Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-12 / 110. szám

2 1990. május 12., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) 1988-tól szinte folyamatosan politikai menekültek tömegé­vel kell törődnie. Olyan nagymértékű, s nem termé­szetes népmozgás ez. ami­lyenre a II. világháború be­fejezése óta nincs más példa. A problémát tovább nehezíti, hogy mindez akkor követke­zett be, amikor az ország 1945 utáni legsúlyosabb gaz­dasági válságával küzd. IA külföldi szakértők nagy elismeréssel szóltak arról, hogy az ország sose a politi­kai divatokhoz igazította se­gítőszándékát; egyetlen ér­tékmérőt fogadott el, a rá­szorultságot. Először — a bibliai parancs szellemében — a református egyház ka­rolta fel a menekültek ügyét, de aztán, a politika liberali­zálódásának köszönhetően, a magyar diplomácia is be­kapcsolódott e tevékenység­be. Mint mondották, külö­nösen emlékezetesek azok az NDK-beliek inváziójának megoldására tett bátor lépé­sek, amelyek az egész vilá­gon elismerést váltottak ki. Egyetértettek a tanácsko­zás résztvevői abban, hogy az eddigi gyorssegélyezést, azaz a krízishelyzet meg­szüntetésere irányuló teen­dőket egyre inkább a szer­vezett, minden oldalra kiter­jedő segítségadásnak kell fel­váltania. Az európai modellt követve ebbe beletartozik a menekültek fizikai, társadal­mi és jogi érdekvédelmének széles körű ellátása, a nem­zeti és nemzetközi jogszabá­lyok alapján. Ehhez kapcso­lódóan egyébként elhangzott, hogy az európai országok­nak, a már meglévő doku­mentumokon kívül, ki kelle­ne dolgozniuk egy általános kisebbségvédelmi chartát és a kodifikált jogok érvényesí­tésére hivatott intézmény­rendszert. Többen azt is megfogalmazták, hogy az ed­diginél sokkal hatékonyabb közös cselekvésre van szük­ség a különböző kormányok és pártok között, hiszen Ma­gyarország — magára hagy­va — minden erőfeszítése el­lenére sem képes humanitá-. rius szolgálatát sikeresen megoldani. A konferencia rendezői végül megállapod­tak abban, hogy egy olyan nemzetközi munkacsoportot hoznak létre, amely felada­tának tekinti a berekfürdői tanácskozáson szóba került magyar javaslatok és kéré­sek támogatását a különböző fórumokon, valamint a kül­földi szervezetekkel való szo­rosabb együttműködés meg­teremtését. Für—Raffay látogatás a HM-ben Für Lajos és Raffay Er­nő. a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képvi­selői péntek délelőtt elláto­gattak a Honvédelmi Mi­nisztériumba. Ez megerősíte­ni látszik azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek arra utaltak, hogy Für La­jos lesz a honvédelmi tárca vezetője, Raffay Ernő pedig a politikai államtitkár. A látogatás eredményéről Raf­fay Ernő, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke a bizottság legköze­lebbi ülésén számol be. Áthidaló kölcsön Az ország gazdasági ered­ményei nem indokolják azo­kat az aggodalmakat, ame­lyek szerint hazánk pénz­Ügyi nehézségekkel küzd, hi­szen május 8-áig mintegy 350 millió dolláros aktívum keletkezett a kereskedelmi mérlegben. S ez, mint is­meretes. az elmúlt években ugyanebben az időszakban deficites volt. — nyilatkozta Sándor Béli0, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóhelyettese az MTI­nek azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Fizetések Bank­jához (BIS) fordult áthidaló kölcsönért, mert az év első három hónapjában több kül­földi bank kivonta rövid le­járatú betéteit a Magyar Nemzeti Bankból. Az MNB szerint a pénz­ügyi folyamatok első ne­gyedévi alakulását figyelem­be véve 300 millió dollár rövid lejáratú hitel felvé­tele elegendőnek tűnik, amíg az előkeszítés alatt ál­ló középlejáratú hitelmegál­lapodásokat aláírják. Stanculescu — fegyvereladások Baj van, Tajvan A gazdasági csoda minden jelét magán viselő Tajvan immár nem csupán elektro­nikai és egyéb termékeiről, hanem szex iparáról is ne­vezetes. A tajvani főváros­ban, Tajpejben megforduló külföldiek szerint a modern metropolis az iparszerűen űzött kéjelgés központja Tajpej különböző kerüle­teiben összesen több mint 5 ezer nyilvánosházat „üze­meltetnek". Ezek az intéz­mények zömében illegálisan fejtik ki tevékenységüket, mert a tajpeji rendőrségtől mindössze negyven nyilvá­nosháznak van működési en­gedélye. A szexipar működ­tetői úgy kerülik meg a ha­tósági engedély kiváltásat, hogy százával létesítik azo­kat a fodrászüzleteket, ame. lyekbe a férfiak nem hajat vágatni, vagy borotválkozni térnek be ... A nők egyen­jogúságáért küzdő társadal­mi szervezet adatai szerint Tajpej nyilvánosházaiban és „fodrászüzleteiben" mintegy 200 ezer prostituáltat foglal­koztatnak. A prostituáltak fele olyan tizenéves lany. aki vidékről került Tajpejbe. Stanculescu. a jelenlegi román védelmi miniszter volt az egyik főszereplője a Nyugatra irányuló titkos ro­mán fegyvereladásoknak, amelyek több százmillió dol­lárral gazdagították Nicolae Ceausescut, jelentette pénte­ken a The Washington Times. A lap a román hírszerző szolgálat, a CIA egyik tiszt­jének adataira támaszkodik: Liviu Turcu maga is részt vett az ügyletekben, majd 1989 februárjában disszidált az Egyesült Államokba. El­mondása szerint a legtöbb f egv ver amihez az Eg ve­sült Államok a titkos ak­ciók révén a 80-as években jutott nem volt a legkor­szerűbb szovjet gyártmány, hiszen azokhoz Románia nem jutott hozzá. Lényegé­ben szovjet, harckocsik, pán­célozott csapatszállító jár­művek, hírközlési berende­zések. lövegek. tűzvezetési rendszerek Románia által módosított változatairól volt Ceausescu két fivére csak formális szerepet játszott az akcióban mondotta az egy­kori román tiszt. Szerinte Victor Stanculescu vezérez­redes, Romania jelenlegi védelmi minisztere volt az egyik főszereplő az üzletek­ben. Birodalmi ábrándok Az ideiglenes1 román államfő arról beszél, hogy Mol­dáviát 1940-ben igazságtalanul csatolták a Szovjetunió­hoz, ezért a terület Romániához való visszatérése — sze­rinte — nyitott kérdés. Noha mindennapossá váltak az Ion Iliescu elleni tüntetések, úgyhogy tisztségében egyre hang­súlyosabbá válik az „ideiglenes" jelleg, egyelőre ő Romá­nia első számú vezetője, tehát nagyon fontos, miképpen gondolkodik a nemzetiségi kérdésről és a kisebbségek sor­sáról. Nem is a területszerzés igénye a fontos, hanem az érvelés módja. „1940-ben igazságtalanul csatolták el" — mondja Iliescu, s nem arra a tényre hivatkozik, hogy Mol­dáviában többségben van a román lakosság Ha ugyanis erre hivatkozna, akkor az Erdélyben élő kétmillió magyar is fölvethetné, hogy a területet, vagy legalábbis egy részét — többségi alapon —, térítsék vissza Magyarországhoz. Ebben a gondolatmenetben az ugyancsak 1940-es II. bécsi döntés szintén igazságtalan területrablás volt. A helsinki gondolkodásmód alapja, hogy az európai biztonság alapfeltétele a határok sérthetetlensége és vál­toztathatatlansága. A román államfő most tehát Helsinki szellemével ellentétesen szólt A világtörténelemben a te­rületviták mutatnak bizonyos állandóságot, ötven-száz évenként az adott politikai-katonai erőviszonyok szerint cseréli'gazdát például Elzász-Lotharingia, Szilézia, Moldá­via, Erdély vagy Dobrudzsa.- Ebben a csiki-csukiban az utolsó lépest lehet épp igazságtalannak minősíteni az egyik részről, ám a revíziót meg nyilván a másik fél tartaná méltánytalannak. Ezeknek a területeknek ugyanis épp az a jellegzetességük, hogy lakosságuk nemzetiségi összetétele vegyes, történelmük különböző korszakaiban pedig hol az egyik, hol a másik államhoz tartoztak. Igy aztán logikai vagy jogi, de még etnikai vagy történelmi alapon sem le­het „igazságot tenni" „ősi" hovatartozásukat illetően. A területazerzö politika forrása a birodalmi ábránd, és a ..külföldön" élő nemzetiségiek védelmének szándéka. Ausztria az első világháború előtt évszázadokon át Európa egyik meghatározó államának, az Osztrák—Magyar Monar­chiának vezető állama volt. Trianon után birodalma szót­esett. óriási termőterületeket és ásványkincseket veszített. Az osztrák államszerződés biztosította számára a demok­ratikus fejlődést, ő maga pedig garantálta nemzetiségei­nek (például a burgenlandi magyaroknak) a teljes körű nemzetiségi jogokat. Ennek eredményeképpen ma Ausztria gazdaságilag virágzó politikailag stabil kis ország. Nem biro­dalom. Nemzetiségi problémái nincsenek, a területén élő kisebbségek szint? tökéletesen asszimilálódtak. Ez a két példa két dologra hívja föl figyelmünket. Először is arra, hogy az elnyomás elkülönülést eredményez; míg a széles körű autonómia a „beolvasztás" legbiztosabb módja. Másodszor pedig arra, hogy ez az út: a demokra­tikus államrend, a szabad piacgazdaság, még egy kicsi és nem is túl jó természeti adottságokkal rendelkező ország polgárai számára is jólétet és biztonságot nyújt Föltétlenül elgondolkoztató, hogy az új román vezetés a régi. A kelet-európai államok közül egyedül itt tartja magát a birodalmi gondolkodásmód. Csak az a kérdés: egyedül meg meddig? Márok Tamás * MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk a Kereskedelmi Bank Rt. második sorozatú letéti jegyeinek műsoros esttel egybekötött sorsolására. oA helyszín: G Y U L A, Művelődési Központ. Az időpont: 19 9 0. május 26. 18 óra. A második sorozatú letéti jegyek tulajdonosai a belépőjegyeket térítésmentesen, levélben igényelhetik, az alábbi címen: SZFÉRA Kulturális Kisszövetkezet Budapest 23. Pf.: 71. 1277 A férőhelyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért az igényeket a beérkezés sorrendjében elégítik ki. Felvilágosítás: Budapesten 131-6769 Gyulán (66) 61-577 KERESKEDELMI BANK Rt. ^•KFTF • AL [OL A PÉNZ DOLGOZNI KEZD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom