Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-11 / 138. szám

© Iparosok és inasok Sem az érdeklődés, sem a mérkőzés hangulata—az előzetes várakozásoknak megfelelően — nem volt túlfűtött. Az öt „disszi­denssel", illetőleg idegen­légióssál felőálló csehszlo­vák csapat győzelmét sem a szakemberek, sem a ma­dárjósok nem kérdőjelez­ték meg — kötelező feladat volt. Az már előre is való­színűsíthető volt, hogy az amerikaiak elleni összecsa­pás nem lesz iránymutató a „leselkedő" osztrákok szá­mára sem. Az a kérdés vi­szont eldőlni látszik, hogy stílust vált-e Venglos csa­pata, vagy a közép-európai játékmód sajátos cseh vál­tozatát adja, amit az utóbbi időkben produkáltak, va­gyis a szürke, darálós, vé­dőfalat vonó, eseményte­len, de már többször ered­ményt hozó játékát. To­vábbra is a sok apró sza­bálytalanság, szurka-pisz­ka, test-test elleni küzde­lem jellemzi védőmunká­ját, támadásaikat egy nem szétnyíló védelem ellen sok-passzosan, körülmé­nyesen szövik. A csehszlo­vák válogatott további esé­lyeit illetően még várni kell, de egyelőre inkább derék iparosoknak tűnnek, amit az „olasz" Kubik sem tu­dott színezni. A „soknemzetiségű" amerikaiaknak akkor lett volna esélyük, ha a találko­zót a tenisz Davis Kupa ke­retében rendezték volna meg. A fiatal, jó erőnlétű, a labdát meglepően ügyesen kezelő játékosaik egyelőre még tanoncai a szakmának. A mestervizsgáig még négy év és sok-sok tapasz­talatszerzés szükségeltetik. Az alapokat mindenesetre letették. Várnagy Tamás Müllert keresték a labdákkal. A brazil nyomásnak az utolsó öt percben meglett az eredménye, Careca remek indításból gólt szerzett. A szünet után a svédek a védelemből előretoltak egy embert, s ezzel támadójátékuk feljavult, azonban ismét Careca állította kész tények elé a svéd kapust. A skandinávok ugyan szépítettek, de a brazilok a mérkőzés végén akár még három gólt is lőhettek volna, de nem így történt, ugyanis „a papagájos se­reg" szokásához híven elszórakozta a jobbnál jobb helyzeteket is. Gát © „Vendégjátékosok" A milánói templom-stadionban három olyan NSZK­játékos is színre lépett, aki legalább egy szezont már ját­szott ezen a pályán: Brehme, Klinsmann és Matthaus, az Internazionale középpályásai és éke. Otthonosan mozog­tak. I. félidő. Huszonegy percig óriási taktikai csata „dúlt" a pá­lyán, kicentizett szabálytalansá­gokkal fűszerezve. A délszlávoknak si­került akaratukat a szívósan és ki tartóan letámadó nyugatnémetekre kény­szeríteni. Érezni lehetett, hogy egy moz­dulattal fel lehet borítani ezt a természetellenes és végletekig tarthatatlan egyensúlyt. A 28. percben Matthaus mozdulata gólt ért: a jobbösszekötő helyén balra mozdította a hátvédet és ballal kilőtte a hosszú sarkot. A jugók ritkán jutnak a kapuig, akkor sem okoznak pánikot. Öt perccel a lefújás előtt Brehme minta-beadását Klinsmann a bal sarokba csúsztatja. Az Inter-já­tékosok megérik a pén­züket! Amint látni fogjuk a továbbiakban. II. félidő. Szabályos adok-kapok keretében kitámadnak a jugók. Reménysugár: Jozics szép fejessel szépít. Nyolc perc múlva újra Matthaus alakítása után zörög a háló, majd Völler nagy erejű beadás-lövését „védi be" a jugoszláv ka­pus... Ebben a félidőben is megérték pénzüket az Inter vendégjátékosai. A 4-1 élvezetes mérkőzés végeredménye. A 30 ezer német szurkoló pedig elenekelhette Milánó főterén a berni és münche­ni melódiát... Mintha Mara­donáról, az argen­tinok sztárjáról mintázták volna a Búsuló juhász-t. A hírek szerint az ar­gentin vereség után Diego felesége azonnal a helyszín­re repült vigasztalni férjurát. Maradona tegnap már jobb kedvűen hallgatta Bilardo kapitány utasításait. CAaJZ! ITALIA © Talán lesz brazil szamba A brazil temperamentum vagy a svéd hidegvér — melyik a nyerő a vb-n? Mindenesetre a brazilok igazolták az előzetes hí­reket, európai hadrendben álltak fel, amivel mintha Lazaroni mester megbéklyózta volna a „papagájok" technikáját. A své­dek a kilencven perc alatt megszállták a középpályát, s ezen a megerősített hadálláson a brazilok csak nagy üggyel-bajjal tud­tak áttörni, de ha ez sikerült, akkor bizony az előretolt ékek keresztbefutásával nagy zavart keltettek az ellenfél hátsó alak­zatában. Az első félidőben fölényben játszottak a brazilok, főleg A brazilok „vastüdeje", Branco ezen a találkozón is szétf utotta az el­lenfél középpályás sorát. Szinte minden támadásban részt vett, ugyanakkor a védekezésbe ls bese­gített. A mezőny egyik kiemelkedő egyénisége volt Branco., aki a talál­kozó végére elkészült erejével. • Saját luxushajóján ér­kezett Triesztbe Ramon Mendoza, a spanyol bajnok Real Madrid nagyhatalmú elnöke. A klubvezető azóta meglátogatta az ibériai vá­logatottat az észak-olasz­országi Magnano városá­ban. © • Panaszkodnak a tori­nói polgárok, mert — fé­nyes nappal! — 300 zász­lót „gyűjtöttek be" az ut­cákról azok, akik ingyen szuvenírekkel kívánják felszerelni magukat a Mondialéről. —Maguk a lobogók ugyan nem túl értékesek, de városunk majdnem 25 ezer dollárt költött arra, hogy a lehető legelőkelőb­ben kicsinosítsuk utcáin­kat, tereinket. A rendőr­ség tétlenül szemléli a tol­vajlásokat — mondta az egyik torinói honatya, Alfredola Penna. Olaszország megmentője, mondják és írják Italiában az osztrákok elleni mérkőzés után a 26 éves Salvatora Schillaciról, aki még csak három percig volt a pályán — csereként állt be —, amikor eldöntötte a találkozót. Azeglio Vicini szövetségi kapitány már a mér­kőzés elején melegíteni küldte, de mégis csak 75 perc után vetette be. —Már-már azt hittem, hogy nem játszok, mert úgy tűnt, a sérült Baresi helyére Vierchowod áll be második cse­reként. De Baresi összeszorította a fo­gait, és végigharcolta a mérkőzést. És akkor jöhettem én... Mit gondol, legközelebb, csütörtö­kön, az Egyesült Államok ellen a kezdő­csapatban kap helyet? —Nem hiszem, mert Carnevale na­gyon jól játszott, nem valószínű, hogy árvehetem a helyét. Ismét a kispadra számítok, bízva abban, hogy újból sor kerül a játékomra, és megint valami meglepőt érek el. Új tévénéző-rekord született szombaton este Olaszországban: az osztrákok elleni nyitó találkozót a lakosság 76,8 százaléka szurkol ta végig a képernyők előtt. 125 ezer márka a tét Saját, jótékony célú alapítvá­nyát gazdagítaná a világbajnoki győzelemért járó prémiummal Franz Beckenbauer nyugatnémet szövetségi kapitány. A szakvezető kijelentette: csapata jó esélyekkel pályázik a világbajnoki győzelemre, a mai válogatott ugyanis sokkal erő­sebb, mint az az együttes, amelyik 1974-ben éppen az ő vezérletével hódította el a világ legjobbjának já­ró trófeát. A szövetségi kapitány 125 ezer nyugatnémet márkát utal­hatna át az alapítvány számlájára, amennyiben 16 év után sikerülne megismételni a győzelmet. A játékosoktól csaknem „in­gyen" várják el a továbbjutást az el­ső körben — ezért „mindössze" 25 ezer márkát kapnának —, a további mérkőzések en azonban már komo­lyabb prémi­um reményé­ben léphetnek pályára Litt­barskiék. A nyolc közé ju­tasért 30 ezer, az elődöntő­beli szereplé­sért 45 ezer, a döntőért pe­di£ 80 ezer marka jár a futballistáim ak. Ha a finá­lét Ls megnye­rik, fejenként 125 ezer illeti őket. A nyugatné-; met szövetségi ka­pitány bírálta a nemzetközt szö­vetséget, miután elutasították azt a Javaslatot, hogy a szakvezetők a kls| padon ülő Játéko­sok közül bárkit becserélhessenek: a mérkőzés köz­ben. A jelenlegi szabályszerlnt ugyanis, bár vala­mennyi kerettág helyet foglalhat a, kispadon, csak az öt, előzetesen ki­jelölt futballis közül cséréihet jiek az edzők. Mi különíti el az első három játéknap csapatait Kolumbia, Ka­merun és Románia együttesétől? Kapásból válaszolna az óvodás is: a felsoroltak győzelemmel rajtol­tak, papírformát borítottak! Igaz. Emlékeztetőül azonban felsorolok három színkombináci­ót: kék-piros-sárga; zöld-piros­sárga; piros-sárga-kék. Jószemű (és az eseményeket a színes tévén figyelő) nézőink is észrevehették, hogy három válogatott mezére, felszerelésére varázsolta a nemze­ti színeket... Magyarán szólva: .do­bogóban" játszottak. Velük ellentétben a „nagyok­nak" bérelt színeik vannak. Az olaszok és jugoszlávok kék-fehér ­je, a brazilok sárga-kékje avagy a németek és osztrákok fehér-feke­téje már focigénjeinkbe ivódott; illő társítani, ezen újabb színösz­szetételek iránt is fogékonynak lenni! Lobogó Nem másért: olyan színfoltjai e három mezben játszók az XIV. Labdarúgó VB-nek, hogy trikóju­kat a rendezők kifeszíthetik a vi­lágtalálkozó képzeletbeli árbocá­ra: izgalmat, meglepetést biztosí­tottak az első fordulónak; az ang­liai fogadóirodák „menő manu­szai" (képregényünktől kölcsön­zött fordulattal) pedig dörzsölhe­tik a kezüket egyelőre... Azelsőfordulóűnak még nincs vége. Két „lobogógyanús" csapat lép még színre: Del-Korea és Costa Rica (magyarul: Gazdag Part). Az előbbi, az ázsiai „kis tigrisek" el­őfutára és legtehetősebbje, vala­mint ez utóbbi, a neve szerint is gazdag annyiban került hátrány­ba, hogy ellenfeleik nagyon ügyel­nek majd rájuk. Nehogy pontok­ban gazdagodjanak. -aki A 14. Lab­darúgó vb-n a bevételek a szponzoráló cé­gektől és a jegyeladásból származnak, összesen leg­alább 1500 milliárd líra (1,3 milliárd dollár) érték­ben. Az össze­sen 2.601.000 jegyet eddig 95 százalékban adták el. A le­golcsóbb jegy 1 6 ezer (850 Ft), a legdrá­gább 2 31 ezer líra (11 ezer Ft). Az olasz rendőrök nemcsak a futballisták, hanem a sokat fenyegetett játékve­zetők testi épségére is ügyelnek. Mind a 36 bírót titkos helyeken szállásolták el, s a biztonsági emberek mindenhová árnyékként követik őket. Bryan Robson, az angolok játékmestere, csapatkapitánya úgy véli, hogy az írek elleni találkozón űriási összecsapás lesz. Olyan harc kezdődik ma este 9 órakor, mint­ha angol élvonalbeli mérkőzést játszanának itáliai pályán. —Szeretnénk revansot venni a két évvel ezelőtti európa­bajnoki döntőben elszenvedett 1 -0-ás vereségért. Remélem, szép ajándékot tudunk átnyújtani Shilton kapusunknak, aki az írek ellen őrzi majd az angoi válogatott hálójúi 119. alkalom­mal — nyilatkozta Robson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom