Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

5 1990. márciús 8., csütörtök írások a magyar alternatív színházról Tompa Gábornak, a ko- József visszaemlékezéseit ollozsvári Magyar Színház — vashatjuk az Universitas jelenleg éppen Újvidéken Együttesről, az Orfeo Stúdolgözó — főrendezőjének dióról, a Szegedi Egyetemi elméleti igényű írásával Színpadról, a Szkénéről... kezdődik a Felütés című stb. Külön dicséri a szerkönyv, mely a magyar al- kesztést, hogy a színházi ternatív színházról tartal- közösségek történetét minmaz írásokat. den esetben komoly reperA könyv szerkesztője Vár- toárdokumentáció kíséri. szegi Tibor, borítóját Fuksz „A harmadik történet" Lehel festőművész készítet- című fejezetben már a 80te, mindketten szegedi ille- as években vagyunk. Jeles tőségűek voltak egykoron, Andrásról beszélgetnek péljó néhány évvel ezelőtt a dául színészei: „... Jelestanárképző főiskolán tanul- ben van valami autisztikus, tak. nem?" Fontos könyv a Felütés Samu ^vtfiídtóí. az egyko— rengeteg szegedi vonat- ri JATE 8 i5.ös színházi kozassal, elszármazott, s ma alkotócsoport vezetőjétől a is itt élő szereplővel, ese- Nem kiáitvány című kiáltménnyel, egészen napjain- yány s/erepel „Részesülni k'S- , akartunk, nem bámészkodAz első, Danse macabre n- „ alcímmel jegyzett fejezetben az elméleten, a színház definícióján és filozófiáján van a hangsúly; Tompa Gábor például a repertoárszínházat veti össze az „épületen kívüli" térszínházzal: ahol a dolgok, az udvar, a gyár, a tengerpart újra önmagukká válnak, mert ebElemzéseket olvashatunk nagyon tehetséges zentai Aiowa színházi csoportról, a szabadkai Nyári Moziról, a gyergyószentmiklósi Figuráról és a Squat színházról. Az utolsó lapokon Orsós lAszló Jakab beszélget Bűben a színházban minden lint Istvánnal, a Squat szindolog adekvátan saját léte- ház rendezőjével. Az o zését sugározza, mert „ez a mondataival zárjuk ismerszínház a világ". tetésünket: „Végül is egy Gyenge Zoltán filozófus vér nélküli forradalom, az — korábban maga is ama- a demokrácia csúcspontja, tőr színész — azt a kérdést Ami nem jelenti azt, hogy járja körül magas színvona- nem kell elérni azokat a lú tanulmányával: „válság- szabályokat, hogy ne torban van-e a jelen kor szín- ténhessen meg az, hogy a háza". történelem leáll, mert sze„A színház az a leveses- rintejn ez történt. Leállt a fazék, melynek fülei szár- történelem Moszkvában és nvakká változtak", ezt a Budapesten, és sok ember mondatot már Balog József belehalt. Nem tudok erről — színész-rendezőként a je- többet mondani, de nagyon lenleg is működő szegedi szeretem azt, ami most Epilóg Kamara együttesé- van. A hülyék és a dadogók nek vezetője — esszéiben is a megszállottak nyelvén találhatjuk, miképpen azt: beszélnek. Erre van egy ki„A színház annak a beis- fejezés angolul: .speaking merése, hogy valamit soha- tongues', nem tudom leforsem tehetünk meg." dítani. Ez az, -ahogy a léA következő, A pokol lek beszél, megszállottan. feje- Ebben a pillanatban megFodor szólalt ez Magyarországon." Regős Dal nyolcadik köre című zetben Ruszt József, Tamás, Paál István, Zsenka néni szakácskönyve A Somogyi Könyvtár sok- századunk első évtizedére rétű tevékenysége pár évvel datálta. Hogy ki volt Zsenka ezelőtt új vonással gazdago- (Eugénia) néni? Nem tudni: dott. A szakácskönyvek re- az irodalmi nyomozás eredneszánsza idején a könyvtár ménytelen maradt. Végső hozzájárult a nosztalgikus reménysugárként olvasóinkolvasói és gasztronómiai igé- hoz, a homályba veszett nyek kielégítéséhez. így je- szerző esetleges rokonaihoz lent meg 1985-ben nőnapi fordulunk segítségért. Ha ajándékként a Rézi néniként valaki tudja Zsenka néni neismert Deleskó Teréziának, a vét, születési és halálozási piaristák híres főzöasszo- idejét, közölje velünk, nyának, majd 1986-ban Sze- A könyvtároshölgyek nőkula Teréznek a szakács- napi ajándéka ezzel lenne könyve. Egy évvel később igazán teljes. Móra Ferenc né ételreceptjei bői készített válogatás látott napvilágot. Persze a főzőkanál szegedi művészei közül nem mindenki adta írásban a' tudományát. Báló Jánosné Gajdacsy Juliska, Ónozó poldiné Dobó Julianna és Bitó Jánosné Kis Kopasz Julianna ételkölteményeit csak hírből, no meg Móricz Pál és Szigethy Vilmos érzékletes leírásaiból ismerjük. Egy ízben Lázár György polgármester előre megrendelte Bitó Jánosnál az ebédet a Pestről érkező vendégurak számára: paszulylevest csülökkel, utána paprikáshalat, 6ülthalat, majd csuszát .s . Tovább nem mondhatta, mert Bitó mesterből kitört az önérzet; Tisztölet, böcsület méltóságos uram, de ha az én feleségöm mögfözi azt a csülkös paszulylevest, utána mán nem tud önni a halból sénki, —, sé sütve, sé főzve ... A mostani nőnapra a Somogyi Könyvtár, a Démász és a Magyar Villamos Művek Tröszt fogott össze, és hasonmásban kiadta a minden bizonnyal szegedi illetőségű Zsenka néni összeállítását, a Szegény asszony szakáncskönyvét. A műszaki munkákat Gabnai János irányította. Az utószót író Péter László irodalomtörténész az évszám nélkül kiadott könyv megjelenési idejét Apró Ferenc H Nagy Építőmester dicsőségére. Újra „páholyban" Magyarországon a szabadkőművesek párizsi páholy elnöke, s válaszolt is: rünk is van, aki hazatelepült idónem vallás, nem politikai párt, nem közben. Körülbelül másfél éve kezgazdasági érdekszövetség („magya rul": nem maffia). Mindazonáltal a nevű budapesti magyar latin-európai országok szabadkőmü- szervezése, amelyben sok A század elején akadt egy áruló a szabadkőművesek között: azt állította, nyilvánosságra hozza a Titkot. Arról mesélt, hogy összejöveteleiken időnként Lucifer is megjelent, méghozzá krokodil formájában — és zongorázod. Ezzel a tréfás, bár a páholyokat övező misztikumra utaló anekdotával indította előadását Márton László, a párizsi Martinovics Páholy fömestere, aki „tesi'vérével", Ditrói Ákossal, a szintén párizsi Libertás pro Fraternitate Páholy főmesterével együtt a szegedi Szabadelvű Klub vendége volt a napokban. Ditrói úr filozofikus í'artalmú írást olvasott föl „Szabadkőművesség — hatalom vallják, nincs demokrácia formák vesei a társadalom felé fordulnak: a hatalmi pozíciók nem vonzzák őket, de embernek való társadalmat óhajtanak — mindenkinek. Páholyaik közéleti fórumok: építő szándékú, filozofáló értelmiségiek gyüledődött a most létrejött, Univerzum páholy szegedi illetőségű testvérünk van. — Mégis: mennyi? — Erről nem szívesen nyilatkozom. Mindenesetre, egy kis közösség akkor működik jól, ha 20 és 30 közötti a száma. Több száz ember keznek bennük, de mivel beteszik közön nem jöhet létre intenzív maguk mogott a kaput, kiteszik kapcsolat. Az a szabályunk, hogy maguka: a mendemondáknak. Pedig csak „a bor és a sár fölé" emelik magatartásukat — a szertartásokkal, a hagyományos, szép forha egy páholy eléri a 40-50 körüli létszámot, akkor kirajzunk, új páholyt alapítunk. A rendünk második magyarországi páholya — a mák betartásával — mondják. Azt szegediek létszáma miatt — minden nélkül. Köreikben a humanizmus az egyik vezérelv, a másik a szabadság. A szabadkőművesek törekvése az avatottságra nem más. mint hogy komolyan veszik a — geopolitika" címmel, Márton László pedig röviden összefoglalta a szabadkőművesség történetét, amelyből alább szemelgetünk. A krokodil nem zongorázik, de van Titok A középkori első katedrálisok építőinek, a céheknek valóban voltak tii'kaik: -nem mondták el mindenkinek, miféle szakmai fogásokkal lehet például 150 méteres boltíveket Építőmester, akinek dicsőségére bizonnyal itt fog megalakulni. — Hagyományhű az Univerzum Páholy? Ügy értem: nők nem vehetnek részt a munkájában? — A miénk férfirend, tehát a gondolkodást; ez a gondolkodás, a jelenségek értelmezését képi tarhagyományos nók nem léphetnek be. AlakíthataiHÁiirnHác n nok viszont kulon szervezetet. Nyugaton vannak ilyenek, de működtalmukon keresztül is keresi, tehát nek már vegyes Páh°l>'°k is. szimbolikus; íme, a szertartásos, rituális, átéléses eljárások magyarázata: A szabadkőművességnek nincs semmiféle dogmarendszere. A Nagy Stílusgyakorlat alkotni... Innen, a 11. századból eredeztethető a szabadkőművesség; a páholy kezdetben egyszerűen a zárt teret jelentette, ahol az éDÍtők a szerszámokat tárolták. Az idő teltével, a 18. századra, az építő szakmunkálkodunk, a világ tudatos magja. A világosság, amit adhat. — Ügy tudom, ön járatos a francia sajtó berkeiben, piackutató tanácsadóként dolgozik, kiadóknak. Mosi', hogy sűrűbben jár haza, bikézenfekvö dolgok elmélyítésének zonyára alkotott véleményt a „szaútja. A titok burka, melynek annak bad» magyar sajtóról Természetesen, ez a szakmám. Ugyanaz a véleményem a sajtóról. idején nyomós szellemi és biztonsági indokai voltak, ma feloldódott, J ma képviselői szinte teljesen kiszo- valójában az ügy és önmagunk be- m7nt a politikáról. Nem tetszik ti rultak a szabadkőművesség körei- csülését, a nem közölhető élményt stilusa. Egyrészt végtelenül boldog bői. A mozgalom egész Európában és érzelmeket védi." Ez a szöveg a vagyok, hogy szabaddá, legalábbis elterjedt, Magvarországon 1736-ban, párizsi Martinovics Páholy egyik szabad'nyelvűvé vált a magyar s>ajU fiÁknw f* 1 1-n 1 4 ^ .. 1 „ — ' * ..L i í „1 ^ „ - - — J.. 1.1 í: . . . , . Brassóban alakult meg az első páholy. Martinovics Ignácról és tárírásából való. amelyet az érdeklődőknek ajánlunk. Nem tagtoborzás sairól mindannyian tudunk, azt céljából, csak ismeretterjesztésként, azonban talán kevesebben, hogy A Magyarországon vendégeskedő 1919-ig, a betiltásáig, Jászi Oszkár két főmester mindazonáltal nemvolt a pesti Martinovics Páholy elnöke. És hogy lei mindenki volt még szabadkőműves? Az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírói közül 50-en; a francia forradalom vezéralakjai; Napóleon marsalljai; a Kisantantot „összehozó" politikusok jó része, s a mai francia (szocialista) kormányból is legalább 12-14 miniszter. .. Jelenleg az Amerikai magyar nyelven, a Martinovics PáEgyesült Államokban vannak a legtöbben, körülbelül 4 millióan, míg a világ más országaiban összetó. De úgy gondolom, nincsenek! anyagilag megalapozva a mai sajtótermékek, legelőször tehát anyagi megerősítésre volna szükség. A másik feltűnő jelenség, hogy sajnos az újságíróerkölcs nem mindig a legmagasabban szárnyal. Az is nagy baj, hogy sok á pongyolaság. Az én Párizsban született gyerekeim szebben beszélnek magyarul, mint az újságírók a rádióban, vagy a televízióban. Pongyola az írótt sajtó nyelve is. És még valami: engem személy szerint furcsán érint, szinte megüt, amikor azt látom, hogy az újságíró időnként ügyészként viholy; a budapesti, azonos nevű pa- seikecjik. Rátámad az interjúalanyacsak előadni jött: a napokban megalakult Budapesten az első páholy. Francia kapcsolat Megkérdeztem Márton Lászlót: Miben áll a magyar szabadkőművesek „francia kapcsolava"? — Párizsban 1956 óta dolgozik, holy fömestere adta át 34 éve a párizsi magyaroknak az emblémá2 millióan. A totalitariánus kat- és bízott m«g bennünket, hogy rendszerek nemigen kedvelik a szabadkőműveseket: Sztálin és Hitler, Horthy és Rákosi egyformán tiltotvigyük tovább a páholy életét. — ön a párizsi alapítók egyike? — Nem, én csak 20 éve. 1969 óta ták. igaz viszont, hogy az orosz vagy°k szabadkőműves. Bár 1956szabadkőművesség megalapítója Nagy Péter cáratyuska volt. ban emigráltam, de csak 1961 óta élek Párizsban; azelőtt Oxfordban ra. hozzátesz annak mondanivalójához ... Ha én valakit, kérdezek, akkor az ő véleményére vagyok kíváncsi. és nem a sajátomat akarom elmondani. Nem szabad a szerepeket fölcserélni. A magyar sajtónak éi általában a szocialista sajtónak eddig is az volt a legfőbb hibája, hogy összekeverte a tényeket és a Bor és sár fölött tanultam, szociálpszichológus va- k0mrr.entárt, az előbbieket az ideogyok. Az alapítók közül már csak egy testvérünk él. Visszatérve az első kérdésére: mindig voltak kapMiféle mozgalom ez? — kérdez- csolataink az itthoniakkal. Folyamahetik a fiatalabb évjáratú olvasó- tosan akadtak jelentkezők a páho- ha" az újságíró csak kérdez, ink, akiknek legföljebb a nagyap- lyunkba, volt, aki kifejezetten ezért természetesen amit. és ahogy csak juk lehetett szabadkőműves Ma- utazott ki Párizsba, mások 1-2 hógyarországon. Mi nem a szabadkő- napot töltöttek ott, és úgy kerülművesség? — kérdezett vissza a tünk kapcsolatba, s olyan testvélógiának megfelelően alakította. Nos, ha az olvasó számára nem világos, hogy ki készíti az interjút, és ki az alanya — az baj. A legokoakár — de nem ügyészkedik. Sulyok Erzsébet Lovasünnep, avagy a halált hozó korrupció Állítólag van a természet- melyek némi védelmet biz- szefonódásoík jelentek meg nek egy 'bizonyos egyensú- tosítanák — elpusztítják. Az Apajpusztán, és ezek segítJyi állapota, amelyben „mű- út vége belátható, de úgy ködóképes", életképes. En- iátszik, ez még mindig kenek a természetnek maga az ember is része, hiszen létvés az észheztéréshez. ségévél hogyan sikerült eltussolni több milliós sikkasztásokat, 'kiszabni nevetségesen enyhe büntetésefeltételei (légzés, táplálkozás Magyar József Lovasün- ket, melyek kiváltották az stb.) mind idekötik. Ezért nep című filmje azoknak hát mi sem lenne „termé- állít emléket, akik a világ szelesebb", minthogy azern- egyik legnagyobb, apajber arra törekedjen; alapve- pusztai környezetszennyeegész falu gyűlöletét. A felelősséget természetesen senki nem vállalta. A film viszonyrendszere ugyan tő létfeltételei sértetlenek zése miatt veszítették el éle- Apajpusztára lokalizálódik, maradjanak. Az ide vonat- tűket. Apajpusztán minden kozó tudományos isimeretek évben háromnapos lovasmegfelelő eleganciával tájé- ünnepet tartanak, ami a koztathatnak bárkit, hogy helybéliek nagy büszkesége, mi a teendő az egyensúly így az év legszebb három fenntartásához. Mindezek el- napjának tartják. A film a lenére a magukat modern- lovasünnep keretébe ágyaznék valló társadalmak gaz- va meséli el a narrátor és dasági és egyéb okokra hi- Tiportok segítségével, hogy vatkozva „szákemberei" miként váltak emberek élemégis utat biztosítanak a tei az önös érdekek, egy kis pusztításnak, a pusztulás- magyar maffia játékává, nák. Tálán akkor térnek Láthatjuk, hogy hogyan, mimajd észhez, mikor már ok lyen emberi viszonyokon és sem kapnak levegőt, vagy erkölcstelen, felelőtlen mafanyalogvu emelik szájuk- gatartásokon, „setéten gonhoz a vizespoharat. De addig dolkodó agyakon" át vezet nem óhajtanak megállni, s az út a pusztulásba. Fény nemhogy a mérges gázok na- derül arra is, hogy az akkopi fejadagjait csökkentenék, ri legmagasabb párt- és álhianem még az erdőket Is — lami vezetéssel milyen öszde mögötte felsejlik párt- és állami vezetésünk mélységes korrumpálódása, s ha ez így történhetett egy faluban, nem nehéz követni a gondolatmenetet, hogy hogyan is tették tönkre ezt az országot. Magyar dokumentumfilmben eddig nemigen látott keserű és megdöbbentő bebejezés a űovasünnepé: a film egyik fő riportalanya — nagy valószínűséggél — a szennyezéstől 'kapott betegségébe belehal. Ha még ennyi tragédia se elég a világnak, sorsára lassan készítheti a pecsétnyomót. Podmaaiczky Szilárd Irodalomelméletről nemzetközi színvonalon A nemzetközi tekintélyű Kálmán C. György (Irodaszegedi irodalomelméleti is- lomtudományi Intézet), kola megalapításában, for- Szemiotika és irodalomtumálásában Kanyó Zoltán dominy címmel a JATE (1940—1985) érdemei vitat- Kjadó jelentette meg Kanyó hatatlanok. A József Attila Zoltán válogatott tanulmáTudományegyetem Német nyait, melyek az irodalomelNyelvi és Irodalmi Tanszé- mélet, a nyelvészet, a jeleikének volt docense, az Alta- mélet a filozófiai logikák és lános és összehasonlító Iro- a szövegelmélet nagykiterdalomtudományi Tanszék jedésű tudományterületeit egykori vezetője az idén len- fogják át, eredetileg magyar, ne 50 éves. Emléke előtt tisz- német, angol, orosz, francia, telegnek, a közösen elkezdett lengyel nyelven, rangos tudományos kutatómunka hazal és nemzetközi folyóiraújabb eredményeiről adnak tokban jelentek meg. A köszámot a Szegedi Akadémiai tetet a szerkesztők — Bernáth Bizottság dísztermében ma Árpád és Csúri Károly — megrendezendő Kanyo Zoltán-emlékülés szervezői, elő- nyelvről magyarra ültetéséadói. nek problémáiról szólnak. Az emlékülésen irodalom- Az irodalomoktatásban és nyelvelméleti előadást különböző irányzatok vertartanak a Kanyó Alapít- sengenek egymással, így vány eddigi díjazottjai: a egyetemi oktatók, középiskoKanyó-tanítványok közül lai tanárok, diákok számára Tarnay László (Pécsi Janus egyaránt üdítő és tanulságos Pannonius Tudományegye- lehet az interdiszciplináris tem), Odorics Ferenc (JA- szemléletű kutató munkássáTE), és Kertész András gával megismerkedni, a szín(Debreceni Kossuth Lajos vonalas irodalomelméleti kéTudományegyetem), továbbá zikönyvet forgatni.