Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

27 1990. április 25., szerda Ma este: Karfantázia, Carmina Burana Oratóriumkórus Kielbol Beethoven Karfantáziája és Orff Carmina Buranája szerepel a műsoron ma, hétfőn este a Nagyszínházban. A Szegedi Szimfonikus Zenekart és a kiéli városi kórust Sallay Imre, Kiel városának fő-zeneigazgatója vezényli. Szombaton, a délelőtti próba szünetében kértem rövid be­szélgetésre. — Mióta él Németország­ban? — Húsz esztendeje, külön­böző nyugat-németországi városok operaházaiban dol­gozom. Kölnben, München­ben, Koblenzben, Osnab­rückben ... 1986 óta a kiéli operaház karnagya vagyok, és a városi kórust is veze­tem. Ez egy 150 tagú, ama­tőr — úgy értem, nem hi­vatásos énekesekből álló — oratóriumkórus, amely évi öt koncertet ad a városban a filharmóniai zenekarunk­kal, és néha vendégszerep­lésre is vállalkozik. Nagyon megörültünk, amikor meg­tudtuk, hogy Szegeden is dolgozik egy nagy múltú oratóriumkórus. A Vaszy énekkarral szeretnénk hosz­szabb távra szóló, kölcsö­nös vendégszereplésekre épü­lő kapcsolatokat teremte­ni. — Kérem, jellemezze Kiel zenei életét! — Operaházunkban és még két, több ezres befo­gadóképességű koncertte­remben folyamatosan, bér­leti sorozatokban lépnek fel neves zenei együttesek és szólisták. Zeneiskolánk van, az állami zeneoktatás in­tézménye a népfőiskola. Konzervatórium és főisko­la csak a közeli Lübeckben található. Ezért a mi 250 ez­res lélekszámú városunk a zenetanárok paradicsoma: a tanulni vágyó sokaknak ma­gánórákat adnak. — Milyenek az itthoni be­nyomásai? — A korábbi években gyakran jártam haza, a ven­dégszereplések csak a leg­utóbbi években ritkultak meg, kiéli elfoglaltságom miatt. A szegedi meghívás­nak azért is örülök, mert így alkalmunk van kinyil­vánítani azt a szimpátiát, amely Nyugat-Németország­ban tapasztalható a ma­gyarok iránt, s amely a rendszerváltozással van ösz­szefüggésben. A németek nagyon hálásak Magyaror­szágnak az Európa-ház épí­téséért tett intézkedésekért. Személy szerint azt remé­lem, mindebből kölcsönös haszna lesz a két népnek — a kultúrában és az élet más területein is. A Carmina Burana ma esi előadásán Szilágyi Er­zsébet énekli a szopránszó­lót, a tenorista kiéli, Stefan Müller, s vendég a barito­nista is: Póka Balázs, az Operaház művésze. A Kar­fantázia zongoraszólóját Sze­lecsényi Norbert interpre­tációjában halljuk. S. E. Sándor György a Royalban Amikor a valóság kimond­hatatlan, akkor az igazság érdekli az embereiket, és amikor az igazság kimond­ható, költőkké kell lennünk. Hogyan lehet a titkok ká­bulatából a józanság kábu­lafcába forduló világban egy igazmondóból költő? 'És le­het-e? És hogyan lehet az új „költészeten" belül meg­őrizni az igazmondást? Milyen lehetőségei marad­tak és nyílhatnak a humor­nak és a humoralistának? Hogyan lehet egyszerre el­kötelezettnek és kívülálló­nak lenni? Hogyan születtek a tele­víziós játékok (hídpénz és burda-trükk) ? És miért ítél­ték el miattuk sokan Sán­dor Györgyöt? Előzetesen csak annyit, hogy az ornitológus nem azént tanulmányozza a ma­darakat, hogy lelője és tró­feaként őrizze őket. És mégis a legtöbb madár félreérti ezt a szándékot. Sebzett ön­becsülése foglyaként .szét­karmolja a tükör tiszta ar­cát. Kérem szépen, ezek a Kér­dések. És a válaszok? Jöjjön el ima este 6 órakor a Royal Kávéházba, ahol ta­lán meglepetés ds éri. Aki válaszol: SÁNDOR GYÖRGY humoralista. Aki kérdez: Ördög Ottó Autómatuzsálemek Érdekes technikai bemuta­tóval kezdődött szombaton a Magyar Autóklub megalapí­tásának 90. évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ség. Reggel a budapesti klubszékháztól több mint öt­ARVERES ARVERES ARVERES Gépjárműárvérést tartunk 1990. április 26-án, 9 órakor a Szeged, Ybl Miklós u. 1. sz. alatt, telefon: (62) 21-956. Árverésre kerülnek: IK 211 AUTÓBUSZ. BARKAS ZÁRT TEHERGÉPKOCSI, VOLGA KOMBI. DIZIL BILLENŐS TEHERGÉPKOCSI, VOZIFA FIX, IFA ADK 070-ES AUTÓDARU, SKODA FIX PÓTOS SZERELVÉNY. SKODA LIAZ VONTATÓK. BARKAS MIKRO ÉS VEGYES HASZ­NÁLATÚ GÉPKOCSIK. DACIA LIMUZIN ÉS DACIA KOMBI. A Tisza Volán Karbantartó és Ipari Üzemegysége az alábbi szabad kapacitását és termékeit ajánlja ügyfeleinek: — minden típusú akkumulátor, valamint targoncaakku­mulátorok javítása, töltése, üzembe helyezése, — műszaki gumicikkek gyártása, — túzoltókészülékek, tűzoltótömlök javítása, ellen­őrzése, — taxiórák, tachográfok, km-órák, parkolóórák javítása, — fődarabok, elektromos kisfódarabok, egyéb alkatré­szekjavítása, felújítása (IK 200, IFA, Skoda, Rába), — tehergépjárművek, autóbuszok középjavítása, diag­nosztikai vizsgálata, felkészítése hatósági műszaki vizsgára, vizsgáztatása, — nagy teljesítményű tehergépjárművek műszaki men­tése, vontatása, — az ADR szabályzatban meghatározott veszélyes anya­gok szállítása 5—15 m1 kapacitású tartálykocsikkal, — dekorációs munkák tervezése, kivitelezése. Szolgáltatásainkat rövid határidővel, garanciával végezzük! Cím: 6724 Szeged, Bakay Nándor u. 48. Telefon: (62) 23-322/330,303. Telex: 82-242. ven, 1920—1960 között gyár­tott autó indult el a Város­liget felé. A régi járművek a Közlekedési Múzeum előtt sorakoztak fel: itt nyitották meg az autóklub kilenc év­tizedét bemutató kiállítást. 6724 SZEGED, BAKAY N.U.48. TEL.= (62) 23-322* TX.82-242 Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI IRODA szolgáltatásaival az Ön rendelkezésére áll Kérjük vegye igénybe szolgáltatásainkat: SZÁLLÍTMÁNYOZÁS, FUVAROZÁS, RAKODÁS, RAKTÁROZÁS. Italáruboltunkból a hét minden napján vásárolhat. Megtalál bennünket: Szeged, Tolbuhin sgt. 96. Telefon: 62/12-350,11-703,11-499. Telex: 82-701. TISZTELT LEENDÓ ÜGYFELEINK! A Karbantartó és Ipari Üzemegység vállalja 1990. május l-jétől magánfuvarozók és közületek részére, minden típusú tehergépjármű hatósági vizsgára való felkészítését, valamint MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁSÁT. Szolgáltatásunkkal ügyfeleink rendelkezésére állunk, munka­napokon: 6—22 óráig. Műszaki diszpécserszolgálat: Telefon: 62/11-750, 23-322/186. Telex: 82-242. CB: USB 40 Hl Volán 9. Balett '90 Merre visznek az utak? Három új táncművet mutat be a Szegedi Balett április 28-án, szombaton, a Tánc Világnapja alkalmá­ból. Az együttes — idei szezonban második — ön­álló estjére készült balet­tek alkotóival beszélget­tünk a próbaszünetben. Matthew Hawkins Angliá­ból érkezett Szegedre, hogy betanítsa saját koreográfiá­ját. Minthogy a szegedi tán­cosoknak egy Közép-Európá­ban kevéssé ismert techni­kát, a Cunningham nevével fémjelzett amerikai avant­garde nyelvét kellett elsajá­títaniok Hawkins balettjé­hez, a közös munka már hosszú hetek óta tart. Rá­adásul, mint megtudtam, ez az első külföldi együttes, melynek táncosaival sziszte­matikusan tréningezik; a do­log természete szerint kizá­rólag ezen a speciális tánc­nyelven „beszélnek", hiszen a beszélt nyelv különbözősé­ge miatt nem is igen adódik más kommunikációs közeg a mesternek és tanítványainak. Először új darabjának cí­méről kérdeztem Hawkins urat: A munka gyümölcsei cím ezen az égtájon sajátos aurát kap, magyaráztam, any­nyira elhasznált, hihetetlen­né vált kifejezés minálunk, hogy okkal érdekel: mi vitte rá, hogy ezt válassza? Ez munkacím, mondta, amit szegedi működésének kezdetén azért ragasztott a tréningekre, mert úgy gon­dolta: az ittenieknek annyira új a technika, hogy a szín­padon végül összeálló darab nem lehet más, mint egy ta­nulási folyamat végeredmé­nye — a munka gyümölcse. — A bemutató előtt egy héttel hol tartanak? Érett, vagy zöld még a gyümölcs? Meglepően könnyen sa­játították el a táncosok a számukra új mozgásanyagot és -technikát. Komolyan be­szélek! Ami másoknak évek­be telik, itt hetek alatt meg­valósult. Jól megértettük egymást ezen a speciális nyelven. Matthew Hawkins szabad­úszó; kitűnő táncpedagógus, koreográfus és táncos. Pályá­ját táncosként kezdte; klasz­szikus balettet tanult, majd fölfigyelt az amerikai avant­garde-ra. „Rájöttem, hogy a hagyományos táncos-karrier helyett muszáj a bizonytala­nabb jövőt választanom; új nyelvet kell kifejlesztenem, felépítenem, hogy kifejezhes­sem magam." Idővel szóló­programokkal lépett fel az Somojrvi Kéről yné felvétenie A mcdium próbáján évenkénti, őszi londoni fesz­tiválokon. Ma tanít, és idő­ről időre megszerveződik kö­rülötte egy-egy előadói gár­da, amely bemutatja új mű­veit. Táncosként is fellép a világ minden táján, különbö­ző mozgásszínházi együtte­sekkel. Az est középső balettjét, Imre Zoltán koreográfiáját, A médiumot majdnem teljes egészében láthattam a pró­bán. A modern európai tánc­központokban működött sze­gedi művészeti vezető (Matt­hew Hawkinst is ő „fedezte föl" Londonban) nemigen készített eddig dramatikus műveket. A médium viszont: ilyen. Ha tehát akarom, egy­féle fordulatot konstatálha­tok Imre Zoltán koreográfusi pályáján; s ha még azt is el­árulom, hogy új darabját át­hatja a politikum, s a jelen­leg megélt magyarországi változások hatását, mint ih­lető erőt is fölfedezni vélem A médiumban — nyilvánva­lóvá válik; a modern európai táncszínház elbűvöltje hosz­szú vándorlások után haza­érkezett; itthoni közege mintha most először határoz­ná meg művét. Érdekes módon — most váltott Krámer György is. Eddigi munkái kevéssé el­vontak, inkább „cselekmé­nyesebbek", politizálóbbak voltak, mint a most bemuta­tandó Exodus. (Csak meg­jegyzem, hogy mint balett­igazgató-koreográfus, Krá­mer most debütál Szegeden; a Támad a szél bemutatása idején még vendégművész volt a színházban.) — Wojciech Kylar zenéje már jóval korábban megra­gadott. Ez a tánc kifejezet­ten zenei ihletésű, nincs konkrét cselekménye, csak amennyiben valamely belső történésnek lehet.. — Hová tartanak ezúttal az Egyiptomból kivonulók? Krámer exodusza ez, vagy egy közösségé? — Közös. Nem a tejjel­mézzel folyó Kánaán földjé­re tartunk. Nem tudni, hova, de ennél fontosabb maga az út. A sötétségből ki kell jön­ni, legalábbis meg kell pró­bálni, és az úton muszáj va­lamerre tartani. Az Exodus színpadképe hangsúlyozottan egyszerű, a táncot húztam alá, méghozzá a csoportos táncot; nagyon kevés a szó­lisztikus részlet. Megvallom, nem véletlenül választottam éppen most ezt a témát: sze­retném hinni, hogy a szege­di balettegyüttes tart vala­hová és az útja vállalható. A balettest színpadát Csík György tervezte. Balettmes­ter: Nagyezsda Kosztyenko. Bemutató: április 28-án, szombaton a Kisszínházban. (Sulyok) r Énekkarok rangsora A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tavaszi hang­versenyét Dr. Lengyel Zsolt főigazgató-helyettes nyitotta meg pénteken a Tisza Szálló koncerttermében. Nem ha­gyományos bemutató volt ez, hanem szakmai zsűri előtt zajló — melynek tagjai: G. Horváth József, Pálinkás Pé­ter, Gyüdi Sándor — minősítő koncert. A magyarországi kórusok ötévenként mérettetnek meg. Ezekre az alkalmak­ra meghatározott szempontok szerint kell műsorukat össze­válogatniuk, és a hangversenyen mindössze két kórus sze­repelhet Elsőként a főiskola vegyes kara lépett színpadra, Kreu­ter Vilmosné vezényletével. Műsoruk színes, változatos volt, alkalmas arra, hogy a kórus minden szempontból megmutathassa képességeit. A klasszikus művek előadá­sánál (Palestrina, Monte­verdi) külön figyelmet ér­demeltek a szép kadenciák és a finoman kimunkált Agnus Dei (Palestrina). Rossini Üjévi köszöntője könnyedségével és lendüle­tességével, operai hangula­tával, Kodály János köszön­tője ritmikusságával hatásos választásnak bizonyult. A kórus a három népdalfeldol­gozás (ismeretlen szerző: Aida pe ko, Lobos: Balaio, Fábrez: Boleros sevillanos) előadásával jó technikai fel­készültséget árult el és vi­haros tetszést aratott. Mészáros Emma és Ke­mény Erzsébet előadásában hangzott el két négykezes: Schubert C-dúr indulója és Brahms Magyar tánca, me­lyek közül az utóbbi pergő, feszes ritmusának köszön­hetően volt a hatásosabb és a sikeresebb. A hangverseny második részében a főiskola I. számú női karát Mihálka György vezényelte. Az évtizedek óta nagy odaadással dolgozó karmester egyénisége pozi­tív értelemben nyomta rá bélyegét kórusának megszó­lalására. Műsor-összeállítá­suk és előadói stílusuk azt tükrözte, hogy Mihálka György a lágy hangzás, a pasztellszínek, a szép, haj­lékony dallamívek megte­remtésének mestere. Az ál­taluk előadctt. művek közül kiemelkedett Pászti Pueri hebraeorum című kórus­produkciója, amely az arez­zói pályázaton I. díjat nyert. Brahms Osszián dalának előadásakor kitűnt, hogy a kórus a leheletfinom pia­nóktól az erőteljes, tömör fortékig mindent tud. Az elmúlás fájdalmas hangula­tát idézte Nagy O.—Ady Pá­rizsban járt az ősz című műve. Mihálka György rendkívüli érzékkel válo­gatta meg az est szólistáit, akik közül Mozsár Erika si­mulékony hangjával emel­kedett ki. A zsűri hosszas tanácsko­zás után igazságos döntést hozott: a női kar megkapta a Kiemelt hangversenykórus minősítést, amely a legma­gasabb fokozat jelenleg, és produkciójukat nemzetközi színvonalúnak minősítették. A vegyes kar Fesztivál fo­kozatot kapott. (A kórusok minősítése azért fontos, mert eszerint rangsorolják őket országosan és ennek alapján kérik fel hazai, il­letve nemzetközi fellépésre.) Gresó Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom