Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-21 / 93. szám

4 1990. április 21., szombat 55 A beszéd: szeretet" Kazinczy-verseny Szegeden Kányádi Sándor kolozsvári magyar költő, a zsűri díszvendége megilletődöttségéről beszélt, ennek ellenére jócskán megbabonázta a jelenlevőket. Ott bujkált a mosoly a lámpalázukról hirtelen megfeledkező versenyzők, s a komoly zsűritagok arcán akkor is, amikor Kányádi egykori barátjáról és mesteréről, Szabédi Lászlóról, a kolozsvári magyar egyetem tanáráról mesélt, aki szerint a vers közelebb áll az élő beszédhez, mint a próza. Majd az erdélyi költő megkérte a jelenlevőket, áldozzanak néhány pillanatot az első, a magyar beszédért oly sokat tevő papra. Kire? Arra, aki a Halotti beszédet, egyik legfontosabb ősi nyelvemlékünket lemásolta, így őrizvén meg azt az utókor számára, megőrizvén azokat a mondatokat, melyekben már ott volt az egész magyar irodalom Ígérete. Az első versenyző Domokos Johanna, Kolozsvárról érkezett magyarangol szakos egyetemista volt Tamási Áronnak, a kereszteket cipelő, ekképp szántó székelyekről írt megrendítő szépségű írásából olvasott fel részleteket. Igen, jelezve szellemi értékeink újbóli megbecsülését, a legszebb magyar mondatok követték egymást, Sütő András, Hamvas Béla és Pilinszky monA csütörtökön elkezdődött Gzép magyar beszéd (Kazinczyról elkeresztelt) országos versenye péntek reggel a Tisza Szálló koncerttermében folytatódott az ünnepélyes megnyitóval, melyen Békési Imre, a JGYTF tanszékvezető tanára, főigazgató ama elégedettségének is hangot adott, hogy fennállása óta ez a szegedi a leggazdagabb, s leglátogatottabb „szép beszédű" verseny. Harminchat intézmény — valamennyi egyetem és tanárképző főiskola, de még a gyógypedagógiai, a műszaki és a hittudományi főiskolák, valamint a határon túli magyar iskolák — 69 versenyzőt indított. datai. Varga Attila, a szegedi Hittudományi Főiskola hallgatója elmosolyodott, amikor az esélyeiről kérdeztem. Otthon volt nemrég, megfázott, s jól berekedt. De azért eljött, és versenyez. Hegedüs-Bite Beáta — a békéscsabai Tanítóképző Főiskola hallgatója — is Pilinszky mondataival állt a zsűri elé. „A beszéd tehát: adás és befogadás. Nyitottság. Szeretet ... ahol visszaélnek a szeretettel, vagy ahol megszűnik a szeretet, ott nyilvánvalóan elhal a beszéd eredendő értelme is, és visszájára fordul művészete ... A szeretet elhalása minden nyelvromlás igazi gyökere..." (darvasi) A zsűPORTRÉ)A I Működött a „csakazértis" motor Hadd kezdjem egy személyes vallomással.. Szüleim jó barátját, édesaryám ötvenes évekbeli kollégáját a debreceni zenegimnáziumban úgy hívták, hogy Petőfi Sándor. Egészen kicsi gyerekként gyakran találkoztam a családnak oly kedves Petőfi Sándorral, s amikor később — nem emlékszem, óvodás voltam még, vagy már kisiskolás —, megtudtam, létezik (létezett) egy költő Petőfi is, a mi Sanyi bácsink nevében éreztem magam sértve, hogy amaz — „bitorolja" e nevet... Később kevesebbet láttám a „mi Petőfinket", mert családjával együtt Budapestre költözött, aztán 1969-től hosszú időre teljesen elmaradtak a találkozók, mert Petőfi Sándor Svédországba távozott. Jó tíz év után Petőfit professzorként láttuk viszont, aki a bielefeldi egyetem szemiotikai tanszékét vezette. Petőfi S. János — így használja a nevét — szaporodó magyarországi látogatásai során többször járt Szegeden. Most is itt tartózkodik : a Kazinczy-verseny zsürielnökeként. Immár a maceratai (Olaszország) egyetem nyelvfilozófiai tanszékének vezetője. Amikor a verseny egyik szünetében beszélgettünk, nem a nyelvfilozófia tartalmának — számomra, a megértést illetően kétes kimenetelű — lényegéről, hanem a '69-es távozástói (ezt a legutóbbi időkig disszidálásnak hívták) a világhírnévig vezető útról váltottunk szót — Én még régebbről kezdeném. Mindig is az irodalomhoz vonzódtam, de 1951-ben, amikor egyetemre jelentkeztem, az akkori körülmények miatt matematika szakra mentem, mert az biztosabb pályának látszott. Később, 1957-ben, amikor az egyszakos tanárokat kötelezték másik szak elvégzésére, az első alkalmat megragadtam, s német nyelv és irodalom szakos tanár is lettem. A tanulmányaim végén szakdolgozatomhoz nyelvészeti témát választottam, s ennek nyomán kerültem szorosabb kapcsolatba a nyelvészettel. Szerencsés módon ekkor volt a modern nyelvészetnek egy fellendülő időszaka. Szövegnyelvészettel is ebben az időszakban kezdtek foglalkozni. így amikor különböző okok arra kényszerítettek, hogy 1969-ben elhagyjam Magyarországot, akkor Svédországba kerülvén szövegnyelvészeti témából doktorálhattam. — Álljunk meg egy kicsit a „különböző okok"nál. Szakmai okokat is fed ez a megfogalmazás? — Kifejezetten szakmai okaim nem voltak. — Pedig a szüleimtől hallottak alapján az rémlik: stabil állása sem volt akkoriban... — De nem szakmai okai voltak annak, hogy elveszítettem az állásomat, hanem „politikai", engem ugyan nem ítéltek el, de nem folytathattam oktatói munkámat, és nem doktorálhattam. Ugyanakkor „nem fix" állásban is olyan témával foglalkozhattam, ami később hasznomra vált. Minthogy a fel nem oldható belső feszültség hat gyomorvérzéshez is vezetett, a hatodikat követő operáció után orvosaim is életformaváltást javasoltak. — 1972-ben már arról hallottam; Petőfi S• János a bielefeldi egyetem professzora. — A Németországban több helyen a 60-as évek végén megépült egyetemek egyikén, Bielejeldben 1972re érett még a helyzet arra, most megindítottunk egy hogy a nyelvészeti és iro- szövegtani sorozatot is, dalomtudományi megindulhasson, szövegkutatást akarták kő zéppontba állítani. — Ügy hallottam, a bie fakultás aminek az első kötete a naahol a pókban jött ki a nyomdából. Nem tagadom: nem volt könnyű tíz évig nem hazajönni, de hogy őszinte lefeldi egyetem szemiotikai legyek, nem tudom, jöhettanszékét kifejezetten Pe- tem volna-e hamarabb, hogy. tőfi professzor kedvéért ha akarok. A távolságtar hozták létre. tásra sem volt semmi — Nem kifejezetten, okom; igaz, hogy az mert szemiotika létezett és első látogatásomkor a kolétezik tőlem függetlenül rábbi gyomorvérzéseimhez is. Az viszont tény, hogy az vezető feszültség kiújult, én munkálkodásom egy sa- de ez csupán egy rövid idejátos természeti szemioti- ig tartó szindróma kához, a szövegszemiotiká- Szívesen jövök haza, hoz kapcsolódik, hogy ezen az megbecsülésben szem, talán az is bizonyítéka lehet, hogy 1974-ben — még magyar állampolgárként — dékánja lehettem az egyetem nyelvészeti fakultásának. — Sikeres németországi évek után mi vezette Olaszországba? — Olasz kollégáimmal tizenkét évvel ezelőtt rendeztük a maceratai egyetemen az első interdiszcip- pontokat? lináris interpretációelmé- — Az alkaton kívül leti konferenciát. Azóta volt. terAnnak, mészetesen öt gyerekem és egyetemen nyolc unokám miatt is, volt ré- akiknek a száma hamarosan kettővel szaporodik. — Magamfajta „röghözkötött" embernek — főként e családi vonatkozásokat figyelembe véve — nehéz elképzelni; érzelmileg hogy lehet immár a negyedik országhoz kötődni. Ez alkat kérdése, vagy inkább arról van szó.- a szakmai elhivatottság háttérbe szorítja az érzelmi szemegy filozófiai fölfogás is könyminden évben jártam ott, s nyíti a dolgom; Európa a legutóbbi látogatásomkor számomra olyan, mint megkérdezték, lennék-e ott egyetlen ország, amelyen professzor, vagy sem? Mi- belül az, hogy Debrecenből vei a Németországban is Budapestre, vagy Budameglévő, egyetemet érintő pestről Stockholmba költőgazdasági gondok a biele- zik az ember — nem sokfeldi fakultás zsugorítását ban különbözik. Ez csupán is eredményezik, s a fakul- nyelvi kérdés. Jancsó Miktás felépítése után a leépí- lós egyszer azt mondta egy tésében nem akartam római interjújában; a marésztvenni; másrészt az ot- gyarok ötven százalékig tani törvények szerint hat németek, ötven százalékig év múlva, 65 éves korom- olaszok. A mostani váltást én úgy fogom föl; a „németségemet" már letudtam most az „olaszságom" következik. — Talán kicsit didaktikus a kérdés, mégis; ezt a szakmai világhírnevet vakap- jon Magyarországon is el tudta volna érni? — Valószínűleg nem. De nem azért, mert ez eleve olyannyira kizárt lenne valamilyen hazajövete- okból. Hanem azért, mert külföldre kerülve az ember valahogy kevésbé akar elkallódni, működik benne egy „csakazértis" motor ... Balogh Tamás ban nyugdíjba kellett volna mennem, amit nem akarok tudomásul venni — szóval, ezen okok miatt igent mondtam az olasz meghívásra. — Mikor alakultak ki újabb magyarországi csolatai? — 1979-ben egy akadémiai intézet meghívására Ötödik éve rendszeres a lem, hogy a pécsi egyetemen minden évben egy háromhetes kurzust vezetek. A szegedi főiskolával is több éves a kapcsolatom, Tanárnő Kolozsvárról... Józsa Nagy Mária a kolozsvári egyetemről érkezett a versenyre. Nyomban adott volt az első kérdéis: — Lesz-e magyar egyetem Kolozsvárott? — Reméljük. A leghevesebb ellenkezés időszakát éljük. „Nincs szükségünk rá!", ezt mondja nemcsak a helyi román értelmiségi, vagy az utca egyszerű embere, hanem még a miniszterelnökünk is. Azzal érvelnek, hogy a magyar egyetemen végzett orvos például majd csak, magyar beteget tud gyógyítani. S így mi kerülnénk hátrányos (!) helyzetbe, holott egymás ismerete tekintetében éppen ők vannak hátrányban^ Lévén, nem ismernek úgy bennünket. a kultúránkat a nyelvünket, mint mi az övékét. Nem értik, miért van szükség anyanyelvi oktatásra, vagy éppen túlságosan jól értik. Látják, hogy az egyetem léte, avagy nem léte visszahat egészen az óvodai oktatásig. Hiszen a szülőknek látni kell, hogy érdemes magyar iskolába adni a gyerekeket. Ám ha nincs egyetemi, lassan óvodákra sem lesz szükség... Kétségtelen tény, hogy van a román értelmiségnek egy nagyon szűk rétege, amely — ha nem is örül, de — tudomásul veszi a mi törekvéseinket, s ezeket nem elzárkózásnak, hanem a megmaradásért folytatott harcunknak fogja fel... De ők nagyon kevesen vannak... A nagy többség nagyon könynyen manipulálható. Itt említem meg a marosvásárhelyi és a kolozsvári Vatra Romaneasca szervezetet, mely gyakorlatilag a románok „érdekvédelmét" látja el, a magyarok ellen! A vásárhelyi eseményeket követően tömegesen iratkoztak be a kolozsvári Vatrába. Elképesztő lázban égtek. — Miben látják önök a Vatra fő veszélyét? — A volt pártaktivisták és securitatésak, akik lába alól a forradalom kirántotta a talajt, nem estek ki a régi szerepükből, mely a megfélemlítésen alapult, s azon, hogy hatalmi szóval mindent el lehet intézni. Ezek az emberek néhány hétre elbizonytalanodtak, de aztán kapóra jött nekik a Vatra, ahol „visszaigazolhatják magukat", egy új címke mellé. Sajnos, most ezek az em. berek a hangadók a román értelmiségben. A kolozsvári vatrásokat az mozgatja például, hogy mindenáron megakadályozzák a magyar egyetem létrejöttét Városunkban él mellesleg Pascu, ez a mi történelmünket igen jól ismerő. következésképp a sajátjukat kitűnően „gyártó" akadémikus, azt hiszem, ez az. ő törekvésük spiritus maiorja. ö mozgatja a háttérből a Vatrát ötleteivel. (Valószínűleg.) Tudni kell. hogy Pascu a temesvári eseményekre pillanatok alatt reagált, mégpedig Ceausescuék szája íze szerint. Történész kollégái ezért, amint lehetett, ki is közösítették. Ellenben a kolozsvári Vatra a védelmébe vette ... — Lehetetlen közös nevezőre jutni a Vatrával? — Egyszerűen megbízhatatlanok. Marosvásárhely után leültünk velük, tárgyaltunk, s megegyeztünk, hogy nem bíráljuk egymás szervezeteit nyilvánosan. Két napra rá megszegték ígéretüket... ...és Nyitráról Teleki Tiborné a nyitrai pedagógiai főiskola magyar tanszékének tanárnője, ö is versenyzőt kísért Szegedre. — A magyar sajtóban egyre több hír lát napvilágot a megerősödő szlovák nacionalizmussal kapcsolatban, ön hogyan látja ennek a veszélynek a jelentőségét? — Sajnos, a magyarországi sajtónak és rádiónak van egy negatív sajátossága, ami nekünk nem tesz jót, tudniillik a szenzációéhsége. A felvidéki magyarsággal kapcsolatban is sok olyan dolgot nagyítottak fel, melyek nem ilyen mértékben fontosak a számunkra. A „Nyilvánosság az erőszak ellen" az egyik legerősebb párt Csehszlovákiában, s ennek cseh, illetve szlovák megfelelője is. tehát mind a két párt a kezdetektől fogva támogatta a független magyar kezdeményezések programját. A többségi nemzet legerősebb {jártja tehát a mi érdekeink mellett (is) áll. Ezért érintenek bennünket kellemetlenül, hogy olyan csoportoknak és szervezeteknek a nacionalista megnyilvánulását tálalják az első helyen, melyek egyelőre nem bírnak lényeges hatalmi befolyással... Reménykedünk például abban, hogy Nyitrán vagy Komáromban létrejön egy önálló magyar pedagógiai kar... — Várható-e javulás a magyar nemzetiséget érintő egész iskolarendszerben? — Óriási pedagógushiánnyal küszködünk. Ezt pótolandó, szeptembertől sok, eleddig hiányzó szak indul újra magyar nyelven iskolánkban. Várhatóan megemelik majd a keretszámot is. Az óvónőképzés helyzete egyelőre stagnál... Ügy gondolom, nem azt kell erősíteni, milyen ellentétek vannak, hanem azt, hogyan tudunk együtt dolgozni. Dal. DM-kü/önc/(/ A Kazinczy-verseny ünnepélyes eredményhirdetése ma délután 2 órakor lesz a Tisza Szállóban, ahol a 80 éves Délmagyarország főszerkesztője a legjobb külföldi versenyzőt különdíjjal jutalmazza.