Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-23 / 94. szám
27 1990. április 25., szerda Ma este: Karfantázia, Carmina Burana Oratóriumkórus Kielbol Beethoven Karfantáziája és Orff Carmina Buranája szerepel a műsoron ma, hétfőn este a Nagyszínházban. A Szegedi Szimfonikus Zenekart és a kiéli városi kórust Sallay Imre, Kiel városának fő-zeneigazgatója vezényli. Szombaton, a délelőtti próba szünetében kértem rövid beszélgetésre. — Mióta él Németországban? — Húsz esztendeje, különböző nyugat-németországi városok operaházaiban dolgozom. Kölnben, Münchenben, Koblenzben, Osnabrückben ... 1986 óta a kiéli operaház karnagya vagyok, és a városi kórust is vezetem. Ez egy 150 tagú, amatőr — úgy értem, nem hivatásos énekesekből álló — oratóriumkórus, amely évi öt koncertet ad a városban a filharmóniai zenekarunkkal, és néha vendégszereplésre is vállalkozik. Nagyon megörültünk, amikor megtudtuk, hogy Szegeden is dolgozik egy nagy múltú oratóriumkórus. A Vaszy énekkarral szeretnénk hoszszabb távra szóló, kölcsönös vendégszereplésekre épülő kapcsolatokat teremteni. — Kérem, jellemezze Kiel zenei életét! — Operaházunkban és még két, több ezres befogadóképességű koncertteremben folyamatosan, bérleti sorozatokban lépnek fel neves zenei együttesek és szólisták. Zeneiskolánk van, az állami zeneoktatás intézménye a népfőiskola. Konzervatórium és főiskola csak a közeli Lübeckben található. Ezért a mi 250 ezres lélekszámú városunk a zenetanárok paradicsoma: a tanulni vágyó sokaknak magánórákat adnak. — Milyenek az itthoni benyomásai? — A korábbi években gyakran jártam haza, a vendégszereplések csak a legutóbbi években ritkultak meg, kiéli elfoglaltságom miatt. A szegedi meghívásnak azért is örülök, mert így alkalmunk van kinyilvánítani azt a szimpátiát, amely Nyugat-Németországban tapasztalható a magyarok iránt, s amely a rendszerváltozással van öszszefüggésben. A németek nagyon hálásak Magyarországnak az Európa-ház építéséért tett intézkedésekért. Személy szerint azt remélem, mindebből kölcsönös haszna lesz a két népnek — a kultúrában és az élet más területein is. A Carmina Burana ma esi előadásán Szilágyi Erzsébet énekli a szopránszólót, a tenorista kiéli, Stefan Müller, s vendég a baritonista is: Póka Balázs, az Operaház művésze. A Karfantázia zongoraszólóját Szelecsényi Norbert interpretációjában halljuk. S. E. Sándor György a Royalban Amikor a valóság kimondhatatlan, akkor az igazság érdekli az embereiket, és amikor az igazság kimondható, költőkké kell lennünk. Hogyan lehet a titkok kábulatából a józanság kábulafcába forduló világban egy igazmondóból költő? 'És lehet-e? És hogyan lehet az új „költészeten" belül megőrizni az igazmondást? Milyen lehetőségei maradtak és nyílhatnak a humornak és a humoralistának? Hogyan lehet egyszerre elkötelezettnek és kívülállónak lenni? Hogyan születtek a televíziós játékok (hídpénz és burda-trükk) ? És miért ítélték el miattuk sokan Sándor Györgyöt? Előzetesen csak annyit, hogy az ornitológus nem azént tanulmányozza a madarakat, hogy lelője és trófeaként őrizze őket. És mégis a legtöbb madár félreérti ezt a szándékot. Sebzett önbecsülése foglyaként .szétkarmolja a tükör tiszta arcát. Kérem szépen, ezek a Kérdések. És a válaszok? Jöjjön el ima este 6 órakor a Royal Kávéházba, ahol talán meglepetés ds éri. Aki válaszol: SÁNDOR GYÖRGY humoralista. Aki kérdez: Ördög Ottó Autómatuzsálemek Érdekes technikai bemutatóval kezdődött szombaton a Magyar Autóklub megalapításának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. Reggel a budapesti klubszékháztól több mint ötARVERES ARVERES ARVERES Gépjárműárvérést tartunk 1990. április 26-án, 9 órakor a Szeged, Ybl Miklós u. 1. sz. alatt, telefon: (62) 21-956. Árverésre kerülnek: IK 211 AUTÓBUSZ. BARKAS ZÁRT TEHERGÉPKOCSI, VOLGA KOMBI. DIZIL BILLENŐS TEHERGÉPKOCSI, VOZIFA FIX, IFA ADK 070-ES AUTÓDARU, SKODA FIX PÓTOS SZERELVÉNY. SKODA LIAZ VONTATÓK. BARKAS MIKRO ÉS VEGYES HASZNÁLATÚ GÉPKOCSIK. DACIA LIMUZIN ÉS DACIA KOMBI. A Tisza Volán Karbantartó és Ipari Üzemegysége az alábbi szabad kapacitását és termékeit ajánlja ügyfeleinek: — minden típusú akkumulátor, valamint targoncaakkumulátorok javítása, töltése, üzembe helyezése, — műszaki gumicikkek gyártása, — túzoltókészülékek, tűzoltótömlök javítása, ellenőrzése, — taxiórák, tachográfok, km-órák, parkolóórák javítása, — fődarabok, elektromos kisfódarabok, egyéb alkatrészekjavítása, felújítása (IK 200, IFA, Skoda, Rába), — tehergépjárművek, autóbuszok középjavítása, diagnosztikai vizsgálata, felkészítése hatósági műszaki vizsgára, vizsgáztatása, — nagy teljesítményű tehergépjárművek műszaki mentése, vontatása, — az ADR szabályzatban meghatározott veszélyes anyagok szállítása 5—15 m1 kapacitású tartálykocsikkal, — dekorációs munkák tervezése, kivitelezése. Szolgáltatásainkat rövid határidővel, garanciával végezzük! Cím: 6724 Szeged, Bakay Nándor u. 48. Telefon: (62) 23-322/330,303. Telex: 82-242. ven, 1920—1960 között gyártott autó indult el a Városliget felé. A régi járművek a Közlekedési Múzeum előtt sorakoztak fel: itt nyitották meg az autóklub kilenc évtizedét bemutató kiállítást. 6724 SZEGED, BAKAY N.U.48. TEL.= (62) 23-322* TX.82-242 Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI IRODA szolgáltatásaival az Ön rendelkezésére áll Kérjük vegye igénybe szolgáltatásainkat: SZÁLLÍTMÁNYOZÁS, FUVAROZÁS, RAKODÁS, RAKTÁROZÁS. Italáruboltunkból a hét minden napján vásárolhat. Megtalál bennünket: Szeged, Tolbuhin sgt. 96. Telefon: 62/12-350,11-703,11-499. Telex: 82-701. TISZTELT LEENDÓ ÜGYFELEINK! A Karbantartó és Ipari Üzemegység vállalja 1990. május l-jétől magánfuvarozók és közületek részére, minden típusú tehergépjármű hatósági vizsgára való felkészítését, valamint MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁSÁT. Szolgáltatásunkkal ügyfeleink rendelkezésére állunk, munkanapokon: 6—22 óráig. Műszaki diszpécserszolgálat: Telefon: 62/11-750, 23-322/186. Telex: 82-242. CB: USB 40 Hl Volán 9. Balett '90 Merre visznek az utak? Három új táncművet mutat be a Szegedi Balett április 28-án, szombaton, a Tánc Világnapja alkalmából. Az együttes — idei szezonban második — önálló estjére készült balettek alkotóival beszélgettünk a próbaszünetben. Matthew Hawkins Angliából érkezett Szegedre, hogy betanítsa saját koreográfiáját. Minthogy a szegedi táncosoknak egy Közép-Európában kevéssé ismert technikát, a Cunningham nevével fémjelzett amerikai avantgarde nyelvét kellett elsajátítaniok Hawkins balettjéhez, a közös munka már hosszú hetek óta tart. Ráadásul, mint megtudtam, ez az első külföldi együttes, melynek táncosaival szisztematikusan tréningezik; a dolog természete szerint kizárólag ezen a speciális táncnyelven „beszélnek", hiszen a beszélt nyelv különbözősége miatt nem is igen adódik más kommunikációs közeg a mesternek és tanítványainak. Először új darabjának címéről kérdeztem Hawkins urat: A munka gyümölcsei cím ezen az égtájon sajátos aurát kap, magyaráztam, anynyira elhasznált, hihetetlenné vált kifejezés minálunk, hogy okkal érdekel: mi vitte rá, hogy ezt válassza? Ez munkacím, mondta, amit szegedi működésének kezdetén azért ragasztott a tréningekre, mert úgy gondolta: az ittenieknek annyira új a technika, hogy a színpadon végül összeálló darab nem lehet más, mint egy tanulási folyamat végeredménye — a munka gyümölcse. — A bemutató előtt egy héttel hol tartanak? Érett, vagy zöld még a gyümölcs? Meglepően könnyen sajátították el a táncosok a számukra új mozgásanyagot és -technikát. Komolyan beszélek! Ami másoknak évekbe telik, itt hetek alatt megvalósult. Jól megértettük egymást ezen a speciális nyelven. Matthew Hawkins szabadúszó; kitűnő táncpedagógus, koreográfus és táncos. Pályáját táncosként kezdte; klaszszikus balettet tanult, majd fölfigyelt az amerikai avantgarde-ra. „Rájöttem, hogy a hagyományos táncos-karrier helyett muszáj a bizonytalanabb jövőt választanom; új nyelvet kell kifejlesztenem, felépítenem, hogy kifejezhessem magam." Idővel szólóprogramokkal lépett fel az Somojrvi Kéről yné felvétenie A mcdium próbáján évenkénti, őszi londoni fesztiválokon. Ma tanít, és időről időre megszerveződik körülötte egy-egy előadói gárda, amely bemutatja új műveit. Táncosként is fellép a világ minden táján, különböző mozgásszínházi együttesekkel. Az est középső balettjét, Imre Zoltán koreográfiáját, A médiumot majdnem teljes egészében láthattam a próbán. A modern európai táncközpontokban működött szegedi művészeti vezető (Matthew Hawkinst is ő „fedezte föl" Londonban) nemigen készített eddig dramatikus műveket. A médium viszont: ilyen. Ha tehát akarom, egyféle fordulatot konstatálhatok Imre Zoltán koreográfusi pályáján; s ha még azt is elárulom, hogy új darabját áthatja a politikum, s a jelenleg megélt magyarországi változások hatását, mint ihlető erőt is fölfedezni vélem A médiumban — nyilvánvalóvá válik; a modern európai táncszínház elbűvöltje hoszszú vándorlások után hazaérkezett; itthoni közege mintha most először határozná meg művét. Érdekes módon — most váltott Krámer György is. Eddigi munkái kevéssé elvontak, inkább „cselekményesebbek", politizálóbbak voltak, mint a most bemutatandó Exodus. (Csak megjegyzem, hogy mint balettigazgató-koreográfus, Krámer most debütál Szegeden; a Támad a szél bemutatása idején még vendégművész volt a színházban.) — Wojciech Kylar zenéje már jóval korábban megragadott. Ez a tánc kifejezetten zenei ihletésű, nincs konkrét cselekménye, csak amennyiben valamely belső történésnek lehet.. — Hová tartanak ezúttal az Egyiptomból kivonulók? Krámer exodusza ez, vagy egy közösségé? — Közös. Nem a tejjelmézzel folyó Kánaán földjére tartunk. Nem tudni, hova, de ennél fontosabb maga az út. A sötétségből ki kell jönni, legalábbis meg kell próbálni, és az úton muszáj valamerre tartani. Az Exodus színpadképe hangsúlyozottan egyszerű, a táncot húztam alá, méghozzá a csoportos táncot; nagyon kevés a szólisztikus részlet. Megvallom, nem véletlenül választottam éppen most ezt a témát: szeretném hinni, hogy a szegedi balettegyüttes tart valahová és az útja vállalható. A balettest színpadát Csík György tervezte. Balettmester: Nagyezsda Kosztyenko. Bemutató: április 28-án, szombaton a Kisszínházban. (Sulyok) r Énekkarok rangsora A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tavaszi hangversenyét Dr. Lengyel Zsolt főigazgató-helyettes nyitotta meg pénteken a Tisza Szálló koncerttermében. Nem hagyományos bemutató volt ez, hanem szakmai zsűri előtt zajló — melynek tagjai: G. Horváth József, Pálinkás Péter, Gyüdi Sándor — minősítő koncert. A magyarországi kórusok ötévenként mérettetnek meg. Ezekre az alkalmakra meghatározott szempontok szerint kell műsorukat összeválogatniuk, és a hangversenyen mindössze két kórus szerepelhet Elsőként a főiskola vegyes kara lépett színpadra, Kreuter Vilmosné vezényletével. Műsoruk színes, változatos volt, alkalmas arra, hogy a kórus minden szempontból megmutathassa képességeit. A klasszikus művek előadásánál (Palestrina, Monteverdi) külön figyelmet érdemeltek a szép kadenciák és a finoman kimunkált Agnus Dei (Palestrina). Rossini Üjévi köszöntője könnyedségével és lendületességével, operai hangulatával, Kodály János köszöntője ritmikusságával hatásos választásnak bizonyult. A kórus a három népdalfeldolgozás (ismeretlen szerző: Aida pe ko, Lobos: Balaio, Fábrez: Boleros sevillanos) előadásával jó technikai felkészültséget árult el és viharos tetszést aratott. Mészáros Emma és Kemény Erzsébet előadásában hangzott el két négykezes: Schubert C-dúr indulója és Brahms Magyar tánca, melyek közül az utóbbi pergő, feszes ritmusának köszönhetően volt a hatásosabb és a sikeresebb. A hangverseny második részében a főiskola I. számú női karát Mihálka György vezényelte. Az évtizedek óta nagy odaadással dolgozó karmester egyénisége pozitív értelemben nyomta rá bélyegét kórusának megszólalására. Műsor-összeállításuk és előadói stílusuk azt tükrözte, hogy Mihálka György a lágy hangzás, a pasztellszínek, a szép, hajlékony dallamívek megteremtésének mestere. Az általuk előadctt. művek közül kiemelkedett Pászti Pueri hebraeorum című kórusprodukciója, amely az arezzói pályázaton I. díjat nyert. Brahms Osszián dalának előadásakor kitűnt, hogy a kórus a leheletfinom pianóktól az erőteljes, tömör fortékig mindent tud. Az elmúlás fájdalmas hangulatát idézte Nagy O.—Ady Párizsban járt az ősz című műve. Mihálka György rendkívüli érzékkel válogatta meg az est szólistáit, akik közül Mozsár Erika simulékony hangjával emelkedett ki. A zsűri hosszas tanácskozás után igazságos döntést hozott: a női kar megkapta a Kiemelt hangversenykórus minősítést, amely a legmagasabb fokozat jelenleg, és produkciójukat nemzetközi színvonalúnak minősítették. A vegyes kar Fesztivál fokozatot kapott. (A kórusok minősítése azért fontos, mert eszerint rangsorolják őket országosan és ennek alapján kérik fel hazai, illetve nemzetközi fellépésre.) Gresó Erzsébet