Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

' 3 1990. április 2., hétfő Tanácstagok „háborúja" ? Tisztelt Tanács! A Tanács megbízatásának ideje rövidesen lejár. Több olyan ügy merült fel és szerepelt a testület előtt, amit tagjai bármennyire szerették volna, de nem tudtak lezárni döntően azért, mert az információk késve jutottak el hozzánk. Ismert a Tisztelt Tanács előtt, hogy dr. Csonka István ügyében a Csongrád megyei végrehajtó bizottság megállapította a fegyelmi felelősséget. A tanácstagok közül többen úgy ítéljük meg, hogy az a tanácsi tisztségviselő, aki a leendő önkormányzati vagyon kiárusítását eredményező jelzéseket fogadtatott el, sorozatosan félrevezette a tanácsot, az így kialakult részvénytársaságokban vállalt szerepéről és tiszteletdíjáról — tisztségével és tanácstagi megbízatásával egyaránt visszaélve — az nem méltó e megbízatás további folytatásaira, mert a cselekménye alkalmas arra, hogy az egész tanácstestületet lejárassa. Ide kapcsolódik dr. Timár László ügyében a tanács tehetetlenségét minősítő általános vélemény kialakulása, amelynél dr. Csonka István igen nagy szerepet játszott. Valamennyiünk előtt ismert, hogy amíg ügyfeleket hónapokig várakoztatott dr. Timár László, addig dr. Csonka István anyósának (Végvári Jenönének) lakásügyét egy nap alatt elintézte. Így nem kell csodálkozni azon, hogy az akkori elnök 3-4 tanácsülésen egymás után napolta el az interpellációk között dr. TiSzombati lapunkban hírt adtunk arról, hogy a városi tanács pénteki ülésén Márton György a tanácskozás végén bizalmatlansági indítványt terjesztett elő Csonka István tanácstag, volt tanácselnök ellen. Akkor hely hiányában — részletesebben nem állt módunkban foglalkozni az üggyel, de ígértük, hétfői lapunkban visszatérünk rá. Időközben a távozásra felszólított Csonka István is mégkereste szerkesztőségünket, így most mindkét fél álláspontját közreadhatjuk: már Lászlóra tett tanácstagi bejelentések kivizsgálását. Ezt összevetve a munkajogi elévülési idővel úgy uinik, hogy hozzásegítette a felelősségre vonás meghiúsulásához. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy e tanácstestület tartozik saját önbecsülésének azzal, hogy az ilyen vezetői és tanácstaghoz nem méltó magatartás fölött még most ítéletet mondjon. Ilyen tények ismeretében indítványozom, hogy a tanács az idő rövidségére való tekintettel soron kívül indítson összeférhetetlenségi eljárást, és állapítsa meg a tanácstagi tisztséggel való összeférhetetlenséget. Kérem tanácstag társaimat, indítványom felelősségteljes átgondolásával döntsenek. Ennél mérlegeljék azt, hogy a volt elnök egyik magas jogi felkészültségű tanácstag társunk indítványára a maximális 6 hónap felmentési időn túli szabadságolással közel 7 hónap fizetéssel nyert felmentést, és a felmentési idő első hónapjának letöltésével a NizzaSzeged Részvénytársaság ügyvezetői igazgatója lett. Szeged, 1990. március 28. Tisztelettel: Márton György, a 60. számú tanácstagi választókerület tanácstagja Ki van a céltábla közepén ? — Nem értem az egészet! Márton György tanácstag társam olyan vádakat olvas a fejemre, amikről már régen kiderült, vétlen vagyok bennük. — Az elnöki székből mégis felállt, ha jól tudom, nem is egészen önként, hiszen fegyelmivel távozott.., — Ügy éreztem, útjába állok a politikai változásoknak. A reformokra szükség volt. Tudomásul vettem, hogy új arcokra is. Ezért mentem el... — Abba a Nizza—Szeged Rt.-be, amelynek születésénél tanácselnökként éppen ön bábáskodott. Nem gondolja, hogy úgy fest az egész, mintha magának csinált volna helyet? — Ez nem nyugdíjas állás. Egy évre kaptam a megbízatást, ha nem sikerül bizonyítanom, felállhatok a székből. — •Mégiscsak furcsa, hogy az ön vezetése alatt álló tanácsnak ez az egyetlen vállalkozása „jött be"... — így alakult. Nem hiszem, hogy emögött okvetlenül turpisságot kellene szimatolni. De most nem is erről van szó! — Hát akkor, miről? — Ügy érzem, nem én állok a céltábla közepén. Csak eszköz vagyok ahhoz, hogy más mutogassa magát. — Miből gondol erre? — Abból, hogy a bizalmatlansági indítványt szabálytalanul terjesztették elő. Ezt ugyanis az ügyrendi bizottságnak kellett volna beterjeszteni. Akkor azonban hiányzott volna a publikum. Egyébként is értelmetlen. Ennek a tanácsnak már nem lesz ideje mindezt megvizsgálni. — Akkor miért a hercehurca? — Szerintem magamutogatásból. Most olyan a politikai helyzet, hogy az érvényesül, akinek nagyobb a hangja. Különben is, elnök koromban többször rászóltam Márton Györgyre. Akkor — helyzete miatt — nem mert visszaszólni, gondolom, most így szeretne elégtételt venni... R. G. Keresztény szabadegyetem Kz egyháznak ugyanazok a belső gondjai, mint a társadalomnak Imponálóan magasba ívelő, gótikus ablakon bámulok, ki a dóm fényben fürdő tornyaira, a Dömötör-tornyon röpködő, messziről csókának látszó madarakra. Az előadó éppen arról beszél: szimbolikusnak érzi a társadalmi állapotokat illetően, hogy az a terem, amely régen a szeminárium kápolnája volt, most a civil oktatást szolgálja Néhány órai hallgatózás után magamban azt fogaimazgatom; én pedig azt érzem szimbolikusnak, hogy a volt kápolna oltárának szép freskói hosszú évek rejtettsége után újból láthatóan ékesíthetik az orvosegyetem Apáthy-kollégiumának dísztermét Ott üldögéltem ugyanis — pár tucat fiatallal együtt — szombaton, az első ízben megrendezett keresztény szabadegyetem kétnapos előadássorozatán. „A belső újjáépítésből. a hagyományos, humán értékek újjáteremtéséből az egyházaknak is ki kell venniük a részüket. Am az elmúlt kultúrharc és értékvákuum nem kerülte el az egyházak intézményeit és népét sem. Ezért a haza érdekében önmagának is meg kell újulnia" — olvasom a .katolikus fejtágitó"nak is nevezett esemény beharangozójában. S aztán azt hallom az imént már idézett előadótól: „Bűn és hazugság úgy tenni, mintha már csak az iskolákat kellene visszakapni, és minden rendben. Az egyháznak ugyanaz a belső problémája, mint a társadalomnak: mit kezdjen egy nagyjából. nélkülözhetetlen, de súlyosan kompromittálódott réteggel." Ez a mottónak is felfogható mondat jár a fejemben, amikor később a szabadegyetem ötletének , feltalálóját", Farkas Beáta közgazdászt faggatom. ami a modern kor embere számára nem vonzó. Ha a kereszténydemokrata^—MDFes vonal jut többségi pozícióba, annak az lehet a következménye, hogy az egyház kiélheti magát a közszereplésekben, és nem lesz kitéve egy erőteljes szellemi kihívásnak. Ennek az is veszélye, hogy ez. a fiatalkorú tömeg, amelynek fogalma sincs a hitről, vallásról, mert az elmúlt évtizedekben nem hallhatott róla, most e magától megújulni képtelen, ugyanakkor váltásra nem kényszeritett egyház révén tapasztalja meg a kereszténységet. Életrevalóbb egyházmodellt Szellemi kihívás nélkül? — Honnan származik a konferencia ötlete? — Többször jártam külföldön, különböző konferenciákon, amelyekről hazajőve zavart, hogy nem tudtam közreadni, amit láttam, tapasztaltam. S ezért találtam ki a gondolatátadásnak ezt a formáját, mert a személyes élmény, találkozás többet jelent mindenkinek, mintha újságcikkek tömegét olvasná. — A résztvevők többsége — szabadegyetemhez illően — diákkorú. Szándékoltan ezt a réteget, korosztályt célozták? — Igen, több okból. Mert igaz, hogy a katolikus ifjúság is kis csoport az egyetemisták létszámához képest, de mégis a legnagyobb létszámú közösség ebben a szétesett, leépült társadalomban. Tevékenységük azonban befelé forduló, kisebb közösségek alkalmi találkozóiban kimerül Hiányzik az értékközvetítő szerep, ezért azt várom, hogy ók erjesztői lesznek környezetük gondolkodásának, s missziós szerepet vállalnak. — Ehhez, persze, melyebb ismeretek szükségesek. — Az egyházról még a hívő fiatalok többségének is idealizált képe van, a gondok mélyéről nincs tudomásuk. Ezenkívül a kérdéseikből is látszik, mennyi belső gát. görcs van bennük. s ezek feloldása is szükséges ahhoz, hogy felszabadultan tudjanak, s merjenek gondolkodni, beszelni az egyházról — „Egyház a társadalmi kihívások között" címmel tart előadást. Mi a legfontosabb oondolata? — Attól félek, hogy a külső körilmények kedvezni fognak annak, hogy az egyház megússzon egy radikális belső megújulást, s ennek következményeképp ismét előkerül az a konzervatív. tekintélyelvű katolicizmus, A bevezetőben említett előadó, Máté-Tóth András civil teológus. — Miben látja e szabadegyetem jelentőségét? — kérdeztem, tőle. — Nekem, mint bulányistának, az a legnagyobb dolog, hogy előadhatok egy olyan rendezvényen, ami a hivatalos egyház közreműködésével zajlik. Ez a tény önmagában kétoldalú lojalitásról tanúskodik, ami talán példamutató is lehet egy ilyen megosztott világban. Általánosságban pedig az a konferencia jelentősége, hogy hozzá kell látni kiköszörülni azt a hatalmas csorbát, ami a hit áthagyományozásának folyamatát érte. Ezzel párhuzamosan, egy életrevalóbb egyházmodellt kell felépíteni, kialakítani. Szó sincs arról, hogy olyan bölcsek lennénk, hogy rendelkeznénk kész megoldással, és mi magunk akarnánk elvégezni ezt a megújító munkát. Csupán, abban vagyunk biztosak, hogy tudásunkl maximumát adjuk annak érdekében, hogy sokakkal közöiísn jussunk eredményre. Kondé Lajos káplán hivatalos titulusa: egyházmegyei ifjúsági koordinátor. E tisztében a szabadegyetem fő szervezője. A fiatalok felelőssége — Hogy mi a rendezvény jelentősége? — kérdez viszsza. — Talán az. hogy megmozdulni látszik valami, s az egyház állóvize élővízzé változhat Bízom benne, ezek a fiatalok képesek lesznek a saját sorsukon, s egyben az egyházén is felelősen gondolkodni. — Mit lát az elhangzottak közül a mai magyar egyház legnagyobb gondjának? — A passzivitást kellene legyőzni, képzettebb egyházi embereket nevelni, s megtalálni azt, hogyan tud a mai társadalomhoz szólni az egyház, megélve missziós küldetését — Ebben talán az is segíthetett volna, ha egyházi emberek is részt vesznek e találkozó*. — Kevés fiatal pap van, s ők is nagyon elfoglaltak ... — Ez nem látszik túl komoly érvnek, főként ha belegondolunk, szomszédban a szeminárium, viszónt leendő pap sincs a közönség soraiban. Lehet, hogy va'jakik szemében ez egy „eretnek" rendezvény? — Ami itt zajlik azt a püspökség teljesen elfogadja, bizonyítja ezt hogy a püspök úr maga is részt vesz az előadásokon, ha ideje engedi. Ugyanakkor megismételhetem, ami az előadók egyik fő mondanivalója: szemléletváltásra szükség van. S akkor talán képes lesz az igazi társadalmi, lelki igénynek megfelelően megújulni az egyház Ügy legyen Balogh TuUi Vállalkozók fóruma Nem elég a disznót dagadtra... — Ha a disznót meg akarjuk enni, előtte fel kell hizlalni. A magyar kormány egészen más módszert választott: dagadtra veri! — panaszkodott az egyik szegedi vállalkozó szombaton este a Forrás Szállóban rendezett vállalkozói fórumon. Arról aligha volt kétsége a jelenlevőknek, hogy az elmúlt években legfeljebb szavakban volt igazán vállalkozásbarát a magyar kormány. A tettek ugyanisi sokkal inkább a kincstári fiskális terror alapján születtek. A vállalkozók pedig igyekeztek úgy segíteni magukon, ahogy tudtak: adóügyeskedéssel, a kiskapuk megkeresésével. Egységes fellépésről azonban szó sem lehetett. Ez derült ki abból a panasznappá szélesedett fórumból is, ahol se a vállalkozók pártja, se a vállalkozókat finanszírozó bankok nem vettek részt, A szervező Sport and Manager Kft. ugyan meghívtaja bankvilág képviselőit is, de választ sem kapott. Így maradt a panaszkodásé az est. Pontosabban Sütő Dezső, azi APEH elnöke állt a céltábla közepén, aki védve a a mundér becsületét, derekasan állta a pofonokat. Pintér József nagyvállalkozó találta leginkább fején a szöget, nem véletlen, hogy hosszú éveken át sajátos szélmalomharcot vívott a hivatalok, hatóságok ellen. Közös fellépést sürgetett a vállalkozók nevében. Rá kell bírni a leendő kormányt, hogy ne csak szavakban, de tettekben is pártfogolja a vállalkozásokat. Egyébként sem lesz más választása, hiszen kiderült, a hazai nagyvállalatok többsége életképtelen. Sütő Dezsőt azonban nem lehetett egykönnyen meggyőzni. Hiába hivatkoztak többen is arra, hogy az amerikai gazdaság is csak akkor lendült fel, amikor az adókulcsokat radikálisan csökkentették. Szerinte először, a japán példa nyomán, magas adókulcsok, alacsony bérek és növekvő nemzeti össztermék kellene. Utána lehet csak kedvezményeket adni. Elmélete nem nagyon találkozott a vállalkozók rokonszenvével. Egyikük kerek perec ki is mondta: — Ali Babából sok van, rablóból csak az adóhivatal! Sajnos, mindezt csak amolyan „bekiabálás" szinten. Meglepő, hogy bár azonos érdekek motiválhatnák a vállalkozókat, nem képesek érdekeiket közös fellépésssel, együttesen érvényesíteni. Inkább a kiskapukat keresik, a kibúvókban bíznak. Ahelyett, hogy végre valódi harcot vívnának egy európaibb. egészségesebb gazdasági szabályozásért. A magát vállalkozásbarátnak kikiáltó kormány és az ezt nem érzékelő vállalkozók harca egyelőre változó sikerrel zajlik ... (rafai) Merre jártak Springerék? Szombati számunkban azt írtuk, a Békés megyei Népújság szerkesztőségének tagjai nem fogadták el a Springer—Budapest Kft. képviselőinek ajánlatát, miszerint a Springer átvenné az egész szerkesztőséget. Azóta megtudtuk, hogy az NSZK—magyar vegyesvállalat több más megyei lap szerkesztőségében ismertette e lapok megvásárlására vonatkozó üzleti elképzeléseit. Az SZDSZ tiltakozott a Springernél és az MSZP-nél. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista párt még mindig nem tett eleget a népszavazással megerősített kötelezettségének, hogy el kell számolnia vagyonával. Az új Parlament egyik első intézkedése az lesz, hogy a nép e döntésének érvényt szerez. Az elszámoltatás előtt az SZDSZ vagyonátmentésnek tekinti a megyei napilapokról folytatott valamennyi tárgyalást. Felhívja a Springer-konszern figyelmét is: a megyei lapok tekintetében létrehozott szerződéseit az MSZP elszámoltatása során felülvizsgálják. Mivel a polgári jog szabályai szerint tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet érvényesen szerezni, a Springer az elszámoltatást megelőzően megkötött szerződéseivel azt kockáztatja, hogy a megyei napilapok felett nem tud érvényes tulajdonjogot szerezni. A Vasárnapi Hírek megszólaltatta Fabriczky Andrást, az MSZP kincstárnokát, aki ködösítésnek, választási fogásnak minősítette az SZDSZ tiltakozásában foglaltakat. Az SZDSZ-nél az elszámolás alatt felszámolást értenek, márpedig erre a népszavazás eredménye senkit nem jogosít fel. Nem véletlen, hogy bírósági úton senki sem támadta meg az MSZP tulajdonjogát. Az MSZP nem tárgyalt a Springer-konszernnel — hangsúlyozta Fabriczky; a kiadókat viszont fölhatalmazta, hogy külföldi működő töke bevonásáról, gazdasági társaságok alakításáról tárgyaljanak. Lapeladásokról tehát szó sem volt; a kiadók szerződéseket csak az MSZP jóváhagyásával köthetnek — idézte a Vasárnapi Hírek a kincstárnokot. A Hajdú-Bihari Napló és a Springer tárgyalásai után a Magyar Demokrata Fórum debreceni elnöksége is tiltakozott. Az MDF szerint a megyei lapnak és a kiadónak állami kezelésbe kell kerülnie és a helyhatósági választások után a demokratikusan megválasztott helyi önkormányzat hivatot( felügyeletet gyakorolni fölöttük. Olvasóink tájékoztatására közöljük: Springerék nálunk nem jártak. Megjöttek a gólyák A szokásosnál valamivel korábban érkeztek meg az első gólyák a Dél-Alföld természetvédelmi területeire; a megfigyelések szerint a legelsőt Makó határában észlelték, s néhányat láttak már Szeged környékén is. A Dél-Afrikából visszatérő költözőmadarak többsége április elejére várható, előbb a hímek, majd a tojók érkeznek meg. A természetvédelmi szakemberek az idén országszerte újabb fészektartó kosarakat helyeznek el a villanypóznákra