Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-29 / 125. szám

1990. május 31., csütörtök 5 Biotechnológusok találkozója Az élesztőtől a „gyári" fehérjéig A biotechnológia még most is sejtelmes, elvont fogalom. Olyan vélekedések is vannak, hogy az elektro­nizációval azonos jelentősé­gűvé válhat, talán még az ezredfordulót sem kell vele megvárnunk. Az iparilag fejlett világ már előrébb tart a gyakorlat próbájával. Az Egyesült Államokban például több mint három­száz üzem működik a ter­mészet elvei szerint. A vi­lágmindenségben számtalan olyan folyamat lezajlik, amit esak ellesni kell, egy cél ér­dekében irányítottá tenni, s tömegméretű gyártásra berendezkedni. A sörgyártás, a savanyí­tás, a kenyérkelesztés már így zajlott, amikor biotech­nológiáról még szó sem esett. Az antibiotikumok, hormonok előállítása mér közvetlenül a második vi­lágháború után azt sejtette, lesz még folytatás. A hetve­nes évektől a géntechnika terjed viharosan. E módsze­rek jelentősége esetleges ol­csóságuk mellett a környe­zetvédelemben is számotte­vő. A kémiai folyamatokkal szemben szinte ismeretlen a káros melléktermék. Napjainkra a berendezé­sek, eljárások tökéletesítése, automatizálása jellemző. Az élelmezési problémák meg­oldásában ígéretes lehetőség a gyári körülmények között előállított fehérje. A kísér­letezés időigényes, s költsé­ges dolog, ezért célszerű a feladatokat együttműködés­programok alapján megosz­tani. A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Szegeden, a techni­ka házában a holnap, szer­dán kezdődő kétnapos nem­zetközi biotechnológiai szim­póziummal is szeretné azt a tudományos-műszaki miliőt erősíteni, amely elősegítheti, hogy nálunk is megizmo­sodjék ez az ígéretes és gya­korlatias tudományág. T. St I. Környezetvédelmi kerekasztal A szegedi környezetvédelmi kerekasztal megalakulá­sáról és célkitűzéseiről szóló közös közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe azok a Szegeden és környékén működő pártok, természet- és környezetvédelmi társaságok, egye­sületek, amelyek szívügyüknek tekintik az itt élő emberek életterének, egészségének védelmét. A közlemény aláírói: az SZDSZ, az MDF, az MSZP. a FKGP. az NKGP,. az MSZDP, a KDNP, az MN, a Zöld Párt, a Fidesz, az HNF környezetvédelmi bizottsága, a Kiss Ferenc Természet, védelmi Egyesület, a Bálint Sándor Művelődési Ház kép­viselője, valamint a megyei környezetvédelmi titkár. Hazánk ökológiai kataszt­rófa felé sodródik; nemzeti természeti kincseink roha­mosan pusztulnak; a kör­nyezeti ártalmak előkelő rangsort vívtak ki maguk­nak, mint egészségkárosító, sőt halált okozó tényezők. Ezeket a tényeket valamenv­nyi honfitársunk jól tudja, ám igazából semmi érdemle­ges változás nem történt ez ügyben, bár a hivatalok so­kasága mellé külón szakmi­nisztérium, valamint szám­talan egyesület ia alakult. A különféle gardasági — egyé­ni és csoport érdekek, az állampolgári és hivatali kö­zömbösség, nemtörődömség, felelőtlenség sőt lelkiisme­retlenség rendre lefékezi mindazokat a kezdeménye­záseket, melyek helyzetünk megváltoztatására töreked­nek. A természet- és környezet­védelem súlyos problémái halmozottan nehezednek szűkebb életterünkre, a Dél­Alföldre, Szeged városára is. Ezért arra a döntésre jutot­tunk, hogy 1990, május 14­ével megalakítjuk a Szege­di Környezetvédelmi Kerek­asztalt. A továbbiakban e testület a pártok, társaságok, egyesületek erejével próbál a jelenlegi helyzeten változ­tatni. A Szegedi Környezetvé­delmi Kerekasztal — a Szo­cialista Párt és a Bálint Sándor Művelődési Ház kezdeményezésére — tehát megalakult. Célkitűzései. ajánlásai a következők: 1 Hazank valamennyi párt­ja szerepeltesse programjá­ban, lényegesen kiemelt he­lyen. konkrét célkitűzéssel a természet- és környezetvé­delemmel kapcsolatos prob­lémákat ég tennivalókat. 2. A pártok és a termé­szet-, környezetvédelemmel foglalkozó egyesületek, tár­saságok egyeztessék prog­ramjukat, sőt alakítsanak ki közös nemzeti természet- és környezetvédelmi (a továb­biakban TKV-) programot. 3. A nemzeti TKV-prog­ram képezze alapját az új környezetvédelmi törvény­nek, melynek mihamarabbi megalkotására és törvény­erőre emelésére a Parla­mentben mandátumot nyert pártok intenzíven késztessék képviselőiket. 4. A TKV szerint legfon­tosabb teendő a feltáró és prevenciós kutatómunka technológiai és gazdasági ösztönzése (egymással szoros összefüggésben); az össztár­sadalmi szinten megszerve­zett szemléletformálás. Mind­ezek érdekében a pártok te­gyenek meg mindent a TKV magasan képzett, jelenlegi szakembergárdája megőrzé­sére; á legkorszerűbb TKV­technológiák gyors elterje­désére; határozottan építsék be oktatási és művelődést programjukba a TKV-vel kapcsolatos ismereteket. Konkrét helyi ajánlásaink: 1. A Dél-Alfölddel kapcso­latos intenzív TKV-munka érdekében a szegedi, maga­san képzett szakembergárda bevonásával minél hamarabb alakuljon meg a Dél-alföldi Regionális Környezetvédelmi Intézet. Ezen intézet kereté­ben jöjjön létre 20-30 fős szakértői grénium, mely rendszeresen tekintse át a régió helyzetét, s tegyen tu­dományosan megalapozott ajánlásokat. Az áttekintés alapja az a teljesen elfogu­latlan és nyílt TKV-adat­hank legyen, melyet a fenti intézet ho^ létre. Az intézet központi épületének java­soljuk a volt munkásőrség megyei parancsnokságának épületét (Rákóczi tér). 2. Haladéktalanul meg kell kezdeni a szegedi és Szeged környéki ipari üzemek, me­zőgazdasági nagyüzemek el­lenőrzését; az űj önkormány­zat radikális intézkedé­seket foganatosítson a TKV. kifogás alá eső üzemek el­len, egészen az áttelepítésig és megszüntetésig. Idevágó konkrét javaslataink: a sze­gedi öntöde minél hamarabb keressen új telephelyet, és távozzon a városi kórház szomszédságából; a veszélyes ipari vegyszerek ne közcsa­tornába, hanem izolált meg­semmisítőbe kerüljenek. 3. Szeged a világkiállítás ideje alatt, illetve attól füg­getlenül, szervezzen nemzet­közi környezetvédelmi és környezetkímélő technológiai kiállítást. A kiállítás hely­színéül a Saneer-tavak kör­nyéke kínálkozik, ahol egy­úttal rekultiváláSi bemuta­tót is lehetne rendezni. 4. Az új önkormányzat fordítson fokozott figyelmet a közlekedési szennyeződés csökkentésére (városi tömeg­közlekedés átszervezése tro­libuszokra ; kedvezmény az ólommentes benzinre stb.). 5. Általánosan meg kell teremteni a környezetkímélő termékek és technológiák kedvezményes forgalmazá­sát. 6. Támogatni és segíteni kell minden olyan akciót és demonstrációt (természet- és környezetvédelmi hetek, rendhagyó órák, zőld-tünte­tések). melyeken a széles társadalmi rétegek jelezhetik természet- és környezetvé­delmi igényeiket, így végső soron életükre és jövőjükre vonatkozó akaratukat. HaecenaS'díj Smaranda Enache asszony, a marosvá­sárhelyi Állami Bábszínház igazgatója^ a romániai kisebbségvédelem kimagasló egyénisége kapta az idei Maecenas-díjat. Az elismerést Konrád György író, a nem­zetközi PEN-klub elnöke, a Maecenas-díJ tavalyi kitüntetettje hétfőn adta át a Budapesten vendégszereplő marosvásárhe­lyi bábszínház díszelőadásán, az Állami Bábszínház épületében A díjjal járó 100 ezer forintot Smaranda Enache asszony közérdekű célokra ajánlotta fel. Álba Kör" A magyar bankok lusták Hz unicumkirály Szegeden Az államosítások idején '48-ban a Zwack név nem volt jó ajánlólevél. A csa­ládfő irodájában hogy, hogy nem, talált egy százdollárost a gazdasági rendőrség. Tu­lajdonképpen így kezdődött az államosítás. Az apa ezt követően két hónapig buj­kált Budapesten, majd egy orosz tehergépkocsin jutott ki Bécsbe. A fiú gyalog kelt át a jugoszláv határon, majd Amerikába ment. Ott porszivóügynökként kezdett, s ez a társaság ak­kor úgy nézett ki, hogy száz néger, száz Puerto Rico-i és egy Zwack. Tulajdonképpen ez volt az elsó vállalkozása, amelyhez mindjárt tanácsot is kapott: azonnal tegye be a lábét az ajtórésbe, ha azt véletlenül kinyitják előt­te. ö be is tette, csak apor­szívó nem működött.,. Visszatérve az Unicumhoz, az italt '70-ben kezdték el gyártani Olaszországban, s innen látták el Európát. Zugban itthon is készítették, s a család csak hosszú per eredményeként érte el, hogy a magyar változatot — egyébként félig hamis re­cept alapján készült — ne exportálhassák. Zwack űr már csak ál­maiban gondolt Magyaror­szágra, amikor egyik barit­je '87-ben Budapesten Dem­ján Sándorral tárgyalt. Unicumoztak. Illetve az olasz kijelentette, hogy dél­előtt 11 előtt nem iszik szeszt, s ha véletlenül még­is, akkór csak az eredetit hajlandó. Unicum szót, szó unicumot követett, s még akkor felhívták Zwack Pé­tert Firenzében. Azóta meg­vásárolta, visszavásárolta gyárénak felét, s így az Unicum is haza költözött. Az elmúlt néhány évben nemcsak a likőrgyárat tette rendbe, mint ügyvezető igaz­gató, szerepet vállalt a gaz­dasági életben is. Legna­gyobb hibának — talán bűn­nek — azt tartja, hogy ki­ölték a vállalkozói szelle­met, a hitet, az önbizalmat a magyarból. Veszélyes a mélyén belénk' ivódott irigy­ség is, mi csak azt nézzük, a A mendemondák szerint az elsó kalapkúra még Ka­lapos királyunkhoz kötődik, • a jólértesülte.k Idáig ve­zetik viasza az Unicum tör­ténetét. A tény az, hogy a ma ls forgalmazott ital re­ceptjét éppen kétszáz éve ta­lálták fel A féltve örzött ti­tok a világ négy bankjának páncélszekrényében pihen, s magyar „változatát" Paskal László bíboros firzt. Vannak, akik ezt bankjaink kritiká­jaként értelmezik. Hogyan lett az amerikai gépkocsi­mosóból, porczivóOgynökból magyar gyáros? — est Is megtudhatták tegnap dél­után áz érdeklódók Zwack Péter úrtól a Technika Há­zában. másiknak miért van annyi. Vállalkozni kell, koekázíatni, s akár át is lehet harapni a másik torkát. Lényeg az, hogy becsületesen. Hiányolja az optimizmust, pedig a Magyarországról al­kotott kép sokkal kedve­zőbb, mint azt itthon hisz­szük. Divatban vagyunk. A belülről induló, vértelen át­alakulás láttán kalapot emel a Nyugat, de ő személy sze­rint is nagy barátja Németh Miklósnak. Kevesli a Ma­gyarországra beáramlott kül­földi tőkiét, s az okot az inf­rastruktúra fogadóképtelen­ségében látja. A hallgatóság soraiban legalább három helyi bank­vezér üldögélt, s az előadás utáni első kérdés is pénz­ügyi jellegű volt. — Zwack úr, ön a Vál­lalkozisfejlesztési Alapít­vány kuratóriumának elnö­ke... — ... sajnos. Bankjaink (végig többes szám első sze­mélyben beszélt) használha­tatlanok, ósdiak és lusták. A pénzt nem oda adják, ahová kellene, elhanyagolják a vi­déket, s pokoli sz ügykeze­lés is. Egyébként bármilyen kérdéssel fordulhatnak Ma­rosén Györgyhöz. Elisme­rem, kicsit rosszul hangzó név. dehát 6 a főnök. (Csalódott bankárarcok, de a kérdések folytatódnak.) — On hová fektetné a külföldi tőkét? — Én leginkább a szesz­hez értek, de a magyar mű­szeriparnak, a számítástech ­nikának, az élelmiszeripar­nak — eltekintve a csoma­golástól —, valamint az op­tikai vállalkozásoknak óriá­si jövője lehet. —- Mi hiányzik a magyar vállalkozásokból? — Elsősorban az önbiza­lom, illetve a kockázatvál­lalás. Elért biztonságukat kevesen merik feladni... És nem utolsósorban a tőke is hiányzik. — Azt mondják, kevés a valódi menedzser. — Ott kell kezdeni, hogy valaki belép az irodába, ke­zet fog, szemébe néz a part­nernek, s a rövid zokni mi­att nem villan ki a lábszá­ra, ha leül. Könyvek már vannak, de ezt az életben kellene megtanulni. — Először járt Szegeden, milyen lehetőséget lát itt? — Az kritika, hogy Pes­ten nem találkoztam váro­suk nevével. Elszakadva a fővárostól, egyszerűen el kellene adni Szegedet. Ke­resni egy varrónőt, aki ügye­sen dolgozik, van fantáziá­ja, s azt felfuttatni egészen New York-ig. Mária Szabó from Szeged. Minden le­hetséges. — Valami konkrét üzleti kapcsolat? — A paprikában nagy le­hetőséget látok, esetleg Zwack néven forgalmazhat­nánk A minőség jó, de Nyu­gaton, s főleg Amerikában szemmel vásárolnak az em­berek. Kovács Andris // // Paprikás hétvége Nem véletlen, hogy a Szeged környékén oly népszerű fűszernövény, a paprika zö­mét továbbra is a kisgazdaságokban, ház­tájikban termelik A palántázástól a szü­retelésig. szinte mindent kézzel kell elvé­gezni. Fotóriporterünk. Gyenes Kálmán az elmúlt hét vegén Mihalyteleken leste meg kamerájával a próbaültetés mozzanatait. m M. % ZX, wi i S. , V v •" ^ifeflT' Hr ' ; "v éu; •. . v. • i w:­%v.y<-W tx '•;: Wi ' Z Á • V*' L " 'W • // Megalakult az „Alba Kör", a Katonai Szolgálatrr.egtagadók Szövetsége. A szer­vezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon való választhatóságát, a szol­gálatmegtagadók és a polgári szolgálatot teljesítők érdekképviseletét. Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkot­mányos eltöröltetése, Magyarország demi­litarizációja és semlegessége Az alapítók csatlakozasra hívnak fel mindenkit aki egyetért a szövetség céljaival, illetve a fenti gondolatokkal. A szövetség címe: 1089 Budapest. Bláthy Ottó utca 15 Te. lefon 1144-829

Next

/
Oldalképek
Tartalom