Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

MMA6YAR0RSZÁ6 —————————————- ———— ™ 80. évfolyam, 88. szám TTTLT A T IV A Dif A P Havi előfizetési díj: 101 forint 1990. április 14., szombat fULlllKAI i^AriLAf - ? • ^ g 3Q ^^ Nyitott határ - magyaroknak Koalíció a láthatáron — Á Szovjetunió elismerte? Javaslat szükségköltségvetésre — Ujabb UFO Korábban már jeleztük, hogy jelentős változások lesz­nek a határforgalom ellenőrzésében. Nos, tegnap a BM Határőrség Országos Parancsnoksága sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy — az ugrásszerűen növekvő határfor­galom meggyorsítása érdekében — május l-jétől a határ­állomásokon, a csehszlovák—magyar határszakaszt kivéve, különválasztják a magyar és külföldi átlépőket, s a hazai utazóknál csak az útlevél érvényességét ellenőrzik. Egy pillantással. A témához tartozik — és nyilván sokakat érinthet —: minden, Lengyelországba belépő külföldi állampolgár ez­után a határon köteles bejelenteni minden, nála levő árut és fizetőeszközt. Még személyes útiholmijának tartalmát is. Azzal szemben, aki ezt elmulasztja, a lengyel vámhatósá­gok eljárást indíthatnak. És végre egy beismerés! A Reuter és a BBC szerint a moszkvai rádió csütörtök esti adásában elhangzott, hogy a Katynban a második világháború idején lemészárolt 13 ezer lengyel tiszt-fogoly lemészárlásáért az NKVD a fe­lelős. A nap többi, fontos eseményéről-híréről lapunkban ol­vashatnak. Szávay István Május 2-án Áz Országgyűlés alakuló ülése Szűrös Mátyás, á Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke — az érintett pártok képviselőivel történt egyeztetés után — az Országgyűlés' alakuló ülését az alkotmány 22. paragrafus 2. bekezdése alapján 1990. május 2-án 10 órá­ra összehívta. Áz MDF a koalícióról Az új kormány leghama­rabb május közepén alakul meg — hangzott el a Ma­gyar Demokrata Fórum pénteki sajtótájékoztatóján. A sajtókonferencia leg­főbb témáját a párt előző napi országos gyűlésének eseményei adták. Az MDF­vezető képviselői egyebek között elmondták, hogy a gyűlés — mint az MDF leg­fontosabb fórurna — felha­talmazást adott az elnökség­nek a kormányalakításra, s az ezzel kapcsolatos tárgya­lások megkezdésére, illetve folytatására a Független Kisgazdapárttal és a Ke­reszténydemokrata Nép­párttal. Ugyancsak döntött a a pártfórum arról is, hogy az MDF képviselőcsoport­jának megalakulása miatt szükséges az alapszabály ki­egészítése. A Fidesszel kapcsolatban Kulin Ferenc alelnök kije­lentette, hogy bár a válasz­tások előtt több helyen is jó kapcsolat alakult iki az MDF és a Fidesz hélyd szer­vezetei között, sőt előfor­dult, hogy a Fideszes jelölt az MDF javára visszalépett, mégsem jött létre megálla­podás a két párt legfelső ve­zetése között, s így szoros koalíció nem is várható. * Az MDF elnöksége — a félreértések elkerülése vé­gett — az alábbi nyilatko­zatot teszi közzé: Az MDF koalíciós tárgyalásokat foly­tat a leendő kormányalakí­tásra vonatkozóan. A mi­nisztériumok pártok közötti felosztására semmiféle elő­zetes megállapodás eddig nem történt. A tárcák fon­tossági sorrendjére vonatko­zó megnyilatkozások, vagy személyi kombinációk csak magánvéleményeket tük­röznek. nak", „... hogy országhatá­rokat, kontinenseket és kul­túrákat átívelő szövetségek köttessenek." Az idei Föld napján száz­ötven ország lakói két közös akcióval fejezik ki a Föld iránti tiszteletüket: fát ül­tetnek és — ahol tehetik — zöldbe öltöznek maguk is. Ugyanakkor mindenütt el. érendő célként tűzik ki egyebek között, hogy a meg­újítható energiaforrásokat részesítik előnyben, mint a nap-, a szél-, a víz- és a bioenergia, radikálisan csök­kentik a szérv-dioxid-ki­bocsátást, öt éven belüL be­szüntetik az ózonréteget romboló klór-fluór-szénhid­rogének gyártását, mellőzik a biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, csökkentik a veszélyes hul. Ladékok mennyiségét, és vé­gül, ami nélkül aligha re­mélhető siker: fölébresztik az. egyéni felelősségérzetet is bolygónk sorsa iránt A hazai rendezvények kö­zött a szegedieké igen gaz­dag programot kínál. Az el­ső, nyitó előadást kedden, április 17-én, délután 6 óra­kor Szalay-Marzsó László professzor tartja a Bálint Sándor Művelődési Házban, Földünk védelméért címmel, amelyet 24-éig más szak­emberek előadásai követnek a gyógynövényekről, a jógá­ról, természeti értékeinkről. Ezenkívül kiállításokat, vi­deófilmeket láthatnak a sze­gediek szűkebb és tágabb környezetünk szépségeiről, s mindarról, ami elcsúfítani igyekszik ezt A rendezvénysorozat fő eseménye a 22-i, vasárnapi egész napos program lesz. „Levegőt!" követelve, de­monstráción vehetnek részt a város lakói: akik a Bartók térről elindulva, végigvonul­nak majd a Belvároson. A Dugonics ter és környéke lesz a nap rendezvényeinek főszíntere: ingyenes CO-mé­rést végeznek, ideiglenesen ide teszi telephelyét egy bu­dapesti biobolt, aszfaltrajz­versenyre, környezetvédelmi vetélkedőkre neveehetnek be a természetszeretők, s futó­verseny résztvevője lehet aki 10 kg papírt és használt elemeket, lejárt szavatossá­gú gyógyszereket ad át a szervezőknek. A vidámnak ígérkező nap jógabemutató­val és salátapartyval zárul. A Dunabank Rt szponzo­rálta és az Ifjúsági Környe­zetvédelmi Szövetség, a me­gyei természetvédelmi Egye­sület a Szeged SC. a TESZT Klub, a madártani egyesület újszegedi csoportja, a Zöld Párt dél-alföldi szervezete, az MDF környezetvédelmi csoportja, a Szegedi Egész­ségvédő Sportegyesület által szervezett az Atikövizig. a MÉH, a megyei település­tisztasági vállalat és a vá­rosgazdálkodási vállalat tá­mogatta rendezvények pon­tos ideiét é? helyét rendsze­resen közöljük lapunkban. Ch. A. Megalakult a Délvilág Rósz ven y társaság Április 22.: a Föld napja Demonstráció, biotermékek vasára, salátaparti Szegeden A Föld az emberiség kö­zös otthona: féltése, megőr. zése közös felelőssége összes lakójának. Húsz évvel ezelőtt, 1970. április 22-én történt, hogy Denis Hayes kezdeményezé­sére 25 millió amerikai ösz­szefogott és együttesen emelt szót a természet vé­delme érdekében. Ez az ese­mény bátran nevezhető tör­ténelmi jelentőségűnek, amely nem maradt visszhang — és tettek — nélküL Nem csupán az Egyesült Államok­ban, hanem határain túl is. eddig soha nem volt, szigorú törvények születtek a leve­gő, a vizek, a termőföld tisz­taságának megóvására. Az, együttes föllépés hatására világszerte kezdtek odafi­gyelni az emberek egészsé­gük védelmére, a? okológiai szempontokat is szem elótt tartó életvitelre, ugyanak­kor gomba módra szaporod­tak az új gondolkodásmód szerint működő természetvé­delmi szervezetek is. Az első alkalommal meg­rendezett Föld napja 20 év­vel ezelőtti szándékai, saj­nos. ma is aktuálisak: közös otthonunk már tragédiát sejtető ökológiai válságban szenved. A kővetkező évti­zed adja meg a választ — vallják a tudósok — az élet és halál kérdésére, s ez a döntó évtized ismét, de ez­úttal az egész világra szóló megmozdulással kezdődik. Denis Hayes levéllel fordult a világ népeihez, amelyben célként fogalmazza meg: váljék szívügyünkké a. természet rendiébe illeszke­dő emberi lét kialakítása azok számára is. akik ezt eddig nem tartottak fontos­Tíz és fél millió forintos alaptőkével, tizenhárom sze­gedi, megyei, illetve orszá­gos vállalat részvételével megalakult a Csongrád Me­gyei Hírlapot (Délvilág) ki­adó részvénytársaság; teg­nap délelőtt az alapítók kép­viselői elfogadták az rt. ala­pító okiratát, alapszabályát, megválasztották tisztségvi­selőit. A Csongrád Megyei Hírlapot 1990. május l-jé­től az új rt. adja ki (az át­alakulás zökkenőmentessége érdekében a hátralevő két hétben az eddigi kiadó, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat látja el a lap kiadá­sával járó teendőket). Minderről Bőle István, az új rt. igazgatója (korábban a Csongrád Megyei Lapki­adó Vállalat igazgatóhelyet­tese) tájékoztatott tegnap délelőtt Közölte azt is, hogy a 13 alapító cég (mindegyi­kük egymillió, illetve ötszáz­ezer forinttal részvényes) — az alapszabály szerint — nem kíván politikai befo­lyást gyakorolni a lapra, ki­fejezetten gazdasági érdek­közösségről van szó. Az ala­pító vállalatok: a Délép, az Üllési Takarékszövetkezet, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat, a Vidia Kereske­dőház Rt., a Délalföldi Pin­cegazdaság, a Szegedi Nyom­da Vállalat a Szőreg és Vi­déke Takarékszövetkezet az Ipari Szövetkezetek Csong­rád Megyei Szövetsége, az OTP Csongrád Megyei Igaz­gatósága, a Dél-Tisza Men­ti Áfész, a Tápéi Egységes Sportkor, a Rádió „Partis­cum" kulturális és tömeg­kommunikációs kft Az rt a rendelkezésére álló pénzt a lapkiadás inf­rastruktúrájának korszerűsí­tésére fordítja: elektronizál­ják a hirdetések feldolgo­zását a könyvelést a bér­elszámolást, és korszerű esz­közökkel (telefon, telefax stb.) látják el a szerkesztő­séget. A jelenlegi, 42 ezer körüli példányszámot az év végéig minimum 45 ezerre kívánják növelni. Rutinos lapmenedzser alkalmazásá­val megjelenésenként 100 ezer forintos hirdetésbevé­telt szeretnének állandósíta­ni. Tervezik a lap terjesz­tését Romániában és Jugo­szláviában is. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kiderült hogy az rt. alapítását meg­előző tárgyalások során a legfőbb vitatéma a lap tu­lajdonjogának és névhasz­nálatának kérdése volt. Ezek a sajtótájékoztatón sem látszottak tökéletesen tisztázottnak. Kispál Antal, a lapkiadó vállalat igazga­tója azt mondta, hogy a ki­adó, amely az MSZP válla­lata, nem mond le a tulaj­doniról, de a várható törvé­nyek szellemében el akar számolni a vagyonával. A lap nevének használatáért az rt.-től bérleti díjat kér. Ugyancsak bérleti díjat fi­zet az rt a Tanácsköztársa­ság útja 10. szám alatti épü­let (Sajtóház) használatáért. Az rt alapítóinak képviselői (Folytatás a 2. oldalon.) Feltámadásaink M iért van az vajon, hogy dacára minden ellenkező szándéknak és akaratnak, bő négy évtized meg­semmisítési törekvésének, mégis a karácsony és a húsvét maradt legelementárisabb és legáltalánosabb ünnepünk? S úgy gondolom, ebben egyetért mindönki, s nemcsak a vallásos emberek éreznek meg és élnek át valami fenségeset ezeken az ünnepeken, hanem a ké­telkedők és a másban bizakodók és a másben hivők is. Mert karácsony és húsvét egyetemes ünnepekké tudtak változni. Krisztus születése, szenvedése és feltámadása nemcsak a keresztény kultúrkör számára jelentéses, ha. nem minden embernek. Krisztus az ember szimbóluma, az emberé, aki megszületik, és ezáltal nem egy Vak világnak lesz a részese, hanem emberek közösségének, vagyis emberi létre ítéltetik: szenvedésre és szeretetre S ítéltetik a halálra is, de ez a halál éppen akkor a 1 elképzelhetetlenebb. s ugyanakkor mégis a legin­kább elviselhető, amikor az ember élettere éppen fel­támad: tavasszal. A tavasz és a feltámadás, az újjászületés szinte ugyanazt jelenti. Az ember a maga egyéni sorsában bármikor, bármilyen évszakban újjászülethet, megvál­toztathatja a maga sorsát, ha ehhez a külső körülmé­nyek mellett a személyes elszánás is adott. Ugyanez: érvényes az emberek közösségére, a társadalmakra is, s e társadalmak természetes mértékű és méretű egy­ségére: a nemzetekre is. Mégis van abban valami tör­vényszerű, hogy legnevezetesebb és máig legfényesebb nemzeti újjászületésünk is tavaszra, március iduséra esik, 1848-ban. S azóta legalábbis mindig márciusi han­gulatot és márciusi természettörvényeket érzünk és lá­tunk kibontakozni, akár nyárra, akár októberre esik a nemzeti jelentőségű eseménysor. 1956. október 23-án például gyönyörűen sütött a Nap, de aligha csak azért érezte magát mindenki tavasziasan. önkéntelen és tör­vényszerű volt a visszautalás 1848 márciusára, vállalá­sa ann+k. amit a nemzeti újjászületés jelent a magyar, ság számára. » Régebbi századokban az ember benne élt közvet­lenül a természetben, ki is volt jobban szolgáltatva an­nak, s a természet körforgása szinte meghatározta a társadalom eseményeit is. A huszadik században ez egyre inkább másként van, mégis; úgy látszik, hogy az évszázadok és évezre­dek során szinte vérévé vált az embernek, hogy iga. zodjon a természet rendjéhez, s tavaszról tavaszra igye­kezzen megújulni. Ezért.gondolom magától értetődőnek, hogy társadalmunk igazi újjászületése a múlt eszten­dőben is éppen tavasszal indult meg egyre rohamo­sabb ütemben, s talán az sem véletlen, azt sem csak az eddigi Országgyűlés mandátumának lejárta határozta meg, hogy az idei választások is március-áprilisra es­tek. Tavasz van, azaz újjászülethetünk, s ha a lehetőség adott, akkor élnünk is kell vele. Kételkedők mondhatnák most, hogy — kérem szé­pen — tavasz volt eddig is minden esztendőben, s mégsem születtünk újjá. S még komorabban hozzá le. hetne tenni: bizonyos, hogy most újjászületünk? Való­ban van feltámadás? Valóban feltámadunk? Végérvé­nyesen megnyugtató választ e kérdésekre aligha lehet adni. De bizakodót igen. Mert az eddigi tavaszok sem voltak hiábavalóak. A magyarság ma várakozik. Közép- és Kelet-Euró­pa várakozik. Európa várakozik. Az egész Föld várakozik. Várja a csodát: a feltámadást, ön­maga feltámadását, amikor is a Föld minden teremt­ménye újjászülethet, megújulhat a maga szabályai és törvényei szerint, s élheti életét a gyöngyvirág és az ember is. Húsvétban ennek a csodának a szimbólumát látjuk. A meggyőződéses hitet,- hogy amit várunk, cso­da ugyan, de nem lehetetlen. S bár tudjuk- húsvét előtt ott volt a szenvedés és a kereszt, s tudjuk, hogy ilyes­miben újra és újra lehet és lesz is részünk, azt is tudjuk, hogy a csoda tőlünk is van. belőlünk is árad, s ha nem akarjuk, ha nem vagyunk képesek akarni, ak­kor nem is fog elénk tárulni, de ha akarjuk, ha cse­lekszünk érte. ha várakozásunk cselekvő marad, akkor a kérdőjelet bizton elhagyhatjuk. Mert tanítványokká lehetünk mindnyájan, és feltámadunk, hogy általunk feltámadjon nemzetünk is. Vasy Géza Föltámadás napi szertartások Április 15-én, nagyszom­baton valószínűleg sokan felkeresik majd a templo­mokat, hogy részt vegyenek a íeltámadási szertartáson. Az ünnepi misék kezdési időpontját alább közöljük. (Az ilyenkor szokásos tűz­és vízszentelés mindenütt valamivel korábban kezdő­dik! Alsóvároson 15, a felsővá­rosi, a Tátra téri és az új­szegedi templomiban 18, a Dómban, a móravárosi és a rókusi templomban 19 óra­kor kezdődik a szertartás. Algyőn és Szőregen 18 óra a kezdési időpont, Kiskun­dorozsmán 20 órakor lesz az ünnepi mise és vasárnap délelőtt, a 9 órakor kezdődő mise után a körmenet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom