Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-25 / 122. szám

Í990. május 25., péntek (Folytatás az 1, oldalról.) A leghosszabban tárgyalt téma a tavalyi pénzmarad­vány felhasználása volt. A szúk mozgástérben elosztha­tó 41 millió 616 ezer forint­ból jutott — többek között — a kórháznak, gyermek­kórháznak, Rókus II. ütemé­nek közműfejlesztésére, Baktó, Mihálytelek, Petőfi­telep telekkialakitási, illetve útépítési munkáira. Szent­mihálytelek templomépité­sét egymilliós támogatás se­gíti. A Szeged SC támoga­tásigénye (12 millió) és a mostani lehetőség szerinti 2 millió 350 ezer forint közti különbség jelentós, de me­gyei támogatásra is számíta­nak. Megszűntek viszont a színház gondjai: a 23 mil­liós minisztériumi támoga­tás elegendőnek látszik a za­vartalan működéshez. Szóba került a sokszor, és sok helyen tárgyalt egykori KISZ-iskola, mai nevén Me­gyei Ifjúsági Központ is. A születőfélben lévő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Ala­pítvány, amelynek létrejöt­tét a Minisztertanács kezde­ményezte, biztosítaná a megfelelő felhasználást. A vb úgy határozott, terjessze­nek javaslatot a tanácsi tes­tület elé, amely szerint száz­ezer forinttal támogatnák az alapítványt. Es egy másik „slágerté­ma": a Hámán Kató utca 8. számú (Bem utca 2. szám) ház sorsa. Mégsem lesz a Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláé, mivel a közeljö­vőben nem számíthatnak a Művelődési Minisztériumtól remélt támogatásra. A fö­démcserés fölújítás 35—40 millióba kerülne, s ez ter­mészetesen meghaladja a főiskola erejét. Ezért a ház hasznosítására, illetve érté­kesítésére pályázat kiírását rendelték el. Az eladásból' szerzett pénz felhasználására Takács Máté tehet majd ja­vaslatot, aki többször is ag­godalommal szólt műemlé­keink romló állapotáról. Állami tulajdonú telkek eladásáról is döntöttek. Az új rókusi gyógyszertár keze­lői jogát a Gyógyszertári Központ kapta azzal a föl­tétellel, hogy a gazdasági társaság tulajdonába csak a városi tanács jóváhagyásá­val adhatja. Az egységes konzervató­riumi képzés érdekében a Tömörkény István Gimnázi­um és Művészeti Szakközép­iskola lemondott a Lenin körút 79. számú épület ke­zelői jogáról a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Sze­gedi Tagozata javára. Csak így válik biztosíthatóvá a ház felújításához szükséges százmillió forint. Csak a ke­zelő változik: a diákok ter­mészetesen maradnak. Tóth Dezső a Szegedi In­gatlankezelő Vállalat új igazgatója. Kinevezése öt­éves időtartamra szól. Darmstadt hamarosan Szeged új testvérvárosa lesz. A szerződés ünnepélyes alá­írására meghívták városunk képviselőit. Ny. P. Javaslat: állami tulajdonba a megyei lapokat A csütörtöki plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtó­bizottsága. Napirendjén a megyei napilapok új rend­szerben történő működte­tése szerepelt. Erről tájé­koztatta az MTI-t Balázsi Tibor, az MDF frakciójá­nak-tagja, a javaslat elő­terjesztője, Hangsúlyozta, hogy a változtatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztá­zására lenne szükség. Az indítványnak ebből követ­kezően két része van. AZ egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lapkiadó vállala­tokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államo­sítani, illetve azokat állami felügyelet alá kellene von­ni. Ezért a javaslat szerint a bizottság felkéri az igaz­ságügyminisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hozzon. Indítványozza; az új törvény hatalmazza fel a kormányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhangzott: a leg­megfelelőbb forma a rész­vénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülé­sén — a Fidesz és az MDF képviselőjének javaslatára — egy módosítás^ fogadott el, amely szerint a hat par­lamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pá­lyázatot a főszerkesztői székek betöltésére. A pá­lyázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el, illet­ve a szerkesztőségek véle­ményének figyelembevéte­lével, egyetértésével jelöl­jék ki a lapok új főszer­kesztőit. A bizottság e javaslat tárgyalását keddi ülésén folytatja. (MTI) Rádiófelex átalakítását. Amint a gazda- i sági források lehetővé teszik, szükség lesz a védelemhez szükséges korszerű felszere­lések beszerzésére is. Für Lajos hangsúlyozottan szólt arról, hogy a hivatásos állo­mány erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kell, vissza kell adni a katonaság társadalmi presztízsét. Mint mondta: ahol mindennapi kenyérgondok vannak, nehe-' zen várható el a magas er­kölcsi és szakmai színvonal. Új katonai doktrína Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is részt vett a Honvédelmi Miniszté­riumban csütörtök délelőtt tartott vezetői értekezleten, amelyen bemutatták Für La­jost, a tárca új vezetőjét, il­letve elbúcsúztatták Kárpáti Ferencet, a nyugdíjba vonult minisztert. Göncz Árpád rövid beszé­dében egyebek közt arról szólt, hogy napjainkban a Magyar Honvédség valóban a magyar nép honvédségévé vedlik át. Azoknak, akik ko­rábban más meggyőződést vallottak, illetve nehezen határozták el a szolgálat folytatását, azt üzente, hogy minden katonára, aki vállal­ja a haza védelmét, szükség van. Kérte, hogy mindenki szorongás, feszültség nélkül folytassa a munkát. Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tar­tottak a társadalmi változá­sokkal, megértették az átala­kulás szükségességét, s így ő nyugodt lelkiismerettel adja át posztját az új miniszter­nek. Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a kato­nai életben is. A pártállam időszaka a Magyar Honvéd­ség életében is véget ért. Az Országgyűlés és a kormány előtt két nagy feladat áll: a demokratikus rend megte­remtése a gazdaságban, a társadalomban és a politiká­ban; valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. A kontinens kettéosztottsága, az egymás­sal élesen szembenálló kato­nai tömbök fellazulóban, át­alakulóban vannak. Ismere­tes a magyar kormány állás­pontja a Varsói Szerződé*--"' E szerint az ország végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése, azaz a szö­vetségi rendszerből való ki­lépés. A kormánykoalíció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamarkodottan, egy­oldalúan megtenni. Kizáró­lag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös meg­egyezésével lehet a kiválás feltételeit megteremteni. Az előző kormány, illetve honvédségi vezetés által megkezdett haderőreformot összhangba kell hozni a nemzetközi változásokkal. Mindez azt kívánja tőlünk, hogy a magyar kormányzat új biztonságpolitikai kon­cepciót dolgozzon ki. Ennek alkalmazkodnia kell a válto­zó Európához és a változó magyar viszonyokhoz. Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát is, amely­nek kizárólag az ország vé­delmére kell koncentrálód­nia. Fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét, és el kell oldani a Varsói Szerződéshez kötött szálakat — jelentette ki Für Lajos. Tovább kell folytatni a hadsereg átszervezését, és területi elhelyezkedésének Véráldozatot kíván a szovjet kormányprogram „Vért, verejtéket és köny­nyeket" ígérhet népének Nyikolaj Rizskov kormány­fő, aki csütörtökön ismer­tette a szovjet parlament­ben az ország gazdasági programját. A churchilli szavakat látszik alátámasz­tani, hogy a tervezet 40 mil­lió munkahely megszűnésé­vel, az európai viszonylat­ban a legalacsonyabbak kö­zé számító életszínvonal 5-8 százalékos csökkenésével számol. A programról tartott szer­dai moszkvai sajtóértekez­leten közölték: a reform­program megvalósítására csak akkor kerül s.or, ha a Szovjetunió lakossága nép­szavazáson igent mond a komoly megpróbáltatások­kal járó tervezetre. Leonyid Abalkin, a szovjet gazdasá­gi reformok egyik szülőaty­ja mindehhez hozzátette: ha két-három évvel korábban látnak hozzá a reformokhoz, kevesebb káros következ­ménnyel járt volna, a továb­bi halogatás azonban még nagyobb véráldozatot je­lent. Az ország csak úgy tud kilábalni jelenlegi vál­ságos gazdasági helyzetéből, ha következetesen és hatá­rozottan valósítja meg a re­formot, ez a siker kulcskér­dése. Amennyiben a népszava­zás nem hozza meg a szük­séges támogatást, a jelenle­gi szovjet kormány várha. tóan benyújtja lemondását. A referendum időpontjáról a tervek szerint a legfelsőbb tanács még ezen a héten dönt. A szovjet szakszervezetek azzal a kikötéssel támogat­ják a reformot, hogy még a megvalósítás előtt elfogad­ják a foglalkoztatási tör­vényt, amely egyebek kö­zött kimondaná: az állam minden, dolgozni akaró és tudó polgár számára bizto­sít munkát. Mindemellett számolnak a — korábban a kapitalizmus alamizsnájá­nak tartott — munkanélkü­li-segély intézményének szovjetunióbeli meghonosí­tásával. Leonyid Abalkin annak a véleményének adott hangot, hogy a munkanél­küliség a reformok végre­hajtása során sem fogja meghaladni a mai — több mint kétmilliós — szovjet munkanélküliség három­négyszeresét. A lakosság szempontjából a reform legérzékenyebb pontja az árreform, amely­nek előszeleként július l-jé­től háromszorosára emelik a kenyér és a péksütemé­nyek árát. Az ígéretek sze­rint az állam teljes kom­penzációt biztosít a nyugdi­jasoknak, a sokgyermekes családoknak és a diákok­nak. HORN GYULA KITÜNTETÉSE. Nagy Károly császár egykori városa, az NSZK-beli Aachen történelmi tanács­hazának koronázási termeben csütörtökön, a rádió- és té­véállomások áJtai is közvetített unnepseg kereteben, a nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitüntetést dr. Jürgen Linaen aacheni főpolgármester, a Károly-díj kuratóriu­mának tagja nyújtotta at. A kuratórium megállapítása szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula sze­mélyében olyan egyenaséget tisztelnek meg a nemzetközi Károly-díjjal, aki európai mércéjű döntéseket hozott. TRANSSYLVANIAI HAZATÉRÉSI ALAPÍTVÁNY. Tőkés László nagyváradi református püspök most, a vá­lasztások után, mindennél fontosabbnak tartja a romániai niagyar tanügy kérdésének megnyugtató rendezesét és a nemzeti kisebbségek kivándorlásának megállítását. Ha ugyanis az utóbbi folyamat tovább tartana, akkor ez — mint az MTI-nek Temesvárott elmondták — katasztrofá­lis helyzetbe sodorhatná a Romániában élő magyar nem­zeti kisebbséget. Tőkés László erről szerdán hosszabb te­lefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Államokban levő, ott gyógykezelt Sütő Andrással Mint kitudódott, a két neves személyiség kezdeményezni fogja egy „Transsylvá­niai Hazatérési Alapítvány" létrehozását, Ennek bejelen­tésére a református püspök Budapestre utazik, es május 30-án nemzetközi sajtótájékoztatón. ismerteti az alapit­vény célkitűzéseit. A romániai magyarságot továbbra is élénken foglalkoztatja Tőkés László választási kudarca. A román forradalom „szikrája" ugyanis Temesvárott nem kapta meg a szenátori mandátumhoz szükséges szavazat­számot, és így nem került be a szenátusba. Ennek szak­értők szerint két oka van: egyrészt a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség követett el hibát, amikor a püs­pököt Temesvárott jelölte, ott, ahol a német nemzetiség bojkottja a Nemzeti Megmentési Frontot segítette. Más­részt a szavazókat sem tájékoztatták kellően a választások menetéről. Legalábbis ez utóbbira utal, hogy a voksolást felügyelő bizottság nagyon sok magyar szavazatot érvény­telenített. FRANCIA SEGÍTSÉG. A Sophia Antipolis Alapítvány százmillió francia frankot ajánlott fel arra, hogy magyar diiájtok ét. szakemberek alap-, közép- és felsőfokú képzé­sével, illetőleg továbbképzésével elősegítse a magyar gaz­dasági és tudományos élet átalakulását, a piacgazdaságra való áttérést. Az összegből júliusban, augusztusban és szeptemberben az alapítvány tanulmányutakat szervez, amelyeket pályázattal nyerhetnek el az érdeklődök. FIZETÉSI UNIÓT, ÜJ SZOVJET PÉNZT. A kelet­európai országok 12-15 milliárd dollárt veszítenek azzal, hogy kereskedelmüket a Szovjetunióval dolláralapna állít­ják át. E súlyos terhek enyhítésére — nyugati támogatás­ijai — fizetési uniót kell létrehozni, hasonlóan ahhoz, amely a Marshall-terv idején működött, javasolta Soros György. Az unióba a balti köztársaságok is bekapcsolód­hatnának. Az ismert magyar származású amerikai bankár szerdán a Bretton Woods-bizottság ülésén beszélt, Wa­shingtonban, ahol a világ más vezető szaktekintélyei so­rában mondott véleményt a kelet-európai pénzügyi kibon­takozás lehetőségeiről. Soros egyúttal javasolta: teremtse­nek a Szovjetunióban részben nyugati hiteleken, részben a szovjet ajanykészleteken nyugvó, szilárd, új fizetőeszközt, s párhuzamosan vezessenek be általános 'egyrendszert KIM IR SZENT ÚJRAVÁLASZTOTTÁK. Az április 22-én megválasztott észak-koreai legfelsőbb népi gyűlés csütörtökön tartott első ülésén ismét Kim Ir Szent vá­lasztotta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökévé. SZEXTAXI. Az Országgyűlés kedvező döntésében bí­zik az Intermoaaik Kft. igazgatója, Vörös Antal László, több hazai szexlap kiadója, a nudista- és szexioar hazai meghonosítója, hogy felfejleszthesse üzletágát. Csütörtöki, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatóján terveit rész­letezve elmondta: minden készen áll arra, hogy 50, sárga színű szextaxi „közlekedjék" a fővárosban, amelyeket csinos hölgyek vezetnek majd. Ehhez azonban a Büntető törvénykönyv módosítására, az üzletszerű kéjelgés defi­níciójának megváltoztatására lenne szükség. Ugyancsak a jogszabályok módosításának függvénye, hogy több évtized után ismét megnyíljanak a nyilvánosházak kapui, nem­csak Budapesten, hanem például Kecskeméten. Debrecen­ben, Záhonyban és Pécsett. Addig is, amíg a törvény röld utat ad ezek működtetéséhez, masszázsszalonokként üze­melnek. A kft. a nyári hóanpoktól a Balatonon nudista­hajókat közlekedtet a hozzá fordulóknak segítséget nvújt a hazai és a külföldi naturistakempingek kiválasztásához. Nemrégiben megnyílt magánnyomozó irodájuk is. amely — együttműködve a rendőrséggel — a bűncselekmények felderítésén kívül minden, szakmába vágó féladatra vál­lalkozik. Az Intermozaik elképzelései között szerepel, hogy szeptemberben a főváros adion otthont a pornó-világki­állításnak, amelvre máris több ismert világcég jelezte részvételi szándékát. Mostanában kapós téma: kié is tulajdon­képpen a Délmagyarország? Történetéből nehéz lenne levezetni. Részvénytársasági formában szerveződött, amihez kellett egy ambiciózus főszerkesztő némi tökehányad­dal és befektető rokonok, cégek, családok A részvények útja-módja és aránya követ­hetetlen a messzi múltból, de nem is ke­reste azokat soha senki. Mint már valahol említettem, Hóna Lajostól Pásztor József kezébe került a lap. aki tartósan meg is maradt az élén, de szerény haszna lehe­tett belőle neki is meg a többi részvényes­nek is, hiszen egyrészt más vállalkozások­kal, hangversenyszervezéssel — másrészt azok sem mindig erősítették. Történetesen kiadós deficittel zárult a Szegedi Szabad­téri Játékok körül vállalt szerepük is a harmincas években. S noha a játékoknak jót tett, hogy a Délmagyarország érdekelt­séget vállalt bennük, már magával azzal is, hogy a lap egész országra szóló hírve­rést csinált körülötte és Pásztor József könyvet is írt a játékok első korszakáról — alighanem csak nehezítette a lapkiadás anyagi dolgait. Kétségtelen ugyanis, hogy részvényeinek egy résáe ismét piacra ke­rült. Itt következik aztán egy olyan kanyar, amely a Délmagyarország további sorsá­ban jelentős szerepet játszott. Történt SZ. SIMON ISTVÁN Kalászszedés ólomszérűn ugyanis, hogy Balogh István alsóközponti plébános (Balogh páter) is érdekeltséget szerzett a DM Rt-ben — mégpedig potom pénzért, minthogy a zsidótörvény miatt Pásztor anyagilag és politikailag teljesen beszorult a kor sajtóiba — aminek komo­lyabb hasznát nem vette ugyan, de éppen elegendő volt ez arra, hogy 1944 őszén vele kellett tárgyalniuk a német megszálláskor betiltott lap újbóli megjelentetéséről. Tő­redék részvényeivel és az rt. márciusig gyakorolt igazgatásával egyedül volt „gaz­da" hiszen más illetékesek elmenekültek. A páter a Kisgazdapárt színeiben politi­zált. Nem valószínű, hogy sokat piszmog­tak volna akkoriban adminisztrációs eljá­rásokkal, hamar megszületett a megegye­zés az ambiciózus páterrel: a Délmagyar­ország a jövőben a megalakuló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja lesz. így is került az utcára 1944. november 19­én, sajátos szerkesztőbizottsággal. Három párt jegyezte ugyanis a lapot; Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt — s ennek megfelelő­en három politikai személyiség: Balogh István. Révai József és Erdei Ferenc. Erdei többször is írt és beszélt erről az időről, de maga a művelet pontosan követhető a lapból is. Előbb született meg egy moz­galom lapja ugyanis, mint maga a-mozga­lom. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ugyanis hivatalosan és nyilvánosan csak 1944 december másodikán alakult meg a Szegedi Nemzeti Színházban — lap­ja azonban november 19-től jelent meg. A koalíciós alapon újjászervezett Délma­gyarország politikai platformját írásban rögzítették a szervezők s a lapról így ren­delkeztek: a demokratikus, független. népi Magyarországért küzd". Az első szám vezércikkéből pedig arról értesülünk: „Azoknak a szervezett, demokratikus erők­nek a lapja, amelyeknek a vállára neheze­dik az ország újjáépítésének roppant ter­he." Húszezer példányban nyomták ezt a történelmi számot. Az alapító triumvirátus kezdetben való­ban gyakorolta is a szerkesztő bizottság jogkörét, sőt, maguk is vezető politikai cik­keket közöltek a DM-ben. Ám magasra ívelő politikai pályák indultak el ezzel. Erdei és Balogh páter csakhamar az ideig­lenes kormány tagjai lettek, s nemcsak a Délmagyarországot hagyták el, hanem Sze­gedet is; Révai pedig az MKP-vel volt el­foglalva. A lap mégis tartósan az új po­litika műhelye lett, bár Debrecenbe helye­ződött át a politikai központ, majd a fő­városba. S lassanként ez a lapkoalíció sem volt már olyan fontos számukra. Valamenjr­nyi párt igyekezett megteremteni saját or­gánumát. A Nemzeti Parasztpárt már 1945 márciusában kiadott saját hetilapot Szege­di Szabad Szó címen, júniusban pedig a Kisgazdapárt is önálló orgánumot szerve­zett Szegedi Hírlap fejléccel. Ugyanebben a hónapban jelent meg a Szegedi Népszava is; a kommunisták pedig Munka címmel indítottak lapot. A lapkoalíció 1945. júliusában szűnt meg, oly módon, hogy a lapalapító pártok gya­korlatilag kivonultak a Délmagyarország­ból, s egyszerűen a kommunista pártra maradt. Július 24-ikétől már ekként is je­gyezték az újságot, főszerkesztője Szirmai István, felelős szerkesztője Gárdos Sándor lett. Innen azután már mindenki tudja ... (A befejező rész következik.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom