Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-18 / 145. szám

91/ DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 145. szám 1990. június 18., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Idegenek az éjszakában Szegedi szocdemek, kontra Petrasovits — SZDSZ-ifjak a népszavazás és a kötelező hittan ellen — A szocialisták és Király még gyűjtenek — Egyetem-vita Az elmúlt év őszén a japán hitelkockázat-minősítő ügynökség abba a kategóriába sorolta be az MNB-kötvényeket mely kategória alatt már nem lehet a japán pénzpiacon nyilvánosan kibocsátott kötvényeket forgalomba hozni; a most kezdődő héten az ürynökség újra értékeli adósi besorolásunkat. A bank bízik abban, hogy sikerül megőrizni a minősítést. Mi, banki ügyletekben járatlanok is szurkolunk, mert sejtjük, van összefüggés a föntiek, meg a bolti pénztár előtti mindennapos szorongásaink között. Tegnap a gabonatermelők szervezetétől levelet kapott a földművelésügyi miniszter: a felvásárlási ár 20 — és nem 10 — százalékos emelésének szükségét indokolják benne. A Család Kongresszus '90 (7. oldalunkon számolunk be róla) hétpontos kérvényt küldött a kormánynak; az egyikben olyan adóés szociálpolitikát igényel, amely minden eltartottat figyelembe vesz, és ezzel az arányos közteherviselés alapjait teremti meg. Antall József miniszterelnök ezen a héten „össz-Németországba" megy, ma pedig Nagycenken találkozik az osztrák kancellárral. Sulyok Erzsébet Az első „össznémet nagykövet" — magyar új kapcsolatrendszer alakult ki a politika és a gazdaság területén, s az NSZK Budapest szempontjából az európai egységesülési folyamatban is döntő szerepet tölt be. Amikor tehát a magyarországi szabad választások nyofnán megalakult első kormány elnöke első hivatalos útja az NSZK-ba vezet, akkor ez nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy legfontosabb nyugat-európai partnerével, a kereszténydemokrata Helmut Kohl kancellárral találkozik. Egyben jelzi azt is, hogy az NSZK milyen jelentős politikai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtott a magyarországi demokratikus változásokhoz. F. I. A Duna menti államok meghívója Amióta az NSZK napilapjaiban megjelent a hír a budapesti kormány lépéséről, hogy Magyarországot Kelet-Berlinben is bonni nagykövete fogja képviselni, a diplomáciai képviseletre sok-sok levél érkezett, telefonhívás futott be. Kifejezték szerencsekívánataikat abból az alkalomból, hogy Magyarország politikai előrelátással, másokat is megelőzve cselekedett. Ügy értelmezték, hogy ezzel a magyarok mintegy kifejezték: azzal számolnak, hogy mielőbb de jure is megtörténik a két német állam egyesülése, s akkor már csak egy nagykövetre lesz szükség. Dr. Horváth István nagykövet arra számít, hogy a megbízólevél-átadásra július első felében sor kerülhet. Eleinte nyilvánvalóan sokat kell majd Berlinben is tartózkodnia. Az elképzelések szerint azonban dr, Peisch Sándor jelenlegi bonni követtanácsos személyében olyan első beosztott lesz Kelet-Berlinben, aki mindkét helyen, az NSZK-ban és az NDK-ban is megfelelő tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar kormányfő németországi látogatása azt a célt szolgálja, hogy az egyesülésből adódó helyzetnek megfelelően újragondolják a két ország kapcsolatait, azt, hogy ezeket szerződéses formában miképpen tudják majd szabályozni. Mint Horváth István nagykövet egyidejűleg hangsúlyozta: Antall József látogatása jelzésértékű, hiszen Magyarország és az NSZK között már régóta minőségileg Magyarország környezetvédelmi tanácskozásra hívta meg valamennyi Duna menti államot — jelentette vasárnap Dubliniből diplomáciái forrásokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A meghívást Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter szombaton ismertette az Európai Közösségek és hét közép-, illetve keleteurópai ország környezetvédelmi konferenciáján. A magyar miniszter szerint az október második felére tervezett budapesti találkozón számba lehetne venni a térség környezetvédelmi problémáit, meg lehetne határozni a konkrét féladatokat és elvégzésük időrendjét. Magyarország és Csehszlovákia a tanácskozáson felkérte az Európai Közösségek Bizottságát, hogy készítsen szakértői jelentést az ellentmondásos Gábcikovo —Nagymaros vízlépcső tervének kivitelezhetőségéről — közölték a bizottság illetékesei. (AFP) Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni — szögezte le Király Béla —, ha a rendszerváltás és demokratizálódás folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által "kijelölt útról. Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta. A beszéd után elsőként Nagy Erzsébet és családtagjai helyeztek el koszorút Nagy Imre emléktáblájánál, majd a politikai szervezetek és pártok, a városi és megyei tanács, a honvédség és a rendőrség képviselői is lerótták kegyeletüket. (MTI) Százezer Vasárnap reggel óta folyamatosan érkeznek az emberek a Parlament lépcsőjéhez, hogy aláírásukkal támogassák Király Zoltán és az MSZP akcióját. Az aláírásgyűjtéssel a kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy ne a Parlament, hanem közvetlenül a nép válasszon köztársasági elnököt. Király Zoltán délután 1 órakor az MTI munkatársának elmondta: bár pontos adatokkal még nem tud szolgálni, a vidékről beérkezett aláírásokkal együtt valószínű, hogy már megvan a százezer aláírás. (.MTI) Emlékünnepség Nagy Imre szülőházánál Kétféle kisgazdák Nagy Imre mártírhalálának 32. évfordulója alkalmiból katonai tiszteletadással emlékünnepséget rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az Országgyűlés megbízott elnökét. Beszédében utalt rá, hogy Nagy imre valós és követendő öröksége az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és Kelet-KözépTudomásomra jutott, 'hogy egyes, feltételezhetően ún. nemzeti kisgazdaszervezeteik támogatóan nyilatkoziak Király Zoltán képviselőtársam aláírásgyűjtő akciója mellett, a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztása mellett. Felmerült Habsnurg Ottó jelölése is. Mint a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, szükségesnék tartom elhatárolni pártunkat e kezdeményezéstől és a felmerült személytől, akit egyébként tisztelünk és nagyra becsülünk. De nyomatékosan hangoztatom, e kérdésben vétlenék vagyunk. NAGY FERENC országos elnök (OS) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Sarah igazi egzotikus szépség. Finom vonásai, kecses mozdulatai, választékos szóhasználata arra utal, a szudáni társadalom felsőbb köreibe tartozik. Sarah egyik barátjától azt hallotta, hogy „a magyarok a legjobb emberek, akiket csak Európában ismerek". Ennyit tudott rólunk, amikor egy esztendeje Sze_ gedre érkezett, hogy — valutában fizetett tandíjért — itt tanulja ki a gyógyszerészetet. Szülei bizonyára a széltől is óvták, s nehezen egyeztek bele, hogy „szemük fénye" külföldön tanuljon. Azzal nyugtatták magukat, hogy leányuk mégiscsak a civilizált Európába megy, baja nem eshet. Ám a huszon-éves fekete szépséget fényes nappal inzultálta, majd megütötte egy fehér srác — Szegeden, mely város (földrajzilag bizonyosan) Európához. tartozik. Fekete — fehér... — Azt akarta az a magyar fiú, hogy mondjam: „A fehér szép!" Én nem szóltam, semmit. Erre a falhoz szorított, és az arcomba sziszegte: „Kubai kurva." Mondtam: én szudáni vagyok. „Az mindegy — válaszolt a srác —, mert arab vagy, meg fekete! Itt nem kellenek az arabok, nem kellenek a feketék!", s ököllel az arcomba vágott — emlékezik vissza a néhány héttel ezelőtti esetre, most is könnyeivel küszködve Sarah. — A fiút egy társa elrángatta. Engem a barátnőim fogtak közre... Fényes nappal völt Sokan jártak az utcán. De nem akadt egyetlen ember se, aki közbeavatkozott volna... Nőt megütni óriási bűn a szudániak felfogása szerint. Az itt tanuló fiúk nem. zetük leányait húgukként pártfogolják. A Sarahval történtek felháborították a szudániakat. — A szudániak 26 éve tanulnak MaA feketék 1 félnek I Az ujjaink sem egyformák gyarországon. Arról vagyunk nevezetesek, hogy baráti viszonyban vagyunk a magyarokkal, igyekszünk alkalmazkodni az itteni szokásokhoz, rendőrségi ügyként kezelendő verekedésbe nem keveredünk — mondja, erőteljes gesztusokkal kísérve szavait Ayman Abdulla Al-Amad. a szudániak diákszövetségének szegedi vezetője. — A szudáni lányokat nem először inzultálják azok a magyar srácok, akik a bőrszín alapján előítélettel vannak, minden feketét arabnak vagy kubainak, ezért alacsonyabb rendű embernek tartanak. Sarah napokon át sírt, félt, haza akart utazni azok után, ami vele történt. Úgy döntöttem: most a rendőrség segítségét kérem. Pontos személyleírás alapján, feljelentést tettem az ügyeletes rendőrnél. Három nap múlva visszamentem érdeklődni, történt-e valami az ügyben. Több órán át várakoztattak, majd az ügyeletes kijelentette: „Egy-két nao alatt nem tudunk valakit megtalálni. Egyébként, ha tudjátok, fogjátok meg ti azt a gyereket!" Önbíráskodás ? A szudániak összetartanak. Az egyik tavaszi este csoportba verődve sétáltak. Sarah rámutatott egy fehér bőrű srácra, akiben támadóját vélte felismerni. Innen a történet több változatban ismert. A szudániak szerint ők fölszólították a magyar srácot, jöjjön velük a rendőrségre. De a „fiú meg akart lógni", ezért utánaeredtek, s verekedés keveredett. A szudániak rendőrt hívtak, hogy törvényesen megtörténhessen a srác felelősségre vonása. A társasagot beszállították... A srác azt állította: semmi köze az ügyhöz, nem is szegedi... A rendőrség pedig azt kutatja: ki verte meg a magyar fiút... Lapunkban ez utóbbi változat jelent meg, a Szudániak verekedtek című hírben. Nem azzal a céllal írjuk meg az esetet, hogy újabb zaftos rendőrségi tudósítással színesítsük az amúgy sem szürke híroldalt. Azt tartjuk fontosnak, hogy rávilágítsunk: úgy tisztességes, ha az itt élő idegenek szemüvegén át is megnézünk egy, őket érzékenyen érintő ügyet Tiszteletet az idegennek — Annak a magyar fiúnak csak egy jó poén volt a haverok előtt, hogy megalázott és megütött egy sötét bőrű lányt — mondja könnyes szemekkel Sarah. — Nekem napokig tartó sírást jelentett, és félelmet ... — Ha önbíráskodás lett volna a célunk, akkor elláttuk volna a srác baját, és továbbállunk. a rendőrséget nem hívjuk ki — érvel Abdulla. — Mi tanulni jöttünk ide — a pénzünkért. A diplomázás után hazamegyünk, nem vesszük el az itteniek állását. Az a srác nem tud a mi népünkről semmit, mégis gyűlöl minket. A rendőrségen se vették figyelembe, hogy mi eddig is tiszteletben tartottuk a törvényeket, s most is védelemért fordultunk hozzájuk. Egész Afrikában úgy ismerik a szudániakat, hogy békés emberek. Itt meg a bőrünk színe alapján, egy kalap alá vesznek minket olyan népekkel, akikkel korábban esetleg több problémája volt a rendőrségnek... — Jártam több európai országban, például Angliában. Ott a '70-es évek óta nincs rasszizmus — állítja Sarah. — Magyarország most nyit Nyugat felé, s néhány olyan dolgot, divatáramlatot is be. enged, amit nem kellene. Az a srác, aki engem megütött, lehet, azt hiszi, divatos, amit tett. Pedig Európát nem ez a viselkedés jellemzi. — Ha nem is szeretik a magyarok közül többen is, hogy itt — kemény valutát lefizetve — tanulunk, a tiszteletet megadhatnák. Biztonságban akarjuk tudni magunkat, főleg a lányokat — néz Sarahra Abdulla. — Ha sem az egyetem; sem a rendőrség nem garantálja ezt, kire számíthatunk?! — Nem csak a szudáni lányok félnek sötétedéskor — egészíti ki a hallottakat M. Korchmáros Valéria, a JATE oktatója, aki mellesleg a „devizás hallgatókat" magyar nyelvre tanítja. — Egy elsőéves angol fiútól hallottam, hogy bizony nemigen járnak este szórakozni, mert attól tartanak, hogy a Szegeden fel-felbukkanó „Halál a feketékre!" felirat valódi fenyegetést jelent... A történtek Szeged és az ország jó hírét veszélyeztetik Ha a (faji) előítéletek felerősödése miatt nem ide jönnek tanulni, mondjuk, a szudániak, akkor az nem pusztán dollárveszteség lesz, hanem főleg erkölcsi vereség. A történetről földrészünknek egy másik országa jutott eszembe, ahol nem a bőrszín, hanem a nyelv ós kultúra mássága miatt öltek, vertek és aláztak meg em. bereket azok, akik nem tisztelik a kisebbséget ... A szudániaktól hallottam a mondást: az ujjaink sem egyformák, az egyik kicsi, a másik nagyobb, de jól megférnek egymás mellett Az emberek sem egyformák, de mindegyik értékes, ezért tiszteletben tartandó. Űjszászi Ilona