Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

A 1 80. évfolyam, 58. szám 1990. március 9., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Gazdag szegények, vagy szegény gazdagok? Komócsin Mihály és Papdi József a parlamenti bizottság előtt Hatvankétezer, otthon is felfegyverkezett magyar Békülőfélben a „kétféle" kisgazdák Számos volt, nagy hatalmú vezető tegnap ismét átlép­te az Országház küszöbét, ezúttal azonban nem uralkodni igyekeztek, mint annak, előtte; legfeljebb csak uralkodni magukon, amikor a parlamenti vizsgálóbizottság vagyoni helyzetük, s anyagi javaik eredete iránt érdeklődött. Köz­tük . volt megyénk két exvezetője is. Nyilvánosságra hozták azt az (alant olvasható) meg­állapodást, amelyet Nemeth Miklós miniszterelnök, vala­mint az országos li.stát összeállítani tudó 12 politikai párt képviselője látott él kézjegyével. Ennek alapján, szinte biztosra vehető, hogy a március 25-i választásokon a sza­vazatok számlálásakor semmiféle visszaélés nem történ­het. A külpolitikában továbbra is egyik kozponti. kérdés a német egyesítés; ezzel kapcsolatosan fontos nyilatkozatok hangzottak el/tárgyalások folytak tegnap is. Elcsépelt ki­fejezéssel élve: Afganisztánban továbbra is „bonyolult a helyzet", Kubában pedig... nűs, Fiűel Castro keményen bírálta voli testvéreit, a kelet-európai országokat. „Olyan roncsokat kaptunk tőlük, amelyeket máshová nem lehet eladni" — mondta, és a bolgár targoncákon, a csehszlo­vák sebességváltókon kívül az Ikarus buszokat is meg­említette. Sandi István Korrekt szavazatszámlálást I A Minisztertanács qlnö­ke által vezetett, 1990. március 7-én tartott ta­nácskozáson részt vevő ti­zenkét párt képviselői megállapodtak a követke­zőkben : 1. A szavazatok összesi­tésének számítógépes fel­dolgozását égy rendszer összesíti, amely az Állami Népessé gnyilvantartó Hi­vatal által kidolgozott rendszeren alapul, s amely­nek működtetése során minden lehetséges biztosí­tékot meg kell teremteni a korrekt eredmény megálla­pításához. 2. Ennek érdekében az Állami Népessegnyilvan­tartó Hivatal 1990. már­cius 8-án a pártok képvi­selőinek átadja a rend­szertervet (a rendszer do­kumentációját), amelynek tanulmányozasa utál 1990. március 11-én, vasárnap, 10 órakor az ANH és a pár­tok szakértői külön tanács­kozást folytatnak a Bel­ügyminisztérium szakem­berei bevonásával alrend­szer; működése során al­kalmazandó szakmai biz­tosítékokban való megál­lapodásról. Van-e takargatnivalójuk? Volt vezetők vagyonnyilatkozata A Parlamentben csütör­tökön megkezdte munkáját a vagyonelszámoltatással megbízott országgyűlési bi­zottság. Eke Károly, a bi­zottság elnöke bejelentette: a vagyonnyilatkozatra köte­lezett 400, állami és párt­funkciót betöltött, illetve jelenleg is viselő vezető többsége már elküldte a .va­gyonnyilatkozatát, így meg­kezdődhetett az érintettek szóbeli meghallgatása is. Elsőként Gáspár Sándort, a SZOT volt elnökét, Buda Istvánt, az OTSH nyugállo­mányba vonult államtitká­rát, Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának volt első tit­kárát, Papdi Józsefet, Csongrád megye volt ta­nácselnökét, és Timár Má­tyást, a Magyar Nemzeti Bank, volt elnökét, korábbi miniszterelnök-helyettest kérdezte a bizottság vagyo­ni helyzetükről, ingatlanja­ikról, családtagjaik anyagi viszonyairól. Valamennyien tanácsi lakásban élnek, s négyen közülük a törvényes lehetőséggel élve, megvásá­rolták lakásukat — kl kész­pénzzel, ki 35 éves részletre. A méghallgatás során kide­rült, hogv a volt funkcioná­riusok egyike sem halmo­zott fel szembeszökően nagy vagyont, ingatlanjaik mére­te, értéke nem tekinthető túlzottnak. Gáspár Sándor -28 ezer forint havi nyugdíjat kap, 88 négyzetméteres .lakásán felül egyszobányi haszonél­vezeti joggal rendelkezik fia hétvégi házában. A SZOT volt- elnöke hangoztatta: soha nem volt szándékában a vagyonszerzés, s minden ingóságát saját keresetéből vette. 1945-ben két olyan házat is. felajánlottak, neki, amely kitelepített sváboké volt, ám ő egyiket sem fo­gadta el. A politikai felelős­séget firtató kérdésre el­mondta: nem tartja indo­koltnak, hogy az MSZP el­nöksége ót és néhány tár­sát jelölte meg minden ba­jok okozójaként. __ • Buda István esetében nem is a 17 ezer forintos nyug­díj, hanem a 21 ezer forint­ra rúgó bruttó szakértői díj hívta fel a bizottság figyel­mét,- •-­A bizottság a legtöbb időt Komócsin Mihálynak szen­telte, aki körül az utóbbi időben „megsűrűsödött" a levegő. A botrányoktól visszhangos Csongrád me­gyében sok negatív jelensé­get kapcsoltak szorosan az egykor nagy hatalmú párt­vezető személyéhez. A volt megyei első titkár ma 20 ezer 200 forintos nyugdíjat kap, húsz.évvel ezelőtt la­káscserével jutott mostani, 94 négyzetméteres tanácsi lakásához, amelyet — nyug­díjazását követően — 6 is megvásárolt. A lakáscsere körülményeit firtató kérdés­re adott választ meghök­kent csend követte, ugyanis kiderült: erre azért volt szükség, mert Komócsin Mihály lányát súlyos vönat­baleset érte, mozgásképte­lenné vált. Az üdülőjenéi viszont meglehetősen hosz­szasan időzött a bizottság. Tudni kívánták, hogy jutott hozzá, mi módon közműVe­sítették, s legfőképpen pe­dig azt, hogyan is törtéht a gáz bevezetese. Eke Károly utalt az úgynevezett Komó­csin-kunkorra, amelynek révén sikerült a hétvégi ház érintésével megépíteni a szőregi gázvezetéket. Ko­mócsin Mihály határozottan kijelentette, hogy ez az út­vonalvezetés kifejezetten ésszerű volt. Ugyanígy ter­mészetesnek tartotta azt is, hogy a telektulajdonosok ál­tál épített kezdetleges utat a gázvezetéket lefektető vál­lalat korszerűsítette, meg­erősítette. A kérdésekre va­laszolva Komócsin Mihály leszögezte: soha nem igé­nyelt jogtalan előnyt, nem vadászott, nem is vett részt vadászatokon, nem fogadott el vállalati, szövetkezeti ve­zetőktől ajándékot, még a feleségének küldött virágot is .visszaküldte. A megyében történt törvénysértésekért viszont vállalja az erkölcsi felelősséget". Papdi József saját kéré­sére moiidott le a megyei tanácselnöki posztról, jelen­leg várományosa egy ma­gyar-szovjet közös' vállalat kijevi kirendeltségvezetói posztjának. Elhatározásában szerepet játszott az ellene indult sajtóhad.iárat, bár a vádak alaptalannak bizo­nyultak. Tímár Mátyás viszonylag nagyméretű lakásban él ötödmagával. 28 ezer forin­tos nyugdíja, visegrádi hét­végi háza van. Délután a bizottság Pullai Árpádot, az MSZMP KB egykori titkárát, a közleke­dési tárca volt vezetőjét, Andrikó Miklóst, a Belke­reskedelmi Minisztérium volt államtitkárát, Miklós Imrét, az Állami Egyház­ügyi Hivatal volt vezétőjét, és Somogyi Lászlót, egykori építésügyi minisztert, a vi­lágkiállítás közelmúltban riyugdí jazott kormánybizto­sát hallgatta meg A bízott-­ság elnöke vagyoni helyze­tük tárgyalása mellett mind a négyüket megkérdezte ar­ról, hogy múltbeli funkció­jukból fakadóan éreznek-e felelősséget az ország jelen­legi helyzetéért. A benyújtott vagyonbe­vallások szerint a négy egy­kori vezető nem ' halmozott fel jelentős értékeket. Pullai Árpád jelenleg egy 130 négyzetméteres, 4 szobás ta­nácsi lakásban lakik, Lada gépkocsijához előjegyzés út­ján jutott hozzá. Lakásának megvásárlását kezdeményez­te, de a tanács arról érte­sítette, hogy az ingatlan ér­tékesítési tilalmi listán van, igy nem tudják részére el­adni. Miniszteri megbízatá­sával összefüggésben a bi­zottság az iránt érdeklődött, miként fért össze lelkiisme­retével egy szaktárca irá­nyításának vállalása megfe­lelő szakismeretek nélkül. .Válaszában Pullai Árpád utalt arra, hogy ez a kérdés a hetvenes évek közepén még másként vetődött fel, és minden bizonnyal a jö­vőben is lesznek olyan be­osztások, amelyeket politi­kai szempontok alapján töl­tenek majd be, mint ahogy teszik azt jelenleg Nyugat­Európábán is. Megbízatását politikai feladatnak tekin­tette, ezért a szakmai kér­désekben a megfelelő szak­képesítéssel rendelkező kol­légáira hagyatkozott. Andrikó Miklós tulajdo­nában jelenleg egy 126 négyzetméteres lakás van, amit 1,8 millió forintért vá­sárolt meg a tanácstól, s rendelkezik Ráckevén egy 80 négyszögöles telken levő 2T négyzetméteres horgász­tanyával. Miklós Imre és Somogyi László saját be­vallása szerint még ennyit sem mondhat magáénak. Puskás, pisztolyos pártvezérek Az Országos Rendőr-fő­kapitányság írásos utasítást adott ki a megyei főkapitá­nyok részére, hogy mindent kövessenek el a képviselő­választások zavartalan lebo­nyolítása érdekében. Ezt Di­csig István vezérőrnagy, áz Országós Rendő>r-főkapi­tányság helyettese jelentet­te be csütörtökön, a Belügy­minisztériumban tartott saj­tótájékoztatóján. Hozzátette: meg kell teremteni armak a lehetőségét is, hogy a rend­őrségi fogdákban őrizetben levők ís élhessenek állam­polgári jogukkal március 25-én. • Lapost Lőrinc ezredes, bűnügyi csoportfőnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az idei első két hónap­ban az elmúlt év hasonló időszakához képest 60 szá­zalékkal. s ezen belül né­hány megyében 100 száza­lékkal tóbb volt a bűncse­lekményekszáma. Beszámolt arról is, hogy befejeződött a vizsgálat a leninvárosi rendőrkapitányság ellen, és bebizonyosodott: nem terhe­li felelősség intézkedés el­mulasztása miatt a Grósz Károly ellen elkövetett atro­citásokkal kapcsolatban. Szólt arról is, hogy az 1970 óta elkövetett gyilkos­ságok közül 46 maradt fel­derítetlen Tavaly — noha a bűncselekmények száma több mint húsz százalékkal növekedett. — csökkent a gyilkosságok száma, mégpe­dig 202-ról 189-re. Igaz. ezek kbzül kilenc bűnügy még nincs felderítve. Nagy Károly ezredes, igazgatásrendészeti csoport­főnök elmondta, hogv elké­szült a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényter­vezet, s> azt hamarosan tár­sadalmi vitára bocsátják. Eddig ilyen törvény nem lé­tezett az állampolgárokra vonatkozó fegyverviselési rendelkezéseket egy 1968-as (Folytatás a 2. oldalon.) Somoigyi Kárai jmé fölvétele Géphez kötött életek A vénához a tű műanyag­csövet csatlakoztat, a szer­vezetből kiszivott vér a szű­rőn — dializátoron — halad keresztül. Szemben áramlik a méregtelenítő, mosófolya­dék, 4 deciliter/perc sebes­séggel. a másik — ugyan­csak a vénához csatlakozta­tott — csőrön érkezik vissza a szervezetbe a gép által tisztára mosott vér. Egy ke­zeléshez 120 liter oldat szük­séges. A Vér méregtelenítése 5 órán át tart. A sebészett klinika alagso­ri müveseallomdsán a 13 dializáló gép mellett hajnal­tól késő estig foglaltak az ágyak. Szeged és környéke, valamint Bács megye 60 ve­seelégtelenségben szenvedő betegének életben tartásáért dolgozik itt — három mű­szakban — orvos, nővér, asz­szisztens és a gépek. A gép, amely rettegett, mert rabságban, s amely iid­vözitendö, mert életben tart. Tiltott gyümölcs Másodnapionként öt őra a dializáló készülékhez kötve. El kell viselni, mégpedig rendkívüli önfegyelemmel, hiszen a vértisztító gép je­lenti a veseelégtelenségben szenvedők számára az életet. Amire saját, beteg veséjük nem képes, azt megteszi a dializátor, amely mestersé­gesen távolítja el a vérből és a szövetekből a mérgező anyagokat. Egyetlen kezelés elhagyása végzetes. S aki a régió, szegedtől tá­voli pontján lakik, éjszaka kel, vagy tán nyugovóra sem tér, hogy a hajnali mentővel kora reggelre a kezelés hely­színére, Szegedre érjen. Az­tán fáradtan, órákon át zöty­kölődik hazafelé, a rémisztő gondolattal, hogy holnap­után indul minden ugyan­úgy. A szabadon töltött na­pok sem gondtalanok, hi­szen ezeket a lemondások keserítik. Folyadékból mind­össze 7 deciliter fogyasztha­tó, fehérjéből 30-40 gramm, a gyümölcs tiltott: A veseelégtelenségben szenvedők testet-lelket gyöt­rő kínjait csak a veseátül­tetés szüntetheti meg. Érthe­tő hát, ha donort akarnak, mert az idegen vesével az emberhez méltó életet akar­ják, mert az e betegségben szenvedők csak egy új vesé­től remélhetik a dializáló géptől való szabadulásukat. A fel nem adható remény­kedés, az élni akarás újra és újra azt mondatja velük: ha a transzplantáció nem sike­rül egyszer-kétszer, talán harmadjára már kegyes lesz a sors. Magyarországon ma 600­an várnak új vesére. Uton A sárga telefonon — amely a transzplantációs osztályon kizárólag a donorok bejelen­tésére hivatott — befut a jelzés, hogy az egyik kórház­ban meghalt valaki, akinek a veséje alkalmas az átültetés­re és az agyhalált megállapí­tó bizottság az illetőt halott­nak nyilvánította. Ha az el­halt veséje minden kritéri­umnak megfelel, akkor a transzplantációs csoport — három orvos és egy műtősnő — útnak indul, hogy elvégez­ze a szerveltávolítási műté­tet. A kiemelt veséket spe­ciális oldattal konzerválják, steril körülmények között, olvadó jég hőmérsékletén, hűtődobozokban Szegedre szállítják. A lép a véradóba kerül, ahol megvizsgálják, a donor milyen tulajdonságok­kal rendelkezik és ellenőr­zik, nincs-e AIDS, hepatitisz, vagy citomegália vírusfertő­zése. A donor típusának megállapítása után az ada­tokat egy kompjuter segítsé­gével előbb a budapesti, majd onnan a prágai donor­bankba v továbbitják. A gép az egyezésnek megfelelően visszajelzi az átültetésre vá­rók neveit. Ha például 12 be­teg adataihoz stimmel a do­nor veséje, akkor a további szelekció érdekében elvégzik a donor lépéből előállított (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom