Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-10 / 137. szám

4 Olvasópróba 1990. június 10., vasárnap Támadás! A szakszervezetek azt követelik Olaszországban, hogy a munkaszerződésekbe vegyenek bele egy cikkelyt, amely védelmet nyújt a dolgozó nőknek főnökeik és férfi kollégáik szexuális zaklatása esetén — írja a La Stampa. Még kétgyermekes, tízéves gyakorlattal rendelkező, négy idegen nyelvet beszélő női munkaerőt is elbocsátanak és más városba helyeznek, ha ellenállni merészel tolakodó főnökének. A szexuális zaklatás irodákban és üzemekben szinte egy kaptafára történik. A nők — ki tudja miért — szégyellnek beszélni róla, mintha ők lennének a tettesek. Ismeretes, hogy egy harisnyanadrágot előállító vállalat igazgatója valamennyi alkalmazottját arra kényszerítette, hogy a gyár termékeit előtte próbálják fel. Vagy gondoljunk annak a női fodrásznak a módszereire. aki női alkalmazottait meztelenre vetkőztette azzal a felkiáltással, hogy az egyik vendégnek eltűnt a melltűje, és azt minden áron meg kell keresni. Az is előfordult, hogy egy laktanyában takarítónői munkára jelentkező lányok megtagadták, hogy a parancsnok „méretet vegyen róluk", s így nem is juttattak munkához. És ez korántsem csak Olaszországban fordul elő. Két évvel ezelőtt Michael Rubinstein brit jogász felmérést végzett e tárgyban az Európai Gazdasági Közösség valamennyi országában. Azok a dolgozók (elsősorban nők. de férfiak is), akik munkahelyükön szexuális zaklatásnak vannak kitéve. 84 százalékot tesznek ki a tüzes Spanyolországban, de elérik az 51 százalékot az egykedvű NagyBritanniában is, és 58, illetve 59 százalékot Hollandiában, illetve a Német Szövetségi Köztársaságban. Az Európai Parlament egyik olasz kommunista képviselőnője, Marisa Rodano, aki az ilyen irányú kutatások élharcosa; megemlít egy sokatmondó esetet: „Mikor egy bizottságban a szexuális erőszakról vitatkoztunk, és véletlenül a munkahelyi zaklatásokra terelődött a szó, az egyik szimultán tolmácsnőnk bekapcsolódott a beszélgetésünkbe és elmondotta, hogy ilyesmi magán az Európa Parlamenten belül is előfordul." Új jelenség az is, hogy a nők kezdenek erről a problémáról beszélni, ami azért is jó, mert csak így lehet felvenni a harcot a jelenség ellen. A szakszervezetek vizsgálatba kezdtek a munkahelyi szexuális magatartásra vonatkozóan. A felmérésbe bevonták a postahivatalokat, a bankokat, a minisztériumokat, az iskolákat és a Róma központjában lévó kórházakat. Az ezekben az intéz-! ményekben dolgozó nők közel! 40 százaléka jelentette ki, hogy, része volt szexuális zaklatásban férfi kollégái részérói, vagy hallott olyan esetekről, amelyeknek kolléganőik voltak az áldozatai. A felmérésekből kiderült, hogy ilyen szempontból a legtöbb zaklatásnak a kórházban dolgozó nők vannak kitéve. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó elárusítónők, akik blúzukon kis kártyákat viselnek vezeték- és keresztnevükkel. E kártyák célja a vásárlók személyesebb kiszolgálása lenne, ezzel szemben sokan arra használják fel, hogy az eladónót otthonában telefonhívásokkal zaklassák. Ki vetemedik szexuális zaklatásra és miért teszi? Mi indítja arra a férfit — és olykor a nót is —, hogy ajánlatokat tegyen még abban az esetben is, ha udvariasan ugyan, de visszautasíthatják? Egyes vélemények szerint nem a klasszikus „kakaskodás" a magyarázat. Egyszerűen arról van szó, hogy a férfiak nehezen viselik el, hogy a nó dolgozik, és azért próbálják meg a főnököt játszani, hogy éreztessék a nővel szembeni fölényüket. Szovjet nemesek Vannak-e nemesek a Szovjetunióban? A választ bármely kisiskolás fújná, aki egy kicsit is figyelt az 1917-ról szóló történelmi leckénél. Nem is beszélve arról, aki felüti a Nagy Szovjet Enciklopédia megfelelő kötetét, amely tárgyszerű rövidséggel tudatja, hogy a forradalom nemcsak az előjogaikat, hanem intézményeiket is megszüntette. Ezzel szemben mit ír a Komszomohikaja Pravda? Siet közölni a jó hírt, hogy „újjászületett az 1785-ben alapított Nemesek Tanácsa". Nem illegálisan, nem valamelyik gulág szögcsdrótja mögött — mert ilyenek már nincsenek —, nem az osztályidegenck és nem is a szocializmus esküdt ellenségei élesztették fel a nyilvánvalóan csak tetszhalott állapotából, hanem — a lenini Komszomol lapjának kifejezésével — „az orosz nemesség leszármazottjainak szövetsége alkotmányozó gyűlésén született a döntés". Minthogy ma már a szovjet nemesek is dolgozó emberek, elképzelhető. hogy a történelmi késést kommunista szombatokkal igyekeznek behozni. Heller Ágnes Múlt és jövő között A politikai munkanélküli- szertartására. 1989 júniusában ség, rendőri zaklatás és teljes a kommunista vezetők még szielszigetelés évei után végül lárdan uralták a helyzetet. Ha1977-ben sikerült néhány bará- boztak, hogy engedélyt adjatommal elhagyni Magyarorszá- nak-e a temetésre. Azután a got. Lidércnyomástól szaba- temetés napja a harag napja dúltam meg, de a szívem tele lett. Kétszázezren gyűltek A régi rezsim elvetése egyöntetű volt. De miért olyan sima és „szerves" az egész folyamat? Miért olyan csekély a lelkesedés? Az egyik magyarázat a gazdaság komor állapota, az ország infrastruktúrájának lerobbantsága, a kiterjedt szegénység. De az emberek rendszerint inkább lázadóbbak a súlyos szegénység és gazdasági válság idején! Nincs egyetlen jó magyarázat, de a gazdasági romlás és a szegénység szerintem bizonyosan rossz magyarázat. volt reményvesztettséggel és össze. E nap után legalább néfájdalommal. A búcsú végle- hányan a hatalmon lévők közül lom nem egy távoli múlt emlé- pártkongresszus előtt és alatt a gesnek tűnt, A rezsim erös elbizonytalanodtak. Nem tud- ke. Az 1956-os forradalom je- reformszárny e leckét az önfclvolt, és én azt hittem, hogy ez ták már, azokhoz tartoznak-e, len van, mert alapító cseleke- oszlatás politikai akciójába az én életemben már így lesz. akik kivégezték Nagy Imre mi- detnek tekintik, és ilyenként vitte át. Nagyon is jól tudtam, hogy a niszterelnököt és kormányá- mindig jelen lesz. Mivel a rend törvénytelen kelet-európai nak tagjait, vagy a kivégzettek- szer azóta megdőlt, a jelen kommunista rezsimek össze- hez. most 1956 nyomdokaiba lép. omlanak, amint a szovjet veze- Később elzarándokoltam a Ez azt is jelenti, hogy fölkelétök nem támogatják őket, és e temetőbe. A kivégzetteket sünk, utcai harcaink időszaka, meggyőződésemnek írásban ugyanabba a 301-es parcellába a zsarnokok szobrainak ledöntöbbször is hangot adtam, az temették újra, de ekkor már tése és forradalmi tanácsok alauralkodó nyugati vélemények- koszorúk, virágok, gyertyák kítása már a múlté. Megtettük kel szemben. De ami — csoda voltak a köveken, és végre ne- a magunkét, most lássuk az híján — lehetetlennek tűnt szá- vek is. Elsétáltam a sírok elótt eredményeket, momra. az a szovjet politika — sok nó, sok nagyon fiatal Az 1989—1990-es forradagyökeres változás volt. Amint ember. Mansfeld Péter 18 éves lom nem más. mint az 1956-os, gül elhagyták saját kommunize csoda megtörtént, minden volt, amikor kivégezték. Tizen- mert a jelképes gesztusok már musukat, és eljutottak a többmás is úgy történt, ahogy vár- öt volt a felkelés idején, amely- megvalósultak. Nem kell már tam. Ám a hosszú történelmi ben fegyveres fölkelöként har- megismételni, csak emlékezni tapasztalatok sebei lassan gyó- colt. A titkosrendőrség akivég- rájuk. Továbbá, bár 1956 és gyúlnak. Időnként még most is zéssel megvárta, hogy nagy- 1989 politikailag egykorú, lérám törnek olyan aggodalmak, korú legyen; valóban nem ma- lektanilag és társadalmilag bi- aktív volt. hogy a szovjetek talán csak radtak meg bennük az „olcsó zonyosan nem az. A Kádár- jöttek létre Magyarországi látogatásaim idején találkoztam régi barátaimmal, köztük sok párttaggal. Tanúja voltam, ahogy saját rezsimjükkel való elégedetlenségük egyre erósebb és hangosabb lett. Kezdtek magukévá tenni olyan gondolatokat és jelszavakat, amelyeket néhány évvel korábban még „ellenforradalminak" tekintettek. Vépárti demokrácia mint egyetlen politikai lehetőség elfogadásához. 1956-ban a munkásosztály Munkástanácsok csaknem mindehátsó gondolatokkal engednek kispolgári humanizmus" csöke- korszak politikai szinten a féke- nütt. Most nincs ilyesmi. A Kászabadon bennünket. Es bizo- vényei. zett cselekvés kora volt. de dár-rezsim a középosztályok nyos vagyok abban, hogy sok Mindennek dacára most na- azért megváltoztatta az ország establishmentje volt. A pártelit magyar, lengyel, cseh és német gyon kevés a gyűlölet; az embe- lélektani magatartását és szo- a felső középosztály pozícióját hasonlóképpen érez. rek leküzdötték magukban a ciológiai térképét. foglalta el benne. Á „népnek" Véletlenül éppen Magyaror- bosszúszomjat. A halottakat Semprun de Maura szólt a túl sokáig nem volt aktív szereszágon voltam az 1988 májusi elföldelték, az ártatlan áldoza- Franco alatti Spanyolország pe. Az „utca embere" bizopártértekezlet idején, amikor tokát rehabilitálták, a hamis „szifiliszes fejlődéséről", amely nyára kétkedő. Mert végső soKádár Jánost elmozdították fó- ítéleteket semmisnek nyilvání- fejlődés, ha morbid volt is, új ron ót nyomta el és zsákmátitkári pozíciójából. Kádár elsó tották. A jelen tartozik a múlt körülményeket teremtett a fia- nyolta ki az az uralom, amely napi beszéde fenyegető volt. szenvedéseinek elismerésével, tal demokrácia számára. Va- sohasem szűnt meg rá, „a proHa politikáját végrehajtották az áldozatoknak igazságszol- Jami hasonló történt a Kádárvolna, az az ellenzékiek — köz- gáltatással. De most a jövő a rezsim alatt is. Bár a kádáriztük a lányom — tömeges letar- feladat. Ez a hangulat érezhető mus a Franco-rezsimtól eltétóztatásához vezetett volna, a levegőben. rően gazdasági katasztrófához De Kádárt elmozdították. Az Az átmenet nagyon sima vezetett, az ország városiasabb tett fiatalok túlnyomó többsége ország megkönnyebbült; új volt, egyesek szemében túl lett, az attitűdök pedig korsze- a munkásosztályból jött. korszak kezdetét lehetett sima is. Budapesten nem sok rűbbek az elmúlt tíz év folya- A parlamenti választás egy érezni a levegőben. Ám az politizálás folyt az utcán. Nagy mán. A gazdasági reform kísér- régi korszak végét és egy új utána hatalomra kerülők politi- tömegek csak olyan alkalmak- letei csődöt mondtak, de leg- korszak kezdetét jelentette, kai képzelőereje még nem ter- kor gyűltek össze, amelyek va- alább megtörténtek, és ennél- Most az. hogy milyen nemzet jedt túl egyfajta „reformista" lamiképpen kapcsolódtak fogva az emberek már gondol- lesz, a szereplőktől, döntésükkommunizmuson, Amikor fér- 1956-hoz. Ugyanakkor Ma- koztak a know-how-ról és a tői, bölcsességüktől és kitartájemmel távoztunk az ország- gyarország elkezdett úgy visel- hatékony gazdaságról. suktólfügg. letariátusra" mint az uralkodók hatalmának forrására hivatkozni. Arra is gondolnunk kell, hogy a 301-es parcellába temeból, a magyar titkosrendőrség kedni, mintha már egy kisebb átkutatott a határon. Az ó szo- nyugati demokrácia lenne, kásáik is lassan haltak ki. Független külpolitikát folytaAmikor fél évvel később tott a „geopolitikai határok" visszajöttünk, Magyarország között. A tájékoztatási eszkömár az átalakulás állapotában zök teljesen szabadok és egéHa az elnyomás ésszerű, ak- A XX. század az elsó világkor teret enged bizonyos fajta háború katasztrófájával kezdőfüggetlen gondolkodásnak, dött. Annak következményei A magyar szamizdat-kiadvá- fájdalmasak voltak a magyar nyok odaadó szerkesztői ál- nemzetre nézve. Ettől kezdve landó fenyegetettségben dol- rossz döntések, önmaga vagy volt. Azóta még háromszor jöt- szében véve felelősek is lettek, goztak, de fennmaradtak. Je- mások által okozott katasztrótünk vissza — és minden alka- Az emberek úgy cselekednek, lentós befolyást gyakoroltak az fák jelezték a magyar történelommai más országot találtunk. mintha „természetüknél fog- emberek gondolkodására, lem útját. Most itt a lehetőség A kétkedés nem reménynek va" közép-európaiak és már az Akiket befolyásoltak, azok so- az évszázad más befejezésére, adott helyet, hanem tevékeny Európai Közösség tagjai lenné- hasem merték volna elismerni Magyarország, mint Közép-és részvételnek. Csoportunkat, a nek. Amikor a bécsi repülő- ezt a rossz időkben, de most Kelet-Európa minden nemze„budapesti iskolát" „rehabili- térre érkeztem, a lányom ott már igen. Figyelemre méltó, te, új lapot kezdhet, nem szüktálták". Lehetőséget kaptunk várt, hogy hazavigyen. Bécs ljogy sok párttag, különösen ségképpen hófehéret, de lega visszatérésre. Most írunk ma- „természetes" hely lett, ahova pártértelmiségi merített ösz- alább olyat, amelyen a történegyar lapokba, beszélünk a rá- kijárnak, legalábbis a közép- tönzést a szamizdatból; így vál- tet a boldogtalan térség lakosai dióban és a televízióban. osztálybeliek és Nyugat-Ma- tak késszé arra, hogy beismer- maguk mesélik el, és nem egy Nem tudtam visszajönni az gyarország lakói. jék saját vállalkozásuk kudar- idegen akarat diktálja nekik. 1956-os forradalom csaknem A temetőben az volt az érzé- cát. Ámikor azután döntésre 300 áldozatának újratemetési sem. hogy az 1956-os forrada- került a sor. az 1989. októberi (New Statesman. 1990. 16. n.) A Pamjaty programjának kiemelkedő pontjai Sión népe ellen A Szovjetunióban a Pamjaty-mozgalom zsidóüldözést hirdet. Hogy alakulhatott ki ez a helyzet? A „Pamjaty" már legalább harminc éve működik. Kezdetben tagjai — mérnökök, tudósok, munkások — arra törekedtek, hogy a történelmi értékű műemlékeket restaurálják. Később azonban vezetőjük, a volt gépkocsivezető és színész, Gyimitríj Vasziljev átalakította a szervezetet, amelynek célja a nagy Oroszország restaurálása lett. Az előző években az antiszemitizmus lappangó és be nem vallott jelenség volt. Ma viszont a zsidógyűlölet a nacionalisták igazi eszméjévé, programjává vált. Céljuk: megsemmisíteni Oroszország zsidóságát. Félelmetes programjuk részleteit a milánói Europeo közölte: „A Pamjaty Moszkvában létrehozott szovjet hazafias szervezet... A szovjet alkotmány 36. cikkelye kimondja, hogy „a Szovjetunióban a különböző nemzetiségű és fajú népek egyenlő jogokat élveznek". A gyakorlatban azt vesszük észre, hogy van egy nemzetiség, amely nagyobb, teljesebb jogokat élvez, mint a többi... A zsidókról, az asszimilált zsidókról és a velük rokonságban állókról van szó... Minél fontosabb és jobban Fizetett egy állás, annál nagyobb esély van arra, hogy azt egy zsidó töltse be... A zsidók alig vannak képviselve a munkásságban, és egyáltalán nincsenek képviselve a parasztságban... éppen ezért teljesen világos, hogy „ ki boldog Oroszországban"... Sajros mostanában, a deklarált glasznoszty korában a sajtó kétségbe vonja mind az oroszok súlyos helyzetét, mind a zsidók privilegizált helyzetét... A komisszárok 99 százaléka, illetve a csekisták (ahogyan annak idején a KGB-t hívták) 90 százaléka zsidó volt. Es éppen a komisszárok és a csekisták voltak a felelősek azért a véres elnyomásért, amely akkoriban eluralkodott... Ők voltak azok, akik Sztálin idején mindig elfoglalták a fontos állásokat... Ily módon a vállalt tisztségek arányában felelősek a vallásszabadság ellen hozott elnyomó intézkedésekért, a parasztok és az értelmiségiek fizikai megsemmisítéséért, az 1931 —1933-as nagy éhínségért, a háborús években szenvedett nagy emberveszteségekért és más hasonló dolgokért... Szervezetünk követeli, hogy a gyakorlatban szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy a zsidók képviselete arányos legyen tényleges számukkal... Nem szabad megengedni, hogy a zsidók és a velük rokonságban levők megvédjék doktori disszertációikat, címeket és rangokat kapjanak, belépjenek az SZKP-ba; elengedhetetlen..., hogy ne válasszák őket a tanácsokba, a bíróságokba, ne tölthessenek be funkciókat sem kormány-, sem pártszervekben, sem a tanácsokban, sem másutt. Azokat az embereket, akiknek oroszellenességük nyilvánvaló, vagy akiknek más fajgyűlölő megnyilvánulásai vannak, el kell bocsátani állásukból... A Szovjetunió állampolgárainak joguk van megtudni mindent a képviselőkről és a vezetőkről; nemzetiségüket, társadalmi származásukat, más vezetőkhöz füzödö rokonságukat és a zsidókhoz fűződő rokonságuk fokát... A Pamjaty határozottan elutasítja a kapitalizmus restaurálásának gondolatát a Szovjetunióban... Gazdasági téren szervezetünk azt kéri a kormánytól, hogy minden erejével arra törekedjen, hogy az orosz, az ukrán, a belorusz paraszti világ újjászülessen, hogy újjászülessen a nemzeti parasztság a többi köztársaságban is. Arra kéri a kormányt, hogy vessen véget természeti kincseink exportjának... Népünk egészsége nevében arra is kérjük a kormányt, hogy tiltsa meg teljesen a dohányáru és a szeszes italok árusítását... Külpolitikában a Szovjetuniónak arra kell törekednie, hogy minden eszközzel támogassa azokat az erőket, amelyek a cionizmus és más fajgyűlölő megnyilvánulások ellen harcolnak, és járuljon hozzá az antiszemita és szabadkőművesség-ellenes világfront létrehozásához... Szervezetünk ellenez bármilyen jellegű kapcsolatlétesítést a fajgyűlölő államokkal, azaz Dél-Afrikával és Izraellel, és minden formában támogatja azt az igazságos harcot, amelyet az arab népek, illetve az elnyomott dél-afrikai többség vív elnyomói ellen... Ügyünk igaz — győzni fogunk!"