Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-21 / 118. szám
1990. május 21., hétfő 3 M adárdaltól és gyerekzsivajtól zengett az újszegedi liget szombaton, a Madarak és fák napján. Sok jó szándékú felnőtt és iskolás találkozott már korán reggel, és e szép napot — takarítással kezdték. Tiszta lett a gyep, a sétány, szép környezetben kezdődött meg a napi program. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület újszegedi csoportjának tagjai hálóval fogott kis madarakon mutatták be a gyűrűzést, a fészekodúk ellenőrzését, madáretetést s a fiókák megfigyelését. A Bálint Sándor Művelődési Házban előadásokon ismertették meg a természetet a kicsikkel és a felnőttekkel. Felvételeink a ligetben készültek. Somogyi Károlyné felvételei Kevés a visszaigénylő Hunkát keres az építőipar ,.A politikai folyamatok érzékelhető stabilizálódásával ellentétben nagyfokú a bizonytalanság a gazdaságban, és válság jelei mutatkoznak a lakosság életkörülményeiben is" — igy kezdődik a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának az első negyedévről, az évindításról készült elemzése, amelyből mai számunkban a termelést részletezzük, a holnapiban a lakosság életkörülményeit vesszük nagyító alá. A keményedő piaci verseny, az évindítás körüli bizonytalanság 'következtében az ipari termelés az országosnál is erőteljesebb ütemben, közel tíz százalékkal esett vissza. A foglalkoztatottak száma tovább csökkent, 5 százalékkal kevesebben dolgoztak az iparban, mint egy évvel korábban. Sajnálatos, hogy ezzel együtt a termelékenység is romlott. Dollárexport: jeles A főbb ágazatok közül a megyei ipar mintegy tizedét képviselő alapanyaggyártás termelése esett vissza a legnagyobb mértékben. Ennek talán még örülhetnénk is, ha nem lenne közte az újraindulást megalapozó építőanyag-ipar, s ha a feldolgozóipari növekedés ezt kompenzálná. A számok azonban mást mutatnak; a megyei ipar kétharmadát kitevő feldolgozóipar egynegyedével kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. Az ágazatok közül a vagyipar produktuma 18, a könnyűiparé 17 százalékkal csökkent, egyedül az élelmiszeriparé emelkedett néhány tizeddel. A megyei ipar alkalmazkodóképességét bizonyítja, hogy exportja közel 25 százalékkal növekedett, mégpedig a kívánt összetételben. A kivitelen belül a rubelexport több mint 40 százalékkal csökkent, a dolláros pedig 70 százalékkal emelkedett. Némi szépséghiba, hogy az árbevétel növekedésének jelentős része az árak emelkedéséből — a forint leértékeléséből — származott, hiszen a kiszállított termékek mennyisége mindössze 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Az év hátralévő részében sem várható termelésnövekedés, a második negyedévre megkötött rendelésállomány folyó áron sem éri el az. 1989 második negyedévit Megváltó Világbank A kivitelező építőipar évindítása gyengébben sikerült a tavalyinál; az ágazat — folyó áron számított — 17 millió forintos „növekedése" ellenére mennyiségben három százalékkai alatta marad az egy évvel korábbinak. Az alágazatok közül a termelés döntő részét adó magas-építőipar és a tíz százalékkal részesedő szak-szerelő ipar első negyedéves teljesítése lényegében az elmúlt évihez hasonló, a mélyépítők azonban messze elmaradtak múlt évi produktumoktól. A rossz évindítás ellenére a világbanki hitelből finanszírozott út-. hálózat-korszerűsítési munkák második negyedévben várható indításától mindenki fellendülést vár. Az éoítőiparhan megtorpanni látszik az a gyors ütesítésű lakásépítés folytatásé- szállításról szállításra drára ösztönzik a nagyobb vál- guló építőanyagok miatt nő lalatokat a keszletek értéke, és ez a Az ágazat gazdálkodóinak hitelállomány emelkedését pénzügyi helyzete romlik, a vonja maga után. Zöldségtúltermelés? Az elmúlt évinél valamelyest kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági nagyüzemek évindítása. Igaz, az 1150 millió forintos mérleg szerinti eredmény csak 50-nel kevesebb az egy évvel korábbinál, reálértékben azonban sokkai nagyobb a különbség. Az eredmény jelentós hányada a tavalyihoz hasonlóan a saját termelesü készletek — részben inflációs — értéknövekedéséből származott. Sorba állások bénítják a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi gazdálkodását. Nyereséges szövetkezetek is fizetésképtelenek hosszabb-rövidebb időre, partnerük fizetésképtelensége következtében. Az utóbbi időben előtérbe került a földkérdés. A valóságban azonban sokkal kevesebb a visszaigénylés annál — szövetkezetenként 1— 200 hektár —, hogy érdemben befolyásolja a jelenlegi gazdálkodást. A várakozásoknál azért is kevesebb a földigénylő, mert a szövetkezeti törvény nyomán módosított alapszabályok 6000 négyzetméterről átlagosan 10—12 ezerre emelték a kiadható háztáji és illetményföldek felső határát. Az elmúlt évihez hasonlítva növekedett a tavaszi növények — elsősorban a kukorica és a napraforgó — vetésterülete, s ebből a Dluszból háromezer hektár a kistermelők gazdaságaiban található. A bővülés oka a háztáji területek növekedése, az egyéni művelésbe adás, és a föld értékesítése. Kedvező időjárás esetében jó gabona- és gyümölcstermelésre számíthatunk, zöldségből pedig akár jelentős túltermelés is lehet az idén. Országos szinten a sertések felvevőpiaca a belföldi kereslet csökkenése, illetve a múlt évinél szerényebb exportlehetőségek miatt nem látszik biztosítottnak A kínálat zavartalan levezetése állami beavatkozást — intervenciót — igényelhet Ennek elmaradása a termelési kedv, az állomány drasztikus visszaesését. a nagy kilengésű sertésciklusok beindulását okozhatja. K. A. mű decentralizált folyamat amely az ágazatot az elmúlt évben jellemezte; a gazdasági szervezetek elszegényedése. a magas infláció, a dekonjunkturális építési piac gátat szab a további átalakulásoknak. Legnagyobb gond ma munkát találni. Az első negyedév végéig a kivitelezők ez évi termelési kapacitásuk négytizedére kötöttek csak szerződést, és ez. a tavaly ilyenkori kétharmados arányhoz hasonlítva nem igazán biztató. Várhatóan tovább mérséklődik az építőiparnak a lakásépítésben betöltött szerepe A tavalyinál kétszázzal kevesebb, mindössze 647 lakás felépítésére kaptak megbízást a kivitelezők. A csökkenő megrendelések és az eddigi sikerek a közvetlen értékeEgy darab kenyér Köszönöm azt a barátságos arcot, és a barátságos jó kívánságot: „Minden jóit, magyarok". A tvhíradóban láttáin. Inkább csak gesztus értékű a „minden mindegy" határán túlról. A nagypolitika áradatában sodródó, tehetetlen kis országot szállták meg a nagypolitika tehetetlen kis áldozatai, emberek. Olyanok, mint imi. Ha külön-külön megnézzük őket, sokkal inkább hasonlítanak a saját plakátjukon megjelenő mosolygós katonára, mint a hájfejű. hurkanyakú. nekünk hátat fordító, tehát ezek szerint Keletre, Ázsiába induló tányérsapkás figurára. Amely személytelenségében, a szolgálati szabályzat szerint fejébe nyomott sapkájával valóban gyűlölhető, gyűlölendő. Mi az idegen hatalom helyi kiszolgálóit (?), kiszolgáltatottjait (?) megdobtuk kővel, s puff neki — puff nekünk — megdobtak minket kenyérrel. Ahelyett, hogy sértett-gőgösen feltették volna a plakát kiagyalóinak. kiragasztóinak a kérdést: Hé, gaszpagyin, ez az út vezet Európába'' V. M. Hogyan dobáljunk ki százezreket? Másfél éve történt, hogy a kórház bőr- és nemibeteggondozó intézetének 22 ajtaja egyszerre mondta fel a szolgálatot. E jelből épületmozgásra következtettek az ott dolgozók. A műszaki vizsgálat hamarost megállapította, hogy a pincefödémnél — pontosan a betegváró alatt — húzódó vasbetongerenda 6zétmáUott. Az épületet ekkor életveszélyessé nyilvánították, és a rendelőt átköltöztették a régi SZTK épületébe. A pincefödémet megerősítették, így rövidesen a bőrgondozó visszatelepülhetett régi helyére. A procedúra fél év múlva megismétlődött. Ismét épületmozgás, újfent kiköltöztetés. A kórház-rendelőintézet — mint kezelői joggal bíró intézmény — ekkor egymagánstatikust kért fel műszáki vizsgálatra. Az áltála elkészített szakvélemény az épületet életveszélyesnek minősítette. A városi tanács tervosztálya ekkor arra utasította a kórházat, hogy helyezze hatályon kívül ezt a véleményt, s bízza a vizsgálatot szakipari vállalatra. A másodszori statikai vizsgálatot a Szegedi Tervező Szövetkezet végezte el. Mérési eredményeik azt mutatták, az épület életveszélyes, felújítani nem érdemes, mert hiába áldoznának rá néhány milliót, csak elodáznák néhány évre a lebontást Eddig a történet első része, amiit rendszeres olvasóink már ismerhetnek, hiszen két alkalommal is írtunk a váro6 pillanatnyilag legkritikusabb helyzetbei) levő egészségügyi intézményéről a mihamarabbi végleges és megnyugtató megoldást sürgetve. Most — egy hónap elteltével arról értesültünk, hogy a gondozót a betegek fogadására alkalmas állapotba „varázsolták". Az épület állagának, a két egymást erősítő statikai szakvéleménynek, illetve a felújításra szánt idő rövidségének ismerete kételyekre adott okot. Felkerestem hát Biró Arankát, a gondozó főorvosát, és Tamás Gábornét, a kórház gazdasági igazgatóhelyettesét, akik a hírt megerősítették, miszerint a mindössze egy hónap alatt elvégzett építőipari munkák megszüntették az életveszélyt és az épületet a gyógyító munkára alkalmassá tették. A főorvosnó és a kórház vezetése mégis megtagadta a gondozó visszak öltöztetését, mert megítélésük szerint a városi tanács tervosztálya által felkért építőipari kft.-nék — a pincefödém és az ún. fedélszék megerősítését szolgáló — megoldása nem nyújtja a kellő biztonságot. Mivel a kórház vezetésének rendelkezésére bocsátott — tervdokumentációnak nevezett — okmány sem meggyőző erejű az életveszély tényleges elhárítását illetően, most arra kényszerülnék, hogy a 827 ezer forintos épületjavítást egy független szakértői vizsgálatnak vessék alá, közel félszázezer forintért. (El ne feledjük: a két 'korábbi statikai vizsgálat 128 ezer forintba került.) E héten a vizsgálattal megbízott Alfa mérnöki iroda képviselői bejárták sz épületet. A szemlén magam is részt vettem. A látvány megdöbbentő, s félelmetes A laikus szemlélő számára első pillantásra sem kétséges: a 190 éves, omladozó épület ilyetén megerösítese. s e munkák elfogadása enyhén szólva felelőtlenség. Tökéletesen érthető a kórház vezetésének és a gondozó vezetőjének félelme, mert ki vállalhatja a felelősséget egy évi 70-80 ezres betegforgalmat bonyolító gyógyintézmény visszaköltöztetéséért egy korántsem biztonságos épületbe. A független szakértő statikai mérésének eredményeit igaz, csak 3 hét után ismerhetjük meg, a bór-és nemibeteggondozó körüli tortúrát azonban már ismerjük. Az időt húzó, de eredményt két esztendeje nem hozó akciók ára eleddig 1 millió forint. Kalocsai Katalin