Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-07 / 105. szám

5 1990. május 9., szerda Aligha téved nagyot, aki a májusi Tiszatájat átlapozva azt jósolja, hogy a folyóirat ezen számának anyagából Ablonczy László: Téli be­tegnapló — avagy: a szél­kakasok csikorogva pörög­nek című eszmefuttatása fogja kiváltani a legnagyobb érdeklődést. Erről a munká­ról esik majd a legtöbb szó, szerzőjével szállnak legtöb­ben vitába, sőt, perbe-ha­ragba, illetve egyetértésbe. Ablonczy ugyanis az utóbbi hónapok politikai szélkaka­sai „röppályájának" meg­rajzolására vállalkozik, mert nrrnt írja: „Valami különös kavargás indul meg ben­nem. Pártok, szóvivők ér­vei, csatái, hangfoszlányok és adatok, handabandázá­sok, okos érvek és sanda csúsztatások gomolyognak". Tűnődése ebben „az erköl­cse vesztett politikai zsibvá­sárban" tanulságos, s egy­szersmind lehangoló olvas­mány, megerősíteni látszik az általa is idézett Ady-jö­vendölését, miszerint: „Éle­tünk érdekes vegyülése a Balkánnak és Amerikának. Az egységes társadalomtól távolabb vagyunk, mint va­laha. Politikai hecceink megölik az irodalmat és művészetet. Itt tehát meg kell születni az európai Kai­rónak ... Ha csak valami nagy újulás nem jő, így lesz". Ablonczy mintha nem hinne ebben a „nagy újulás­ban", s úgy tűnik, kételyei vannak Levendel Júliának is: erről tesz tanúságot a lapban közzétett „Isten en­gem is szeret" című gon­dolatfüzére. A pesti Marx téri aluljáró életképeit és Faulknert felidézve meditál: „Megállítani a fortyogást, de hogyan? Aki kiált itt, bár­mit kiált növeli a lármát, aki példaadóan csendes, ész­revétlen marad a licitálá­sok-túllicitálások évadján ... A létbiztonság és a tájéko­zottság minimális szintjéről is látható, hogy ez a he­lyét, szerepét, milyenségét nem lelő, hirtelen forradal­miságától megrészegedő or­szág most mohón kapkod a nyugat-európai életbe át­szivárogtatott és ott réges­régen levitézlett, használha­tatlan amerikai eszmények után..." Megfogalmazza: „Ebben a vértelen forrada­lomban, amelyet az elmúlt másfél évben élünk túl, sok az utánzás, és félő, hogyel­szalasztjuk, nem is látjuk a Sorsot — a mindig minden­kiétől különbözőt". Hogy a Sorsot hogyan él­te meg, s mint mentette át magát belőle a halhatatlan­ságba Nagy László, a Táltos Babilonban arról Domokos Mátyás ír a Tiszatáj ez évi ötödik számában. A „szép­ségmaximummal a bánat el­len a líra elsivatagosodása korában" küzdő költő pél­dájának felemlegetése — a folyóiratban közreadott anyag egészének a szoká­sosnál halványabb volta mi­att is — tanulságos. — Ha úgy tetszik „dokumentum­lapozgató". Mint a Tanul­mány rovatban megjelent írások közül Pomogáts Bé­láé, aki a kontinuitás és diszkontiunitás problémáit boncolgatja Bertha Zoltán és Grezsa Ferenc elemzé­sei mellett, melyeknek té­mája Németh László mun­kássága. Bajor Andor pe­dig Bánffy Miklós életéről és Erdélyi Regényéről je­gyezte le gondolatait. A Tiszatájnak ebben a számában Döbrentei Kornél, Szöllősi Zoltán, Sárándi Jó­zsef, Pintér 'Lajos, Visky András és Tatár Sándor verseit olvashatjuk. A fo­lyóiratot ezúttal Kéri László grafikái illusztrálják. Sz. M. „.. .de jó volt játszani, de jó!" — olvassuk Ratkó Jó­zsef Játékaim című versé­ben a májusi szám első lap­ján. A gazdag és változatos versválogatás többi szerzője: Kosztolányi Dezső, Kerék Imre, Mezey Katalin, a nagy angol költő John Keats, aki egyik leghíresebb versével, az Oda egy görög vázához cíművel szerepel, két román klasszikus: Lucián Blaga és Mihai Eminescu és egy pá­lyakezdő, a tizennyolc éves Nagy Gábor. Csala Károly Mátyás király képregénye a nagy uralkodó utolsó nap­jait, korai halálát mutatja be. Az Időutazók Klubjá­ban Zsigmond Király korá­ba kalauzol Mikszáth Kál­mán (Csókakő) két, a gyáva férjeik helyett hadba szálló asszony történetével. Jani­kovszky Éva új és máris igen népszerű sorozata, a Te ezt még úgysem érted ezút­tal — a májusi számhoz il­lően — a kamaszszerelem témájával foglalkozik, az írónőre jellemző megbocsátó 9) vagyok >9 Olyan a hazai magyar sajtó, mint a hamiskártyás. Egy lappal több vagy keve­sebb, észre sem veszik az olvasók, s a végén a „zsu­gás" vagy' nyer, vagy ve­szít, és abbahagyja a játé­kot. Most újra egy lappal több; vajon nyernek-e a szerkesztők, a kiadók, vagy veszítenek — a jövő zenéje. Ha már nyereség, vagy vesz­teség kerül szóba, ez a lap éppen ebben tér el társai­tól: o szerzők és szerkesz­tők nem vesznek fel honorá­riumot. Ingyen csinálják a közösségi és családi lap­nak nevezett sajtóterméket, amely a Család Alapítvány kiadásában húsvétra jelent meg először (ára 29 Ft). Ma, ingyen — ellentmondás. Ma a tisztességes fizetésért is kevesen adnak bele apa­it-anyait. Ezek a szerkesz­tők mind nagycsaládosok, mégis küldetésüknek érzik nemcsak azt, hogy valami „más hírrel, jó hírrel" be­lépjenek az információs ringbe, hanem azt is, hogy ezt ingyen tegyék: a hite­lesség megnövelésére. Amikor először beszéltem a főszerkesztővel, azt mond­tam, eleve veszteséges lapot csinálni egy piacgazdaság felé totyogó országban, őrültség. Visszakérdezett: bűn is? Nem — mondtam. Akkor azt a máig fülembe zsongó mondatot szegezte lelkiismeretemnek: őrültnek lenni szabad, csak vétkezni nem. Ezt az őrültséget a lap cikkei és léte szerint ön­zetlenségnek, evangélium­nak hívják. A tartalomjegyzék alap­ján azonnal világossá vá­lik, hogy mit akar a lap: „gyógyítani a világot". A cí­me — „Érted vagyok" — is arra az istennévre utal, amelyik Mózesnek a csipke­bokorból nem ideológiát, és nem is parancsokat mon­dott, hanem önmagát így nevezte meg: nem vagy egyedül, érted vagyok". Az újság egyházi, a szónak nem a szervezeti, dogmatikai, ha­nem evangéliumi, közössé­gi értelmében. Bár a szer­zők többnyire a Bokor bá­zisközösség tagjai, azt vall­ják, hogy gondolataikkal el­sősorban nem egyházi ki­adványokat kell fölkeres­niük, mégis vállalták egy külön lap indítását és pat­ronálását, mert olvasóik zse­bét kímélni akarták. Amint Jézus sem jött pa­lotába, s nem a főpapok lak­osztályaiba, úgy e lap is csak utcákon, tereken, temp­lomok előtt kapható. Hogy felforgatja-e az egyházi és nem egyházi világot, vagy hamar süllyesztőbe kerül az információs túlkínálat Je­ruzsálemeiben — még nem tudjuk. Ám egy esetleg ke­vés-számos villanás is jelez­het valamit abból, amit ke­resztény alternatívának mondhatunk a médiák vi­lágában. Aki pedig 3 ezer forintot befizet a Család Alapítvány számlájára (adó­ból levonható), az örökös előfizetőjévé válik ennek az örülten-szent folyóirat-kísér­letnek, s ezen keresztül ta­lán részesévé egy igazi szent kísérletnek is. (Szám­la: 202-10 809 Magyar Hi­telbank Bt. Bp. V., József A. 5—7). Egyébként előfizethe­tő: Kaszap István címén, 2119 Pécel, Mikszáth K. u. 10. Máté-Tólh András iróniával. Sajdik Ferenc ka­rikatúrái kihalt, ám képze­letbeli állatokat ábrázolnak: hogy miért halt ki a tejorrú vagy stupidaurus, megtud­juk a szellemes képaláírá­sokból. A Nevető Irodalom­óra Kalózkiadása következik ezután: Leacock tengerész­történet-paródiája mellett J. M. Martin Kullancs, a ka­lózkapitány című regényé­nek részlete villantja fel a „kalózok'' félelmetes(en) mulatságos világát. Sam Small, a repülő yorkshire-i ember is búcsút vesz az ol­vasóktól ebben a számban. Igaz, történetét félbehagyja — az olvasók fejezhetik be, ha kedvük van részt venni az erre hirdetett pályázaton. Kun Erzsébet a családjáról, elsősorban melegszívű, min­den konfliktust ügyesen el­simító édesanyjáról mesél A lángocska című visszaem­lékezésében. az Igy írunk mi ezúttal két iskolaújságból is szemlézik, a szokottnál va­lamivel nagyobb terjedelem­ben. A Kincskereső elődei sorozatban Az erő című egy­kori diáklapot mutatja be F. Komáromi Gabriella. A Kincskereső májusi számát Magyar Mihály, Lörincz At­tila, Réber László, Sajdik Ferenc, Schéner Mihály, Szegszárdy Ildikó, Szyksz­nian Wanda és Würtz Ádám illusztrálta. Mi legyen? Utcanevek, szobrok, sírok „Levél' Az alábbi „levelet", melyet 9 szervezet kép­viselője irt alá, s a Politikai Foglyok Szövet­sége Csongrád Megyei Szervezete képviseleté­ben Albert Gábor juttatott el hozzánk még a múlt hónapban, s a tanácselnök-helyettes tit­kárságán is „otthagytaV Április 28-án meg­érkezett a szerkesztőségbe dr. Müller József­nének e „levélre" adott válasza is. Mindeddig egyiket sem közöltük, mert mindarról, amiről szó van bennük, többször írtunk már, s úgy gondoltuk, nem bocsátkozunk ismétlésekbe; a „levelezők" talán nélkülünk is szót értenek. Nos, lehet; mindazonáltal mindkét fél nehez­ményezte eljárásunkat, ráadásul mostanában több magánszemélytől kaptunk újabb utca­név- és szoborváltoztatási javaslatot. l,ay hát most a „leveleket" olvasóink teljes körű tájé­koztatása végett betűhíven közöljük. „Különböző pártok, társa­dalmi szervezetek jártak el annak érdekében, hogy a letűnt 45 évre emlékeztető utcaneveket a Végrehajtó Bizottság változtassa meg, illetve a Tisza parti 1919-es legközelebbi VB ülésen módon, kulturált körülmé­emlékmüvet, valamint a oldja meg. Szeged, 1990. évi nyek között, az illetékes Széchenyi téren álló szovjet április hó 25-én". szervek hozzájárulásával, emlékmüveket bontassa le A levelet aláírta és pe- kegyeletsértés nélkül való­és szállíttassa el. Az eljáró csétjével látta el a Magyar suljon meg. szerveknek, pártoknak mind Demokrata Fórum, a Sza- 5. A városi tanács veze­annyiszor megnyugtató igé- bad Demokraták Szövetsége, tése azonosítja véleményét a retekben volt részük, de a Független Kisgazdapárt, a Várostörténeti és Esztétikai csupán a Lenin-szobor ke- Kereszténydemokrata Nép- Bizottság, valamint a vég­fült méltó helyére. párt, a Magyar Nép- rehajtó bizottság álláspont­A városi tanács végre ve- párt, a Magyarországi Szo- jávai, miszerint aktuálpoli­gye tudomásul a város la- ciáldemokrata Párt, a Nem- tikai szempontok és párt­kosságának kívánságát és zeti Kisgazda ' és Polgári érdekek nem inspirálhatnak junius hó 15-ig gondoskod- Párt, Magyar Politikai Fog- spontán akciókat, szobor­jon az 1919-es szobor és a lyok Szövetsége, valamint a döntési kísérleteket, emlék­szovjet emlékmüvek eltávo- Szolidaritás Szakszervezeti müveket megsemmisítő szer­litásáról. Az utcanevek meg- Munkásszövetség Csongrád vezkedéseket. A közelgő ön­változtatásának kérdését a Megyei Csoportja. kormányzati választások előtt minden pártnak és . ,. társadalmi szervezetnek jo­A Válasz : ga és kötelessége választási propagandát folytatni, a vá­..Tisztelt Uram! A fenti pedig nyilvánvaló: az ön- ros jövőjét fölrajzoló prog­kormányzati választások be- ramot hirdetni Ebben va­fejezéséig a központilag szá- lamennyi szerv beépítheti mitógépbe betáplált lakossá- ilyen irányú elképzeléseit, és lakcimjegyzék terveit is, de a szobordön­igy minden napi tés felelősségét nem varr­kaotikus körűimé- hatía egy általuk már több­nyeket okozna. Megjegyzem ször nem legitimnek ítélt nyiünk számára kötelezőnek még, hogy a Várostörténeti végrehajtó bizottság, vaLa­elismert szabályai. Ezek kö- és Esztétikai Tanácsadó mint egy olyan tanácstestü­Testület legutóbbi ülésén let nyakába, melynek man­ujabb utcanevek visszaálli- dátuma rövid időn belül .levélhez' a következő meg­jegyzéseket vagyok kényte­len fűzni: 1. Az európai civilizáció gi név­iratlan szabályai szerint a védett, levélformának vannak bizo- változás nyos elfogadott, valameny­zé tartozik például a meg­szólítás, és a befejezés, va lamint az, hogy' egy hivata- tására tett javaslatot, mely- lejár. los levél, amelyet 9 szerve- nek realizálását a tanács 6- Az 1919-es tanácsköz­zet képviselője aláir, feleljen szorgalmazza. Ezek között társasági szobor olyan, a meg a magyar helyesírás és szerepel az Április 4. utja, görög mitológia óta létező stílus elemi szabályainak. mely ismét Boldogasszony szimbólum szobrászi megfo­2. Való igaz, hogy külön- sugárut lesz. A Tolbuhin galmazása, melyet kizárólag böző társadalmi szervezetek sugárut és Úttörő tér, mely a dátum konkretizál. Ügy — elsősorban a Városszépítő visszakapja Kálvária ut, il- véljük, az időnek és a város ... . . letve Kálvária tér • nevét*. A felelősen, döntő lakosságának Rózsa Ferenc sugárút, mely kel1 eldöntenie ennek, és történeti és Esztétikai Ta- újból Főfasor lesz, a Parti- több mas köztári alkotás­nácsadó Testület már a pár- zán utca, mely visszakapja nak a sorsát, tok megalakulása előtt je- Vitéz-, a Lumumba utca, 7. Az elmúlt másfél év­lezte — a lakosságtól ka- mely visszakapja Apáca ut- ben Szeged Város Tanácsa pott jelzéseket összefoglalva ca nevét, a Zöld Sándor ut- lehetőségeihez mérten és a és térne- ca a Vasasszentpéter utca törvényes " keretek között igyekezett módot teremteni Magyar Demokrata minden pártnak és társa­javaslatát egyértel- dalmi szervezetnek, hogy támogatta a végre- részese lehessen a várospo­vetkező utcanév-visszaállitá- hajtó bizottság, amikor a litika alakításának, szót sokról: a Hunyadi János Lenin-szobor kulturált kö- kapjon a döntések előké­sugárut visszakapja a Szent- rülmények közötti lebontá- szítésében Éppen ezért egy sáról és muzeumi elhelyezé- Európát megcélzó társada­lomban a civilizált maga­a Várostör- tartás alapfokának tartom a téneti és Esztétikai Bizott- kölcsönös bizalmat, a kor­Bajcsy-Zsilinszky utca ismét ság előterjesztése nyomán a rekt együttműködést, mely Feketesas utca lesz. Az végrehajtó bizottság határo- kizárja az ilyen ultimátum­Odesszai körút visszanyeri a zott ugy, hogy elő kell ké- szerű megfogalmazásokat, a szíteni a Széchenyi téren végiggondolatlan igény­Egyesület, a HNF Honisme reti Bizottsága és a Város — bizonyos utca­vek megváltoztatási igényét, nevet. Ennek nyomán a Városi Ta- 3. A nács Végrehajtó Bizottsága Fórum ez évben már döntött a kö- müen háromság utca nevet, meg­szűnik a Komócsin Zoltán séről döntött, tér, épületei a megfelelő ut- 4. Ugyancsak cák sorszámait kapják, a Temesvári Minderről a körút nevet. végrehajtó bi- álló két szovjet hősi emlék- bejelentéseket, a civilizálat­zottsági ülést követően a mü lebontásának, az em- lan formákat, sajtó hasábjain tájékozta- lékmü alatt eltemetett 16 Ezen levél példányait tást kapott minden érdek- szovjet katona holttestének megküldtem az aláíró pár­lődő állampolgár. Ugyanak- exhumálásának, az egyik tok vezetőinek, valamint a kor azt is jeleztük, hogy a monumentum temetöbeli el- szerkesztőségeknek névváltoztatások konkrét le- helyezésének, és a tetemek bonyolítására, az utcanév- újbóli eltemetésének ügyét, Szeged, 1990. április 28. és az ál- Ez a munka folyamatban Üdvözlettel: szervezett van, s a városi tanács ve- Dr. Müller Józsefné, Sze­bejegyzésére november 30- zetése azon munkálkodik, ged Megyei Városi Tanács áig kerül sor. Ennek oka hogy ez az akció is európai elnökhelyettese." táblák cseréjére landó lakcímek Az évad második felének balettestjén új műveket láthat­tunk, köztük Imre Zoltán A médium című táncjátékát. A médium: Zarnóczai Gizella, a Sámán: Juronics Tamás. Nagy László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom