Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

fjl ílto 91 DEIMAGVARORSZAG 80. évfolyam, 94. szám 1990. április 23., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Csökken a katonák befolyása Kevesebb élelem Litvániának — London és Európa — Hány márka egy márka? — Határzűrök dollárban Érzékelve a közhangulatot, úgy tűnik, az utóbbi napokban a legnagyobb vihart a jugoszláv intézkedés okozta, amely hazánk polgárait 200 dollár beváltására kötelezi, ha a szomszédba kivannak látogatni. Sokan sürgetnek drasztikus ellenlépéseket hazánk részéről, pedig a megoldás nyilván csak a tisztes és egészséges kompromisszum lehet, nem az ellentétek eszkalálása. Ez viszont a jugoszláv félen múlik. (A határon szerzett információinkat lapunk 3. oldalán olvashatják.) Ügy tűnik, a Szovjetunióban tovább éleződik a litván helyzet. Egyes jelentések szerint az olajat követően immár az élelmiszerszállítmányok is fogyatkozóban vannak. Ebben az összefüggésben is érdekes lehet a CIA jelentése, amely a gazdasági helyzet további romlását jósolja a Szovjetunióban, ennek ellenére viszont a polgári vezetés megerősödését tippeli a katonák befolyásával szemben. Hogy a kedélyek az Európa-házban is hullámzóak, arra London ny ilatkozata utal, no meg az NSZK—NDK között éleződni látszó vita a majdani márka-árfolyamról. A hétvége hazai eseményei közül talán azt érdemes kiemelni, hogy számos párt tartott fontos tanácskozást. Kazinczy-érmeselc Szávay István A díjátadás egy pillanata Gaia '90 A Föld napja A régi görögök szemében önálló istenként élt a Földanya (Gaia), maga is isteni lények szülője. Az ősi hit és a modern tudomány két és fél ezer év után lassan újra eggyé lesz a feltevésben, mely szerint a bioszféra több mint a természeti környezetben létező dolgok összessége. £16. önszabályozó rendszer. Április 22-én, vasárnap, a Föld napja volt. „Az ólom méreg! Nem kell savas eső! Tiszta levegőt!" Megafonjaikból e jelszavakat küldték az esőterhes felhőktől szürke vasárnap reggelbe a zöldek és a környezetvédők, amikor a füstös Bartók térről a hozzájuk csatlakozókkal a Dugonics térre vonultak. Így kezdődött Szegeden a Föld napja, amelyet éppen húsz éve rendeztek meg először az Egyesült Államokban. Szembeszállni a természetromboló erőkkel, megállitani az ipari szennyezést, az őserdők irtását, komolyan venni az üvegházhatást, elhárítani a fenyegető ökológiai katasztrófát — vagy (kevésbé kozmikus megfogalmazásban) több villamos üzemű járművet, katalizátort a füstokádó gépkocsikra. A célok két évtizede változatlanok. Az időjárás felelt az emberi jó szándékra: elsöpörte a felhőket, kék ég és napsütés ragyogott a város fölött. Futás. Aki újságpapírt, régi gyógyszereket, vagy kimerült elemeket hozott, rajtszámot kapott a három kilométeres utcai futóversenyre. Indulók: négyévestől (másfél éve fut) ötvenhárom évesig (aktív, veterán maratonista). Könyvek, jelvények, képeslapok. Az „Életmód kalendáriumából' megtudhattuk, hogyan végezzünk „vértisztító teakúrát, és ha kedvünk támadna „idegerősítő kekszet" rágcsálni, arra is van recept. Volt még aszfaltrajzverseny, country-zenére ringatózó szemüveges néni, eső utáni jó levegő és ebéd előtti sütkérezés a száraz és csöndes zenélő szökőkút körül. A Föld napján gondoltunk a természetre. De mi marad ebből a jövő hétre...? (Képriportunk a 8.. oldalon.) (nyilas) Ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult szombaton Szegeden a pedagógusjelöltek Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyének kétnapos országos döntője. A Kazinczy-emlékérmet tíz versenyző vette át a zsűri elnökétől, Petőfi S. János nyelvésztől, az olaszországi maceratai egyetem professzorától. Az idei verseny legszebben beszélő pedagógusjelöltjei: Ásványi Ilona, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola negyedéves magyar—könyvtár szakos; Eke Ildikó. a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola másodéves; Kántor Zsuzsanna, a Budapesti Tanítóképző Főiskola első "eves; Kiss Mónika. a szegedi József Attila Tudományegyetem negyedéves magyar—történelem szakos; Kruppa Levente, a nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola negyedéves teológia szakos; Máté Krisztina, a pécsi Janus Pannonius Tanárképző Főiskola első éves magyar—művészettudomány szakos; Poksteller Lívia, a pozsonyi Comeniús Egyetem első éves magyar— történelem szakos; Szosz'nyák Ildikó, a Szarvasi Óvónőképző Intézet; Tóth G. Zoltán, a budapesti ELTE Tanárképző Karának másodéves magyar—népművelés szakos és Varga Emese, a sárospataki Comeniu« Tanítóképző Főiskola első éves hallgatója. Párthétvége MDF: Parlamenti frakció alakult IL János Pál Havelnél A katolikus egyház fejeként, keresztényként, szlávként, a testvéri lengyel nemzet nagy fiaként, tanítóként és harcostársként, íróként, kiművelt férfiként, a kultúra embereként üdvözölte Václáv Havel csehszlovák köztársasági elnök. II. János Pál pápát a prágai vár új Rudolf galériájában, ahol a katolikus egyházfő a csehszlovák művészeti és szellemi élet vezető képviselőivel találkozott. A pápa terjedelmes beszédében egyebek között azt hangoztatta, hogy Csehszlovákia bizonyos értelemben ismét visszatér Európába, ahól megvan a helye és küldetése. Mint mondotta, Csehszlovákia évszázadok óta szellemi útkereszteződés volt, hidat alkotott kelet és nyugat között. Az Atlantióceántól az Uraiig terjedő egységes Európa ma már nemcsak álom, nem utópisztikus emlékezés a középkorra, hanem szemünk előtt válik ismét valósággá. Európa utat keres az új egyseghez. ez azonban nem lehet csupán gazdasági vagy politikai, hanem olyan folyamatnak kell lennie, amelynek mély kulturális, szellemi és erkölcsi dimenziói vannak. A Magyar Demokrata Fórum megválasztott parlamenti képviselőinek kétnapos alakuló fnakcióülé&e kezdődött meg szombaton az Országházban. Szabad György történészprofesszor, az MDF1 elnökségének tagja bevezetőjében áttekintést adott a magyar Országgyűlések máig tartó folyamatáról. A továbbiakban Antall József, a párt elnöke mondott beszédet, majd a képviselők tájékoztatót hallgattak meg az Országgyűlés szerepéről és a háziszabályokról. A délutáni órákban az előző ciklusban is képviselőként tevékenykedő MDF-tagok ismertették meg „újonc" társaikat a képviselői feladatok gyakorlati és technikai kérdéseivel. Így szó voit egyebek között az interpelláció, a felszólalás lényegéről, s az országgyűlési vitakultúráról. A fnakcióülés vasárnap folytatódott. Ekkor választották meg a parlamenti frakció nyolctagú elnökségét, valamint a tisztségviselőket, s körvonalazták a szakmai bizottságok feladatát, összetételét. SZDSZ: A rendszer ellenzékéből a kormány ellenzéke Élelmiszerblokád ? A szovjet vezetés szélesíti a Litvániával szembeni gazdasági blokádot: a kőolaj és a földgáz után a köztársaságnak szánt élelmiszereket is más helyre küldik — jelentette ki pénteken vilniusi sajtóértekezletén Rnmualdas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes. Ozolas példaként azt említette, hogy nem futott be Klaipeda iHván kikötőbe két nyerscukrot szállító kubai hajó. s egy Lettországból Litvániának címzett halszállitmányt is máshová küldtek. Kis Jánost választották a Szabad Demokraták Szövetsegenelc elnökévé az SZDSZ küldöttértekezletének második napján. A tanácskozás második munkanapján emellett a szekcióüléseken megfogalmazott álláspontokról, javaslatokról tájékozódtak a küldöttek, illetve több ponton — elsősorban az elnöki funkció bevezetéséhez igazítva — módosították a szövetség alapszabályát. A kétnapos tanácskozás végén Kis János, az SZDSZ pártelnöke hangsúlyozta: a Szabad Demokraták Szövetsége túljutott történetének hőskorán; a szövetség a rendszer ellenzékéből a kormány ellenzékévé vált. Az SZDSZ az új rendszernek nem ellenzéke, hanem híve, hiszen maga is küzdött a rendszerváltásért. A szabad demokraták a kormányt, amelynek ellenzéke lesznek, törvényesnek fogja tekinteni, mivel a létrejövő koalíció a választópolgárok szavazatainak többségét szerezte meg. Ugyanakkor az SZDSZ is törvényes, legitim ellenzék, hiszen a szavazópolgárok igen jelentős, csaknem 25 százalékos kisebbségének bizalmát élvezi (Folytatás a ». oldalon.) Az enyém vagy a tiéd ? Pártok a földkérdésről A Magyar Néppárt és az Agrárszövetség által meghirdetett péntek délutáni agrárvitához a Független Kisgazdapárt és az MSZP csatlakozott. Míg a választási harcban mindenki a saját programját hangoztatta, és igyekezett a hangsúlyt az eltérésekre tenni, most inkább a közös vonások jelentették a kiindulópontot. Úgy tűnik, győzött a józan ész — legalábbis megyei szinten —, s igyekeztek e témában pártok fölötti álláspontot kicsiszolni. Szó sincs róla, hogy a különbségek eltűntek, de legalább az őszinte hangvétel bizakodásra adhat okot. Fehér Károly Néppárt): — Az emberi méltóságot tisztelve kell a tulajdont rendezni. Ennek alapja nem lehet egy kiragadott évszám. Az 1945-ben született földreform koalíciós, össznépi elhatározás volt, ezért legitimitása kétségbevonhatatlan. Már 1948-ban voltak erőszakosnak mondható szervezések. Ma is akadnak zavaró momentumok. Földet mérnek egyes téeszekben, abból, aminek még nem tisztázott a jogállása. Valamit azonban sürgősen tenni kell. Az első ütemben, 5-6 hektár mértékéig, a földhasználat szinte gondolkodás nélkül rendezhető. Az 50-1U0 hektárok kimérésénél már célszerű megkövetelni, hogy értsen is a földhöz az, aki megkapta. Kalandorokra semmi szükség. Akinek nincs tulajdona, az bérlet útján juthasson földhöz. A tulajdont mindenki visszakaphatja, az államosítottat kivéve. A használók, a téeszt, és állami gazdaságokat is beleértve, fizessenek bérleti díjat. Nem feltétlen szükséges a parasztnak takarmányt termelni, elég, ha megkapja a haszonbérletért a holdankénti 3-4 mázsa terményt, abból már állatot hizlalhat. — Feltétlenül ideiglenes nemzeti földrendező bizottságokat kell létrehozni, a helyhatósági választásokig csak ez jelenthet az ügyek intézésénél fogódzót és kontrollt. Az egyéb rendezetlen problémák, így a házaké és üzleteké, még bonyolultabbak, ezért későbbre csúszhatnak. Talán már megoldható lenne, hogy a lakó a használatért az eredeti tulajdonosnak fizessen. 4 Hatvani Zoltán (Független Kisgazdapárt): — Mindenképp szükség van a kompromisszumra. De azért tisztázzuk: mi nem teszünk különbséget államosított és téeszföld között. Az 1947-es állapot kritika nélküli visszaállítása is hiba lenne, ugyanis akkor a zsidótörvényt, a hadifogságot, internálást figyelmen kívül hagynánk. Mi csak azt mondjuk: ami erőszakkal jött létre, nem ismerjük el. A téeszt is ezért kell megpiszkálni. A tulajdon viszszaállítósát 100 hektárig képzeljük, ezen felüli igény kielégítésére a bérleti forma jöhetne szóba. Alapelvünk mozgatója: nem büntethetjük azokat, akik a pénzüket nem a kocsmában hagyták, hanem földet vettek rajta. Az sem kiáltható (Magyar ki bűnösnek, aki a körülmények kényszerétől hajtva elment a városba dolgozni. A továbbiakban senki sem tilthatja, hogy suba a subához, guba a gubához alapon öszszeálljon — mondjuk két százhektáros gazdaság. — A vád ellen, hogy viszszahozzuk a cselédrendszert, tiltakozom. Épp ellenkezőleg, fel fog értékelődni a munkaerő. Nagyon fontos, hogy a fecsérlést az állami dotáció megszüntetésével egyszer, s mindenkorra kiiktassuk. Nem baj az, ha egy kiló kenyér 200 forintba kerül, a keresetet kell hozzá idomítani. Pintér István képviselő (ugyanezekben a színekben) még hozzáfűzte: — A tulajdon elleni sérelmet orvosolni kell. Nemcsak a föld tartozik ide, a cséplőgép, a daráló, a kocsma ugyanígy. A megvalósításhoz kevés a szakemberünk. Hibának tartom, hogy a volt MSZMP-tagokat nem fogadtuk sorainkba. Az embert és cselekedeteit kellett volna inkább mérlegelni. Molnár Albert (Agrárszövetség) : — A földmegváltás törvény szerint történt, de gusztustalan módon. Az alacsony összeg következménye a mesterségesen alacsonyan taitott élelmiszeráraknak. Ezt a különbözetet a társadalom élte fel. Aki nem a falun él, azt is rehabilitálni, kell, örökváltság formájában. Aki jól meg tudja művelni a földet, viszszakaphatja. A maradékból az kapjon, akinek sohasem volt, de a mezőgazdaságban dolgozik. Ezért azonban fizesse az örökváltság egy részét. A valódi szövetkezet csak magántulajdonon alapulhat. A miénk és enyém közötti különbséget mindenki érzi és érti. Kalivoda Imre (MSZP): — Apámtól kétszer elvették a földjét, én szövetkezeti elnök vagyok. Talán ezért vagyok másoknál ijedtebb, ha azt hallom, a mezőgazdaságot sürgősen át kell szervezni. A '47 körüli merev visszaállás ellen a ma , földet túrók" nevében tiltakozom. Ma a mezőgazdaságból négyszázezer ember él, nem csinálhatunk most 3 millió birtokot. A föld magántulajdonának létjogosultságát vallom, de vigyázzunk, ez nem minden. A nyűgöket mindenkiről le kell egyszer venni, t) szabályozás, az elvonás, a felvásárlási árak, a monopóliumok mindenkit egyaránt megfojthatnak. T. Sz. I.