Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

3 1990. április 12., csütörtök Rádiófeiex ELÍTÉLŐ HATÁROZAT. Az ENSZ transznacionálw Vállalatok kérdésével foglalkozó bizottsága New York-i ülésén egy határozattervezetben elítélte Nagy-Britanniát és Magyarországot, mert lépéseket tettek a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel való kapcsolatok liberalizálására. A bizottság határozattervezetét az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) elé terjesztette. A dokumentumban a javaslatot tevő afrikai államok csoportja megállapította, hogy Nagy-Britannia egyoldalúan eltörölte az Európai Közösség Bizottságának a Dél-afrikai Köztársaságban történő üj tőkebefektetésekre vonatkozó tilalmát, Magyarország pedig készségét fejezte ki, hogy szélesíti kereskedelmi, gazdiasógi ós politikai kapcsolatait Pretoriával. A határozattervezet mindkét államot felszólítja, hogy vonják vissza döntéseiket. LEMONDOTT A TV ELNÖKSÉGE. A kormány Szalacsi Tóth Albertet, a tv jelenlegi megbízott gazdasági igazgatóját kérte fel, hogy a Magyar Televízió üj vezetésének kinevezéséig a televízió ügyvezetését lássa el. A Magyar Televízió elnöksége — április 6-ai keltezéssel — levelet intézett Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez, amelyben ez év január 4-ei hatállyal kapott megbízatásáról április 8-ával lemondott. KŐTELEZŐ DOLLARBEVALTAS. A kélet-európai országokból néhány hónapja egyre több turista látogat Jugoszláviába. A rendkívül megnövekedett forgalom miatt Horgosnál és Kelebiánál órák hosszat kell vánakozni a határátkelőhelyen, mert megszigorították a vámintézkedéseket, igen aprólékosan ellenőrzik az érkezőket, a a viszonteiadásra szánt árut nem engedik be az országba. Zorán Miskovics, a szövetségi kormány főtitkára most kijelentette, hogy a helyzetet ügy lehetne a leghatásosabban rendezni, ha a Jugoszláviába érkező külföldi turistákat bizonyos összegű deviza beváltására köteleznék. A belgrádi Borba értesülése szerint „a legvalószínűbb az, hogy a nem konvertibilis valutájú országokból érkező turistáknak hamarosan személyenként 2Ö0 USA-dollárt kell a határon átváltaniuk dinárra". MEGHIÚSÍTOTT* ÉPÜLETFOGLALAS. A szovjet belügyi csapatok alakulatai megpróbálták elfoglalni vasárnap Vilniusban a litván lapkiadó vállalat központi nyomdáját. de a nyomda dolgozói és a litván függetlenség hamarjában odasereglett hívei megakadályozták őket ebben. Amikor a belügyi csapatok (karhatalmi szolgálatot teljesítő, részben kalonai, részben rendőri egyenruhát viselő fegyveres testület) néhány alegysége megpróbált reggel beliatolni a nyomdaépületbe, a nyomdászok eltorlaszolták a bejáratokat. Az épületfoglalási kísérlet hírére mintegy tízezer ember sereglett a nyomda elé, és az épületet körbefogva, puszta jelenlétével arra késztette a fegyveres testület tagjait, hogy letegyenek szándékukról. DAN KOMPHAJÓ KATASZTRÓFÁJA. Immár bizonyosra vehető, hogy több mint 140 ember halálát okozta az északi-tengeri dán komphajón szombaton hajnalban keletkezett tűz. Az eddigi adatok szerint feltehetően 471 személy tartózkodott a komphajón, és közülük 313-at sikerült megmenteni. Százmilliós alap Kuvait kész 100 millió dolláros alapot létesíteni magyarországi beruházások támogatására. Erről szombati számában az AlKabasz című kuvaiti napilap ír. A lapnak Békési László magyar pénzügyminiszter adott nyilatkozatot. Szavai szerint Kuvait és Magyarország több vegyes vállalatot fog létrehozni. Tiltakozás Százhuszonhét kiemelkedő romániai magyar értelmiségi a hét végén tiltakozást juttatott el az Ideiglenes Nemzeti EgységtanáCshoz és a bukaresti kormányhoz. Ebben elítélik a jelenlegi román vezetést, amely „fedezi és támogatja" a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét. „Tájékoztatjuk a központi államigazgatás képviselőit, hogy a magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok és a rendfenntartó erők, hanem a Vatra Romaneasca szövetség kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. A Vatra az általa szervezett provokációkkal ürügyet szolgáltat arra, hogy a román lakosságot a magyar kisebbség ellen fordítsa, és brutális cselekményekkel megfélemlítse. Felelősségünk teljés tudatában kijelentjük, hogy nemcsak jogaink tényleges gyakorlása lehetetlen, hanem a puszta életünk is veszélyben van, amint azt Sütő András író és Peter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." — áll a dokumentumban. Tavaszodik Kárpátalján Gorbacsov nézeteihez képest, melyek szerint gondolkodásra és vállalkozásra szólította fel az Unió polgárait — az általam bejárt területeken (Ungvár, Beregszász, Vári, Borzsova) egyelőre csak az első elvárás hatása kezd érződni. Az Ukrán Köztársaság kebelén belül, a Kárpátalján jelenleg közel kétmillió lakos él, közülük kb. 200 000 magyar. A falvak egvrésze, mint például Vári is szinte teljesen magyar, a városokban jóval kisebb az arány, Ungváron alig 15— 20*/«. Tapasztalataim szerint a falvak népe módos. Számos új házat láttam, kedvezőbb az ellátás, könnyebb a mindennapi élet is. A nemzeti tudat megőrzésében — a nyelv mellett — sökat segített a protestáns hit, s a legendás rebellis szellem is. A templomok szépek, gondozottak. Egy református keresztelőn a családtagok. rokonok előtt a tiszteletes úr zsinóros kabátban kérte Isten áldását az újabb kis magyarra. A változások részeként e kis magyarokra újabb nehéz feladat vár: az Unió orosz nyelve mellé a köztársaság ukrán nyelvét is el kell sajátítaniuk Az Ungvári Állami Egyetem 1946 óta létezik. Nyolc különböző karán közel négyezer hallgató tanul, köztük a leendő magyar szakos tanárok is. A magyar szakos hallgatók (itt a tanári csak egy szakot jelent) nagy érdeklődéssel figyelték a magyar választásokat, öntudatosan tették szóvá, hogy velük miért foglalkozik kevesebbet a honi közvélemény, mint a romániai, csehszlovákiai magyarokkal. Mj nem vagyunk magyarok? — kérdezték. Erősen elmarasztalták a korábbi magyar politikai vezetést, amiért a nemAmikor néhány nappal ezelőtt eleget tettem, az Ungvári Állami Egyetem meghívásának, a Kárpátalján nyílott az aranyeső. a tulipán; azaz a természet — hóczánk viszonyítva — kb. 8—10 napot késett. Ber,yomásaim szerint a társadalom késési sajnos jóval nagyobb... zetköziség jelszava valójában a nemzetietlenedést erősítette. őszinte öröm volt viszont megismerkednem a Szovjet Hungarológiai Intézet munkatársaival és munkájával. A frissen megnyílt intézet jelenleg az Egyetem részeként működik. Még csupaszak a falak, hiányzik a szőnyeg, a függöny, az olvasóterem berendezése, de a tanári, munkatársi szobákban már nyolc lelkes szakember (köztük történész, nyelvész, irodalmár) tervezi a múlt feltérképezését. Elkészültek az első interjútervek a mai értékek összegyűjtésére is. Várnai Sternberg János professzor és Soós Kálmán intézetvezető-helyettes történészek irányításával elsősorban a magyarországi történeti kutatási eredmények megismerését és Kárpátalja történetének . megírását tervezik. Megírták az első magyar nyelvű történelem tankönyvet is. Ezt most már, szemérmesen ugyan, de a politika is szorgalmazza. A magyar történelem tanítása az elmúlt évtizedekben szinte lehetetlen volt. Itt is megtört a jég. E tanévtől már szerepel a 10, illetve Í1 osztályos magyar iskolákban a magyar nemzettörténet tanítása is. Nehéz az indulás, mert az ismeretek egy része a tanároknak is hiányzik. Nyilván elsősorban ez magyarázta, hogy a Fehér foltok Magyarország XX. szór zadi történetében című előadásaimon még matematika szakos kollegák is résztvettek. A kérdéseik elsősorban a Horthy-korszak hazai megítélését és 1956—57 újraértékelését firtatták. Hallani akartak a Kádár-korszakról s a mostani rendszerváltás politikai összetevőiről is. A Drávai Gizella (néhai helyi irodalompártoló nevét viselő magyar irodalmi klubban módom volt résztvenni egy Sütő András-esten. Közel kétszázan fogadták lelkesen azt az írónak elküldendő levelet, melyet a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége nevében olvasott fel az elnök. Másnap magyar és ukrán egyetemi hallgatók ugyancsak Ungváron nemzeti zászlóik alatt néma ülősztrájkot szerveztek. Az ungvári piacon (a felirat itt már háromnyelvű) bőven árultak zöldséget, friss uborkát, virágokat (már csomagolva), mértek törött pirospaprikát is. De a hűsellátás akadozik, néha gond van a tejtermékkel is. Beregszászon ott áll a főtéren Illyés Gyula szobra, Ungváron idén már szép ünnepség keretében koszorúzták meg Petőfi emléktábláját. Kisebb falvakban is árulnak magyar könyvet, újságot. A kárpátaljai Igaz Szó pedig arról vitázik, bevezetik-e a közép-európai időszámítást e területen is? A csapi határállomáson irtózatos a tülekedés. Az utazók többsége Ternapolból Tel-Avivba tart. de nem kevés a haszon ígéretéért utazó, mindenre vállalkózó kereskedő polgár sem. Tavaszodik Kárpátalján is. Mletieller Magdolna Stabil kormány nélkül nem jön a toké! így a spanyolviasz se kelne el! — mondja az amerikai professzor — Negyvenöt éves voltam akkor. Ezt csak azért mondom, mert néhány szegedi üzletember azon kesergett, hogyan tudnak életformát, munkahelyet váltani, amire a magyar változások most rákényszerítik óket. Hát ilyen egyszerű. A kor nem lehet akadály: én életem második felében ültem ismét iskolapadba, majd ledoktoráltam és a Virginia Egyetemen tudományos fokozatot szereztem, most pedig tanítok. — Ez azért nem tipikus! •— Amerikában megesik. Csak Magyarországon számít szégyennek, ha egy vállalkozó belebukik valamibe. Nálunk a többség ötszörhatszor próbálkozik, mire sikeres vállalkozó lesz — és senki sem tartja bukott embernek érte. Ilyen az üzleti világ. Sót! Sokan csak negyven-ötven évesen kapcsolódnak be vállalkozásokba. Az obsitos katonák például. Kevés a nyugdíj, nehéz a megélhetés, hát vállalkoznak. — Egyáltalán, mit tekint ön vállalkozásnak? — Hűha. Könyvtárnyi irodalmat írtak már össze erről. Nem könnyű meghatározni. Van, aki azt állítja, mindenki vállalkozó, aki kockáztat. A franciák szerint az a vállalkozó, aki egy kevéssé hatékony területről egy magasabb hozamú területre képes átcsoportosítani a gazdasági erőforrásokat. — Es ön szerint? — Egy biztos: a vállalkozás nem tudomány, nem is művészet, hanem nagyon is gyakorlatias dolog. Én Fordot tartom az első igazi vállalkozónak, mert felfedezte a futószalagot, tgy az autógyártás költségeit minimálisra tudta szorítani, s tömegtermékké tette. — Vállalkozónak születni kell! — mondják mifelénk. — Ez nem igaz. — Hát akkor mi szükségeltetik egy jó menedzsernek? — Négy dolog: kitartás, optimizmus, lelkesedés és szilárd akarat. — Melyik a legfontosabb? — Az optimizmus. Hallgassa csak meg a következő történetet! Egy amerikai családban két gyerek él: egy optimista és egy pesszimista. Jön a karácsony. A peszszimista mindent megkap, amit csak kért: villany vasutat, biciklit. De csak fitymálja az ajándékokat, neki semmi se jó. — Es az optimista? Az elmúlt napokban Szegeden járt dr. James C. Dunstan, a Virginia Egyetem gazdaságirányítási professzora, aki jelenleg a Budapesten működő Nemzetközi Menedzserképző Központ vendégelőadója. Bár hivatalosan egyetemi professzor, mégis elsősorban üzletembernek tartja magát, hiszen 22 esztendőt töltött el vállalkozóként különféle amerikai nagyvállalatok élén. Legutóbb az „Esscx International" elnökhelyettese és főigazgatója volt. Az egymilliárd dollárral rendelkező társaság legnagyobb részlegét vezette: 11 üzem, 23 raktár és 3 marketingszervezet tartozott a keze alá. amikor úgy döntött, visszavonul az üzleti világtól és tanítani fog.,. — Egy pónilovat kért, de csak egy nagy doboz lótrágyát kap. — Es...? — Nem szól egy szót sem. Látja az apja, hogy az udvaron vasvillával kezdi hányni a trágyát. Meg is kérdi: „Hát te mit csinálsz?" — Mit válaszol a fiú? —Keresem a pónit. Há Itt ez a sók lótrágya, valahol itt kell lennie a lónak is. — Szegény fiú! — Ne sajnálja. Másnap mégkapta a pónit. Hát valahogy ilyennek képzelek én egy vállalkozót. — Eddig minden stimmel. De mit tehetünk egy olyan tökeszegény gazdaságban, mint a magyar? — Tőke mindenhol van. A pénz egy egészséges gazdaságban mindig megtalálja a befektetési lehetőséget. Legfeljebb a gazdaság beteg. Megvizsgáltuk például azt, a japánok miért sikeresebbek az autóiparban, mint mi, amerikaiak. Kiderült, hogy 480 milliárdos raktárkészlet halmozódott fel az autóiparunkban. Változtattunk rajta, s így hatalmas belső tőke szabadult fel. — Ilyen pofonegyszerű az egész? — Egy sikeres vállalkozáshoz több pénzt kell beszedni, mint kiadni. Ennyi a bűvészmutatvány lényege. — Mit ajánlana nekünk? — Először is egy stabil kormányt. Többek között ennek a hiánya rettenti most el a külföldi befektetőket. Azután itt a bürokrácia: a tőke és a hivatalok kölcsönösen utálják egymást. A bürokrácia ugyanis nem akar változást, a vállalkozás lényege pedig a folytonos fejlődés. — Hol kezdjük el? — Mindenképpen az egyszerűbb vállalkozásoknál. Ügy tudom, önöknél most nagy gond lesz a munkanélküliség. Az USA-ban 15 éve a nagyipar leépítése miatt 50 millió munkanélküli lett, ugyanakkor gyorsan fejlődtek a kisvállalkozások, ahol pillanatok alatt 40 millió munkahely született. — ö« szívesén fektetne be tőkét hozzánk? — Nem. Az ide befektetett tőke hozadékát úgy 14 százalékra becsülöm. Az infláció mennyi is önöknél? — Hát. . . Húsz-harminc százalék körüli. — Látja, ezért ném éri meg nekünk befektetni önöknél. — Mit vár az új magyar kormánytól? — Stabilitást. A vállalkozásokat szisztematikusan és fegyelmezetten kell végigcsinálni, csak így garantálta siker. Ehhez pédig fegyelmezett és biztos gazdaságpolitikára volna szükség önöknél is. A magyar vállalkozók sokszor megfeledkeznek arról, hiába jó egy termék, ha nincs mögötte piackutatás, jó marketingmunka, akkor a spanyolviasz se kel el. És még valamit: ne a holnapnak, a mának vállalkozzanak. Olyan dolgokat termeljenek, ami el is kel. Ném szabad egyszerre túl sok területtel foglalkozniuk, mert szétszóródik a figyelmük. És tanulják meg, a legfontosabb dolog a pénz. — Ezt högy értsük? — Ügy, hogy Magyarországon mindenféle kimutatások, statisztikák készülnek. A sok adminisztrációban elvesznek a vállalkozók, de egyikük sem ismeri, hogyan mozog a befektetett pénze. Erre Amerikában van egy nagyszerű módszer: a cash flow, azaz a pénzáramlás útjának kimutatása. Mert lehet valaki sikeres vállalkozó, és közben mégis elfogy a pénze. Akkor pedig befuccsol . . . Rafal Gábor A rómtanyándl orgona nyílik, illatot hoz tőle a szél, részegítő illatot. Egyetlen orgona lélegzése messzebbre száll, mint száz jezsómené, pedig az erőszakos, szinte tolakodó illat. De az orgona lehelete olyan, mint a napsugárral átszőtt kék levegőég; beborít és mögszédit. Az éjjel vadul kerepelt a sömlyék selyömvizén a zöldbékak nászkórusa. A kitakarózott szőke dombon gyerekek hasalnak, s csokorba szödik a kékfürtú gyöngyikét. Kinyílt az idö... A zölddárdák közt sárga gólyahír szirmai feszülnek a kerek világnak. S ez a szögedi rónákon égszakadó-földinduló ujjongással köszönti a tavasz virágait. Csódáljuk a levelek és virágok kifeslését, a születés és elmúlás váltakozását az évszakok tenyerén. Az emberi élet Virágvasárnap... változása is ősi hiedelem szerint közeli fokonságot mutat a természeti évszakokkal. Az ember februárban születik, márciusban tölti el életének első évtizedét, áprilisban lép virágzó korába és májusban üli lakodalmát. S igy pereg minden tovább, míg januárban öltjük föl mindketten — ember és természet — a halotti leplet. De most április van... sziromkaleidoszkópos április ..., irtózatos energiák feszülnék ilyenkor a rónák szivén! Fióknyúl vágtázik, őzbakok hajtják egymást, $ szélkiáltó újjönűva furulyái a kamillasziget tengerén ... Nyílik a kamilla a szögédi határban. Fortisszimó, fecskék nádi szimfóniája Egyre több a madárfészek, bölcső hanton, bókórban s fák tenyerén ..., benne pöttyös idolok, a jövő bíbicei, godái, rigói... Jólesik mezítláb gázolni a melegedő sömlyék vizében és bámulni a gomolygó fehér felhőket, bennük az ismeretlen messzi integet. Száraz az idei tavasz a szögedi rónán ... kicsik a Virágok, s kevesebb is. mint „röndösen". ... de igy is örülünk színes szirmaiknak — orponánök, gólyahirnek, gyöngyikének s kamillának... Várni és örülni, kitekinteni és elhervadni, így van ez rendjén ..., s persze, ha észrevesszük a színes szirmú integetőket! Ezért tudunk őrülni a változó természet jeleinek, s ezért vannak visszatérő bíbichangú örök Tavaszok ... KamillanyiláS idején, 1990 Virágvasárnapjan Csltmazia György