Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-20 / 117. szám

1990. május 20., vasárnap reUeSZáUSZ mŰhefyek 19 Giottó és Pisano mesterek domborművei a firenzei dóm campaniléjén a szánto-vetőt, a pásztort, a kovácsot, a takácsot, az építészt szorgos tevékenykedés közben mutatják be. Noé is mint az első szölőpcuántátó jelenik meg a reneszánsz felfogás ábrázolásában. A munka, a mesterség az emberiség őseinek igazi haf

íatéka — hirdetik ezek az itáliai omborművek. ,A profizmus nem más, mint a szakmai megbízhatóság és nem annak az imitalása. Egy állandó minőség tartása, folyamatos készenlét... Ez az idézet viszont már XX. századi. Köztünk, e városban élő emberektől származik. Az általam egy mondatba zanzásitott „alapszabályt" Pölös Endre és Tildy Katalin grafikusok lakásán hallottam. Ahol ottjártamkor csak ketten voltak még jelen azok közül, akik ehhez a magasföldszinti lakáshoz, „e nyitott házhoz " tartoznak. Hogy milyen szálakkal, milyen erővonalakkal kötődnek az idejárók a házigazdákhoz, egymáshoz? A kapcsolat számukra magától értetődő és természetes. Mikor a közös varázsigét, a titok nyitját kerestem szavaikban, agyonkoptatott s valójában tartalmukat vesztett fogalmak jutottak csak eszembe. Nehéz aposztrofálni (s talán nem is kell) ezt az emberi, szakmai együttlétet, munkát, működést. Mert a szavak most nem ugyanazt jelentik számukra, amit a firenzei dóm oldalán ábrázolt mesterek fülének jelentettét A reneszánsz műhelyek munka- és élettempójával lehet összehasonlítani ezt a csöndes, de intenzív, igényes, folyamatos munkát, ami e körben A mesterség művészei Tildy Katalin: — Mi a régi szakma becsületét védjük. Nálunk olyan nem létezik, hogy nem éri meg egy munkát megcsinálni. Nem haszonszerzés végett dolgozunk, hanem mert amit csinálunk, az borzasztóan érdekel bennünket. A Kincske resö illusztrációi között—a csekély honorárium ellenére — a csapat legszebb munkái szerepelnek. Mert elvünk, hogy a gyerekolvasók elé csak ízléseset és jot szabad tenni. folyik. Melynek mozgató rugója: a mesterség tisztelete. A belső kény szerből fakadó, egy közösen, gatólagosan elfogadott magas mérce szerinti törekvés, mely mint magas oktánszámú hajtóanyag működteti ezt a baráti, szakmai kört. A házgazdákkal, valamint Csal a Károllyal és Magyar Mihállyal — Pölös Endre egykori tanítványaival — beszélgettünk rcm Pölös Endre emlbématerve mit tud az a nyomda, az a technika, ami éppen rendelkezésünkre áll. A legegyszerűbb, s a legjobb megoldást kell tudnunk választani, minél inkább kiküszöbölve így a „rontási" lehetőséget. T.K.: — A békéscsabai Alkalmazott Grafikai Biennálé művésztelepének résztvevői igénybe vehették a Kner Nyomda szolgalatait. Míg a többiek nyaraltak/lazítottak, mi addig is a n vomdagepek mellett dol goztunk. Nem tudtunk betelni a fantasztikus technikával és az ott dolgozó mesterek tudományával. Magyar Mihály rajza , Pölös Endre: — Gyakran idézik József Attila szavait: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csjlszem: ,,...ha munkádon más keres' akkor is csak pontosan, szépen érdemes dolgozni. Mi nem tartjuk magunkat művészeknek, mesteuberek vagyunk. A szakmai mer—A képző- és iparművészeti főiskolán van-e lehetőség a technikával kellőképpen megismerkedni? Magyar Mihály — A képzőművészetifőiskola alkalmazott grafika szakán szinte csak a tipográfiai megoldásokat és a technikát tanítják. Jómagam azért is jöttem vissza szívesen regi tanáromhoz, mert érdekesebb formai megoldásokra is vágyom. Ugyanakkor a főiskolán tisztességgel megtanulhattam a tipográfialT Csala Károly: — Az iparművészeti foiskolán a tervezés csupán 20 százaléka a munkának. A legtöbb "" """"VV", wwiaiaivua itnciuacgcket nyújt ez a szak. Ki kell hasznaim a negy évnek minden percét arra, hogy az ember kipróbálja magái. Rengeteget lehet fejlődni, csak meg kell ragadni minden alkalmat a tanulasra. M. M.: — A mi generációnkhoz tartozok sokszor jobban szeretnek kritizálni, lezserkedni, mint élni az adott tanulási lehetőséggel. Pedig minőséget akarni nem jelent konzervatív alapállást. Az igényességbe a legmodernebb törekvesek is beleférnek. Ciki r. Csala Károly rajza — M. M.: A pestiek lételeme a bizonytalanság. Bármilyen furcsa, az állandó bizonytalansagórzés, a rohanás, a változás ad nekik biztonságot. En jobban szeretem a nyugod t, el melyült munka t, a biz tos pontokat. Itt vidéken ezeket megtalálom. — Csala Károly a Corvina Könyvkiadónak is dolgozik Rendszeresen jelennek meg míves, szép illusztrációi. Az egyik kiadványnyal a Corvina tavaly megnyerte Az év legszebb könyve dijat. —- Cs. K.: A főiskolán a tanáraim ^tfgy^&fte kobc&ava' jó kapcsolatunk van P. E.: — A művészeti gimnáziumok tanárairól sokan azt gondolják, a tanítás elveszi energiájukat az egyéni alkotó munkától. Ezért a művészek csak amolyan fél kézzel tanítanak. Én, ha úgy tetszik, nyolc kézzel tanítok. Nem mondom, fárasztó, de építi is az embert. A tanítványaim vissza hatnak rám és a munkámra. T- Úgy tűnik, mintha önök a város képző- és iparművészeitől kicsit elszigetelten élnék életüket. T. K.: — Erről szó nincs. Nem vagyunk kirekesztve a város művészeti életéből. Nagyon sok iolatunkva Számomra az illusztráció az igazi szerelem, bár szívesen csinálok reklám grafika, embléma és arculatterveket is. — Vannak-e közös munkák? T. K.: — Mindnyájan csináljuk a dilön feladaiamkat, de közösaját külön I sen is dolgozunk. Sokszor, a szó szoros értelmében egymás kezébe vesszük át a ceruzábUa kell, tud ju egymás munkáját bármikor fol) Tildy Katalin emlbématerve — Visszajött Szegedre, pedig Pesten is élhetett, dolgozhatott volna. P. E.:—Hozzáteszem, mindenféle presztízsveszteség nélkül. Nem csinálunk belőle ügyet ki kapta, ki kezdte el azt a bizonyos munkát. — Ügy tudom, most is több tanítványa tanul a főiskolán, akik szintén „örök visszajárok" M. M.: -rr Csak mi más csatornákon adjuk-vesszük az információkat. Igaz, nem reklámozzuk magunkat. A mi műfajunk, dolgunk az, hogy másokat, mások termekeit reklámozzuk. T. K. — A plakátok, az emblémák, a különböző csomagolóanyagok, dobozok, címkék legtöbbször a nevünk nélkül jelennek meg. Ez a műfaj sajátossága. M. M.: — A középkorbún is névtelen mesterek építették a házakat, templomok at. S milyen jól! PACSI KA EMÍLIA H

a szűk körben is, de újra indultaz T* /f • j p// • //| v «• « - Korábban arról (is) lehetett tudni, jól iskolákban a hittanoktatás. A ko- Cl fll Q 1TI1 TO I IPlíPrill dolgozik-e egy pap, hogy jutalmul az EH rábbinál érezhetően-láthatóan -k • JL JL J.A %> £4. JL££^ ££ J. JL J. J. JL \J Jl JlV'JiW/Jl ££JI közvetítésével áthelyezték, lehetőleg egy vitöbb fiatal látogatja a templomokat. Ugyan- ^ iág végi faluba Tekintettel arra is, hogy önt akkor - hitbéli meggyőződésről most nem be- tiphp7Pk I Egy katolikus pap ifjúsági munkáiírói I korántsem a világ vegére helyeztek, hanem a szelve - oriasi ur van a fiatal cs a nem is £t IXVXl %J£j V.I\ ' _ 1 Z 1 dómba, nyilván itt más mechanizmusról volt annyira fiatal korosztályok vallásügyi mű- ^ veltségében. .„., , , „ , „ , , , ,., - Csak egyszer kerestek meg a BM-esek a - Hogyan lehetett bővíteni a közösségbe c , . . ..... , . , Az ifjusaggal foglalkozo papok munkaja- lakásomon. Beszélgettünk, kérdezősködtek, járó fiatalok körét? Hogyan lehet bekap- ;S**encscre azoknak az időknek mar vénák egyre nagyobb a jelentősege. Konde La- csdes ajánlatokat tettek... ^o/ní az egyszerű templomba járókat? ge-Esetemben egyszerűen a paph.any volt az jos, a belvárosi plebania kaplanja egyben az athelyezes oka: meg a doniban is keves a pap. egyházmegye kordinátora. . Milycneket? - Az ifjúsági munka nem szakadt meg ez-Újmisés papként az alsóvárosi plétóniá- .Nemakarok^egyjóPlébániát,nemaka- zSJbTjáró fiSS* Íjabba^oztak kö- Zcl a vál,ással? ra kerültem hat evvel ezelo t. Akkor tiata- rok_e római ösztöndíjaL. Én ennyivel meg- zénk.Egyszabályvoltezzelkapcsolatban:aki N m , „ovp lókkal foglalkozni meg mast jelentett, mint úsmm £ érdckcsJcset voIt J amik*r hoz valakit, azért vállalja is a feldősséget. -Nem.sotolyannyirakibovult hogyegyemost" október 23 ára esett az ifjúsági nagymisénk. dul mar nem ,s nagyon gyozom. A legfonto„ .... , sabbnak most azt gondolom, hogy eljussunk - Miben, s miért jelentett mást? Akkor a templomban szinte több rendőr volt, _ - £ ™dszer is mutatja: ezt az időszakát az érdeklődöi de bizony talan emberekhez. mint hívő, s a mise után mindenkit igazoltat- ™8 az illegahtas koránok lehet nevezni. Ebben ,e vagyunk maradva, de eddig a temp- Az EH, az llami Egyházügyi Hivatal kü- tak' ,üÍfent hangsúlyozom, abban, hogy nagy- lomi hirdetéseken kívül más eszközünk nem lönös figyelemmel kísérte az ifjúsággal fog- •Íabo1 zavartalanu' dolgozhattunk, nagy - Igen, de ugyanakkor a kezdeti félelmünk voltapropagandára.Mostpedigkicsitúgyvalalkozó papokat. Ezért az idősebbek - rossz szerepevolt annak. hogymarUdvard. puspok jassan elhalványult, és nyugcxltan dolgozhat- gyunkanagyobbszabadsággal.mintafő, amitapasztalataik alapján-féltettek is engem, is, de főleg Gyulay puspok mögöttünk allt. tUnk.S annak, hogy az új emberekért felelős- ről lekerül a nehezék: időbe telik, míg séget keUett vállalni, azért is jelentősége volt, magunkhoz térünk, és elkezdünk nőni. •Mitől kellett félni? . yjsszaiérve az alsóvárosi évekre: ho- mert megóvott bennünket az átjáróház jelleggyan lát munkához egy pap, alá fiatalokkal, tői. De szívesen karoltunk fel embereket, akik - Mit lát az ifjúsági munka legnagyobb -Volt. akit bebörtönöztek ilyenfajta tény- kiscsoportokkal akar foglalkozni? nálunk találták meg, ami addig hiányzott az gondjának, és legszebb részének? kedésért - például a '60-as években Katona életükből. Nándort is, aki elődöm volt ebben a munka- - Óriási energiát kell a hitoktatásba fekkörben-, volt, akit „csak" zaklattak. Szóval, a ... , . .,.. . ,, tetni, annál is inkább, mert a mai gyerekek kellemetlen tapasztalatok nem tőntek el -Nyüván a hittanra járó ifjúság képez egy " **lt.:ap°"> ™P Üjusag. ezeken a szüleiisugyanúgytájékoZatlanokIstenésvalnyomtalanul az idősebb papokból, ugyanak- ma80t-ami azutan ,s tartható.ha mar lás kérdéseiről, mint a gyerekek, akiket oktakor azt is látták, hogy valami változik a világ- ta8Íai kinőttek ahittanos korból. Velük - fo- ÍS7Kccíolítmini, ami.OVf„inMttnh: tunk. Nagyon nehéz a több évtized ban, ezért lebeszéhűmégscm akartak erről a ként egyetemistákkal, főiskolásokkal - rend- , - Kozos^g. eknenyt am» egyre jobban hl- mulasztásaYt pótolni. munkáról. Sokat jelenteti hogy Gyulay End- szeresen találkoztunk, s aztán kapcsolatot mmdenu« A.m^^latot^ Ugyanakkor sLmme. re lett a püspök, aki maga tapasztalt cso- kercstünk más P^niák közösségeivel is. A céltalanul a vdagban, tartoznak yalak.hez, ff fejlődésö nnrtvezetó volt közös rendezvények - katolikus íarsang. Tát- van baratjuk, van, akivel megosszak oromu- J portvezeto volt. ra.téri ifjüsagi napok. összehoztak bennün- ket, bánatukat. Együtt nyaralunk, cg) ült ki- 0 J • • . „ u , . ket, a csoportvezetőkkel rendszeresen rándulunk. Természetesen mindez csak - nP J ' J^Xfft ^ í - Ti találkoztunk, s az ifjúsági misék rendje is ki- járulékos dolog, mert hit nélkül nem lehet e ««»<Á ták ont? Zaklanak-e a kiscsoportos joglal-^^ J közösségeket fenntartani. cto uj tarsadalmat uj hozások miatt? egyhazat epit majd, s BALOGH TAMÁS