Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

fjl ílto 91 DEIMAGVARORSZAG 80. évfolyam, 94. szám 1990. április 23., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Csökken a katonák befolyása Kevesebb élelem Litvániának — London és Európa — Hány márka egy márka? — Határzűrök dollárban Érzékelve a közhangulatot, úgy tűnik, az utóbbi na­pokban a legnagyobb vihart a jugoszláv intézkedés okoz­ta, amely hazánk polgárait 200 dollár beváltására kötelezi, ha a szomszédba kivannak látogatni. Sokan sürgetnek drasztikus ellenlépéseket hazánk részéről, pedig a megol­dás nyilván csak a tisztes és egészséges kompromisszum lehet, nem az ellentétek eszkalálása. Ez viszont a jugosz­láv félen múlik. (A határon szerzett információinkat la­punk 3. oldalán olvashatják.) Ügy tűnik, a Szovjetunióban tovább éleződik a litván helyzet. Egyes jelentések szerint az olajat követően immár az élelmiszerszállítmányok is fogyatkozóban vannak. Eb­ben az összefüggésben is érdekes lehet a CIA jelentése, amely a gazdasági helyzet további romlását jósolja a Szovjetunióban, ennek ellenére viszont a polgári vezetés megerősödését tippeli a katonák befolyásával szemben. Hogy a kedélyek az Európa-házban is hullámzóak, arra London ny ilatkozata utal, no meg az NSZK—NDK között éleződni látszó vita a majdani márka-árfolyamról. A hétvége hazai eseményei közül talán azt érdemes kiemelni, hogy számos párt tartott fontos tanácskozást. Kazinczy-érmeselc Szávay István A díjátadás egy pillanata Gaia '90 A Föld napja A régi görögök szemében önálló istenként élt a Föld­anya (Gaia), maga is isteni lények szülője. Az ősi hit és a modern tudomány két és fél ezer év után lassan újra eggyé lesz a feltevés­ben, mely szerint a bioszfé­ra több mint a természeti környezetben létező dolgok összessége. £16. önszabályo­zó rendszer. Április 22-én, vasárnap, a Föld napja volt. „Az ólom méreg! Nem kell savas eső! Tiszta levegőt!" Megafonjaikból e jelszava­kat küldték az esőterhes fel­hőktől szürke vasárnap reg­gelbe a zöldek és a környe­zetvédők, amikor a füstös Bartók térről a hozzájuk csatlakozókkal a Dugonics térre vonultak. Így kezdődött Szegeden a Föld napja, amelyet éppen húsz éve rendeztek meg elő­ször az Egyesült Államok­ban. Szembeszállni a ter­mészetromboló erőkkel, meg­állitani az ipari szennye­zést, az őserdők irtását, ko­molyan venni az üvegházha­tást, elhárítani a fenyegető ökológiai katasztrófát — vagy (kevésbé kozmikus megfogalmazásban) több vil­lamos üzemű járművet, ka­talizátort a füstokádó gép­kocsikra. A célok két év­tizede változatlanok. Az időjárás felelt az em­beri jó szándékra: elsöpör­te a felhőket, kék ég és nap­sütés ragyogott a város fö­lött. Futás. Aki újságpapírt, ré­gi gyógyszereket, vagy ki­merült elemeket hozott, rajtszámot kapott a három kilométeres utcai futóver­senyre. Indulók: négyévestől (másfél éve fut) ötvenhárom évesig (aktív, veterán ma­ratonista). Könyvek, jelvények, ké­peslapok. Az „Életmód ka­lendáriumából' megtudhat­tuk, hogyan végezzünk „vér­tisztító teakúrát, és ha ked­vünk támadna „idegerősítő kekszet" rágcsálni, arra is van recept. Volt még aszfaltrajzver­seny, country-zenére ringa­tózó szemüveges néni, eső utáni jó levegő és ebéd előt­ti sütkérezés a száraz és csöndes zenélő szökőkút kö­rül. A Föld napján gondoltunk a természetre. De mi marad ebből a jövő hétre...? (Képriportunk a 8.. olda­lon.) (nyilas) Ünnepélyes eredményhir­detéssel zárult szombaton Szegeden a pedagógusjelöl­tek Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verse­nyének kétnapos országos döntője. A Kazinczy-emlék­érmet tíz versenyző vette át a zsűri elnökétől, Petőfi S. János nyelvésztől, az olasz­országi maceratai egyetem professzorától. Az idei verseny legszeb­ben beszélő pedagógusje­löltjei: Ásványi Ilona, a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskola negyedéves magyar—könyv­tár szakos; Eke Ildikó. a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola má­sodéves; Kántor Zsuzsanna, a Budapesti Tanítóképző Főiskola első "eves; Kiss Mó­nika. a szegedi József Atti­la Tudományegyetem ne­gyedéves magyar—történe­lem szakos; Kruppa Leven­te, a nyíregyházi Görögka­tolikus Hittudományi Főis­kola negyedéves teológia szakos; Máté Krisztina, a pécsi Janus Pannonius Ta­nárképző Főiskola első éves magyar—művészettudo­mány szakos; Poksteller Lí­via, a pozsonyi Comeniús Egyetem első éves magyar— történelem szakos; Szosz­'nyák Ildikó, a Szarvasi Óvó­nőképző Intézet; Tóth G. Zoltán, a budapesti ELTE Tanárképző Karának má­sodéves magyar—népműve­lés szakos és Varga Emese, a sárospataki Comeniu« Ta­nítóképző Főiskola első éves hallgatója. Párthétvége MDF: Parlamenti frakció alakult IL János Pál Havelnél A katolikus egyház feje­ként, keresztényként, szláv­ként, a testvéri lengyel nem­zet nagy fiaként, tanítóként és harcostársként, íróként, kiművelt férfiként, a kultú­ra embereként üdvözölte Václáv Havel csehszlovák köztársasági elnök. II. János Pál pápát a prágai vár új Rudolf galériájában, ahol a katolikus egyházfő a cseh­szlovák művészeti és szelle­mi élet vezető képviselőivel találkozott. A pápa terjedelmes beszé­dében egyebek között azt hangoztatta, hogy Csehszlo­vákia bizonyos értelemben ismét visszatér Európába, ahól megvan a helye és kül­detése. Mint mondotta, Csehszlovákia évszázadok óta szellemi útkereszteződés volt, hidat alkotott kelet és nyugat között. Az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő egységes Európa ma már nemcsak álom, nem utópisz­tikus emlékezés a középkor­ra, hanem szemünk előtt vá­lik ismét valósággá. Európa utat keres az új egyseghez. ez azonban nem lehet csu­pán gazdasági vagy politikai, hanem olyan folyamatnak kell lennie, amelynek mély kulturális, szellemi és er­kölcsi dimenziói vannak. A Magyar Demokrata Fó­rum megválasztott parla­menti képviselőinek kétna­pos alakuló fnakcióülé&e kez­dődött meg szombaton az Országházban. Szabad György történészprofesszor, az MDF1 elnökségének tagja bevezetőjében áttekintést adott a magyar Országgyű­lések máig tartó folyamatá­ról. A továbbiakban Antall József, a párt elnöke mon­dott beszédet, majd a kép­viselők tájékoztatót hallgat­tak meg az Országgyűlés szerepéről és a háziszabá­lyokról. A délutáni órákban az előző ciklusban is kép­viselőként tevékenykedő MDF-tagok ismertették meg „újonc" társaikat a képvise­lői feladatok gyakorlati és technikai kérdéseivel. Így szó voit egyebek között az interpelláció, a felszólalás lényegéről, s az országgyű­lési vitakultúráról. A fnakcióülés vasárnap folytatódott. Ekkor válasz­tották meg a parlamenti frakció nyolctagú elnöksé­gét, valamint a tisztségvise­lőket, s körvonalazták a szakmai bizottságok felada­tát, összetételét. SZDSZ: A rendszer ellenzékéből a kormány ellenzéke Élelmiszerblokád ? A szovjet vezetés szélesíti a Litvániával szembeni gaz­dasági blokádot: a kőolaj és a földgáz után a köztársa­ságnak szánt élelmiszereket is más helyre küldik — je­lentette ki pénteken vilniusi sajtóértekezletén Rnmualdas Ozolas litván miniszterel­nök-helyettes. Ozolas példaként azt em­lítette, hogy nem futott be Klaipeda iHván kikötőbe két nyerscukrot szállító kubai hajó. s egy Lettországból Litvániának címzett halszál­litmányt is máshová küldtek. Kis Jánost választották a Szabad Demokraták Szövet­segenelc elnökévé az SZDSZ küldöttértekezletének má­sodik napján. A tanácskozás második munkanapján emellett a szekcióüléseken megfogal­mazott álláspontokról, ja­vaslatokról tájékozódtak a küldöttek, illetve több pon­ton — elsősorban az elnöki funkció bevezetéséhez iga­zítva — módosították a szö­vetség alapszabályát. A kétnapos tanácskozás végén Kis János, az SZDSZ pártelnöke hangsúlyozta: a Szabad Demokraták Szövet­sége túljutott történetének hőskorán; a szövetség a rendszer ellenzékéből a kor­mány ellenzékévé vált. Az SZDSZ az új rendszernek nem ellenzéke, hanem híve, hiszen maga is küzdött a rendszerváltásért. A szabad demokraták a kormányt, amelynek ellenzéke lesznek, törvényesnek fogja tekinte­ni, mivel a létrejövő koalí­ció a választópolgárok sza­vazatainak többségét szerez­te meg. Ugyanakkor az SZDSZ is törvényes, legitim ellenzék, hiszen a szavazó­polgárok igen jelentős, csak­nem 25 százalékos kisebbsé­gének bizalmát élvezi (Folytatás a ». oldalon.) Az enyém vagy a tiéd ? Pártok a földkérdésről A Magyar Néppárt és az Agrárszövetség által meghir­detett péntek délutáni agrárvitához a Független Kisgazda­párt és az MSZP csatlakozott. Míg a választási harcban mindenki a saját programját hangoztatta, és igyekezett a hangsúlyt az eltérésekre tenni, most inkább a közös voná­sok jelentették a kiindulópontot. Úgy tűnik, győzött a jó­zan ész — legalábbis megyei szinten —, s igyekeztek e té­mában pártok fölötti álláspontot kicsiszolni. Szó sincs ró­la, hogy a különbségek eltűntek, de legalább az őszinte hangvétel bizakodásra adhat okot. Fehér Károly Néppárt): — Az emberi méltóságot tisztelve kell a tulajdont rendezni. Ennek alapja nem lehet egy kiragadott év­szám. Az 1945-ben született földreform koalíciós, össz­népi elhatározás volt, ezért legitimitása kétségbevonha­tatlan. Már 1948-ban voltak erőszakosnak mondható szer­vezések. Ma is akadnak za­varó momentumok. Földet mérnek egyes téeszekben, abból, aminek még nem tisztázott a jogállása. Vala­mit azonban sürgősen tenni kell. Az első ütemben, 5-6 hektár mértékéig, a föld­használat szinte gondolkodás nélkül rendezhető. Az 50-1U0 hektárok kimérésénél már célszerű megkövetelni, hogy értsen is a földhöz az, aki megkapta. Kalandorokra semmi szükség. Akinek nincs tulajdona, az bérlet útján juthasson földhöz. A tulaj­dont mindenki visszakaphat­ja, az államosítottat kivé­ve. A használók, a téeszt, és állami gazdaságokat is be­leértve, fizessenek bérleti dí­jat. Nem feltétlen szüksé­ges a parasztnak takar­mányt termelni, elég, ha megkapja a haszonbérletért a holdankénti 3-4 mázsa ter­ményt, abból már állatot hizlalhat. — Feltétlenül ideiglenes nemzeti földrendező bizott­ságokat kell létrehozni, a helyhatósági választásokig csak ez jelenthet az ügyek intézésénél fogódzót és kontrollt. Az egyéb rende­zetlen problémák, így a há­zaké és üzleteké, még bo­nyolultabbak, ezért később­re csúszhatnak. Talán már megoldható lenne, hogy a lakó a használatért az ere­deti tulajdonosnak fizes­sen. 4 Hatvani Zoltán (Független Kisgazdapárt): — Mindenképp szükség van a kompromisszumra. De azért tisztázzuk: mi nem teszünk különbséget álla­mosított és téeszföld kö­zött. Az 1947-es állapot kri­tika nélküli visszaállítása is hiba lenne, ugyanis akkor a zsidótörvényt, a hadifogsá­got, internálást figyelmen kívül hagynánk. Mi csak azt mondjuk: ami erőszakkal jött létre, nem ismerjük el. A téeszt is ezért kell meg­piszkálni. A tulajdon visz­szaállítósát 100 hektárig képzeljük, ezen felüli igény kielégítésére a bérleti for­ma jöhetne szóba. Alapel­vünk mozgatója: nem bün­tethetjük azokat, akik a pénzüket nem a kocsmában hagyták, hanem földet vet­tek rajta. Az sem kiáltható (Magyar ki bűnösnek, aki a körülmé­nyek kényszerétől hajtva el­ment a városba dolgozni. A továbbiakban senki sem tilt­hatja, hogy suba a subához, guba a gubához alapon ösz­szeálljon — mondjuk két százhektáros gazdaság. — A vád ellen, hogy visz­szahozzuk a cselédrendszert, tiltakozom. Épp ellenkező­leg, fel fog értékelődni a munkaerő. Nagyon fontos, hogy a fecsérlést az állami dotáció megszüntetésével egyszer, s mindenkorra ki­iktassuk. Nem baj az, ha egy kiló kenyér 200 forintba kerül, a keresetet kell hoz­zá idomítani. Pintér István képviselő (ugyanezekben a színekben) még hozzáfűzte: — A tulajdon elleni sé­relmet orvosolni kell. Nem­csak a föld tartozik ide, a cséplőgép, a daráló, a kocs­ma ugyanígy. A megvaló­sításhoz kevés a szakembe­rünk. Hibának tartom, hogy a volt MSZMP-tagokat nem fogadtuk sorainkba. Az em­bert és cselekedeteit kel­lett volna inkább mérlegel­ni. Molnár Albert (Agrárszö­vetség) : — A földmegváltás tör­vény szerint történt, de gusztustalan módon. Az ala­csony összeg következmé­nye a mesterségesen ala­csonyan taitott élelmiszer­áraknak. Ezt a különböze­tet a társadalom élte fel. Aki nem a falun él, azt is rehabilitálni, kell, örökvált­ság formájában. Aki jól meg tudja művelni a földet, visz­szakaphatja. A maradékból az kapjon, akinek sohasem volt, de a mezőgazdaságban dolgozik. Ezért azonban fi­zesse az örökváltság egy ré­szét. A valódi szövetkezet csak magántulajdonon ala­pulhat. A miénk és enyém közötti különbséget minden­ki érzi és érti. Kalivoda Imre (MSZP): — Apámtól kétszer elvet­ték a földjét, én szövetke­zeti elnök vagyok. Talán ezért vagyok másoknál ijed­tebb, ha azt hallom, a me­zőgazdaságot sürgősen át kell szervezni. A '47 körüli merev visszaállás ellen a ma , földet túrók" nevében til­takozom. Ma a mezőgazda­ságból négyszázezer ember él, nem csinálhatunk most 3 millió birtokot. A föld ma­gántulajdonának létjogo­sultságát vallom, de vi­gyázzunk, ez nem minden. A nyűgöket mindenkiről le kell egyszer venni, t) szabályo­zás, az elvonás, a felvásár­lási árak, a monopóliumok mindenkit egyaránt megfojt­hatnak. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom