Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-29 / 125. szám
1990. május 31., csütörtök 5 Biotechnológusok találkozója Az élesztőtől a „gyári" fehérjéig A biotechnológia még most is sejtelmes, elvont fogalom. Olyan vélekedések is vannak, hogy az elektronizációval azonos jelentőségűvé válhat, talán még az ezredfordulót sem kell vele megvárnunk. Az iparilag fejlett világ már előrébb tart a gyakorlat próbájával. Az Egyesült Államokban például több mint háromszáz üzem működik a természet elvei szerint. A világmindenségben számtalan olyan folyamat lezajlik, amit esak ellesni kell, egy cél érdekében irányítottá tenni, s tömegméretű gyártásra berendezkedni. A sörgyártás, a savanyítás, a kenyérkelesztés már így zajlott, amikor biotechnológiáról még szó sem esett. Az antibiotikumok, hormonok előállítása mér közvetlenül a második világháború után azt sejtette, lesz még folytatás. A hetvenes évektől a géntechnika terjed viharosan. E módszerek jelentősége esetleges olcsóságuk mellett a környezetvédelemben is számottevő. A kémiai folyamatokkal szemben szinte ismeretlen a káros melléktermék. Napjainkra a berendezések, eljárások tökéletesítése, automatizálása jellemző. Az élelmezési problémák megoldásában ígéretes lehetőség a gyári körülmények között előállított fehérje. A kísérletezés időigényes, s költséges dolog, ezért célszerű a feladatokat együttműködésprogramok alapján megosztani. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szegeden, a technika házában a holnap, szerdán kezdődő kétnapos nemzetközi biotechnológiai szimpóziummal is szeretné azt a tudományos-műszaki miliőt erősíteni, amely elősegítheti, hogy nálunk is megizmosodjék ez az ígéretes és gyakorlatias tudományág. T. St I. Környezetvédelmi kerekasztal A szegedi környezetvédelmi kerekasztal megalakulásáról és célkitűzéseiről szóló közös közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe azok a Szegeden és környékén működő pártok, természet- és környezetvédelmi társaságok, egyesületek, amelyek szívügyüknek tekintik az itt élő emberek életterének, egészségének védelmét. A közlemény aláírói: az SZDSZ, az MDF, az MSZP. a FKGP. az NKGP,. az MSZDP, a KDNP, az MN, a Zöld Párt, a Fidesz, az HNF környezetvédelmi bizottsága, a Kiss Ferenc Természet, védelmi Egyesület, a Bálint Sándor Művelődési Ház képviselője, valamint a megyei környezetvédelmi titkár. Hazánk ökológiai katasztrófa felé sodródik; nemzeti természeti kincseink rohamosan pusztulnak; a környezeti ártalmak előkelő rangsort vívtak ki maguknak, mint egészségkárosító, sőt halált okozó tényezők. Ezeket a tényeket valamenvnyi honfitársunk jól tudja, ám igazából semmi érdemleges változás nem történt ez ügyben, bár a hivatalok sokasága mellé külón szakminisztérium, valamint számtalan egyesület ia alakult. A különféle gardasági — egyéni és csoport érdekek, az állampolgári és hivatali közömbösség, nemtörődömség, felelőtlenség sőt lelkiismeretlenség rendre lefékezi mindazokat a kezdeményezáseket, melyek helyzetünk megváltoztatására törekednek. A természet- és környezetvédelem súlyos problémái halmozottan nehezednek szűkebb életterünkre, a DélAlföldre, Szeged városára is. Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy 1990, május 14ével megalakítjuk a Szegedi Környezetvédelmi Kerekasztalt. A továbbiakban e testület a pártok, társaságok, egyesületek erejével próbál a jelenlegi helyzeten változtatni. A Szegedi Környezetvédelmi Kerekasztal — a Szocialista Párt és a Bálint Sándor Művelődési Ház kezdeményezésére — tehát megalakult. Célkitűzései. ajánlásai a következők: 1 Hazank valamennyi pártja szerepeltesse programjában, lényegesen kiemelt helyen. konkrét célkitűzéssel a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat ég tennivalókat. 2. A pártok és a természet-, környezetvédelemmel foglalkozó egyesületek, társaságok egyeztessék programjukat, sőt alakítsanak ki közös nemzeti természet- és környezetvédelmi (a továbbiakban TKV-) programot. 3. A nemzeti TKV-program képezze alapját az új környezetvédelmi törvénynek, melynek mihamarabbi megalkotására és törvényerőre emelésére a Parlamentben mandátumot nyert pártok intenzíven késztessék képviselőiket. 4. A TKV szerint legfontosabb teendő a feltáró és prevenciós kutatómunka technológiai és gazdasági ösztönzése (egymással szoros összefüggésben); az össztársadalmi szinten megszervezett szemléletformálás. Mindezek érdekében a pártok tegyenek meg mindent a TKV magasan képzett, jelenlegi szakembergárdája megőrzésére; á legkorszerűbb TKVtechnológiák gyors elterjedésére; határozottan építsék be oktatási és művelődést programjukba a TKV-vel kapcsolatos ismereteket. Konkrét helyi ajánlásaink: 1. A Dél-Alfölddel kapcsolatos intenzív TKV-munka érdekében a szegedi, magasan képzett szakembergárda bevonásával minél hamarabb alakuljon meg a Dél-alföldi Regionális Környezetvédelmi Intézet. Ezen intézet keretében jöjjön létre 20-30 fős szakértői grénium, mely rendszeresen tekintse át a régió helyzetét, s tegyen tudományosan megalapozott ajánlásokat. Az áttekintés alapja az a teljesen elfogulatlan és nyílt TKV-adathank legyen, melyet a fenti intézet ho^ létre. Az intézet központi épületének javasoljuk a volt munkásőrség megyei parancsnokságának épületét (Rákóczi tér). 2. Haladéktalanul meg kell kezdeni a szegedi és Szeged környéki ipari üzemek, mezőgazdasági nagyüzemek ellenőrzését; az űj önkormányzat radikális intézkedéseket foganatosítson a TKV. kifogás alá eső üzemek ellen, egészen az áttelepítésig és megszüntetésig. Idevágó konkrét javaslataink: a szegedi öntöde minél hamarabb keressen új telephelyet, és távozzon a városi kórház szomszédságából; a veszélyes ipari vegyszerek ne közcsatornába, hanem izolált megsemmisítőbe kerüljenek. 3. Szeged a világkiállítás ideje alatt, illetve attól függetlenül, szervezzen nemzetközi környezetvédelmi és környezetkímélő technológiai kiállítást. A kiállítás helyszínéül a Saneer-tavak környéke kínálkozik, ahol egyúttal rekultiváláSi bemutatót is lehetne rendezni. 4. Az új önkormányzat fordítson fokozott figyelmet a közlekedési szennyeződés csökkentésére (városi tömegközlekedés átszervezése trolibuszokra ; kedvezmény az ólommentes benzinre stb.). 5. Általánosan meg kell teremteni a környezetkímélő termékek és technológiák kedvezményes forgalmazását. 6. Támogatni és segíteni kell minden olyan akciót és demonstrációt (természet- és környezetvédelmi hetek, rendhagyó órák, zőld-tüntetések). melyeken a széles társadalmi rétegek jelezhetik természet- és környezetvédelmi igényeiket, így végső soron életükre és jövőjükre vonatkozó akaratukat. HaecenaS'díj Smaranda Enache asszony, a marosvásárhelyi Állami Bábszínház igazgatója^ a romániai kisebbségvédelem kimagasló egyénisége kapta az idei Maecenas-díjat. Az elismerést Konrád György író, a nemzetközi PEN-klub elnöke, a Maecenas-díJ tavalyi kitüntetettje hétfőn adta át a Budapesten vendégszereplő marosvásárhelyi bábszínház díszelőadásán, az Állami Bábszínház épületében A díjjal járó 100 ezer forintot Smaranda Enache asszony közérdekű célokra ajánlotta fel. Álba Kör" A magyar bankok lusták Hz unicumkirály Szegeden Az államosítások idején '48-ban a Zwack név nem volt jó ajánlólevél. A családfő irodájában hogy, hogy nem, talált egy százdollárost a gazdasági rendőrség. Tulajdonképpen így kezdődött az államosítás. Az apa ezt követően két hónapig bujkált Budapesten, majd egy orosz tehergépkocsin jutott ki Bécsbe. A fiú gyalog kelt át a jugoszláv határon, majd Amerikába ment. Ott porszivóügynökként kezdett, s ez a társaság akkor úgy nézett ki, hogy száz néger, száz Puerto Rico-i és egy Zwack. Tulajdonképpen ez volt az elsó vállalkozása, amelyhez mindjárt tanácsot is kapott: azonnal tegye be a lábét az ajtórésbe, ha azt véletlenül kinyitják előtte. ö be is tette, csak aporszívó nem működött.,. Visszatérve az Unicumhoz, az italt '70-ben kezdték el gyártani Olaszországban, s innen látták el Európát. Zugban itthon is készítették, s a család csak hosszú per eredményeként érte el, hogy a magyar változatot — egyébként félig hamis recept alapján készült — ne exportálhassák. Zwack űr már csak álmaiban gondolt Magyarországra, amikor egyik baritje '87-ben Budapesten Demján Sándorral tárgyalt. Unicumoztak. Illetve az olasz kijelentette, hogy délelőtt 11 előtt nem iszik szeszt, s ha véletlenül mégis, akkór csak az eredetit hajlandó. Unicum szót, szó unicumot követett, s még akkor felhívták Zwack Pétert Firenzében. Azóta megvásárolta, visszavásárolta gyárénak felét, s így az Unicum is haza költözött. Az elmúlt néhány évben nemcsak a likőrgyárat tette rendbe, mint ügyvezető igazgató, szerepet vállalt a gazdasági életben is. Legnagyobb hibának — talán bűnnek — azt tartja, hogy kiölték a vállalkozói szellemet, a hitet, az önbizalmat a magyarból. Veszélyes a mélyén belénk' ivódott irigység is, mi csak azt nézzük, a A mendemondák szerint az elsó kalapkúra még Kalapos királyunkhoz kötődik, • a jólértesülte.k Idáig vezetik viasza az Unicum történetét. A tény az, hogy a ma ls forgalmazott ital receptjét éppen kétszáz éve találták fel A féltve örzött titok a világ négy bankjának páncélszekrényében pihen, s magyar „változatát" Paskal László bíboros firzt. Vannak, akik ezt bankjaink kritikájaként értelmezik. Hogyan lett az amerikai gépkocsimosóból, porczivóOgynökból magyar gyáros? — est Is megtudhatták tegnap délután áz érdeklódók Zwack Péter úrtól a Technika Házában. másiknak miért van annyi. Vállalkozni kell, koekázíatni, s akár át is lehet harapni a másik torkát. Lényeg az, hogy becsületesen. Hiányolja az optimizmust, pedig a Magyarországról alkotott kép sokkal kedvezőbb, mint azt itthon hiszszük. Divatban vagyunk. A belülről induló, vértelen átalakulás láttán kalapot emel a Nyugat, de ő személy szerint is nagy barátja Németh Miklósnak. Kevesli a Magyarországra beáramlott külföldi tőkiét, s az okot az infrastruktúra fogadóképtelenségében látja. A hallgatóság soraiban legalább három helyi bankvezér üldögélt, s az előadás utáni első kérdés is pénzügyi jellegű volt. — Zwack úr, ön a Vállalkozisfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke... — ... sajnos. Bankjaink (végig többes szám első személyben beszélt) használhatatlanok, ósdiak és lusták. A pénzt nem oda adják, ahová kellene, elhanyagolják a vidéket, s pokoli sz ügykezelés is. Egyébként bármilyen kérdéssel fordulhatnak Marosén Györgyhöz. Elismerem, kicsit rosszul hangzó név. dehát 6 a főnök. (Csalódott bankárarcok, de a kérdések folytatódnak.) — On hová fektetné a külföldi tőkét? — Én leginkább a szeszhez értek, de a magyar műszeriparnak, a számítástech nikának, az élelmiszeriparnak — eltekintve a csomagolástól —, valamint az optikai vállalkozásoknak óriási jövője lehet. —- Mi hiányzik a magyar vállalkozásokból? — Elsősorban az önbizalom, illetve a kockázatvállalás. Elért biztonságukat kevesen merik feladni... És nem utolsósorban a tőke is hiányzik. — Azt mondják, kevés a valódi menedzser. — Ott kell kezdeni, hogy valaki belép az irodába, kezet fog, szemébe néz a partnernek, s a rövid zokni miatt nem villan ki a lábszára, ha leül. Könyvek már vannak, de ezt az életben kellene megtanulni. — Először járt Szegeden, milyen lehetőséget lát itt? — Az kritika, hogy Pesten nem találkoztam városuk nevével. Elszakadva a fővárostól, egyszerűen el kellene adni Szegedet. Keresni egy varrónőt, aki ügyesen dolgozik, van fantáziája, s azt felfuttatni egészen New York-ig. Mária Szabó from Szeged. Minden lehetséges. — Valami konkrét üzleti kapcsolat? — A paprikában nagy lehetőséget látok, esetleg Zwack néven forgalmazhatnánk A minőség jó, de Nyugaton, s főleg Amerikában szemmel vásárolnak az emberek. Kovács Andris // // Paprikás hétvége Nem véletlen, hogy a Szeged környékén oly népszerű fűszernövény, a paprika zömét továbbra is a kisgazdaságokban, háztájikban termelik A palántázástól a szüretelésig. szinte mindent kézzel kell elvégezni. Fotóriporterünk. Gyenes Kálmán az elmúlt hét vegén Mihalyteleken leste meg kamerájával a próbaültetés mozzanatait. m M. % ZX, wi i S. , V v •" ^ifeflT' Hr ' ; "v éu; •. . v. • i w:%v.y<-W tx '•;: Wi ' Z Á • V*' L " 'W • // Megalakult az „Alba Kör", a Katonai Szolgálatrr.egtagadók Szövetsége. A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári szolgálatot teljesítők érdekképviseletét. Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége Az alapítók csatlakozasra hívnak fel mindenkit aki egyetért a szövetség céljaival, illetve a fenti gondolatokkal. A szövetség címe: 1089 Budapest. Bláthy Ottó utca 15 Te. lefon 1144-829