Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-10 / 84. szám

3 1990. április 12., csütörtök Külföldi vélemények a választásról A brit rádió- és televíziós állomások, valamint a napi­lapok a kommunista korszak végleges lezárulásának nyil­vánítják a vasárnapi máso­dik választási forduló ered­ményét. A Magyar Demok­rata Fórum diadalát a kon­zervatív keresztény irányzat győzelmének minősitik. Egy­úttal kiemelik, hogy a Sza­bad Demokraták Szövetségé­vel az élen erős ellenzek lesz a magyar Országgyűlés­ben. A BBC rádió hétfő reg­geli budapesti jelentésében azt emelte ki, hogy az MDF győzelmének mértéke még a magyarokat is meglepte. Hangsúlyozta: a gyors és roesszeható változások sza­kasza után a megalakuló jobbközép koalíciós kormány előtt a fő követelmény most az ország stabilizálása. A BBC—l. televízió így vezette be Stephen Milligan budapesti jelentését: „A vá­lasztások második "fordulójá­ban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a Magyar Demokrata Fórum, amely programjában Magyaror­szágnak egypárti államból nyugati típusú demokráciává való fokozatos átalakítását ígérte, a magyar nemzeti ér­tékek megőrzésével". A bu­dapesti tudósító szerint az eredmény csak annyiban meglepő, hogy az első for­dulóban alig négyszázalékos vezetéssel élre került MDF és fő riválisa között még ki­egyensúlyozott volt a hely­zet, vagyis az igazi megle­petés az MDF javára történt átlendülés ereje és nagy­sága. A. The Guardian első ol­dalán „Á konzervatívok •meghódítják Mag yarorszá­got" főciírimel tudósít. A The índependent elsó olda­las főcíme: „A Fórum elsöp­rő erővel kerül hatalomra". A The Times „Egyértelmű felhatalmazást nyernek a konzervatívok a magyar vá­lasztásokon" címmel közli budapesti tudósítójának je­lentését. A Financial Times „Egyértelműen vezet a jobb­oldal" címmel hozta munka­társának — a szavazatok 70 százalékának megszámlálása alapján — küldött jelentését. A bulvárlapok közül a Daily Mail tudósított Budapestről „Magyarország kiegyengeti az utat a szabadsághoz" címmel. A szabaddemokraták rea­gálásait illetően a Financial Times Tamás Gáspár Miklós megjegyzését idézi, amely szerint „a két forduló kö­zötti két hétre az ebben az évszázadban lebonyolított korteskampányokban tapasz­talt legmocskosabb választá­si rágalmazás nyomta rá a bélyegést". A The Guardian és a The Times Haraszti Miklós kijelentését ragadja ki, amely szerint „a Fórum győzelme annak a rágalma­zási kampánynak tulajdo­nítható, ámelyben a szabad­demokratákat kommunisták­nak minősítették". Karacs Imre, a The Inde­pendent tudósítója megálla­pítja: „A konzervatív hul­lám, amely egy hónappal ezelőtt betört Kelet-Német­országba, Magyarországot is elérte és elsöprő erővel emelte hatalomra a hagyo­mánytisztelő Magyar De­mokrata Fórumot." Kiemeli, hogy „a nagyon esős és bo­rult napon a szavazók hat­van százaléka távol maradt az urnáktól egy olyan vá­lasztáson, amit sokan a mo­dern magyar történelem leg­fontosabb dátumának tekin­tenek". * A hétfő reggeli franciala­pok egy része még csak rö­viden tudósít a magyaror­szági választások második fordulójának első eredmé­nyéről, de a Le Figaro már terjedelmes tudósítást közöl Antall József nyilatkozatá­val. A lap címoldalán, in­duló anyagként jelenti be, hogy „Magyarországon a jobbközép győzött", a kom­munisták 43 éves hatalma után. A jelentés azt írja, hogy a választásöd . győztes Magyar Demokrata Fórum vezetője, Antall József „már miniszterelnökként viselke­dik, közölte, hogy kész ta­lálkozni Gorbacsovval, és koalíciót akar alakítani két kisebb partnerével, a kis­gazdapárttal és a keresz­ténydemokratákkal". Antall József, akit a lap be is mutat olvasóinak, nyi­latkozatot adott a Le Figa­ro munkatársának. Külpoli­tikai célkitűzéseiről elmon­dotta: azonnali feladatának tekinti, hogy Magyarország csatlakozzék az európai in­tegrációhoz, távlati célként maga elé tűzve az EGK tagságát. Ugyancsak cél az, hogy előmozdítsák egy euró­pai biztonsági rendszer lét­rejöttét. „Magyarország euró­pai törekvései nem ellenté­tesek azzal, hogy jó viszonyt tartsunk fenn közvetlen szomszédainkkal, természe­tesen a Szovjetunióval, és mindazokkal az országokkal, ahol tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait" — mondotta. A VSZ-tagság fenntartásáról kijelentette: a Kelet-Európában bekövet­kezett fejlődés komoly mér­tékben megkérdőjelezi a szerződés létét, s így a kér­dést ebből a szemszögből kell megvizsgálni. „A keresztény-nemzeti jobboldal fölényes győzel­met aratott, és Antall József Magyarország várható első nem kommunista miniszter­elnöke"— jelentették már a hétfő reggeli lapok Olaszor­szágban, miután késői zárá­suk lehetővé tette az éjsza­kai első előrejelzések alap­ján az értékelést. Az MDF győzelme na­gyobb a vártnál: az olasz megfigyelők többségének nem kétséges, hogy Buda­pesten MDF—Kisgazda— KDNP kiskoalíció alakul, és az a parlamenti számok alapján kormányzóképes is lesz. Antall Józsefet az olasz hírügynökség úgy jellemzi, mint „régi ellenzéki szemé­lyiséget, aki már 1956-ban részt vett a forradalomban". „Családi indíttatása révén is ilyen nézeteket képviselt, s a keresztény ifjúsági liga egyik alapítója volt. Ugyan­akkor ügyes és jó politikai érzékkél rendelkező tárgya­lónak bizonyult az ellenzéki kerekasztal és a kormányzat egyezkedésein" — írta az olasz hírügynökség. „Jobboldali fordulat" cím­mel közölt budapesti tudó­sítást legutóbbi számában a Novje Vremja című szovjet hetilap. Szergej Szvirin, a lap budapesti tudósítója a választóknak az első forduló utáni hangulatából jobbol­dali fordulatot érzékelt, és a pártszövetségi kombinációk­ról írva kidomborította, hogy a lehetséges partnerek köré­ből kirekesztik az MSZP-t A holding életképesebb... Kft. — zöld mezőben Egy újsághirdetésen akadt meg a szemem. A Zöld Mező Kft. szállítási és lakatosmunkákra keresett megren­delőket. Nincs is ebben semmi különös, csakhogy a cég neve alá zárójelben azt is aláírták: volt Tápéi Tiszatáj Tsz. Nocsak, ez valami felénk újnak számító megoldás; léeszbol kft.! Az előzményekhez tartozik, hogy a nyolcva­nas évek elején veszteségbe csúszott a tápéi közös gaz­daság. Az akkor érvényes gyógyító recept szerint egy jobbhoz csatolták. így vált a Hódmezővásárhelyi Rákóczi Téesz egyik kerületévé. Evekig nehezen tudták e tényt megemészteni a tápéiak. Ezt onnan tudom, hogy 1985-ben részt vettem egy, az elnököt megbuktató, viharos közgyű­lésen. Ott a tápéiak egy külön magot képeztek, s újra meg újra felvetették az elszakadás gondolatát. Erre az volt a válasz, a vagyon, a beruházások úgy összekeveredtek, hogy egy osztozkodásnál lehetetlen lett volna szétválogatni. Üj elnökkel, de maradt a mamutcég a maga 13 ezer hektár­javai, a halvan kilométeres átmérőjű körzetével. Őszintén szólva, most is az elszakadás egy új formájára gyanakod­tam e hirdetés kapcsán. A vásárhelyi Rákóczi Tsz elnöke nem így kommentál­ta az eseményeket. Szerinte nem a vásárhelyi és tápéi el­különülés a mozgatórúgó. De akkor mi? — Gyakornokként kezd­tem a szövetkezetben 1966­ban, s 1983-ban mint fő­könyvelő mentem el Makó­ra. Elnöknek jöttem vissza 1986-ban. Ezt csak azért mondtam, hogy érződjék, is­merem a múltat is. Nem maga a méret követelte ki a váltás gondolatát, hisz min­dent, amit létrehoztak, az minősíti, mennyire haté­konyan működik. Nálunk tavaly vetődött fel a vezetők körében, hogy kisebb önálló szervezeteket hozzunk létre, mert a valóságos érdekeltség így tud csak megjelenni. S enélkül nincs előrelépés. Mi úgy látjuk, a szövetkezet holding formában életképe­sebb lehet. Mint..vagyonke­zelő központ" egyszemélyes kft.-ket alapít á? psszes ter­melő tevékenységre, és terü­letre kiterjedően. — Tudtommal a vásárhe­lyi rész maradt szövetkezet­nek. — A folyamat kezdeténél tartunk, öt kft.-t hoztunk létre január elsejével. Való­ban a kopáncsi tejtermelő­kén kívül a többi tápéi. Ezek a húsüzemi, a sertéságazati vagy „Röfi", a keverőüzemi vagy Primamix, és a nö­vénytermesztési kerület Zöld Mező néyen. A követ­kezőkben a vásárhelyi részre is sor kerül, ha az ottani emberek is elfogadják ezt a formát. Értékesítés felső fokon Titok a részletekben Lassan hazánkban is kialakul egy olyan réteg, amely előtérbe helyezi az egészséges életmódot, a korsze­rű táplálkozást, ök nem tekintik különcségnek a Nyugat-Európá­ban, Amerikában már elterjedt — a nálunk megszokottól erősen kü­lönböző — főzési kultúrát. Lehet ugyanis víz nélkül főzni, zsír nél­kül sütni, csak speciális anyagú és kialakítású edény kell hozzá A svájci AMC (Alfa Metaloraft Corporation) nemesacél főző- és ta­lalóedény-család.ia itthon még szánté ismeretlen, én is csak a közelmúlt­ban, egy bemutatón láttam először Az energiatakarékos — hőtárolós — edényben a hagyományosnál sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, s igy rö­videbb idő alatt készíthető el az étel. Az előmelegített edényben az aszta­lon is perceken belül megsül a hús úgy, hogy az minden fűszerezés nél­kül is élvezhető. Az már teljesen ma­gától értetődő, hogy az edény fülét bármikor meg lehet fogni, illetve a széle olyan kiképzésű, hogy egysze­rűen nem csöppen utána, ha kiön­tünk belőle valamit. Mindehhez „kint" nincs garancialevél, itthon azonban valószínűleg kell. Mi már nagyon megszoktuk . . Számomra a legérdekesebb, hogy egy lábasnál is — ez persze a cég számára így sértő — érdemes a töké­letest keresni, illetve az, mekkora különbség lehet két, azonos rendel­tetésű tál között. Az edénycsaládhoz egyedülálló ér­tékesítési módszer is tartozik. Ez ugyanis sehol a világon nem látható üzletek kirakataiban, nem árul ilyet egyetlen bolt se. Nem kínálják ke­reskedelmi adások reklámklipjei sem, sőt a postaládákat eltömő szó­rólapok között is hiába keresnénk. Egyszerűen nem reklámozza .. Az ügynök, bocsánat, a munkatárs bejelentkezik egy csaladhoz, s egy­úttal megkéri őket, hívják meg — az általa elkészítendő — vacsorára ba­rátaikat is. Nem eladni megy, ha­nem bemutatni. Aznap este nem is lehet tőle megvenni, árat sem mond, ezt csak egy későbbi időpontban, négyszemközt közölheti. A cég nem hozza olyan kellemetlen helyzetbe a négy-öt párból álló asztaltársaságot, hogy árat is mond. Esetleg ketten­hárman megveszik, a maradék ket­tőnek pedig szégyenkeznie kell sze­rényebb anyagi lehetőségei miatt Körülbelül ilyén figyelmesség jelzi az egész értékesítési folyamatot. Nem tudom, milyen szinten van a hazai marketing, de ebből a módszerből biztosan lehet tanulni. A termékcsalád kizárólagos hazai forgalmazója egy szegedi cég. a Sel­co Kereskedelmi Kft. Ügyvezetőjét, Varga Ferencet a bemutató után ar­ról kérdeztem, tanultak-e valamit az AMC-tól. — Az értékesítés hálózati felépíté­séből mindenképpen. A piramis csú­csán a témamenedzser, alatta a te­rületi felelősök, akik kialakítják a maguk egy- vagy többlépcsős mun­katársi hálózatát. — Es ezzel keresni is lehet? — Nálunk a hagyományós érte­lemben nincs munkabér, az árrésből mindenki meghatározott arányban részesedik. Minél magasabb a szint, annál kisebb hányadban, hiszen egy­re több eladás — jutalék — adódik össze. — Az AMC-n kívül mással is fog­lalkoznak? — Hasonló elgondolás alapján szeretnénk ezután működtetni vám­s/abaalerületünket. valutásboltjainkat, értékesíteni nyugati autókat, híradás­technikai és vagyonvédelmi rendsze­reket, vagy éppen metálláncot. Sok kis oiramis egymás mellett, s mind­egyiknek el kell tartania önmagát. Ha valamelyik nem megv, felszámol­juk, s helyébe egy-egy új tevékeny­ség léo. — Hogyan illeszkednek ezek a pi­ramisok a kft. egészébe? — Ügy. hogy a témámenedzser a közéoső szint Szerintem egy-egy rendszer kiépítését valahol mindig itt kellene kezdeni. Hogy hányan vannak a piramis alsó és középső harmadában, az mindenkor a tevé­kenységek számától, illetve a há­lózatok szélességétől függ. K. A. — Hogyan működik egy kft.? — A létrehozásakor egy­millió forinttal engedtük út­jára. Az eszközök, beleértve, a földet is, a szövetkezet va­gyona. Használati díj fejé­ben működtetik, s a nyere­ség előre meghatározott ré­szét is befizetik. A maradék­kal belátásuk szerint gaz­dálkodnak. Egymás között, és a szövetkezettel a kap­csolatuk teljesen üzleti ala­pokon áll. — A nyereséget, szerin­tem, mivel a kft.-tag nem tulajdonos, jövedelemként kezelik, és kiosztják. Egy vállalkozásban a résztvevők javadalmazása is fontos, de a vagyon gyarapításával ki fog törődni? — Ez a probléma akkor oldható föl, ha a kft. a jö­vőben többszemélyessé válik. A szövetkezet vagyonának felé nevesíthető, ha a tag ez­zel a tulajdonrészével betár­sulhatna,' tulajdonosként osz­talék reményében érdekeltté válna a gyarapításban. Ezt azonban a mai törvények még nem engedik. Várjuk e kötöttség mielőbbi feloldá­sát. — A szövetkezeti tagság bizonyos védettséget és jo­gokat is jelent, a kft.-be lépő lemondott erről? — A kft.-ben dolgozók tagsági viszonya is megma­rad, a szövetkezetben erre az időre felmentést kapnak a munkavégzési kötelezett­ség alól. így a jogaik meg­maradhatnak. Például ház­tájit is kapnak. — A kft.-alkalmazottnak egyszerűbb felmondani, mint egy téesztagnak. Az emberek vállalják ezt a ki­szolgáltatottságot? — Akit a kft-ből elbocsá­tottak, az még mindig szö­vetkezeti tag. — Csakhogy akkor ott kell munkába állnia. Foglal­koztatni tudják? — Nem valószínű. A kft.­nek azonban nem az elbo­csátás az érdeke, hanem, hogy értelmes munkát ta­láljon emberednek. Amikor a Zöld Mező Kft. telephelyére értem, alig ta­láltam ott valakit. Vezető és dolgozó együtt szorgoskodott kint a határban, fát ültettek. Idén hatvan hektár erdőt te-, lepítenek, akad vele munka bőven. Perei János ügyveze­tő is onnan jött be a megbe­szélt találkozóra. — A növénytermesztés­ben is életképes tud lenni az új forma? — Az agrárolló miatt ne­hezen. Minimális költséggel próbáljuk a gazdaságos ho­zamot megcélozni. Például az idén nem szórunk ki alapmútrágyát, a talajvizs­gálataink szerint a korábbi években kiszórt mennyiség­ből akkumulálódott annyi, hogy a növények nem szen­vednek hiányt, a szervestrá­gyát a Röfi Kft.-től szerez­zük be. Nem kértek érte pénzt, nekik az benne az üz­let, hogy nem kell az elszál­lítással bajlódniuk. A kötött árrendszerben biztos ráfi­zetnénk, most hogy szabad a terményár, annak adjuk majd el, aki többet fizet ér­te. Azt is figyelembe vesz­szük, hogy a 3150 hektár szántó eltartóképessége kor­látozott. A szerkezeten nem változtattunk, főleg búzát, kukoricát, napraforgót, és lucernát termesztünk. A gé­pesítettség miatt körülbelül száz ember elég ide.- Az ön által olvasott hirdetésünk azt a célt szolgálta, hogy az idényjellegű szabad kapaci­tást külső munkákkal kös­sük le. Egyébként a lakatos­üzemünk teljes egészében kifelé dolgozik, az NSZK-ba szállítunk munkagép-alkat­részeket. — Más bevételi forrásuk van-e? — A területünkön olaj­ipari létesítmények is talál­hatók. Az emiatt összeszab­dalt tábláinkból bérbe adunk, az idén 150 hektár­nyit, 5-12 ezer forint hektá­ronkénti díjért. Emellett az olajipari rekultiráció révén is jövedelemhez juthatunk. — Amikor téesz volt itt, ugyanezek a lehetőségek megvoltak, mi a plusz? — A nagy . . szervezetben borzasztóan nagyok voltak az általános költségek. En­nek csak egy eleme volt a hatalmas távolság, a terület egyik sarkától a másik hat­van kilométerre van. Érde­kességként említem a Rá­kóczi Tsz-t, tizenkilenc előd­ből gyúrták egybe, a kolhoz­rendszerben ez volt a módi. — Az önelszámoló egysé­geket már kitalálták, miért nem választották azt? — A részterületeket ez igazából nem ösztönözte. Hisz, ha a sok ágazat egy­része veszteségbe futott, a téesz átcsoportosíthatta a jö­vedelmet. Az átlagbért és nyereséget egyformán kap­tuk. — Létszámot csökkentet­tek-e? — Mára beállt a szüksé­ges szint. Tizenöt-húsz em­ber ment el tőlünk, a nyug­díjasok további foglalkozta­tását megszüntettük, ezen­kívül csak a gyengébb mun­kájú, esetleg italozó embe­reknek köszöntük meg a közreműködést. Saját zsebre nem elnéző az ember. Veze­tőnek, dolgozónak, szemé­lyekre kidolgozott követel­ményt kell teljesíteni, ettől függ a fizetése. — Mi az oka, hogy itt kft. alakult. Vásárhelyen nem? — Gyengébb lehetett az agitáció. A szervezők nem érezték olyan fontosnak a váltást. — Egyik napról a másikra döntöttek? — Fél éve kezdtük a köz­véleménykutatást, elmond­tuk az előnyöket és hátrá­nyokat is. — Gondolom, a jobb ke­reseti lehetőség a döntő mo­mentum. s ebben a haté­konyságjavulás mellett az erre a formára érvényes elönyösebb szabályozók is részesek — Nem tagadjuk, de a mai élet alapja az alkalmaz­kodás. Míg az év elején a téeszben tíz, addig itt húsz százalék bérfejlesztésre lát­tunk esélyt. Ha az eredmény engedi év végére a 40 száza­léKot is megcélozhatjuk. — Most már csak egy lel­tárra kérem, A régi Tisza­táj Tsz-t négy kft. reprezen­tálja. összesen mennyien dolgoznak itt? — Kétszáznegyvenen. A '82-ben megszűnt Tiszatáj­nak ezerkétszáz tagja volt, s annak körülbelül fele a nyugdíjas. Tóth Szeles István

Next

/
Oldalképek
Tartalom