Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-05 / 104. szám

8 1990. május 5., szombat v 8 DM| [magozta Nem zavarsz... . . .csak éppen a frász tör közben, hogy amíg telefonálok, mi lesz a... — S innen tetszőlegesen folytatható. Mindenkinek számtalan élménye van rosszul időzített telefonhívásokról, „bájcsevegésekról", „drót végén lógásról", hosszúsága vagy témája miatt kínos beszélgetésekről. Mert a telefon nemcsak „barátunk", egyik legfontosabb segítőtársunk tud lenni, hanem ennek ellenkezője is — ha lehetőségeivel visszaélünk, ha nem ismerjük (fel és el) alapvető etikettjét. Kérem, kedves olvasóm, itt és most ne vágja le a képzeletbeli telefonkagylót, azért, mert már megint okítani akarnák; hallgasson, azazhogy olvasson végig! Higgye el, nem haszontalan, ha néha felelevenítjük az íratlan szabályokat! Melyek a telefonálást illetően nagyjából a következők: Ne hívjunk boldog-boldogtalant furton-furt magának a telefonálásnak az öröméért! (Még akkor se, ha a vonal „ingyen van", azazhogy állami, munkahelyi). Gondoljunk tárcsázás elótt arra, hogy a hívandót nem zavarjuk-e munkájában, vagy éppen szórakozásában, s arra is, hogy nem jelentéktelen, illetve telefonon illendően szóba hozható-e az ügy, amiért csörgetünk. Ismerőseinket, barátainkat nem ildomos munkahelyi telefonon a magánügyeinkkel traktálni. Telefonon gratulálni, részvétet nyilvánítani pedig egyenesen illetlenség! Az pedig, hogyha téves kapcsolás révén „beugrunk" véletlenül mások vonalába és belehallgatunk a beszélgetésbe, ahelyett, hogy azonnal letennénk a kagylót, már egyenesen modortalanság. — S nem vall különösebb kulturáltságra az sem, ha úgy kapjuk fel a kagylót, hogy „Halló, ki beszél?"-1 szólunk bele. Legalább köszönjünk! És köszönjünk meg minden telefonálási lehetőséget ismerőseinknek, szomszédainknak, ha az ó vonalukat vesszük igénybe — s ha lehet, ilyen szívességtelefonokat csak sürgős, nagyon fontos ügyben bonyolítsunk. Azt, hogy bennünket a szomszédnál, barátnál hívjanak, ugyancsak kezeljük különleges alkalomként és ha csak lehet, kerüljük el. A szomszédunk telefonszámát csak az ő beleegyezésével adjuk meg másnak! Ha pedig szomszédunk, ismerősünk éppen nálunk tartózkodik, azaz ha vendégünk van és éppen akkor csöng a telefon, ne beszéljünk hosszan, hanem látogatónkra hivatkozva mentsük ki magunkat és ajánljunk inkább visszahívást. Ne feledjük, a telefon segítségével fenntarthatjuk, sót fejleszthetjük kapcsolatainkat, távolságot leküzdve intézhetjük ügyeinket, arra való: de csak akkor „barát", ha nem élünk vissza az általa biztosított lehetőségekkel! Arról is hiba lenne megfeledkezni, hogy a telefonálásért fizetni kell... S az igazi bosszúság többnyire nem az alkalmatlan idejű, témájú hívásokkal, banem a számlával jön. Es többnyire zavar... Sz. M. Adna — elfogadna Az elmúlt héten — nem kis örömünkre — ismét az adakozó szándékú olvasóink közül keresték meg többen rovatunkat. A felajánlások között szerepelt televízió, fotelok, háromajtós szekrény, sparhelt, régi típusú kétlángos vezetékes gáztűzhely, akvárium, gyermekruhák. Sajnos, nem kaptunk még elég ajánlatot, az igény több. Változatlanul a gyermekes családoktól érkezik a legtöbb kérés, ruhaneműtől gyermekbútorig, babakocsiig, járókáig mindenfélére van igény folyamatosan. Közöttük sok hasonló, mint a zsombói tanyán éló olvasónké, aki többek között azt ítja: „Harmadik gyermekemet várom és mivel veszélyeztetett terhes vagyok, táppénzen kell töltenem az egész kilenc hónapot... A táppénz havi 1300 forint. Ha a családi pótlékot nem kapnám, nem is tudom, mi lenne velünk. . Azt szeretném kérni önöktől, hogy ha valaki babakocsit vagy kiságyat ajánlana fel. szíveskedjenek rám gondolni, nagy segítség lenne." Bízunk benne, hogy olvasóink között többen lesznek, akik ilyen segítséget fel tudnának kínálni a várandós anyukának, illetve a hasonló kérésekkel hozzánk fordulóknak. Várjuk azok segítőkészségét is, akik igazán rászoruló nagycsaládosoknak, illetve idős embereknek át tudnák adni használt háztartási gépeiket. Tévére, hútóre, mosógépre, centrifugára sokan várnak, csakúgy, mint heverókre, szekrényekre. Ruhaneműkből elsősorban gyermekekre való kerestetik! A csereberélni szándékozók közül néhányan még nem találtak megfelelő partnert, úgyhogy kérésüket Intelem „... az édesanyánkról, a szívbéli kedvesünkről és a hazánkról sem vicceket, sem frázisokat nem illik monda(Veres Péter) Könyv - zene - tánc Praktika Több napos ünnepek „kenyérmizériája" után olvasónk arról érdeklődőit, milyen praktikával lehet frissen tartani a bespájzolt alapétket. Hosszabb ideig friss marad a kenyér, ha a vágott részére alufóliát teszünk és a veknit, cipót tiszta, száraz konyharuhába (csak erre a célra használatos kenyeresruhába) csavarjuk. Segít a frissentartásban az is, ha a kenyértartó sarkába néhány szem kockacukrot teszünk, (ez akadályozza a penészedést is), időnként persze ki kell cserélni. Ha két-három napos kenyerünk mégis „elöregszik", akkor rövid idóre csavarjuk nedves konyharuhába, aztán jól melegítsük át a sütőben — ismét friss, puha lesz. Az előrelátó háziasszony úgy is gondoskodhat friss kenyérről, ha a (nem meleg) kenyeret alufóliába csomagolva beteszi a mélyhűtőbe. Fogyasztás előtt vegyük ki, hogy felengedjen (egy kiló kenyérnek ehhez 4—5 óra kell). — Akkor is ropogós lehet a kenyerünk, ha az alufóliával együtt sütőbe tesszük és nagy lánggal melegítjük. (Egy kilót kb. 25 percig.) S ha már a kenyértartót is emlegettük: penészesedését úgy akadályozhatjuk meg, hogyha a dobozt idóról-idóre átmossuk ecetes vízzel. Aki vesszókosárban tartja a kenyeret, s nem akarja, hogy a kosár kiszáradjon, kenje azt be időnként citromos olajjal. számon tartjuk (olvasóinkat pedig kérjük, lapozzanak vissza egy héttel korábbi rovatunkhoz, amiben közzétettük, hogy ki mit, mire cserélne). Ajánlataikat, értesítésüket arról, hogy mit adnának át arra rászorulóknak, illetve kéréseiket a 12-847es telefonszámon vagy levélben (6740 Szeged, Tanácsköztársaság u. 10.) közölhetik rovatunkkal. — A DM próbál segíteni, próbálkozzék velünk! Szó-váltó — Nem értem, hogy ülhet egész nap a kocsmában az, akinek nyolc gyereke van? — Ez talán (j,em elég ok rá? — Úgy hallom, Anna, ismét fogyókúrát tartasz. — Igen, muszáj, hogy megint passzoljon a kiskocsim. * — Tetszik a nagymamának az új komputervezérlésű mosogatógép? — Nem tudom. — Nem próbálta még ki? — De igen, de még benne ül. * I — Jó, Panni, felveszem háztartási alkalmazottnak. Megkapja a kért fizetést, de szeretóról szó sem lehet! — Nem baj, nagyságos aszszony, azt majd én hozok magammal. Vegyünk egy kamaszt, akinek van két üres órája és nem tudja mit kezdjen vele. Ha szereti a zenét, már küldhetjük is a SomogyiKönyvtárba. A dóm oldalán emelkedő, vörösbarna téglás épület elsó emeletén hatezer lemez és kazetta kíván olyan zenéket, amelyek között mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A „klasszikus zene" — az elnevezés elég pontatlan — legnagyobb komponistáinak művei, válogatott előadóművészek, kiváló fölvételeiről hallhatók. A kezdettói igen népszerű és látogatott zenei gyűjtemény 1970-ben nyílt meg a múzeum emeletét elfoglaló könyvtár egyik barátságos szobácskájában. Akkor még a „zeneszoba" nevet viselte és 900 lemezt kínált látogatóinak. A diákok kedvelt tanulóhelyévé vált, s a „komolyzenei"lemezek mellett már akkor hallgathattak itt jazzt, népzenét, sót a Jézus Krisztus Szupersztár becsempészett hangszalagja is gyakran forgott. Aki a „könnyű műfajt" kedveli és fölteszi a fejhallgatót, ma körülbelül 500fölvétel (lemez és kazetta) közül válogathat, s megtalálja a rock-zene különféle irányzatait, a jazz, a soul, a country és még sok máls műfaj jeles reprezentánsait. De lehet itt nyelvet tanulni, partitúrát kérni a hallgatott műhöz, sót hazavihető lemezek és kották is vannak. A hangos zenehallgatásra is alkalmas mai zeneszobában — egy most induló programsorozat keretében — hangverseny-előzetesek hallhatók, szorosan kapcsolódva a filharmóniai bemutatókhoz. A színházban frissen színre került operákkal ugyancsak megismerkedhetnek itt a műfaj barátai. A bemutatókra alkalmanként karmester és énekes vendégeket is hívnak. A kisebb gyerekek is izgalmas elfoglaltságot találhatnak maguknak. Egy emelettel lejjebb, a gyerekkönyvtár színes foglalkozásain énekkel, zenével, tánccal, bábozással (bábkészítéssel) úgy szerezhetnek tudásukat gyarapító ismereteket, hogy jót mulatnak közben. Legutóbb Mátyás korába tekinthettek vissza a gyerekek, a korabeli életmód, öltözetek, mesterségek, művészetek, hadviselés képei a könyvek, zene és tánc segítségével elevenedtek föl. A tavaszi szünetben a húsvéti ünnepkörre készültek, de a nyári vakáció napjaiban is kínálnak programot. A videó persze innen sem hiányzik: mesefilmeket lehet nézni minden szombaton. Mesefilmeket délelőtt fél 11-tól délig vetítenek, délután fél kettótól három óráig pedig a nagyobb gyerekeket várják videózni. Ny. P. Ész — torna Mit vesz az ember legtöbbet a piacon? (wizSwj) Két asszony közül melyik beszél többet? (p2s psjotn 2v fttíputv) Kis kertkerülő Milyen szert használjunk? Aki a fenti cím láttán félretolja a Mezőgazdasági Kiadó új könyvét anélkül, hogy belelapozna, nem cselekszik ésszerűen. Mert a „szerek" elleni fenntartástól vezérelve, elutasítja a hasznos, a kötetben összefoglalt kertészkedési ismereteket mindenki számára — akár biokertész, akár nem — nélkülözhetetlen információt is. A jól tagolt, könnyen áttekinthető mű ugyanis — a korábbi kertészeti könyvektől különbözve — részletesen foglalkozik a növénykárosodások okainak meghatározásával. Minden kerti növény, fa ápolásának fejezete úgynevezett tünethatározóval kezdődik, amiben leírják, hogy a károsítók milyen elváltozásokat, rendellenességeket okoznak, miról lehet felismerni a „pusztítót", majd a lehetséges védekezések leírása következik. — A könyv elsó fejezete egyébként külön részletezve is szól a betegségek okozóiról, a kártevőkről, azok jellemzőiről éi a védekezés alternatíváiról. Mégpedig abból az alapállásból, hogy: „Könyvünkben tehát nem a „bio"-módszereket ismertetjük, amelyek tudományos megalapozottság nélkül elvetnek nagyon hatásos, egyes esetekben egyedül hatásos módszereket, hanem az iin. integrált növényvédelmet ajánljuk, amelynek lényege, hogy ismerve a különböző növényvédelmi módszereket (agrotechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai), azok erősségét, de gyenge oldalait is, ezek kombinációjával oldjuk meg feladatunkat úgy, hogy a legnagyobb hatást a legkisebb ráfordítással, veszéllyel, károsodással érjük el." Azazhogy ez a mű a „szerek" közül nemcsak a vegyszerezést ajánlja. Hanem felhívja a figyelmet arra, hogy a kertészkedóknek, a gyümölcstermelőknek ennél mennyivel több szakismeretre van szükségük, ha azt akarják, hogy a lehető legkisebb rizikóval, kevesebb pénz „vegyszerbe ölésével" gazdálkodhassanak. Hasznos tanácsokat adnak a könyvet író szakemberek — dr. Biber Károly, dr. Tóth Bertalan és dr. Dimitrievics György — a növényvédelmi munkák főbb műveleteihez, azok gépesítéséhez is. Szólnak arról, hogy mit kell tudni a növényvédő szerek használatáról, igen jó szolgálatot tevó, útmutatást adó táblázatokat adnak az egyes szerek, permettrágyák keverhetőségéről; sót még a megyei agrokémiai állomások címét és telefonszámát is közlik, felhíva a figyelmet az ottani szakemberektől kapható támogatásra. (A Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás címe: 6501 Hódmezővásárhely, Pf. 99. Rárósi u. 102. Telefonszáma: 62/46-611.) Főfájdító ÉDESANYÁK Somogyi Károlyné felvétele A köztudatban az él, hogy az emberek feje az éhségtói szokott fájni. Azt kevesen tudják. hogy a fejfájást evés, étel, ital is kiválthatja — ha vele túl sok hisztamin kerül a szervezetbe. Az a hisztaminmennyiség, amely a „normális táplálékkal kerül bele a szervezetünkbe, az emésztés során lebomlik, ezért az egészséges szervezet számára veszélytelen. Ez a lebomlási folyamat azonban menten megszakad, ha romlott ételt ettünk, ha idült bélgyulladásban szenvedünk, vagy ha nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk. Sót, több gyógyszer, például némely antibiotikum vagy a magas vérnyomás ellen rendelt bizonyos gyógyszerek szintén hasonló hatással vannak — Azok az ételek, amelyekben tárolásuk során különösképpen sok hisztamin képződik a hal- és sonkakonzervek, a szalámi, az „érett" sajtok és a vörösbor. De a savanyú káposztában is lehet több hisztamin. A sok hisztamin okozta tünetek harminc-negyven perccel a táplálkozás után keringési zavarban — forróságérzésben, szívdobogásban —, fejfájásban vagy hányásban mutatkoznak meg. Leginkább olyan idősebb emberek vannak ilyen rosszullétnek kitéve, akiknek sűrűn kell többféle gyógyszert szedniük. De fejfájás „kerülgeti" azokat is, akik állott ételt esznek, vagy túlzó módon alkoholizálnak. Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA