nélkülöző — éles szónoklat is elhangzott Király Zoltán ellen. — Sajnos ezt jellemzőnek tartom. Darvas Iván mondandója semmi olyat nem tartalmazott, ami konkrétan az alkotmány-módosítással összefüggne. Ez személyeskedés volt, ügyesen előkészítve, de teljesen figyelmen kívül hagyva például azt is, hogy éppen előtte jelentette be Németh Miklós a kompromisszum-készségünket jelentő megoldási javaslatunkat. — Milyen megfontolásból született e kompromisszumot célzó javaslat? — Elismerjük ezzel, hogy a stabilizációt fontosnak tartjuk, s azt is, ne legyen sokáig ideiglenes a köztársasági elnökünk. Ha a Parlament elfogadja ezt a javaslatot, azzal a nép jogát ismeri el a közvetlen választásra. — A helyhatósági választások előtt és után három hónapig nem lehet népszavazás. Akkor mikor? — Valószínűleg csak jövő tavasszal, ezért is szerepel a javaslatban a kétéves határidő. Bár még az is jogértelmezés kérdése; az „előtt" és „után"-ban a választás napja benne van-e, tehát lehet-e aznap rendezni az elnökválasztást is. (balogh)