Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-10 / 137. szám

4 Olvasópróba 1990. június 10., vasárnap Támadás! A szakszervezetek azt köve­telik Olaszországban, hogy a munkaszerződésekbe vegye­nek bele egy cikkelyt, amely védelmet nyújt a dolgozó nők­nek főnökeik és férfi kollégáik szexuális zaklatása esetén — írja a La Stampa. Még két­gyermekes, tízéves gyakorlat­tal rendelkező, négy idegen nyelvet beszélő női munkaerőt is elbocsátanak és más vá­rosba helyeznek, ha ellenállni merészel tolakodó főnöké­nek. A szexuális zaklatás irodák­ban és üzemekben szinte egy kaptafára történik. A nők — ki tudja miért — szégyellnek be­szélni róla, mintha ők lennének a tettesek. Ismeretes, hogy egy harisnyanadrágot előállító vál­lalat igazgatója valamennyi al­kalmazottját arra kényszerítet­te, hogy a gyár termékeit előtte próbálják fel. Vagy gondoljunk annak a női fodrásznak a mód­szereire. aki női alkalmazottait meztelenre vetkőztette azzal a felkiáltással, hogy az egyik ven­dégnek eltűnt a melltűje, és azt minden áron meg kell keresni. Az is előfordult, hogy egy lak­tanyában takarítónői munkára jelentkező lányok megtagad­ták, hogy a parancsnok „mére­tet vegyen róluk", s így nem is juttattak munkához. És ez korántsem csak Olasz­országban fordul elő. Két évvel ezelőtt Michael Rubinstein brit jogász felmérést végzett e tárgyban az Európai Gazdasági Közösség valamennyi országá­ban. Azok a dolgozók (elsősor­ban nők. de férfiak is), akik munkahelyükön szexuális zak­latásnak vannak kitéve. 84 szá­zalékot tesznek ki a tüzes Spa­nyolországban, de elérik az 51 százalékot az egykedvű Nagy­Britanniában is, és 58, illetve 59 százalékot Hollandiában, il­letve a Német Szövetségi Köz­társaságban. Az Európai Parla­ment egyik olasz kommunista képviselőnője, Marisa Roda­no, aki az ilyen irányú kutatá­sok élharcosa; megemlít egy sokatmondó esetet: „Mikor egy bizottságban a szexuális erőszakról vitatkoztunk, és vé­letlenül a munkahelyi zaklatá­sokra terelődött a szó, az egyik szimultán tolmácsnőnk bekap­csolódott a beszélgetésünkbe és elmondotta, hogy ilyesmi ma­gán az Európa Parlamenten be­lül is előfordul." Új jelenség az is, hogy a nők kezdenek erről a problémáról beszélni, ami azért is jó, mert csak így lehet felvenni a harcot a jelenség ellen. A szakszerve­zetek vizsgálatba kezdtek a munkahelyi szexuális magatar­tásra vonatkozóan. A felmé­résbe bevonták a postahivata­lokat, a bankokat, a minisztéri­umokat, az iskolákat és a Róma központjában lévó kór­házakat. Az ezekben az intéz-! ményekben dolgozó nők közel! 40 százaléka jelentette ki, hogy, része volt szexuális zaklatásban férfi kollégái részérói, vagy hal­lott olyan esetekről, amelyek­nek kolléganőik voltak az áldo­zatai. A felmérésekből kiderült, hogy ilyen szempontból a leg­több zaklatásnak a kórházban dolgozó nők vannak kitéve. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó elárusítónők, akik blú­zukon kis kártyákat viselnek vezeték- és keresztnevükkel. E kártyák célja a vásárlók sze­mélyesebb kiszolgálása lenne, ezzel szemben sokan arra hasz­nálják fel, hogy az eladónót otthonában telefonhívásokkal zaklassák. Ki vetemedik szexuális zak­latásra és miért teszi? Mi indítja arra a férfit — és olykor a nót is —, hogy ajánlatokat tegyen még abban az esetben is, ha udvariasan ugyan, de visszauta­síthatják? Egyes vélemények szerint nem a klasszikus „ka­kaskodás" a magyarázat. Egy­szerűen arról van szó, hogy a férfiak nehezen viselik el, hogy a nó dolgozik, és azért próbál­ják meg a főnököt játszani, hogy éreztessék a nővel szem­beni fölényüket. Szovjet nemesek Vannak-e nemesek a Szovjet­unióban? A választ bármely kis­iskolás fújná, aki egy kicsit is figyelt az 1917-ról szóló történelmi lecké­nél. Nem is beszélve arról, aki felüti a Nagy Szovjet Enciklopédia meg­felelő kötetét, amely tárgyszerű rö­vidséggel tudatja, hogy a forrada­lom nemcsak az előjogaikat, hanem intézményeiket is megszüntette. Ezzel szemben mit ír a Komszo­mohikaja Pravda? Siet közölni a jó hírt, hogy „újjászületett az 1785-ben alapított Nemesek Tanácsa". Nem illegálisan, nem valamelyik gulág szögcsdrótja mögött — mert ilye­nek már nincsenek —, nem az osz­tályidegenck és nem is a szocializ­mus esküdt ellenségei élesztették fel a nyilvánvalóan csak tetszhalott állapotából, hanem — a lenini Komszomol lapjának kifejezésével — „az orosz nemesség leszárma­zottjainak szövetsége alkotmá­nyozó gyűlésén született a döntés". Minthogy ma már a szovjet neme­sek is dolgozó emberek, elképzel­hető. hogy a történelmi késést kom­munista szombatokkal igyekeznek behozni. Heller Ágnes Múlt és jövő között A politikai munkanélküli- szertartására. 1989 júniusában ség, rendőri zaklatás és teljes a kommunista vezetők még szi­elszigetelés évei után végül lárdan uralták a helyzetet. Ha­1977-ben sikerült néhány bará- boztak, hogy engedélyt adja­tommal elhagyni Magyarorszá- nak-e a temetésre. Azután a got. Lidércnyomástól szaba- temetés napja a harag napja dúltam meg, de a szívem tele lett. Kétszázezren gyűltek A régi rezsim elvetése egyöntetű volt. De miért olyan sima és „szerves" az egész folya­mat? Miért olyan csekély a lelkesedés? Az egyik magyarázat a gazdaság komor állapota, az ország infrastruktúrájának lerobbantsága, a kiterjedt szegénység. De az emberek rend­szerint inkább lázadóbbak a súlyos szegény­ség és gazdasági válság idején! Nincs egyetlen jó magyarázat, de a gazdasági romlás és a szegénység szerintem bizonyosan rossz ma­gyarázat. volt reményvesztettséggel és össze. E nap után legalább né­fájdalommal. A búcsú végle- hányan a hatalmon lévők közül lom nem egy távoli múlt emlé- pártkongresszus előtt és alatt a gesnek tűnt, A rezsim erös elbizonytalanodtak. Nem tud- ke. Az 1956-os forradalom je- reformszárny e leckét az önfcl­volt, és én azt hittem, hogy ez ták már, azokhoz tartoznak-e, len van, mert alapító cseleke- oszlatás politikai akciójába az én életemben már így lesz. akik kivégezték Nagy Imre mi- detnek tekintik, és ilyenként vitte át. Nagyon is jól tudtam, hogy a niszterelnököt és kormányá- mindig jelen lesz. Mivel a rend törvénytelen kelet-európai nak tagjait, vagy a kivégzettek- szer azóta megdőlt, a jelen kommunista rezsimek össze- hez. most 1956 nyomdokaiba lép. omlanak, amint a szovjet veze- Később elzarándokoltam a Ez azt is jelenti, hogy fölkelé­tök nem támogatják őket, és e temetőbe. A kivégzetteket sünk, utcai harcaink időszaka, meggyőződésemnek írásban ugyanabba a 301-es parcellába a zsarnokok szobrainak ledön­többször is hangot adtam, az temették újra, de ekkor már tése és forradalmi tanácsok ala­uralkodó nyugati vélemények- koszorúk, virágok, gyertyák kítása már a múlté. Megtettük kel szemben. De ami — csoda voltak a köveken, és végre ne- a magunkét, most lássuk az híján — lehetetlennek tűnt szá- vek is. Elsétáltam a sírok elótt eredményeket, momra. az a szovjet politika — sok nó, sok nagyon fiatal Az 1989—1990-es forrada­gyökeres változás volt. Amint ember. Mansfeld Péter 18 éves lom nem más. mint az 1956-os, gül elhagyták saját kommuniz­e csoda megtörtént, minden volt, amikor kivégezték. Tizen- mert a jelképes gesztusok már musukat, és eljutottak a több­más is úgy történt, ahogy vár- öt volt a felkelés idején, amely- megvalósultak. Nem kell már tam. Ám a hosszú történelmi ben fegyveres fölkelöként har- megismételni, csak emlékezni tapasztalatok sebei lassan gyó- colt. A titkosrendőrség akivég- rájuk. Továbbá, bár 1956 és gyúlnak. Időnként még most is zéssel megvárta, hogy nagy- 1989 politikailag egykorú, lé­rám törnek olyan aggodalmak, korú legyen; valóban nem ma- lektanilag és társadalmilag bi- aktív volt. hogy a szovjetek talán csak radtak meg bennük az „olcsó zonyosan nem az. A Kádár- jöttek létre Magyarországi látogatásaim idején találkoztam régi baráta­immal, köztük sok párttaggal. Tanúja voltam, ahogy saját re­zsimjükkel való elégedetlensé­gük egyre erósebb és hango­sabb lett. Kezdtek magukévá tenni olyan gondolatokat és jel­szavakat, amelyeket néhány évvel korábban még „ellenfor­radalminak" tekintettek. Vé­párti demokrácia mint egyetlen politikai lehetőség elfogadásá­hoz. 1956-ban a munkásosztály Munkástanácsok csaknem minde­hátsó gondolatokkal engednek kispolgári humanizmus" csöke- korszak politikai szinten a féke- nütt. Most nincs ilyesmi. A Ká­szabadon bennünket. Es bizo- vényei. zett cselekvés kora volt. de dár-rezsim a középosztályok nyos vagyok abban, hogy sok Mindennek dacára most na- azért megváltoztatta az ország establishmentje volt. A pártelit magyar, lengyel, cseh és német gyon kevés a gyűlölet; az embe- lélektani magatartását és szo- a felső középosztály pozícióját hasonlóképpen érez. rek leküzdötték magukban a ciológiai térképét. foglalta el benne. Á „népnek" Véletlenül éppen Magyaror- bosszúszomjat. A halottakat Semprun de Maura szólt a túl sokáig nem volt aktív szere­szágon voltam az 1988 májusi elföldelték, az ártatlan áldoza- Franco alatti Spanyolország pe. Az „utca embere" bizo­pártértekezlet idején, amikor tokát rehabilitálták, a hamis „szifiliszes fejlődéséről", amely nyára kétkedő. Mert végső so­Kádár Jánost elmozdították fó- ítéleteket semmisnek nyilvání- fejlődés, ha morbid volt is, új ron ót nyomta el és zsákmá­titkári pozíciójából. Kádár elsó tották. A jelen tartozik a múlt körülményeket teremtett a fia- nyolta ki az az uralom, amely napi beszéde fenyegető volt. szenvedéseinek elismerésével, tal demokrácia számára. Va- sohasem szűnt meg rá, „a pro­Ha politikáját végrehajtották az áldozatoknak igazságszol- Jami hasonló történt a Kádár­volna, az az ellenzékiek — köz- gáltatással. De most a jövő a rezsim alatt is. Bár a kádáriz­tük a lányom — tömeges letar- feladat. Ez a hangulat érezhető mus a Franco-rezsimtól elté­tóztatásához vezetett volna, a levegőben. rően gazdasági katasztrófához De Kádárt elmozdították. Az Az átmenet nagyon sima vezetett, az ország városiasabb tett fiatalok túlnyomó többsége ország megkönnyebbült; új volt, egyesek szemében túl lett, az attitűdök pedig korsze- a munkásosztályból jött. korszak kezdetét lehetett sima is. Budapesten nem sok rűbbek az elmúlt tíz év folya- A parlamenti választás egy érezni a levegőben. Ám az politizálás folyt az utcán. Nagy mán. A gazdasági reform kísér- régi korszak végét és egy új utána hatalomra kerülők politi- tömegek csak olyan alkalmak- letei csődöt mondtak, de leg- korszak kezdetét jelentette, kai képzelőereje még nem ter- kor gyűltek össze, amelyek va- alább megtörténtek, és ennél- Most az. hogy milyen nemzet jedt túl egyfajta „reformista" lamiképpen kapcsolódtak fogva az emberek már gondol- lesz, a szereplőktől, döntésük­kommunizmuson, Amikor fér- 1956-hoz. Ugyanakkor Ma- koztak a know-how-ról és a tői, bölcsességüktől és kitartá­jemmel távoztunk az ország- gyarország elkezdett úgy visel- hatékony gazdaságról. suktólfügg. letariátusra" mint az uralkodók hatalmának forrására hivat­kozni. Arra is gondolnunk kell, hogy a 301-es parcellába teme­ból, a magyar titkosrendőrség kedni, mintha már egy kisebb átkutatott a határon. Az ó szo- nyugati demokrácia lenne, kásáik is lassan haltak ki. Független külpolitikát folyta­Amikor fél évvel később tott a „geopolitikai határok" visszajöttünk, Magyarország között. A tájékoztatási eszkö­már az átalakulás állapotában zök teljesen szabadok és egé­Ha az elnyomás ésszerű, ak- A XX. század az elsó világ­kor teret enged bizonyos fajta háború katasztrófájával kezdő­független gondolkodásnak, dött. Annak következményei A magyar szamizdat-kiadvá- fájdalmasak voltak a magyar nyok odaadó szerkesztői ál- nemzetre nézve. Ettől kezdve landó fenyegetettségben dol- rossz döntések, önmaga vagy volt. Azóta még háromszor jöt- szében véve felelősek is lettek, goztak, de fennmaradtak. Je- mások által okozott katasztró­tünk vissza — és minden alka- Az emberek úgy cselekednek, lentós befolyást gyakoroltak az fák jelezték a magyar történe­lommai más országot találtunk. mintha „természetüknél fog- emberek gondolkodására, lem útját. Most itt a lehetőség A kétkedés nem reménynek va" közép-európaiak és már az Akiket befolyásoltak, azok so- az évszázad más befejezésére, adott helyet, hanem tevékeny Európai Közösség tagjai lenné- hasem merték volna elismerni Magyarország, mint Közép-és részvételnek. Csoportunkat, a nek. Amikor a bécsi repülő- ezt a rossz időkben, de most Kelet-Európa minden nemze­„budapesti iskolát" „rehabili- térre érkeztem, a lányom ott már igen. Figyelemre méltó, te, új lapot kezdhet, nem szük­tálták". Lehetőséget kaptunk várt, hogy hazavigyen. Bécs ljogy sok párttag, különösen ségképpen hófehéret, de leg­a visszatérésre. Most írunk ma- „természetes" hely lett, ahova pártértelmiségi merített ösz- alább olyat, amelyen a történe­gyar lapokba, beszélünk a rá- kijárnak, legalábbis a közép- tönzést a szamizdatból; így vál- tet a boldogtalan térség lakosai dióban és a televízióban. osztálybeliek és Nyugat-Ma- tak késszé arra, hogy beismer- maguk mesélik el, és nem egy Nem tudtam visszajönni az gyarország lakói. jék saját vállalkozásuk kudar- idegen akarat diktálja nekik. 1956-os forradalom csaknem A temetőben az volt az érzé- cát. Ámikor azután döntésre 300 áldozatának újratemetési sem. hogy az 1956-os forrada- került a sor. az 1989. októberi (New Statesman. 1990. 16. n.) A Pamjaty programjának kiemelkedő pontjai Sión népe ellen A Szovjetunióban a Pamjaty-mozgalom zsidóüldözést hirdet. Hogy alakulhatott ki ez a helyzet? A „Pamjaty" már legalább harminc éve működik. Kezdetben tagjai — mérnökök, tudósok, munkások — arra törekedtek, hogy a történelmi értékű műemlékeket restaurálják. Később azonban vezetőjük, a volt gépkocsivezető és színész, Gyimitríj Vasziljev átalakította a szervezetet, amelynek célja a nagy Oroszország restaurálása lett. Az előző években az antiszemitizmus lappangó és be nem vallott jelenség volt. Ma viszont a zsidógyűlölet a nacio­nalisták igazi eszméjévé, programjává vált. Céljuk: meg­semmisíteni Oroszország zsidóságát. Félelmetes prog­ramjuk részleteit a milánói Europeo közölte: „A Pamjaty Moszkvában létrehozott szovjet hazafias szervezet... A szovjet alkot­mány 36. cikkelye kimondja, hogy „a Szovjetunióban a kü­lönböző nemzetiségű és fajú népek egyenlő jogokat élvez­nek". A gyakorlatban azt vesszük észre, hogy van egy nemzetiség, amely nagyobb, teljesebb jogokat élvez, mint a többi... A zsidókról, az asszimilált zsidókról és a ve­lük rokonságban állókról van szó... Minél fontosabb és job­ban Fizetett egy állás, annál nagyobb esély van arra, hogy azt egy zsidó töltse be... A zsidók alig vannak kép­viselve a munkásságban, és egyáltalán nincsenek képvi­selve a parasztságban... ép­pen ezért teljesen világos, hogy „ ki boldog Oroszor­szágban"... Sajros mostaná­ban, a deklarált glasznoszty korában a sajtó kétségbe vonja mind az oroszok súlyos helyzetét, mind a zsidók pri­vilegizált helyzetét... A komisszárok 99 százalé­ka, illetve a csekisták (aho­gyan annak idején a KGB-t hívták) 90 százaléka zsidó volt. Es éppen a komisszárok és a csekisták voltak a felelő­sek azért a véres elnyomá­sért, amely akkoriban elural­kodott... Ők voltak azok, akik Sztálin idején mindig el­foglalták a fontos állásokat... Ily módon a vállalt tisztségek arányában felelősek a vallás­szabadság ellen hozott el­nyomó intézkedésekért, a pa­rasztok és az értelmiségiek fizikai megsemmisítéséért, az 1931 —1933-as nagy éhínsé­gért, a háborús években szen­vedett nagy embervesztesé­gekért és más hasonló dolgo­kért... Szervezetünk követe­li, hogy a gyakorlatban sze­rezzenek érvényt annak az elvnek, hogy a zsidók képvi­selete arányos legyen tényle­ges számukkal... Nem szabad megengedni, hogy a zsidók és a velük rokonságban levők megvédjék doktori disszertá­cióikat, címeket és rangokat kapjanak, belépjenek az SZKP-ba; elengedhetet­len..., hogy ne válasszák őket a tanácsokba, a bíróságokba, ne tölthessenek be funkció­kat sem kormány-, sem párt­szervekben, sem a tanácsok­ban, sem másutt. Azokat az embereket, akiknek oroszel­lenességük nyilvánvaló, vagy akiknek más fajgyűlölő meg­nyilvánulásai vannak, el kell bocsátani állásukból... A Szovjetunió állampolgá­rainak joguk van megtudni mindent a képviselőkről és a vezetőkről; nemzetiségüket, társadalmi származásukat, más vezetőkhöz füzödö ro­konságukat és a zsidókhoz fű­ződő rokonságuk fokát... A Pamjaty határozottan el­utasítja a kapitalizmus restau­rálásának gondolatát a Szov­jetunióban... Gazdasági té­ren szervezetünk azt kéri a kormánytól, hogy minden erejével arra törekedjen, hogy az orosz, az ukrán, a belorusz paraszti világ újjá­szülessen, hogy újjászülessen a nemzeti parasztság a többi köztársaságban is. Arra kéri a kormányt, hogy vessen vé­get természeti kincseink ex­portjának... Népünk egész­sége nevében arra is kérjük a kormányt, hogy tiltsa meg teljesen a dohányáru és a sze­szes italok árusítását... Külpolitikában a Szovjet­uniónak arra kell törekednie, hogy minden eszközzel támo­gassa azokat az erőket, ame­lyek a cionizmus és más faj­gyűlölő megnyilvánulások el­len harcolnak, és járuljon hozzá az antiszemita és sza­badkőművesség-ellenes világ­front létrehozásához... Szer­vezetünk ellenez bármilyen jellegű kapcsolatlétesítést a fajgyűlölő államokkal, azaz Dél-Afrikával és Izraellel, és minden formában támogatja azt az igazságos harcot, ame­lyet az arab népek, illetve az elnyomott dél-afrikai többség vív elnyomói ellen... Ügyünk igaz — győzni fo­gunk!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom