Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-10 / 108. szám

2 1990. május 10., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy a bizottság hoz­zájárulását kérje. E testület fogja eldönteni, hogy az gázturbina, avagy harci, ha­ditechnikai eszköz. A nagy port felvert ügy kapcsán a miniszter úgy vélte, hogy az valamiféle szovjet belpoliti­kai küzdelemmel függhet össze. A szovjet sajtóhíradá­sok is minden bizonnyal ezt a célt szolgálják. Legjobb tudomása szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze átirattal fordult a szovjet legfőbb ügyészhez, amelyre a mai napig nem érkezett válasz. A miniszter cáfolta, hoev Magyarországról bármiféle korszerű haditechnikai esz­közt szállítottak volna az Amerikai Egyesült Államok­ba. Kétségtelen, hogy négy darab MIG—21-est eladtak egy amerikai üzletembernek, pzokat azonban régen ki­vonták a rendszerből, mu­zeális értékűek, s a MÉH sem tartott igényt rájuk. A Honvédelmi Minisztérium, illetve a katonai szervek sem fegyvereladással, sem -vétellel nem foglalkoznak. Az interpelláló képviselő és a plénum is elfogadta a válaszokat, azzal a megkö­téssel, hogy Beck Tamás írásban tájékoztassa a kép­viselőket a folyamatban le­vő vizsgálatról. Nettó bér — bruttó felelősség ? Korábban — még az át­kos pártállami időkben — hét lakat alatt őrizték a veheti igénybe; külföldi hivatalos útjainak költsé­geit is — természetesen — miniszterek, a fő-, al-, ide- az Országgyűlés fedezi. ológiai és államtitkárok, fi­zetési szalagjait, nehogy A különböző parlamenti funkciót betöltők a követ­arra illetéktelen személy kező pótdíjakban részesül­tudomására jusson, mennyi havi fixért vezetnek ben­nünket nagyjaink a „cuci­lizmus út-ján". Ma már merőben más a nek (100 százaléknak a 32 ezer 500 forintot tekint­jük)- Országgyűlés elnöke (180%) alelnök (140%), jegyző (20 %), bizottsági elnök (80 %), bizottsági al­helyzet, a havi bérek a le- elnök, illetve titkár (60%), hető legnagyobb publici- bizottsági tag (40%), kép­tást kapják, a teljes nyílt­ság, a glasznoszty jegyé­ben. viselőcsoport vezető (80%). E pótdíjak „hozzácsapód­miniszterelnök nak" a bruttó 32 és félezer­ugyanis a miniszterek sze­mélyi alapbérét (még 19tí3­ban) bruttó 65 ezer forint/ hez, s az így keletkezett, együttes összegből fizeten­dő a nyugdíjjárulék s a hó (nettó 34 ezer 979 fo- személyi jövedelemadó. rint/hó) összegben állapí­tott.! meg. Ennek megfele­lően a honatyák és hon­anyák — akik ma a Parla­ment széksoraiban —, saját múlt heti sük alapján havi bruttó 32 ezer 500 forint (nettó 20 ezer 962 forint) illetmény­ben részesülnek. Minden képviselő ezen felül tiszte­letdíjának 30 százalékát megkaphatja pluszban, Mindenki szabadon dönthet: soknak vagy ke­vésnek, netán pontosan elegendőnek tartja a hon­ülnek atyák nem egészen 21 ez­dönté- rét. Annak tudatában, hogy vajh' mennyi egy maszek — a békesség kedvéért: pesti — hamburgeres; zöldséges; egy valutázó; egy hivatásos ittapiroshola­piros-játékos napi, vagy egy telek-, (ingatlan-, nyu­költségtéritési átalányként; gatikocsi-, stb.) spekuláns szállásdíjként; a „közfor­galmú tömegközlekedési eszközöket" ingyenesen egypercnyi tiszta, lem jövedelme. adózat­S. I. Hercegi program A walesi hercegi pár bu­dapesti látogatásának har­madik napját a Nem jeti (Múzeumban kezdte. Károly herceg ós Lady Diana Fodor István főigazgató kalauzolá­sával tekintette meg a ma­gyar szent -koronát, vala­mint a koronázási jelvénye­ket. Ezt követően a magas ran­gú vendégeik Bugacra indul­tak, ahol mindössze 2 órásra tejvezett, ám igen feszített program várta őket. A csarda előtti üdvözlés és a fütyülős 'barack után a trón­örökös pár egy négylovas nyitott hintára szállt, amelynek bakján szakava­tott „kocsis" — Juhász László fogathajtó világ­bajnok — foglalt he­lyet. A fogat — immár a puszta homokos földútjén — egy közeli tanyára fuvaroz­ta Károly herceget és Lady Dianát, akiik a tanya gazdá­jának személyében egy több éve magángazdálkodóként tevékenykedő pusztai em­berrel ismerkedhettek meg. A hercegi pár egyúttal itt költötte el ebédjét is, felte­hetően élóször ízlelve meg a bugaci pusztagulyást. Ma­gyaros ízek után magvaros szokások és hagyományok következtek: a trónörökös pár részt vett egy csikós ­lovas bemutatón. Ezután a hercegi pár is­mét fogatra szállt, hogy azután — búcsúzva a pusz­tától — sötétkék Ralis­Az ENSZ-főtitkár tárgyalásai Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára — aki csehszlová­kiai látogatása befejezése után, kedden érkezett Ma­gyarországra — szerdán el­sőként Horn Gyula kül­ügyminiszterrel találkozott. Ezt követően ellátogatott az Országos Széchényi Könyv­tárba, ahol megtekintette a Bibliotheca Coryiniana Nem­zetközi Corvina Kiállítást. A Parlamentben megbeszélést folytatott Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök­kel, találkozott Szabad Györggyel, az Országgyűlés megbízott elnökével és Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság ideiglenes el­nökével. Rövid ideig részt vett az Országgyűlés plená­ris ülésén is. Pérez de Cuél­lar találkozott Antall József kijelölt miniszterelnökkel is. Nem igaz a hír... Igaz-e. hogy a Keresztény- mintha a KDNP azért szaki­demokrata Néppárt kilép a taná meg a koalíciós tárgya­kormánykoalícióból, illetve lásokat, mivel az MDF— megszakítja a koalíciós tár­gyalásokat — ahogyan az a SZDSZ megállapodás alap ján a köztársasági elnököt Népszabadság szerdai szá- a Parlament választaná meg mában hivatalosan meg nem a nép helyett, ellentétben a erősített hírként megjelent? kereszténydemokraták nép­— tette fel a kérdést a par- szavazásra vonatkozó indít­lamenti ülésszak első szüne­tében az MTI munkatársa ványával. A hétfői ülésen a köztár­Füzessy Tibornak, a KDNP sasági elnök megválasztása alelnökének, a párt parla- kérdésének megvitatása — menti frakciója vezetőjének, amely a köztársasági elnök A párt alelnöke kategori- helyzetéről, súlyáról és al­kusan cáfolta azt, hogy szó kotmányjogi szerepéről szólt lenne kilépésről, s elmond- — egy, már korábban meg­ta, hogy a szocialista napi- tartott tárgyalás folytatása lapban megjelent állítások volt. A párt vezetősége nem többsége nem fedi a valósá- hozott olyan határozatot, got. A KDNP elnöksége és hogy megszakítaná a koalí­parlamenti frakciója a par­lamenti ülést megelőzően tanácskozott a köztársasági ciós tárgyalásokat, s kilép­ne a koalícióból akkor, ha koalíciós partnereit nem tud­elnök megválasztásának kér- ná meggyőzni arról, hogv a déséről is, azonban nem köztársasági elnököt a nép olyan összefüggésben, aho- válassza meg. gyan az a lapban megjelent. A megbeszélésen a vezetése nem hozott A párt alelnöke elmondta KDNP végül, hogy a koalíciós tár­olyan gyalásokon részt vevő döntést, miszerint nem vesz KDNP-küldöttségnek az részt a kormánykoalícióban, utasítások szerint olyan kor­s az sem hangzott el, ami a Népszabadság írásában a részt nem vétel okaként lyek megfelelnek a tüntettek fel. nevezetesen: parlamenti súlyának. mányzati pozíciók megszer­zésére kell törekednie, ame­párt Látogatóban a Bundestag alelnöke Szabad György, az Ország- tésének elképzeléseiről. A gyűlés megbízott elnöke nyugatnémet politikus a szerdán a Parlamentben fo- Bundestag támogatásáról gadta Heinz Westphalt, a biztosította a magyarországi nyugatnémet Bundestag al- változásokat, és jelezte, hogy elnökét. Szabad György tá- a nyugatnémet törvényhozás jékoztatást adott a demok- kész minden segítséget meg­ratikusan megválasztott Par- adni. A megbeszélésen részt lament működéséről, a par- vett Alexander Arnot, az lamenti demokrácia fejlesz- NSZK budapesti nagykövete. A magyar kultúra — Kárpátalján Kárpátalján már elisme­rik az ott élő magyarságot, mint etnikai kisebbséget és annak jogait. Ez a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szö­vetség tevékenységének el­ső eredménye — tájékoztat­lasztmány más tagjaival együtt elmondita: nemzetisé­gi jogaik gyakorlását tör­vény még nem szavatalja. E jogok gyakorlásának lehető­ségét a szervezet harcolta iki a megalakulása óta eltelt egy esztendőben. A szövet­ség, amely a hatalomtól Vita a sajtószabadságról A tömegkommunikációs 1. Hogyan alakuljon a eszközök helyzetének ren- jövőben a kormány és a dezése, a sajtószabadság sajtó viszonya? Hogyan le­törvényi feltételeinek meg- het összeegyeztetni a több­teremtése az újonnan meg- ségi akaratot kifejező kor­választott nemzetgyűlés mány támogatásának és a ta lesz. E nagy körültekin­tést, alapos megfontolást igénylő munka elvégzésé­hez — a maga szerény esz­közeivel — a MŰOSZ, a Nyilvánosság Klub, a Rá­diós, a Televíziós és a Hír­ügynökségi Kamara is hoz­za szeretne járulni. Ezért 1990. május 12-én, 10 órai kezdettel a MÜOSZ szék­házában vitát rendezünk a többpártrendszer és a saj­tószabadság kérdéséről. Kérjük, hogy a vitára küldjék el pártjuk képvi­selőit, és, ha egyetértenek vele, a következő kérdé­sekben fejtsék ki vélemé­nyüket: Royce-ukon tér jenék vissza a ta a sajtó képviselőit Fodó fővárosba. Este a Vígszínház- Sándor, a szervezet elnöke ban megnézték az angol szardán, a Magyarok Világ- független, nyíltan politizáló Renaissance Színház elő- szövetségének székháza- érdekképviseleti szervezet, adását. ban. Az elnökség és a vá- hirdeti — s ezt alapszabály­zatában rögzítette — a kár­pátaljai magyarok a magyar nemzet, az egyetemes ma­gyarság részei. Igénylik az anyaország segítségét az anyanyelvi kultúra megőr­zéséhez. A Szovjetunió ál­lampolgáraiként viszont kötődnek szülőföldjükhöz. Minderről egy évvel ezelőtt még nem lehetett beszélni — hangsúlyozta "Fodó Sán­dor . Ki tartó munkál kodá­sukkal vívták Iki azt is, hogy már szabadon ünnepelhetik a magyar nemzeti ünnepe­ket, használhatják nemze­ti szimbólumainkat. Meg­emlékezhetnek arról a sok tízezer magyarról, akiket 1944Jben koncentrációs tá­borokba hurcoltak. ázerepe, képviseltesse-e magát a közönség? 3. Mi legyen a megyei sajtóval, az MSZP tulajdo­nában lévő és az Axel Springer Budapest kezébe egyik legfontosabb felada- kormányzati tevékenység került lapokkal? bírálatának a feladatát? 2. Hogyan valósuljon meg az össznemzeti médiu­mok, az állami tulajdon­ban lévő rádió(k) és a tele­vízió(k) irányítása? Mi le­gyen ezeknek a médiu­moknak a jogállása, milyen 4. Korlátozni kell-e a külföldi tőke részesedését a magyar sajtóban, a köz­szolgálati és a kereskedel­mi médiumokban, és ha igen, hogyan, milyen mér­tékben? 5. Milyen törvényben testület felügyelje őket, kell szabályozni a tömeg­kikből álljon ez, és mi le­gyen a jogköre? Milyen kommunikációs eszközök tevékenységét, külön tör­testületek irányítsák az vényben kell-e szabályozni egyes médiumokat, ki ne­vezze ki vezetőiket, mi le­gyen a szakmai és az ér­a rádió és a televízió mű­ködését, a sajtószabadság­ra vonatkozó kommuniká­ciós vagy információs tör­dekvédelmi szervezetek vényt kell-e alkotni? Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Nyilvánosság Klub Országos Egyesület, Rádiós Kamara, Televíziós Kamara Magyar Hírügynökségi Újságíró-kamara Jelentós eredmény, hogy a magyarok által is lakott te­lepüléseken a helységek és a közintézmények neveirt ma­gyarul is Ikiírják, s remélhe­tő, hogy fokozatosan vissza­nyerik önállóságukat azok a magyar tannyelvű iskolák, amelyéket az utóbbi évtize­dekben egybeolvasztottak az ukrán vagy az orosz is­kolákkal. A magyar telepü­léseken — több mint 50 is­kolában — csaknem minden tantárgyat magyar nyelven tanítanak — állapították meg elismeréssel a tájékoz­tatón. Szükséges azonban, hogy a kétnyelvű iskolákat anyanyelviekké alakítsák át. Fontos lenne, hogy az ung­vári egyetem magyar nem­zetiségű hallgatói legalább egy szemeszterben tanulja­nak magyar egyetemeken, azért, hogy megismerjék a magyar szakkifejezéséket. Azt már korábban elérték, hogy a magyar nemzetiségű diákok az egyetemi felvétel­nél minden szakon, minden tantárgyból magyar nyel­ven vizsgázhatnak. Most azt kérik: a középfokú szakis­kolákban is tegyék lehető­vé, hogy anyanyelvükön felvételizhessenek a magyar diákok, és magyar nyelvű csoportokat alakíthassanak. Prepeliczay István Ha voltak is tárgyalások, tudtomon kívül folytak A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt legutóbbi országos nagyválasztmányi ülésén történtek (a Parlament alakuló ülését közvetle­nül megelőzően) alapo­san fölizgatták a kedé­lyeket. Erről kérdeztük a leginkább érintettek egyi­két, Prepeliczay István országgyűlési képviselőt, a párt egykori főtitká­rát, akit egyébként — beszélgetésünk napján, a múlt héten — a kultu­rális és sajtókérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság alelnökének választottak. — A nagyválasztmányon — például az önnel — tör­téntek mennyi ben foghatók fel a párton belüli MDF-, illetve SZDSZ-orientációjú erők „összecsapásának", s mennyiben vezethetők visz. sza személyes ellentétekre? — Alapos ferdítés volna, ha e dologba belekever­nénk az MDF— SZDSZ-vi­szonyt Pártalkotmányunk 30. paragrafusa előírja, hogy a főtitkár köteles alá­vetni magát a nagyválaszt­mány, illetve a politikai bizottság döntéseinek. s aszerint kell politizálnia. Politikai bizottságunk úgy döntött a választások előtt, hogy „pártsemlegesek" le­szünk, s jómagam minden esetben ezt az álláspontot képviseltem. Nos, emiatt a vezetőség konzervatív, va­lóban „MDF-párti" tagjai úgy mentek át támadásba, hogy rámsütötték: SZDSZ­párti vagyok. Innen ered tehát az egész „MDF— SZDSZ-frakció" körüli cirkusz, amely már önma­gában is jókora csúsztatás. Ugyanakkor teljesen jogos, nak érzem azti a követe­lést, hogy a vezetést fia­talítani kell. — Amely részint meg is történt... — A tavalyi érdi nagy­választmány a vezetőséget a következő nagyválaszt­mányig terjedő időszakra bízta meg; ennek értelmé­ben mindannyiunknak zá­ros határidőig tartó man­dátumunk volt. Ezzel szem­ben olyan sajtónyilatkoza­tok is elhangzottak — pár. ton belülről —, hogy „tisz­tességes vezetőket" kíván­nak választani. Ez egészen gusztustalan csúsztatás, hi­szen azt jelenti, hogy az akkori vezetés egy az egy­ben tisztességtelen. Nem er­ről volt szó, hanem arról, hogy ennek a vezetésnek néhány tagja — hogy fi­noman fejezzem ki magam — impotens volt; azaz, a választott funkciójából adódó kötelességeinek nem tett eleget. (Részben élet­kori sajátosságból, részben kényelmességből, részben abból a meggondolásból, hogy bizonyos dolgoktól jobb távolmaradni...) Nyu­godtan elmondhatom, hogy ennek a pártnak az ügyeit elsődlegesen — az ügyve­zető alelnökkel, dr. Balogh Györggyel együtt — ketten intéztük. Ezért vagyok fel­háborodva a korábban em­lített sommás ítélet ellen. A másik dolog: mielőtt rá. kérdez, hogy miért hagy­tam ott a nagyválaszt­mányt ... — Tényleg, miért hagyta ott? — Azért, mert úgy tar­tottam tisztességesnek, hogy én, mint főtitkár, aki közel egy évig „vittem a dolgokat", erről beszámol­hassak a küldötteknek. Er­re azonban ném kaptam lehetőséget. A másik ok tu­lajdonképpen adminisztrá­ciós jellegű, ami az előzőre már csak rátett egy ka­lappal. Mint a párt vezető tisztségviselője, s mint or­szággyűlési képviselője, hi­talból résztvevője voltam a nagyválasztmánynak. Tő­lem küldöttigazolványt kér. ni tehát antagonisztikus ellentmondásban állt azzal a ténnyel, hogy küldöttek azok a személyek voltak, akiket a párttagság ez al­kalomra választott. Lénye­gében senki sem volt kí­váncsi arra, hogy mi tör­tént ez alatt az egy év alatt, s ezt azért fájlalom különösen, mert a fiatalí­tásnak magam is híve és elősegítöje voltam, hiszen a párt nem egy, jelenlegi vezetőjét magam javasol­tam, s őket ezen az ülésen meg is választották. — Az a tény, hogy önre „rásütötték" az SZDSZ­pártiság „bélyegét", nem a választások második fordu­lójának éjjelén a televízió­nak adott nyilatkozatából eredeztethető? ön lehűtöt­te a kelélyeket, már ami a lehetséges kormánykoalíciós találgatásokat illette; mér­téktartóan nyilatkozott az MDF-fel kötendő koalíció­ról. — Konkrét pártközi koa­líciós megállapodás akkor még nem volt, ezért he­lyezkedtem. arra az állás­pontra, hogy — annak hiá­nyában — erről kár be­szélni. A vezetőség néhány tagja által az MDF-fel kö­tött megállapodás kizáró­lag a választásokra vonat­kozott. Ha mégis voltak konkrét koalíciós tárgyalá­sok a második forduló előtt — lehetséges, ezt nem vo­nom kétségbe —, akker azok tudtomon kívül foly­tak. — önnek most mi a pártfunkciója azon kívül, hogy az FKGP országgyű­lési képviselője? — Nincs más funkcióm. — Véleménye szerint a szegedi központú Nemzeti Kisgazdapárt vezetésében vannak-e olyan személyi­ségek, akiket „használni tudna" az FKGP? Mutat­kozik-e valamilyen szán­dék részükről a visszaté­résre, illetve az FKGP ré­széről a visszavételre? — A Nemzeti Kisgazda­párt egyes szervezetei, sze­mélyiségei már visszatér­tek. Vezetőik között két­ségtelenül van néhány te­hetséges ember, ám azok­nak, akik a választási had­járat kellős közepén ké­pesek voltak egy pártsza­kadást megkísérelni — vé­gül is nem sikerült, én mindig is azt mondtam, hogy egy léggömbpártot hoztak létre —, nos, véle­ményem szerint nekik nem lesz helyük a Független Kisgazdapártban. Tettük indítékát sosem sikerült megértenemi Gondoljuk csak meg: ha dr. Boross Imre nem távozik az FKGP-ből, meglehet, hogy ma az ő neve igazságügy­miniszter-jelöltként említ, tetne. Sandi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom