Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-18 / 115. szám

Atomhulladékok tárolása óriási viharokat keltett hazánkban a paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladék elhelyezése, megnyugtató megoldás még ma nincs. Tulajdonképpen milyen hulladékról is van szó, és hogy oldják meg ezt a problémát világszerte? Az atomerőművek üzemanyagát képező uránérc kibányászása és a meddő kőzetektől való tisztítása után olyan üzembe kerül, ahol a reaktor üzemeltetéséhez szükséges fűtőelemeket állítják elő. Az urán—235-ben dúsított vegyületet kémiai úton uránoxiddá alakítják, s porkohászati eljárásokkal többnyire henger alakú rudakká préselik, és legtöbbször alumínium burkolattal látják el. A fűtőelem az atomerőmű reaktorában általában három évet tartózkodik az aktiv zóna különböző helyein! A hulladékok kezelése abból áll, hogy egyrészt a térfogatukat a lehető legkisebbre csökkentik, másrészt lehetőleg szilárd halmazállapotúra alakítják. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére a legtöbb országban izotóptemetőket létesítenek. Kiválasztásakor ügyelni kell, hogy a kiszemelt hely száraz legyen, a talajvíz mélyen helyezkedjék el, és a lakott helységektől is távol essék. Ilyen célokra kiválóan alkalmasak a már nem művelt bányák. Ezt a megoldást választották például az NDK-ban. A különböző fajlagos aktivitású szilárd radioaktív hulladékot a bánya különböző részeiben temetik el, s az eltemetett hulladék adatait gondosan feljegyzik. Az izotóptemetőkben is törekednek a szilárd állapotban való végleges elhelyezésre, e célból a bitumenezés vagy cementálás módszerét alkalmazzák. Itt általában kutakat alakítanak ki a hulladékok részére. A kutakat kivülbelül nedvesség elleni szigeteléssel látják el. Az atomenergia-ipar fejlődésével új módszereket kell keresni a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, mert a kiégett fűtőelemben található radioaktivitás egyre nagyobb gondot jelent. A nagy atomerőmű-gyártó államok (USA, Franciaország, NSZK) különös alapossággal vizsgálják a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének lehetőségeit. Távlatilag többen úgy képzelik, hogy a hulladékokat véglegesen különféle formációkban, a tengerfenéken vagy az Antarktiszon helyezik el, vagy a Földön kívül oldják meg az elhelyezés gondját. A tengerfenéken vagy az Antarktiszon való elhelyezést azonban a világméretű tiltakozás hatására leállították. A radioaktív hulladékoknak a világűrbe juttatása szintén megengedhetetlen. Mibe kerül az örök nyugalom? A halál küszöbét mindenki egyedül lépi át. De hogy mi történik azután, ez már a többiek dolga. Tokióban például idegesítően drága gond helyet lelni az örök nyugalomhoz. Az ExpressMagazin szerint az ügyben illetékes városi hatóság mindössze 750 sírhelyet tud biztosítani az évi 18 ezer kérelmezőnek. A körülmények kifejezetten kedveznek tehát az ingatlanügynökségeknek, létre is hozták a magántemetőket. A legvirágzóbb gyásztér másfél óra járásra van a városközponttól, s a jól hangzó „memóriái park" néven várja az ügyfeleket. Az árak szabottak: 4 négyzetméternyi hely bérleti dija 1 millió jen — 428 ezer forint — plusz 2 millió a síremlék. A kegyeletre is fogékony japán vállalkozó körültekintően kínálja a nagy lehetőséget: „Javasoljuk, hogy időben biztosítsa második házát." Az adásvétel során aztán igyekszik kipuhatolni, hogy mennyi ideig kiván maradni a „lakó." Vannak-e fizetőképes örökösei, illetve hajlandó-e előre fizetni sírgondozásért a kedves jelölt? A memóriái park tehát nem csupán a jobblétre szenderültek kegyeletes nyughelye, hanem mindenek előtt üzlet. Aki viszont megelégszik az olcsóbb „albérlettel", az áprilistól kezdve beléphet Eichi Isomura klubjába. Ez évi tagsági dfj ellenében biztosítja a végtisztességet, valamint az urnát és egy névnyi helyet az urnatemető gránitfalán. A temetők rendjén egyébként az egészségügyi minisztérium őrködik. Légcsavarral vagy anélkül? Az első motoros repülőgép 1903-ban történt felszállásától csaknem négy évtizeden át a gépnek magától értetődően szerves tartozéka volt a légcsavar. Ám az egyre fokozódó repülési sebességgel veszélybe került az egyeduralma. Kiderült ugyanis, hogy óránkénti 700 kilométeres sebesség fölött a propeller lapátjainak csúcsán a haladási és a forgási sebesség eredője már megközelíti a hangsebesség értékét (kb. 1220 km/óra). Márpedig jól tudták, hogy az úgynevezett hanghatár elérésekor a levegő áramlási tulajdonságai megváltoznak: öszszenyomhatatlanná válik, ellenállása ugrásszerűen megnő. Ezt a nyomásugrást még a rendkívül erős motorok sem képesek légcsavarral leküzdeni. Röviden: hagyományos légcsavaros repülőgéppel az elérhető maximális sebesség óránként mintegy 750 kilométer. ** Kisebb zajjal Mivel a sok lapát a propelleragy közelében elfedi egymást, a prop-fan gazdaságosabb, ha két, egymás mögött, de egymással szemben forgó légcsavarkoszorúja van. Csakhogy a kétkoszorús megoldás zaja elég nagy. Ezért az ilyen hajtóműveket nem a szárnyra, hanem a törzs végének két oldalára erősítik fel. (Onnan ugyanis kevésbé jut el a zaj az utastérbe.) Persze nemcsak az utasokra kell gondolni, hanem a környezeti zajterhelés csökkentésére is. Nyilván erre nézve is rövidesen születnek megoldások. A fejlődő gyártástechnológia, az új anyagok megjelenése és használatba vétele már eddig is nagy hasznára volt a repülőgépiparnak. így születhetett meg például a prop-fan is, amelynél a bonyolult alakú légcsavarlapát magja tulajdonképpen poliuretánhab, ezt erősíti meg a szénszálas teherviselő gerinc, amelyet üvegszálas műanyagból készült héj vesz körül. „Ólommentes" érdekességek Ha ólom kerül az emberi szervezetbe, az súlyos bajokat idézhet elő. A régebbi nyomdákban ez sajnos szinte elkerülhetetlen foglalkozási ártalomnak számított, de a gépjárműforgalom nagyarányú növekedésével ma már az egyszerű városlakót is a nyomdászokhoz hasonlóan a veszély fenyegeti: a szervezet kisebb-nagyobb mérvű ólommérgezése. Az ólomtartalmú por a gépkocsik kipufogógázával kerül környezetünkbe, s részben közvetlenül lélegezzük be, részben pedig az ólommal szennyezett növények elfogyasztása révén jut szervezetünkbe. Az ólommérgezés közvetlen tünetei: a végtagok remegése, csontkárosodás, a szellemi képességek rohamos romlása, de a terhesség folyamán magzati károsodáshoz, s általában rákos megbetegedéshez is vezethet e súlyos fém feldúsulása az emberi szervezetben. Az autók meghajtására szerkesztett robbanómotorok működése szabadítja ki az ólmot a benzinből. De miért kerül oda? Furcsa módon egy másik kellemetlenség elkerülésére kevernek ólomtetraetilt az üzemanyaghoz: azért, hogy a benzin rugalmasabb, sűrithetőbb — szaknyelven: kompressziótűrőbb — legyen. Ebből a vegyületből szabadul fel és távozik a kipufogógázzal az ólom a levegőbe, por alakban az utakra és a környezetbe. Nem egyedüli mérgező anyagként, hiszen a kipufogógázok szénmonoxidot és nitrogén-oxidokat is jelentős mennyiségben tartalmaznak. Van-e mód arra, hogy környezetkárosító hatásukat csökkentsük, esetleg már a levegőbe kerülésüket is megakadályozzuk? Természetesen vannak jó megoldások, s ma már mind szélesebb körben ismertek is ezek. Az ólomszennyezés elkerülésére csak egy módszer jöhet számításba: ha olyan benzint használunk üzemanyagként, amely nem tartalmazza e veszélyes nehézfémet. Ilyen a „bleifrei", azaz az ólommentes benzin, amely a Nyugaton újabban gyártott gépkocsiknak már-már egyedüli üzemanyaga, de igen jól megfelel a nálunk — sajnos — még rendkívül gyakori, kétütemű motorral ellátott gépkocsitípusokhoz, azaz a Trabanthoz és a régi Wartburghoz is. Sőt, a szovjet gyártmányú kocsik műszaki megoldása is lehetővé teszi, hogy minden átalakítás nélkül ólommentes benzinnel üzemeltessük!. Csakhogy ez Magyarországon nem egyszerűen elhatározás kérdése, mert túl azon, hogy — ellentétben Nyugattal — az ólommentes üzemanyagot nálunk drágábban mérik, sok benzinkútnál hiába is keresnénk e környezetkímélő benzint, kénytelenek vagyunk a 92-es, vagy 98-as oktánszámú szuperbenzinnel beérni. Nincs azonban lehetősége a választásra annak, akinek autója ólommentes üzemre van állítva, s ráadásul katalizátorral is fel van szerelve. (A katalizátor az el nem égett szénhidrogéneket, a szénmonoxidot és a nitrogén-oxidokat alakítja át veszélytelen anyagokká.) Ezt a szerkezetet az ólom tönkreteszi, így a katalizátoros kocsik csakis ólommentes benzinnel járhatnak. (A katalizátor viszont nem feltétele az ólommentes benzin használatának!) Ám, hogy még egy modern, környezetkímélő nyugati kocsiban se legyen minden tökéletes, arról éppen a katalizátor gondoskodik: miközben „feladatát", azaz a kipufogógázok tisztítását végzi, az üzemanyagban mindig fellelhető ként kénhidrogénné alakítja, ez pedig igen kellemetlen szagú gáz. A jellegzetes záptojás szag dús üzemanyag-levegő keveréknél, azaz fölpörgetett, jobban megterhelt motorban a legerősebb, s az utastérbe való részleges beáramlását egyelőre még nem sikerült kiküszöbölni. Ós-Róma Az eddigi régészeti leletek tanúsága szerint Róma városa az i. e. 5. vagy 4. évszázadban alakult ki; az ennél régebbi régészeti maradványokból csak pásztorok szerény falujára következtethettek a kutatók. Nemrég azonban Andrea Carandini professzor vezetésével egy régészcsoport a Palatinusdomb lábánál, a Forum területén — Titus diadalíve, a Maxentius bazilika és a Via Sacra (Szent út) közötti háromszögben — egy ősi árkot tárt fel. Megállapítható volt, hogy ebbe annak idején egy folyónak a vizét vezették be egy erődítménynek a védelmére. Majd két olyan falra bukkantak, amelyek egy sáncnak a belső, lapos felületét övezték. Mindezek a maradványok már az ismert római erődítményekre jellemzők. Végül a régészek úgy vélik, hogy talán egy „pomerium"nak is a nyomára bukkantak, így nevezték azt a római városfalakat hosszában kivül és belül kísérő szabad térséget, amelynek a szélét határkövek jelölték. Az ilyen, szentnek tekintett helyen hívták segítségül az isteneket, hogy óvják Rómát. Az új fölfedezés Róma régészetileg igazolható múltját közelíti ahhoz a legendához, amely szerint Rómát csakugyan Romolus és Remus alapította. Az Újszegedi Szövőipari Vállalat ÜZEMI KONYHÁJA vállalatoknak, közületeknek, magánszemélyeknek ELŐFIZETÉSES ÉTKEZTETÉST VÁLLAL. Nagyobb tétel esetén kiszállítást biztosítunk. EGY EBÉD ÁRA: 48 Ft Érdeklődni lehet: Pungor Lajosné konyhavezetőnél. Telefon: 54-244/159-es mellék. Szemenszedett igazság „Ha nem lesz a feleségem, belehalok — mondta X. úr, és tartotta is a szavát. Meghalt 60 év múlva." J. C. francia publicista „ Végre közös álláspontra jutott Fidel Castro és a Pentagon. Egyik sem akarja, hogy megváltozzon a világ." M. L. amerikai szerkesztő „Én a csendet a fecsegőktől, a türelmet a nyughatatlanoktól, az udvariasságot a neveletlenektől tanultam. Ezért aztán nem vagyok hálás a tanítómestereimnek. " A Reader* s Digestből „Engem nem érdekel a hatalom. Sohasem érdekelt. Átadom a fiamnak, de őt sem érdekli. Én a jövőben csak a párt főtitkára leszek." Kim Ir Szen, észak-koreai elnök „Egy asszony szívesebben ismeri el, hogy hazudott, amikor igaza van, mint akkor, ha rajtakapják, hogy hazudott." T. Bell, angol pszichológus Jessi-program Az integrált áramkörök (IC) gyártásában NyugatEurópa nagyon le van maradva Japán és az Egyesült Államok mögött. Mivel ez a két ország 1986 óta kvótákat állapított meg az integrált áramkörök exportjára, Nyugat-Európában állandósult ezeknek az elemi fontosságú alkatrészeknek a hiánya. Nyugat-Európa három legnagyobb elektronikai cége, a nyugatnémet Siemens, a holland Philips és az olasz-francia SGS-Thomson most összefogott avégett, hogy behozza ezt a lemaradást. Jessi elnevezésű programjuknak az a közvetlen célja, hogy kifejlesszenek egy 4 megabites memóriacsipet. (Az ilyen integrált áramkörben az alkatrészek között a távolság legfeljebb 0,3 mikrométer.) A Jessiprogram megvalósításához még a három óriás cégnek a pénze sem elegendő, ezért ők mind saját államaiknak, mind az európai országok közös Eureka-programjának az anyagi támogatására is számítanak. A jó bor képlete Mit tud az emberiség a jó borról? Már a Bibliából is kitűnik, hogy sokat. Napjaink kocsmaforgalma szerint viszont semmit, hiszen a tanulmányozás az egyéni ízlés ingatag talaján zajlik. Az egzakt, pontos kutatás nem jutott beljebb a pinceajtónál. Eddig. Az egyik amerikai egyetem professzora most ugyanis azzal lepte meg a művelt világot, hogy megtalálja a jó bor matematikai képletét. Orley Ashenfelter, a Princentoni Egyetem 42 éves kutatója — a New York Times kifejezésével — „nagy ivóként", a francia borokkal folytatott vizsgálatok nyomán, „komoly kísérletek eredményeként", meghatározta a formulát. Eszerint: Vegyük a téli csapadékot, adjuk hozzá a szüreti évszak esőit, plusz a nyári átlaghőmérsékletet (Celsius fokban), vonjuk le belőle az állandó együtthatót (ez minden esetben 12,145, nem tudni miért, de ennyi). Minnél magasabb számot kapunk végeredményként, annál jobb a bor. Ashenfelter doktor a híres francia borvidék, Bordeaux 1989. évi termelését vizsgálva jutott el a formula megalkotásához. Ez közismerten jó esztendő volt azon a vidéken. A képletet vitatják. Kiváltképpen azért, mert a bor ízlés dolga. Bár a rómaiak azt tartották, hogy ízlésről ne vitatkozz. Munkatársat keresünk gyógynövény felvásárlói munkakörbe azonnali belépéssel. Feltétel: szaktanfolyam és gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ munkaügyi és személyzeti osztályán Szeged, Szent István tér 16. Az ÜSZV Műszaki Konfekciógyár felvételt hirdet O takarító, O szövőmester, szövő segédmester, O anyaghordó, O lakatos munkakörökbe. Jelentkezni lehet: ÚSZV Műszaki Konfekciógyár Munkaügyi-személyzeti-bérosztály Szeged, Dorozsmai út 14. Telefon: 14-855/104. A Dél-Tisza Menti Áfész egyéni vállalkozó részére bérleti üzemeltetésre meghirdeti a 708. számú Gazdaboltot (Szőreg, Hősök tere 10.) Forgalmazott áruk köre: mezőgazdasági, méhészeti, borászati, vegyes, vas-műszaki, üvegáruk, háztartási vegyiáruk. 196. számú Gyógynövényfelvásárló telepet (Szeged, Szt. István tér 5.) Felvásárolható áruk köre: termesztett és vadontermő összes gyógynövény, éticsiga, zöldség-gyümölcs és a vegyesáruk teljes köre. Az egységekre vonatkozó információk, az üzemeltetés elnyerésének feltételeit tartalmazó tájékoztató átvehető v 1990. május 21. és 29. között q az Áfész központ vállalkozási osztályán (Szeged, Szt. Ist- * ván tér 16. szám alatt a II. emeleten a 202. szobában.) DM-PRESS