Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

1990. március 29., csütörtök 3 Az első születésnap Van egy ajtó a Deák Ferenc utcaban Olyan tanácsi intézménybe nyí­lik, amely egyáltalán nem hasonlít a többire. Sokkal inkább egy klubra, ahol az .első pillanattol fogva otthonosan és felszabadul­tan érezheti magát az em­ber, Kenyelmes bútorok, zene, -színes tévé, videó, folyóiratok. Pedig hivatal' is ez, összekötő kapocs a városatyak (-anyák) és a fiatalok között. A bizalom első lépcsőfoka. Neve: If­júsági Iroda. Egy szál gyertyát gyújt­hattak volna születésnapi tortájukon — de nem ünne­pelték meg első működési évüket. Az iroda létrehozá­sának ötletére európai ta­pasztalatok adtak példát. Nyugat-Európában húsz éve működnek hasonló, állami és önkormányzati fenntartá­sú intézmények, amelyek döntően az ifjúsági korosz­tály szociális igényeit igye­keznek kielégíteni. Hasonló céllal szervező­dött az.első hazai informá­ciós iroda Budapesten 1985­ben, majd — ötödikként a sorban — Szegeden is. A terv olyan humán szolgalat kialakít.asa volt, amely el­sősorban az ifjúsági korosz­tály Szociális alapellátásához járul h.ozzá, s bekapcsolódik a hazai és nemzetközi iro­Várják a döntést dák hálózataba. És bár a kezdeményezés „fölülről jött", a létrehozók szándéka az.volt, hogy lebontsa azt a falut, amely a fiatalok és a hivatal között magasodik a bizalmatlanság tégláiból. Szolga Halasaik ingyenesek. A szociális segítség legfőbb — és egyben legkeresettebb — formái a munka- és szál­láskereséssel függenek össze. (Díjtalanul közvetítenek.) De meghallgatásra talál itt bárki, aki egyéni életvezeté­si problémákkar küzd. Kere­sik azokat a deviancia felé tartó fiatalokat is, akiknek' beilleszkedési zavarainak csökkentését elsősorban meg­előzéssel akarják elérni, hi­szen ide olyan emberek is bejöhetnek, akik másutt nem találnak helyet és meg­hallgatást. Az állandó munkatársak mellett szaktanácsadók be­szélgetnek azokkal, akik el­jutnak hozzájuk. Az életve­zetési, jogi, s a helyes táp­lálkozást segítő tanácsadá­sokon kívül újdonság, hogy az Ifjúsági Irodában műkö­dik majd a „Tinitelefon", a tizenévesek lelkisegély-szol­gálata. ahol a pszichés prob­lémákkal küszködök kortár­saikkal beszélgethetnek. Egyéves munkájuk azon­ban nem merült ki ennyi­ben. Kaput nyitottak az ál­lamigazgatás és a fiatalokat képviselő ellenzéki. csopor­tok ' között, létrehozták az ifjúsági kerékásztalt,' aíhel.v. köré ülve megtárgyalhatták, az ifjúságpolitika program­ját, a különféle pályázati pénzek elosztását, az ifjúsá­gi garzonlakások ügyét, sőt a kezdetben nagy port ka­vart újszegedi KISZ* is kóla brrtokháborúja is e fóru­mon zajlott. „Nyitottság" — ez a foga­lom talán legfontosabb mű­ködésükben, s a megneve­zett szándék kétirányú fo­lyamatra utal. Az ifjúsági fórumok betekinthetnek — és .beleszólhatnak! — a ve­zetők döntéseibe, a hivatal pedig első kézből értesül a valódi igényekről, nehézsé­gekről. Az iroda persze nemcsak hivatal, hanem klub is, amely lehetőséget ad a fia­talok önszerveződéssel lét­rejött programjainak. Napi hetven latogató, esténként klubélet — a helyiség mind­ehhez kicsi. Pincéjüket sze­retnék valódi klubbá alakí­tani, az ehhez szükséges pénzt pályázat útján keresik. Elismerésként értékelik, hogy az országból három iroda kapcsolódik be a zeljővöben az európai szá­mítógépes adatbankrend­szerbe — az egyik a szege­di: Lesz-e második születés­napjuk? A mai pénzínséges időben csak reménykednek ebben. A végrehajtó bizott­ság megerősítette idei mű­ködési tervüket, az anyagi feltételeket viszont a pénte­ki tanácsülés szavazhatja meg. Bizakodva várják a döntést. Ny. P. •'MI Hatóságok marionettzsinóron Üvegmezei csata Esővel éled a remény Vitathatatlan:: jisik .az etó. KiírA és, Mtáikí mennyi'bol­dogságot. -jelent riiindez. "Az. aszfalton kévesebbet; a „siva­tagban" többet, Elnézést a homokvidék lakóitól a sivár, minösitésért, de- é kifejezés a legkifejezőbb. Elmentem egy kis terepszemlére, és: a másfél napi eső utan menthetetle­nül elült a I-ada a dűlőúton. Traktor húzta ki. Rá se men­tünk volna a veszélyes- útszakaszra, ha elölte egy ásóval meg nem nézem:- a homokon esett annyi• esö, hogy tisztességgel átázott a talaj. .4 mintavétel megtörtént, és hozza kétszáz méterré, a homokfúvás tetején csupán más­fél centre nedvesedett at a félszin, alatta hallgatott a mély... s-lehúzott. mélfiíos lesz, roat;„.cMV\ -.4' kőigaidásági ' hatásokkal kell megbirkózni. Az emel­kedő " kamatokkal, gép-, vegyszer- és 'energiaárakkal ki tudja, szinkronba ho^há­tó-e a mezőgazdasági termé­kek ára és eladhatósága.- E válasz formálódásától függ a mezőgazdaság lete, az ott dolgozók megélhetese, T. Sz. I. Tyúkper — mondhatnánk ítéletet azonnal. Miért tar­tozik ez a nyilvánosságra? — tehetnénk hozzá a kérdést. Azért, mert ehhez a tragiko­médiához (amelynek fan­tasztikus elemei is vannak) a tanács első- és másodfokú építésügyi hatósaga, a városi és megyei bíróság, valamint a közlekedési minisztérium szolgaitatott — kénytelen­kelletlen — kísérőzenét, sót a környezetvédelem helyi hatósaga és szakminisztériu­ma is eljátszott egy-egy dal­lamot mostanáig. Mert az előadásnak még nincs vége. A marionettfigurák zsinórjai csak átmenetileg ernyedtek el, bármikoi" megfeszülhet­nek újra, s akkor folytatódik a tánc. SZÍN A SÖTÉTBEN Ezúttal persze nem a pik­túráról van szó, hanem egy építményről, amelyet gazdá­ja műhellyé alakított körül­belül 25 évvel ezelőtt. Aztán 1986-ban úgy gondolta, át­építi egy kicsit, a faszerkeze­tet acélrudakra cserélte, az oldalfalakat téglára, s hogy az apró ablakos helyiségben jobban lásson dolgozni, a te­lekhatáron álló épület szom­szédra néző falán két kis lyukat hagyott — 80X60 cen­timéteres nyilasokat —, ame­lyeket üvegléglával töltött ki, bevilágító felülethez jut­va ily mádon. Tette ezt építési engedély nélkül, s ráadásul a szom­szédja szerint az üvegtéglá­kat az éjszaka sötétjébe bur­kolózva építette be, amíg 6 lakodalomba volt hivatalos. Hogy mi volt a menetrend­szerűen következő följelentés —. és a későbbi pereskedés — indoka?-Az, hogy a mű-, helyben végzett hegesztés, az ott. világító neoncsövek fényv, hatásai zavarták a szomszé­dot. Ezt. pedig nem tűrhette tovább. FALBÓL FAL? Nem is tűrte. Még aznap éjjel deszkapalánkot épített az üvegtáblák elé (a bevilá­gító felületeket nem nevez­hetjük ablaknak, mert átlát­Idilli békesség árad a frissen kinyílt virágok­ból, a kis házak elótt aranyeső ragyog a dél­utáni napfényben. Ám a Szabadkai úton laknak olyan szomszédok is, akik között negyedik éve dúl a harc — ha ugyan háborúnak lehet nevezni azt, ha csak az egyik fél mér csapásokat a másik­ra. szatlanok és nem is nyitha­tók). És beindult az akta­gyártó gépezet. Panaszlevél az első fokú építésügyi ható­ságnak, perindítás a városi bíróságon. '86 októberében az első fokú tanácsi vizsgálat szabályosnak és megfelelő­nek találta az üvegtéglás be­építést. Rá fél évre azonban a vá­rosi bíróság — az Országos Építésügyi Szabályzatra hi­vatkozva — a felperesnek adott igazat, s kötelezte az építőt a zavaró fényhatások, és az üvegtéglás felület meg­szüntetésére. A műhelytulajdonos köz­ben belülről befalazta az üvegtéglágat, ám szomszédja nem elégedett meg ennyivel, hiszen „ez a fal bármikor kibontható". És ekkor fonódott a törté­netbe az a szál, amitől az egész ügy fantasztikussá vált. ELVAKULTAN Megszűnt ugyan a fényát­szúrődés — a nap viszont szinte nap mint nap kisütött, rá az üvegtéglákra, s a szom­széd úgy találta, hogy a hoz­zá- bvtükrözödö fény „lehe-­tetlenné teszi ingatlanának rendeltetésszerű használa­tát". (A bevilágító felületek egyikét fenyőfa takarja el, ráadásul a deszkapalánkok is megvannak még.) E véle­ményével a városi, majd a megyei bíróság is egyetértett, s kötelezetek az építőt az üvegfelület kibontására. A megyei főépítész — ugyancsak az Országos Épí­tésügyi Szabályzattal érvel­ve — annyira elképesztőnek találta a döntést, hogy sze­mélyesen járt közben az ügyészségen és a városi ta­nács illetékes szerveinél „a sorozatban hozott törvény­sértő határozatok ellen." Vé­leménye szerint ugyanis a teljesen szabályosan beépí­tett falazóanyag eltávolítása „súlyos általános elvi kon­zekvenciákat" vonna maga után. Végletesen fogalmaz­va; ha a példán fölbuzdulva másoknak is eszébe jut ha­sonló tiltakozás, abszurd esetben csak ablaktalan „tökházakat" lehetne építe­ni, hiszen azokon nincs tük­röző felület. (Arról nem is szólva, hogy az üvegtégla nem tükröz, hanem szórja a fényt.) A csapda azonban bezá­rult: a birói döntés jogerőre emelkedésétől számított bű­vös egy év letelt, így további intézkedésre nincs mód. A megyei főépítész az épí­tésügyi minisztérium véle­ményét is megkérdezte; ott is törvénysértőnek minősítet­ték az államigazgatási hatá­rozatokat. Az állásfoglalás­nak azonban halasztó hatá­lya nincs, ezért az építő most be akarja deszkázni az üveg­téglák szomszéd felőli oldalát — ha beengedik a portára. És még utoljára a legfőbb ügyésznél, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökénél próbálhat­nak szerencsét. KÉT FÖLJELENTÉS KÖZÖTT (Vélt) igazából egyik fél sem enged, s a küzdelembe kölcsönösen belebetegszenek. (A magát sértettnek érző szomszéd közben a műhely­ből átszivárgó füst miatt is följelentést tett; az ismételt légszennyezés-vizsgálatra már a minisztérium adott utasítást.) A harc utolsó töl­tényig folytatódik. S a török átokkal megvert szomszédság fölött feszülő baljóslatú felhőkből időnként Arany János fülemiléjének énekét hallani. Nyilas Péter Zákányszéken 15 mm eső esett, s ez remenykeltő. A rendkívüli szárazság folya­matossága e térsegben mára azt jelentiv hogy az ásott kutakban már felesleges viz után kutatni. A mostani csapadék arra elég. hogy a napi szükségletet.. fedezze. A tartalékok • képződéséhez csapadékos április és május kellene. A hiányt a gabonák is jéle/tek. a lisztes homok­ban sargujni kezdtek a nö­vények. A koraiak elvetett magjairól, a tavaszi árpáról, lucernáról levitte a szel a homokot, csak ezután derül ki: elegendő mag tudott-e megkapaszkodni a helyén. A burgonyái Vétók most optimistábbak lehetnek, van remény, hogy ki is kel. Errefelé azonban óvatosak a gazdák. Sok helyen még a tavalyi krumpliból' is ma­radi a-pincében, kamrában, A túltermelés értékesítési gondokkal, • s a termelő szemszögébúi alacsony árakkal jarl együtt, Ehhez V-iszonyítva a 1.8-20 forintos vétögumó megvásárlása kockázatos .befektetésnek tűniki Az álmalak rügyei most pattannak ki, a barackosok pompázatos rózsaszínben tündökölnek. A metszés ide­jén még lehet bízni a jó ter­mesben. Csak az elkövetke­zendő heteket kellene lágy nélkül átvészelni. A kajszit és pár korai öszíbarackfaj­tát a március eleji dér már ..•megkapkodta", talán a kesobb nyílók meg megúsz­hatják. A szóló életerejét az aszály és az elmúlt évek'fa­gyai igencsak legyengítették. Eőleg a nagyüzemi táblák rongyolódtak le, nem ritka a selejtezés. A kiskertekben több idö és energia jutott a regenerálásra, igy a kertes gazdák bizakodóbbak lehet­nek. Itt is feltételés azon­ban.-.a derűlátás, hisA a-mí­nuszok meg „betarthatnak". Kötött talajon esős időben nem tanácsos a földekre menni, ragad minden. A ko­rai kitavaszodás és á csapa­dékhiány az idén adott elég időt -a soros munkák elvég­zésire. A Szegedi Tisza­Marás Szög Tsz-ben elvetet­ték a tavaszi árpát, a takar­mányborsót, a fénymagot, a cukorrépát és a lucernát is eltelepítettek. Érdemes volt a hét végét is munkával tölteni, hisz így az eső már a földben-találta a magva­kat. Nem Tehet gond a keT léssel, a növények megerő­södésé vél. É jobb vízház-tar-' • tasú- 'talajokon-a gabonák állapota " jó".."igaz ezt fejtrá­gyazással is segítettek.-" A szakemberek szerint az előbb emiitett növények gazdusagosaii termelhelők e vidéken, sot a kesöbb veten­dő napraforgó is A kukori­ca már rizikósabb, a "nyári aszály hatasúnak jobban ke­tett. A nagy takarmány­ige.ny miatt azonban erre is szükség van. Az öntözés nagyban javítja a kilátáso­kat. Az .idei szezonra mun­kába áll a második lineár­. berendezés, s így 440 hektá­ron biztosítható a rhestersé­gés vizpólkis. Á természet eddig meg nem okozott jóvátehetetlen károkat Ha később is ki­Petíció és remények Az egészségügyi doigözók január végi kivonulását töb­ben időszerűtlennek, egyesek etikátlannak tartották. A tüntetés a szakszervezeti tag­ságot is megosztotta. Egyesek azért illették bírálattal az elégedetlenkedőket, mert nem voltak elég kemények és elszántak, mások pedig azt vetették a szemükre, hogy pont a szakszervezet lép föl a nehéz helyzetben lévő dol­gozók érdekeinek védelmé­ben. Az intézőbizottság szerint: „A bírálók elfelejtik azt, hogy hogy a mai szakszerve­zet már nem a .régi. A koráb­bi kettős funkció, által jelzeit „transz/níss'ziós" szerepei már'nem tölti be.- helyette a tiszta és-egynemű érdekvé­delemre rendezkedett be: Ebből következően felelősse­günk tisztán érdekvédelmi jellegű, amely kizarolag a tagsagunkkal szemben all fenn." . 4 A demonstrációt egyesek etikátlannak tartottak. A le­vélírók kérdése: „Milyen jo­gon és alapon nevezik eti­kátlan,nak a megmozdulást, és intik józaiiabb belátásra, önmérsékletre a létminimum körül élőket éppen azok, akik nem küzdenek megél­hetési gondokkal?" Ahol le­het, a józanul gondolkodók — a tüntetés helyett — in­kább a harmonikus együtt­működést, a korrekt megál­lapodásokon nyugvó kapcso­Lapunk különös figyelmet szentelt eddig is az •egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek, közér­zetük rezdüléseinek, söt viharainak is. mint amilyen a január végi. szegedi tüntetés volt. Március 2-i szá­munkban közöltük Kajáry Irén megyei főorvossal ké­szített interjúnkat, amelyben a petícióba megfogal­mazott követelésekre valaszolt az osztályvezető. Ezút­tal az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete városi alapszervezetének intézőbizottsága reagált az egész­ségügyi dolgozók eddigi harcainak eredményeire, meg­mozdulásaik fogadtatására. latokat választják mindenütt, amig lehet. Á szakszervezet ágazati kongresszusain többször megfogalmazták a nemzeti jövedelemből: való nagyobb részesedésnek az igényét: 1980rbán, majd 1985-ben kezdeményezték. az egészség­ügyi dolgozók soronkívüli béremelését. Erre választ sem kaptuk a kormánytól. Panaszukat intézőbizottsá­guk nyilt levélben fogalmaz­ta meg a Délmagyarország 1989. december 12-ei és a Csongrád Megyei Hírlap 1989. december 16-ai szamá­ban, de az illetékesektől nyilvános választ nem kap­nak. Követeléseiknek nyoma­tékot adya ezutá.n vonultak ki. aZ utcára,. ... A kérdések egy része meg­fogalmazódott országos szö­vetségük, az EDDSZ prog­ramjában is. A levél írói pél­dakent említenek is néhá­nyat. Egyebek között, hogy 199Ü-ben fejeződjék . be a többlépcsős bérfejlesztés. Szorgalmazták az egészség­ügyi munkával szükségkép­pen együttjáró egyéb túl­munkák progresszis adó­rendszertől való leválasztá­sát, adómentességét vagy li­neáris adóztatását. Tisztázni kívánják az egészségügyben a munkaidő fogalmát, el sze­retnék érni, hogy az ügyele­ti-készenléti szolgálat a tör­vényes munkaidőbe számít­son bele. Ki akarják dolgoz­ni intézményi szinten a sztrájktörvény helyi alkal­mazásának lehetőségét és feltételeit. A sztrájkjogról nem mondanak le — írják —, de helyette adott esetben demonstrációt szerveznek. Tárgyaltak a megyei veze­tőkkel is alapbér-elmaradá­sukról. Kinyilvánították a petícióban feltárt bérelma­radás' tény, amit elsősorban a korábbi vezetés helytelen szakmapolitikai és káderpo­litikai intézkedései hoztak létre Ügy vélik, ezért a ta­nács a felelős, tehát köteles­sége a segítség. Mégpedig el­sősorban — és mielőbb — azokon az egészségügyi dol­gozókon, akik a létminimum szintjén élnek. A kialakult helyzet megszüntetésére pe­dig garanciát kell vállalnia a testületnek. Az EDSZ városi alap­szervezetének intézőbizottsá­ga ügy tapasztalta: a tárgya­lásokon Lehman* István ta­nácselnök küldöttségüket partnernek tekintette, és gyors segítséget ígért a lét­minimum szintjén élő egész­ségügyiek bérhelyzetének ja­vítására. „A tüntetés kapcsán, és az azt követő tárgyalások során a megyei tanácselnök szemé­lyében szövetségesre talál­tunk. aki az új önkormány­zati forrnak kialakitásaban, az atalakítas jelenlegi és jö­vőbeni folyamatában, a dön­tésekben, a dolgozói részvé­téi megvalósitasaban Kajary föorvosnövel együtt segítsé­günkre kivan lenni. Hisszük, hogy a szociális partnersé­gen, az előzetes megállapo­dásokon nyugvó kapcsolatok egyszerre biztosítják a kü­lönböző szintű konfliktusok hatékony és az érdekek kompromisszumán alapuló megoldását" — vallja levelé­ben az intézőbizottság, és egyben reméli, hogy a petí­ciók igen is változtatnak az egészségügyi dolgozók hely­zetén. Ch A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom