Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-16 / 113. szám

1990. május 16., szerda 50 (Folytatás az 1, oldalról.) gősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek vi­szont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) in­dítványát a szomszédos or­szágokban élő magyar ki­sebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tár­gyalják. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. Kit kell meghallgatni? Hatalomátmentés a minisztériumokban ? Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtti fel­szólalásra kért lehetőséget dr. ömolnár Miklós (FKGP). Megosztotta képviselőtár­saival az utóbbi hetekben a minisztériumokban újság­íróként szerzett tapasztala­tát, amely szerint dokumen­tumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik ve­zető minisztériumi tisztség­viselők közreműködésével. Véleménye szerint kft.-k be, részvénytársaságokba men­tik az állami vagyont, amelynek következtében az új minisztereket kiürült kassza fogadja több helyen. Számos főhatóságnál szét­osztották az egész évre szóló kereteket, látszattevékenysé­geket. indokolatlan külföldi utakat finanszírozva. A mi­nisztériumok jelentős részé­ben jogszabálymódositá5Í láz tört ki — jelentette ki a képviselő, s példaként emii­tette a MÉM-et, ahol tíz nap alatt 19 miniszteri rendeletet módosítottak — vélhetően az átmentést segítve. Ezért ja­vasolta parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, amely független szakértők segítsé­gével feltárná a minisztériu­mokban történteket. Az elhangzottakra Szabó Ferenc MEM államtitkár rö­viden reagálva kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt — az MDF-fel ellentétben — nem élt azzal a minisztérium által felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, a MÉM tevé­kenységét. Szabad György úgy ítélte meg, hogy mivel Omolnár Miklós javaslata nem felel meg a formális ön­álló képviselői indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbít­ja sürgős vizsgálatra. Az újabb napirend tár­gyalása előtt Németh Mik­lós kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádak­kal illette Omolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képvi­selőt: a konkrét ügyek meg­jelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csu­pán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogad­ni, sem visszautasítani nem tudja. Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védel­mében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kül­földi tudósítókat „kitessékel­ték" a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehe­tősen mostoha munkafeltéte­lek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet — mint hangsúlyozta — mi­nél előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisz­tességes, és'korrekt tájékoz­tatás érdekében. Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvény­javaslathoz kopcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy va­lós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalma­zó felszólalás kísérte az ál­lamtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti sza­bályozásáról szóló törvény­tervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészí­tésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alka­lommal, dr. Torgyán József (FKGP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pe­dig dr. Hankó Faragó Miklós és dr.. Tölgyessy Péter két­két esetben kért szót. késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a tér­ségben saját, türelmes, tole­ráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell fel­mutatnunk, hogy Magyaror­szágot nem nemzeti önzés vezérli — noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kívánjuk letagadni —, a kér­dést demokratikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédai­nak. Magyarország kétoldalú szerződések sorozatával sze­retné a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kultu­rális autonómiáját létrehoz­ni, ennek révén elősegíteni a térség békés együttműködé­sén alapuló demokratikus fejlődését. Hazánk békejob­bot nyújt szomszédainak, akkor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el — mondta. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati ja­vaslatát,, az Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bi­zottság módosító indítvá­nyaival a plénum ellensza­vazat nélkül, három tartóz­kodással fogadta el. Többórás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lap­vásárlási ügyleteivel kapcso­latos előterjesztés Abban a felszólalók többsége egyet­értett, hogy bizottságot szük­séges felállítani az ügy ki­vizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonat­kozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) — ragaszkodva eredeti indítványához — hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladá­sok felől. Végül megszavaz­ták, hogy a felállítandó bi­zottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásai­nak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügy­leteinek feltárására. A bi­zottság legkésőbb 1990. jú­nius 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. Magyar állampolgárok... A testület ezt követően rá­tért a magyar állampolgár­ságtól megfosztó hataroza­tok hatályon kivtil helyezé­séről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lására. A napirendet az Al­kotmányügyi, Törvényelőké­szítő és Igazságügyi Bizott­ság képviseletében dr. Sala­mon László (MDF) terjesz­tette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a törvény meg­alkotásával a történelem ré­gi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtaga­dott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tö­kéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állam­polgárok tekintetétben ren­delkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhuny­tak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. A képvise­lők 339 igen, i ellenszavazat­tal elfogadták a törvényja­vaslatot. Az elfogadott mó­dosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt sze­mélyek esetében hatályta­lannak kell tekinteni a jog­fosztó intézkedést, tehát ma­gyar állampolgárságukat nem veszítették el. tő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alap­ján új változatban, karcsúsí­tott formában került a tör­vényhozók asztalára. Lénye­ge — miként a bizottság elő­adója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta —. hogy megszűnik a miniszterhe­lyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is ál­lamtitkárok irányítanak. Ez­zel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint he­lyettes (minisztériumi) ál­lamtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatara a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhang­zott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkü­lözhetetlen a kormányala­kításhoz. A plenáris vita érzékelte­Király Zoltán (MDF) a tő­le megszokott határozottság­gal felkérte a Parlament tisztikarát: a továbbiakban ne adjanak, vagy vonják meg a szót, ha a képviselő eltér a tárgytól, mert nem a politikai egyeztető tárgya­lásokon ülnek, hanem a tör­vényhozásban. Végül is az SZDSZ — a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette mó­dosító indítványát. csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkar ki­nevezése történjék az illeté­kes miniszter javaslatára —. a miniszterelnök útján —, és csak a közigazgatási állam­titkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizott­ságok. A plénum a terveze­tet — az SZDSZ módosító javaslatával — 309 egyetértő szavazattal. ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodással el­fogadta. Egy hét múlva újra A kérdésekre adott válaszokkal befejezte plenáris ülését az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette: a Parlament soron következő ülését az elnök május 22-én, kedden 15 órára hívja össze. A várhatóan kétnapos ülés napirendjen szerepel majd a kormányprogram megvitatá­sa és a miniszterelnök megválasztása, s ekkor mutatkozik be az új kormány. A képviselők megtárgyalják a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról szóló törvényjavasla­tot. Szűrös Mátyás kérte: mivel az Országgyűlés idő hiá­nyában elhalasztotta az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását, a külügyi bizottság a Parla­ment elnökének egyetértesével döntsön a május 21. és 25. között megrendezendő bonni leszerelési világkonferencián részt vevő magyar delegáció összetételéről. Rádiófelex Békejobb szomszédainknak Ezután a szomszédos álla­mokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről foly­tatandó tárgyalások megkez­désére vonatkozó országgyű­lési határozati javaslatot vi­tatták meg. Tamas Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője fel­szólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által vég­leges formába öntött hatá­rozati javaslattal, s elfogad­hatónak nevezte az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallás­ügyi Bizottság módosító ja­vaslatait is. Véleménye sze­rint a magyar Országgyűlés Együtt keressük a megoldásokat Premierre készül a 23 európai parlumenti demokráciát tómöritó Európa Tanács: szerdától péntekig Budapesten, az Országgyűlés épüle­tében parlamenti közgyűlésének szá­mos tagja és több nemzetközi szer­vezet vezetője tanácskozik majd. A konferencia címe beszédes: „A gaz­dasági reformok Közép- és Kelet­Európában: kihívás egész Európa számára". A szónokok listája impo­záns: Catherine Lalumiere, az Eu­rópa Tanács főtitkára; Michel Cam­dessus, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatója; Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyű­lésének elnöke; magyar részről An­tall József — és hosszan sorolhat­nánk még. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti strasbourgi ülésszakán Dame Peggy Fenner asz­szony, brit konzervatív képviselő — aki személyesen is szerepet játszott az értekezlet kezdeményezésében, s aki az általános beszámolót tartja a tanácskozáson — válaszolt az MTI tudósítójának kérdéseire. — Mi indította az Európa Taná­csot e konferencia megszervezésére? — Azok a nagy demokratikus változások ösztönöztek bennünket, amelyek Közép-Kelet-Európában valósultak meg Ügy véltük, hogy természetesen Közép-Európában kell megtartani, így esett végül a vá­lasztás Budapestre, miután a ma­gyar Országgyűlés Is kész volt az együttműködésre. — Milyen meggondolások játszot­tak szerepet a résztvevők és meghí­vottak listajának összeállításában? — Azt akartuk, hogy jó szakem­berek jöjjenek el az Európa Tanács más országaiból és a térség érdekelt országaiból, és hogy ott legyenek az ilyen kérdésekben járatos, a térség­ben érdekelt nemzetközi szervezetek magas rangú képviselő is. Ezért hívtuk meg a Nemzetközi Valuta­alap, a Világbank stb. illetékeseit. Minden lehetőséget meg akartunk teremteni ahhoz, hogy az Európa Tanács és e szervezetek sokrétű ta­pasztalatait felhasználhassák önök. Mint ismeretes, az Európa Tanács országai is különbözők, vannak első­sorban magángazdaságra alapozó országok, másutt jelentős a köztu­lajdon aránya is. — Sokfélék a közép-kelet-európai országok is. — Igen, ezt is figyelembe kellett venni. Természetesen arra számí­tunk. hogy nemcsak a mi oldalunk: fog beszélni, hanem élénk párbe­széd alakul majd ki a közép- és kelet-európai országok képviselői­vel — Általában kétféle forgatóköny­vet tartanak lehetségesnek nálunk a közgazdászok. Az egyik szerint Ma­gyarország külföldi adóssága olyan magas, hogy ez el fogja riasztani a külföldi tökét, és az elkövetkező évek még nehezebbek lesznek. A másik szerint a demokratikus kere­tek létrejöttével és nyugati tökével viszonylag hamar megkezdődhet a gazdasági talpra állás, ön melyik forgatókönyvet tartja reálisnak? — Mindkettő lehetséges, de erről elsősorban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőinek vélemé­nye lesz érdekes, hiszen ők eljönnek Budapestre. Ok jól ismerik a struk. túraátalakítás módszereit és problé­máit. Az Európa Tanács annak ide­jén kampányt folytatott a déli fej­lődő országok adósságproblémája ügyében, és ekkor is nagy szerepet játszott ez a két szervezet. Most a közép?- ós kelet-európai országokon a sor. Noha ismerjük a nagy adós­ság elriasztó hatását, azt is tudjuk, hogy Magyarország már hosszabb ideje megindult a gazdasági és po­litikai demokrácia irányában. Is­merjük a külföldi beruházásra vo­natkozó igényt is, tudjuk, hogy szüksége van erre a talpra álláshoz. — Egy dolog a nemzetközi szer­vezetek álláspontja, de a döntó a magántőke magatartása: megindul-e igazán Magyarország, a térség felé? — Nem lehet rögtón a nyugati tő. ke rohamára számítani, de már az a tény is, hogy önöknél szabad, de­mokratikus választásokat tartottak, bizalmat teremt — Mit vár magától a budapesti tanácskozástól? — Remélem: őszinte párbeszédre ad lehetőséget a hatékony segítség­nyújtás módozatairól, és azt is; hogv konszenzusra egyetértésre ju­tunk a tennivalókat illetően é« er­ről kiadhatunk majd egy állásfog­lalást nevezzük például budapesti nyilatkozatnak. Reméljük, hogy eb­ben tisztázni lehet, majd, melyek Közép- és Kelet-Európ>a igényei, szükségletei, Déldául műszaki isme­retek, menedzsment stb. téren, és milyen jellegű segítséget tud nyúj­tani ehhez Európa másik része. Baracs Dénes GÖNCZ ARPAD PROGRAMJA. Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök hétfőn este Indianapolisból New Yorkba érkezett. Kedden, New Yorkban a Freedom House, majd az Amnesty International emberjogi szervezet ven­dége. Később ebéden vesz részt, amelyet Edgár Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke ad tiszteletére. Találkozik a nagy amerikai zsidó szervezetek vezetőivel is. Az állam­fő megbeszélést folytat John Whiteheaddel, az amerikai kormány által felállított magyarországi beruházási alap igazgató tanácsának elnökével, este piedig amerikai ma­gyarokkal találkozik. BAKER MEGÉRKEZETT. Kedden, a kora esti órákban Moszkvába érkezett James Baker, Az Egyesült Államok külügyminisztere szerdától péntekig folytat hivatalos tár­gyalásokat szovjet kollégájával, Eduárd Sevardnadzével. Várható, hogy a korábbi külügyminiszteri tárgyalások „menetrendjéhez" hasonlóan, Bakert fogadja majd Mihail Gorbacsov szovjet államfő is. Az amerikai politikust a moszkvai repülőtéren AJekszandr Besszmertnih első kül­ügyminiszter-helyettes köszöntötte. A május 30.—június 3. között az Egyesült Államokban sorra kerülő újabb szovjet —amerikai csúcstalálkozót előkészítő miniszteri megbe­szélések napirendjét a „szokásos" témakörök alkotják: le­szerelés: regionális válságok; a kétoldalú kapcsolatok; ke­reskedelmi-gazdasági együttműködés; transznacionális problémák. BOEGAR KEREKASZTAL. Bulgáriában a júniusi par­lamenti választásokon nem alkalmazzák a „nicaraguai módszert", azaz nem festik be a választók ujját a csalá­sok megakadályozására — erről született megállapodás kedden Szófiában, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. Aláírták a választási kampány etikai kódexét, döntöttek a rádió és televízió választási kampányba történő bevonásá­nak alapvető kérdéseiről. Ezeket a dokumentumokat né­hány nap múlva hozzák nyilvánosságra Bulgáriában. GORBACSOV — HATVANEGY SZAZALÉK. A szov­jet eLnököt az SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé választották, de az erre jogosult moszkvai kerületben a párttagoknak mindössze 61 százaléka szavazott rá. A hírt kedden Moszkvában egy párttisztségviselő közölte Gor­bacsov után Valerij Baranov — egy üzemi szintű pártve­zető — kapta a legtöbb voksot, az összes szavazatok har­minchat százatékát. Baranov a párton belül a „radikális demokratikus platformot" képviseli. Az SZKP vezetése a műit hónapban nyílt levélben szólította fel e platform hí­veit, hogy változtassák meg nézeteiket, vagy távozzanak a pártból. BURGENLANDI MAGYAROK. Az ausztriai nemzeti­ségek — köztük a burgenlandi magyar kisebbség — hely­zetének megiavítására irányuló követelésekről sajtóérte­kezletet tartottak kedden Bécsben, az osztrák államszer­ződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából. A nemzeti­ségek vezető kéDviselői közős szervezetük, az ausztriai népcsoportok tájékoztató közoontja által rendezett érte­kezleten ismertették a kormányzathoz intézett memoran­dumukat, amely,. a kisebbségek védelmére és jogainak foko­zottabb érvényesítésére elengedhetetlennek minősített, a következő öt évben megvalósítandó törvényhozási és egyéb intézkedéseket foglalja össze. KIGYULLADT A BUGACI CSÁRDA. Kedden délután, feltehetően villámcsapás következtében, kigyulladt a buga­ci csárda nádtetőzete. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, és a tüzet rövid időn belül eloltották. Sze­mélyi .sérülés nem történt, a becsült kárérték körülbelül 25 millió forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom