Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-18 / 115. szám

1990. május 3., vasárnap lenne szükség 13 Megkérdeztük a püspököt és a parancsnokot: Miért maradt távol a katonai fórumtól? A katonaiszolgálat-megtagadók nemzetközi napja al­kalmából rendezett szerdai. Dugonics téri demonstrációt követően, lapzárta után kezdődött egy fórum az alternatív szolgálatról, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tanács­termében. Minden érintett fél részvételével — írtuk teg­napi számunkban. Aztán kiderült, ez nem teljesen igaz. Az érintett felek, a meghívottak közül ugyanis a katolikus egyház és a kiegészítő parancsnokság képviselője nem je­lent meg a fórumon. Tegnap annak jártunk utána: mi volt a távolmaradás oka. Gyulay Endre szeged— csanádi megyés püspök nem tartózkodott Szegeden a fó­rum időpontjában. Am a rendezők úgy tudták: 'vagy szervezők egyik tagjának tollából, s e cikkben gyilko­soknak neveznek bennün­ket. — Emiatt maradtak tú­— Igen. Ne nevezzenek bennünket gyilkos szerve­zetnek — megáll az eszem. — Az idézet nem pontos, ugyanis nem a szervezetről, hanem a katonai szolgálat­ról, mint gyilkosiskoláról Romániában szóu Az Pe*0 látha­tatlan, hogy a katonai ssol­képzelni — most nem ilyen világot élünk. Elég, ha csak arra utalok: lemészárolták volna a né- ,, , .... , . ,, , pet, ha a hadsereg nem lép gaiat az ölesre (is) felke­megbízottját, vagy a részt- közbe. Ugyanakkor kétség- sz,t- Del]ha avokeresen más vevőknek szóló levelét el- telen: olyan világot kellene ,s az álláspontjuk: azt hi­küldi a püspök úr. épiteni, ahol nincs szükség sze™' fz a, 1°ru™ fWe\ ar~ Való igaz szó volt ar- perekre és hadseregek. ^SékTne^t, eT rol, hogy levelet írok - « leg vitatkozzanak mondta Gyulay Endre. — _ A Dugonics téri de- _ Azzal a közösséggel, De sajnos, annyira elfoglalt monstració résztvevői az amelyik semmit nem ismer vagyok, hogy elutazásom egyházzal szemben is meg- el a katonaság létének jo­elott, ejfel utáni oraban lett fogalmazták követeléseiket, gosságából de még a püs­volna csak lehetőségem az Többek közt azt is: a püs- pökséget is támadja, azzal írásra — ehhez azonban pök, kar vonja vissza azt a mi nem folytatunk párbe­már nem volt lelkierőm. hírhedt állásfoglalását, szédet, nincs értelme a szó­— Egyébként hogy látja amely nem védte meg a be- váltósnak. püspök úr a katonaság, az börtönzött szolgálatmegta- _ Qn döntö(t pépül a tá­gadókat, áldását adta az ál- volmaradis meiiett? — Akit meg kellett kér­deznem, megkérdeztem. Ke> pöki karnak ezt az állásfog­lalást, s a kar ezt megtár­hatatlan. Ugyanakkor min- gyaija, reagál rá. Én egyéb­den normális társadalom- ként ezen határozat meg­bán az állam elfogadja az hozatalakor még nem vol­állampolgárok azon igényét, Um tugja a püspöki kar- amit itt hangoztatnak — hogy fegyver nélkül is szol- nak ennek ellenére felelős- ezért nincs okunk belemen­gálhassák a hazát. Hogy ezt nek érzem magam a testület ni ilyen vitákba. alternatív szolgálat kérdé­sét? ' — Az országnak szüksége van védelemre, amit meg is kell szervezni — ez tagad ­lam katonapolitikájára. El kell küldeni a püs­leti György, a HM sajtóosz­tály-vezetője is egyetértett a döntéssel. Egyébként az MDF-nek is egész más a hivatalos álláspontja, mint nevében e döntésért. Azért azt tudni kell: amikor e határozat született, nem biz­tos, hogy mindent úgy lehe­tett leírni, ahogy az illetők s ahogy a szolgálatot egy hosszabb, vagy több rövidebb idő­szakban teljesítik az embe­rek — a kormányra tarto­zik. Azt azonban biztosíta­ni kell, hogy szabad lelki- szerették volna" ismeretük szerint dönthes- kenett volna, senek az emberek egyik * vagy másik forma mellett. A kiegészltő paranMnok_ — Akik az erőszak ellen ság vezetője, Balogh Imre küzdenek — hosszú távon ezredes egész mással indo­hadsereg nélküli világot kolta távolmaradásukat. A szerda esti fórum egyik vendége arról beszélt, öröm számára, hogy eljutottunk odáig: esetenként teljesen más síkon gondolkodó em­berek is leülnek egymással tárgyalni; s ha vitatkoznak is, netán verik az asztalt, de tudnak beszélgetni, s a vé­gén barátságos kézfogás után távoznak. Az öröm — szeretnének. _ A demonstráció napján úgy tűnik — bizonyos fokig — Hogy ne legyenek had- éppen a Délmagyarország- korai volt... seregek, azt elég csak el- ban jelent meg egy cikk a Balogh Tamás Szabadelvűek az MDF-en belül A Magyar Demokrata Fó- és kizsákmányolására épül, rumon belül létező egyik jelentkezzék az akár a ma­irányzat, a nemzeti libera- gántőke, akár a totális ál­lam képében' A mi demokrácia)elfogá­mi sunk értelmében a többség nem kényszeritheti akara­... L. , tát a kisebbségre, tehát a „ I-lf-L fia?.°n többség nevében sem hoz­ható — kötelező érvénnyel — olyan döntés, amely má­sok emberi jogait sérti, vagy korlátozza őket személyi szabadságuk gyakorlásában. lizmus elveit vallók cso­portosultak, és saját szer­vezetet hoztak létre április végén Szegeden. Az itt ed­dig működő hat helyi MDF­szervezet jött létre. A nemzeti libera­lizmus szellemében működő Szegedi Szabadelvű Helyi Szervezet az MDF-en belül újszerű alakulat, mert a közös gondolkodás, az azo­nos alapelvek vallása szer- Célunk olyan liberális vezte eggyé a csoportot. Az demokrácia megteremtése, MDF szegedi „szabadelvűi" amely törvényben — alapelveiket és céljaikat a és nem politikai vagy következőképpen foglalták személyi elrendezésben össze: ~ lefektetett garanciák­kal biztosítja az alapvető A Magyar Demokrata Fó- emberi szabadságjogokat, az rum alapítólevelével ossz- állampolgárok jogait a ha­hangban tevékenységünket talommal, az etnikai, világ­annak az alapelvnek a je- nézeti, politikai stb. kisebb­gyében kívánjuk kifejteni, ségek védelmét a többség­„amely a többség demokra- gei szemben. Elfogadjuk azt tikus jogainak az érvénye- az elvet, miszerint a sza­sítését az emberi méltóság badsag korlátja csak má­tiszteletével, a kisebbség és sok szabadsága lehet. a személyiség jogainak tisz- . teletben tartásával, a ki- Az erko1^' szuverenitás sebbségi és az egyéni véle- . mindenkit megillet, mények nyilvánosságával Senki nem kötelezhető meg­együtt tartja megvalósítha- ^yozodesevel ellentetes ma­tónak". • gatartasra. „minden ki- fontosnak tartjuk a nem­való törek- Jfti kultura, a nemzeti ér­sorsára 'ékek és érdekek védelmet, ry a de* 32 egészséges nemzettudat mokratizálás folyamatára kialakítását, de a hazafias veszélyes agresszivitást, bár- eJz?e™ ne™ szoríthatja —oldalról induljon is ^at f/be kritikus gondolkodást. A nemzeti érzés csak annyi­Elvetünk „minden olyan ban befolyásolhatja tettein­társadalmi formát vagy ket, amennyiben az nem szerveződést, amelynek lé- sérti más népek, etnikai te a monopóliumokra, az ál- csoportok méltóságát, s tisz­lampolgórok. a nép függő- teletben tartja azok értéke­ségére, kiszolgáltatottságára, it. Az MDF alapítólevelében foglaltakkal egyetértve, alapszabályát elfogadva hozzuk létre az MDF Szege­di Szabadelvű Helyi Szer­vezetét. és csatlakozunk az MDF Szabadelvű Klubjá­nak létrehozását indítvá­nyozó felhíváshoz. Campus a város szélén Szovjet kivonulás egyetemi bevonulás? Mindezt dr. Csákány Bélá­tól, a JATE rektorától tud­tuk meg, aki részletesen is­mertette a szegedi felsőokta­tási, intézmények azon el­képzelését, hogy a Szeged határában levő, a közeljövő­ben kiürítendő szovjet lak­tanyaépületeket és az álta­luk használt területet ilyen egyetemi-főiskolai campus­ként hasznosíthassák. (A szegedi rektorok és főigaz­gatók ezzel kapcsolatos, a városi tanácshoz intézett nyílt levelét április 28-i lap­számunkban közöltük.) — Kié az ötlet? Mikor fo­galmazódott meg először az a gondolat, hogy a volt szov­jet katonai létesítményeketa súlyos helyiséggondokkal küszködő felsőoktatás ren­delkezésére bocsássák? — Nemrégiben, amikor végérvényesen kiderült — mondja dr. Csákány Béla —, hogy a szovjet csapatok tényleg csak ideiglenesen tartózkodnak immár Ma­gyarországon, a városi ta­nács és a szegedi felsőokta­tási intézmények vezetői ar­ra gondoltak, hogy e terüle. tek campuskénti igénybevé­tele segítené megoldani gondjainkat. — Elterjedtek egyes — a szovjetek által már kiürített — laktanyákról olyan infor­mációk, hogy azokat teljesen lepusztult, megrongált álla­potban hagyták hátra. Állí­tólag a falakból még a ká­beleket is „kioperálták", s magukkal vitték ... Nem tartanak itt, Szegeden is et­től? — A város vezetői tárgya­lásokat folytattak a helyi szovjet katonai vezetőkkel, akik biztosítottak őket arról, hogy Szegeden mindent ép­ségben adnak át Igaz az is, hogy jelenlegi formájukban az épületek túlnyomó több­sége nem alkalmas oktatási, vagy diókotthoni célokra. Egyes épületek eleve rossz állapotban vannak; amelyek állaga pedig megfelelő, azok nagy része is átalakításra szorul A múlt hónapban erről személyesen is meg­győződhettek a szegedi fel­sőoktatási intézmények veze­tői, amikor meglátogattuk a laktanyákat Mint ismeretes, a szovjetek 1991 februárjá­ban hagyják et városunkat Olyan szegedi tervezőkkel állunk kapcsolatban, akik ismerik az ottani viszonyo­kat; így a szükséges intéz­Campus — latinul — mezőt jelent; de igy hívják azon területeket is, ahol a szegedinél szerencsésebb ala­pítási körülmények közt létrejött egyetemek fejlődnek. Ellentétben a szegcdi egyetemmel — amely 1921-ben a trianoni béke „melléktermékeként", közadakozásból jött létre — tipikusnak mondható az a külföldi gyakorlat, hogy vagy a város, vagy valamely gazdag örökhagyó a helyi egyetem létesítésére vagy céljaira, általában a vá­ros szélén elhelyezkedő szabad területet — campust — adományoz. Ezt aztán az idő előrehaladtával körülnövi, körülöleli 3 város: hiszen a campus maga is vonzza maga köré a különböző kulturális és szolgáltató intéz­ményeket. Nemcsak a régmúltban, hanem e században is fejlődtek ily módon egyetemek; például a camb­rldge-i, vagy a regensburgi; ez utóbbi a város szélén, nagyon szép és jól megközelíthető területen épült. Ha­zánktól keletre is tudunk példát mondani a fentiekre: a moszkvai egyetem 1953-ig a város közepén foglalt helyet, ekkor települt ki a centrumtól mintegy 10 kilo­méterre fekvő, Moszkva-parti dombokra. k ed esek felmérése mór a ma a tanárképző főiskola távozás előtt megtörténhet, s szűkösen még le tudja ültet­* bizonyos munkálatok is meg­kezdődhetnek a jövő év ele­jén. — Az elmondottakból ki­derül, hogy jelentós pénzösz­szegekre van szükség ahhoz, hogy felsőoktatási célokra a szovjet laktanyákat alkal­massá tegyék. (Bár feltehe­tően lényegesen kevesebbre, mintha új épületeket kelle­ne hirtelen, a semmiből te­remteni.) Vannak-e megfele­lő anyagi forrásaik? — Abban bízhatunk: Euró­pa, az Európához való fel­zárkózás nem csupán vá­lasztási jelszó volt. E cél elérésének „kulcsintézmény­rendszere" a felsőoktatás, amely a nyugat-európai or­szágokban általában is — és nemcsak a nagyobb bruttó nemzeti jövedelem következ­tében — nagyobb központi és több alapítványi támoga­tást élvez, mint hazánkban. Természetesen, a campus megfelelő színvonalú beépí­tése nem egy-két év felada­ta. Megjegyzem: ha eddig gazdag, vagy ha nem is gaz­dag, de a felsőoktatásra so­kat áldozó ország lettünk volna, akkor az elmúlt évti. zedekben Újszegeden ala­kulhatott volna ki campus. Azonban ez esetben is év­tizedekig épült volna. A szerves fejlődés lényege ab­ban áll, hogy a campus évek. évtizedek során egyre vonzóbbá válik. — Ha jól értem, az egye­temek és főiskolák jelenlegi épületei megmaradnak, s a laktanyákat „pluszban" kap­ják meg? — Nem egészen; hiszen ni a hallgatóit, de amennyi­ben a kulturális kormányzat eleget tesz a katolikus egy­ház — mindenképp jogos — igényének, s visszaadja szá­mukra a Szentháromság ut­cai oktatási épületet, lehe­tetlenné válik a főiskolai oktatás. A SZOTE és a JA!­TE is használ olyan épületet jelenleg, amelyre az egyház igényt tart, s amelyet előbb­utóbb meg is kap. — Ez az jelenti, hogy az egyes intézmények közt harc folyik majd a laktanyaépü­letek használatáért? — A szegedi felsőoktatási intézmények vezetői egyet­értettek abban, hogy a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolát e téren mindenkép­pen előnyben kell részesíte­ni, minthogy a legnagyobb elhelyezési problémákkal ők küzdenek. Egyéb kérdések­ben előzetes egyeztető tár­gyalások folynak közöttünk. A városi tanácshoz írott nyílt levelüknek a Délma­gvarország annak idején a „Campus a város szélén" cí­met adta. Azt kívánom, hogy majdan e szegedi campus olyan szép és olyan beren­dezésű legyen az egyetem­nek, mint a Schwarzwald­klinik — kórháznak, a vá­ros szélén. Sandi István (Mint dr. Müller József né­töl, a városi tanács elnökhe­lyettesétől megtudtuk, a ta­nács támogatja a felsőokta­tási intézmények törekvéseit, sőt kezdeményezőként lépett fel ez ügyben. A végső dön­tés a kormányt illeti.) Elutasítunk zárólagosságra vést, a magyarság a humánumra, vagy a mely ki". A talaj mentén fl Dél-Duna-Tisza közének agrogeológiája A Magyar Állami Földta­ni Intézet Módszertani Köz­lemények c., egyik utolsó füzetében jelent meg dr. Zentay Tibor kandidátus, a Dél-alföldi Területi Föld­tani Szolgálat vezetőjének alapos tanulmányokon ér­lelt, a Duna—Tisza köze déli részének agrogeológiai ér­tékelése c szakdolgozata, A közel tizíves (A/5) ta­nulmány előbb áttekinti az agrogeológiai kutatások tör­ténetét, kiemelve és érté­kelve a nagy elődök mun­kásságát, majd rátér a vizs­gált terület agrárföldtani vi­szonyainak ismertetésére, a Kecskemétről délre levő ho­moktalajok agrogeológiai ér­tékelésére. Foglalkozik a tápanyag-gazdálkodással, az egyes alkotóelemek szerepé­vel. Ismeretes, hogy a növé­hyi vegetáció, de az állati és az emberi élet sem kép­zelhető el mikroelemek nél­kül, amelyekből igen kevés szükséges, de ha ez sem áll rendelkezésre, külön­böző hiánybetegségek lép­nek fel. örvendetes tehát, hogy az agrogeológus is mind nagyobb szerepet tu­lajdonít ezeknek az anya­goknak, amelyek a legkü­lönbözőbb biokémiai folya­matokban vesznek részt, mi­közben bonyolult szerves anyagokat alakítanak ki, mint katalizátorok, vagy enzimkomponensek, máskor más szerepben Sőt, még a makrotápanyagok is fokozzák. Tízféle talaj, tizennégy mikroelem-tartalmáról ad felvilágosítást, és megálla­pítja, hogy a réti talajok mikroelem-ellátottsága jóval kedvezőbb, mint a homoké. Szomorú állapot, de talaja­ink általában mikroelem­hiányosak. Nagyobb (vagy kívánatos) terméseredmé­nyek nélkülük így alig ér­hetők el, de ehhez az op­timális víz- és tápanyag­ellátottság is szükséges. Ezután a vizsgált terület agrohidrológiai jellemzőiről számol be, a helyszíneken (Sándorfalva) létesített ta­lajszelvények fontosabb ás­ványtani adatai alapján. Tárgyalja a homoktalajok típusait, és a termékenység közötti összefüggéseket, a Szeged—Sándorfalva között gazdálkodó Magyar—Len­gyel Barátság Tsz terüle­tén tett megállapításaik alapján A helyben fellel­hető anyagokkal, pl. tőzeg— lópföld keverékkel jól meg­felvételét oldható a homoktalajok ja­vítása, és ezek a nyers­anyagok jó eredményt ad­tak Mórahalom, Dóc és Sán­dorfalva vizsgált területein. A talajjavítás hatására be­következett változásokra is ad adatokat. A most recenzált tudo­mányos munka a kutató írá­sából szól a gyakorlatnak, tehát nagyon hasznos ada­tokat tár fel. A mezőgazda­sági földtan komplex mód­szereire orientál, s ezeket a korszerű mezőgazdaságnak be is kell tudnia fogadni. Ezek ma már nélkülözhetet­lenek. A társtudományok­nak mind mélyebben be kell avatkozniuk a mező­gazdaság „belsejé"-be, hogy a tőle elvárt teljesítménye­ket mind mennyiségben, mind minőségben megbíz­hatóan teljesíteni is tudja. Azt szokták mondani, a ver­seny a piacon dől el Ezt megelőzően azonban gon­doljunk azokra a folyama­tokra, amelyek a tudomány és a gyakorlat kapcsolatá­ban elevenülhetnek meg, vagy a tudatos műszaki fej­lesztésre, mert a verseny itt dől el. Jó, megbízható, mi­nőségi, korszerű termék nél­kül nincs se piac, se ver­seny, vagy ha van, akkor azok olyanok is! E szakmunkából azt is megtudhatjuk, hogy haté­konyan tervezhető a Duna— Tisza közi homokhátság ta­lajainak javítása, ha eme új eljárásokat, amelyekről Zentay Tibor kandidátus be­számol, körültekintően al­kalmazzák. ' Bátyai Jen"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom