Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

fthloipc/ a> L jfVr, ' l: w ; 80. évfolyam, 74. szám 1990. március 29., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Köszönet a választóknak A rádiósok, tévések legyenek pártatlanok! — A „szinte végleges" eredmény sem biztos? — Honecker-per elmarad? Hetven órával az urnák le/árusa és hússzal az Országos Választási Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója, a csaknem véglegesnek tekinthető választási eredmény közzététele utan — tegnap délután — egyszer csak jött egy hír. miszerint a fővárosi, de talán az országos szavazatok aranya is változhat a Fővárosi Választási Bizottság jogértelmezésének a hatására. Erről kedden, késő este döntöttek. Berényi Sándor professzor, a bizottság elnöke az MTI-nek szerdán reggel elmondta: több szavuzókörböl állampolgári kifogást nyújtottak be a helyi választási bizottságok döntései ellen. Ezt követően, a kifogások megvizsgálása után. a bizottság állást foglalt abban, hogy a XIII. kerület 29. számú szavazókörében a hibásnak jelzett 39 szavazatból 8-at; a III. kerület 23. számúban 28-ból 11-et; a XI. kerületi 58. számúban 35-ből 15-öt érvényesnek ismertek el. Berényi Sándor szerint a bizottság által megvizsgált érvénytelen szavazatok között voltak olyanok például, amelyeken a választópolgár csak aláhúzta valamelyik pártlista jelöltjének a nevét, vagy X helyett csuk egy átlós vonalat húzott, s akadt olyan is, ahol a lista valamelyik jelöltjének neve mellé tettek X-et. A megvizsgált három szavazókör érvénytelen szavazatai közül így több mint 40 százalékot ismert el érvényesnek a bizottság. Mint ismeretes, a fővárosban több mint 30 ezer érvénytelen szavazatot találtak az urnákban, s könnyen előfordulhat az a helyzet — a Fővárosi Választási Bizottság szerint —, hogy egy altalános urnavizsgálat után további, mintegy 15 ezer szavazat is érvényes lehet. Ez a helyzet a 4 százaléknul kevesebbet elért pártok szamara a fővárosban, de egy esetleges országos vizsgálat során — hasonló értelmezés esetén — akár országosan is sorsdöntő lehet. Te jó ég, mi jön még?... Pálíy Katalin Április 8-án Második forduló Az Országos Választási Bizottság kedden este fél 10kor kezdődött nemzetközi sajtótájékoztatóján Németh János, az OVB elnöke ismertette a testület közleményét: Eszerint az 1990. márc. 25-ei országgyűlési képviselő-választás előzetes eredményét — a választójogi törvény 48. paragrafus (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve. — az Országos Választási Bizottság a számitógépes feldolgozás adatai alapján a következők szerint hozza nyilvánosságra: Az egyéni választókerületi jelöltekre a valasztójogosultak 84,99 százaléka szavazott. Az egyéni választókerületek közül ötben volt eredményes a választás első fordulója. A területi választókerületekben a területi listákra a Választójogosultak 63,15 százaléka szavazott. Az országos összesítésben az egyes pártokra leadott érvenyes szavazatok aranya a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,11 Szabad Demokraták Szövetsége 21,38 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pár 11,76 Magyar Szocialista Párt 10,89 Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94 Kereszténydemokrata Néppart 6,46 Magyar Szocialista Munkáspárt 3,68 Magyarországi Szociáldemokrata Part 3,55 Agrárszövetség 3,15 Vállalkozók Pártja 1,89 Hazafias Választási Koalíció 1,87 Magyar Néppárt 0.46 Magyarországi Zöld Párt 0,37 Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt 0,20 Somogyi Keresztény Koalíció 0,12 Magyarországi Szövetkezeti cs Agrárpárt 0,10 Független Magyar Demokrata Párt 0,06 Szabadság Párt 0.06 Magyar Függetlenségi Párt 0,01 Az Országos Választási Bizottság köszönetét fejezi ki a választópolgároknak és mindazoknak, akik részt vettek az országgyűlési képviselői választásod előkészítésében. és lebonyolításában, áldozatos és eredményes munkájukkal., hozzájárulva a demokratikus államrendünket megalapozó választás első fordulójának sikeréhez. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ára, vasárnapra tűzte ki. Még a kisgazdák sem tudják Merre billen a mérleg nyelve? A választási eredmenyek ismeretében elindult a találgatás: ki kivel szövetkezik. A választások győztesei — az MDF és az SZDSZ — nem annyira egymást, mint a kisebb pártok némelyikét akarják megnyerni a leendő kormánykoalícióba. A mérleg nyelvének az országos lista harmadik helyezettjét, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot tekintik. E párt megyei vezetői kedden Budapesten tárgyaltak a koalíciós lehetőségekről. Erről beszélgettünk Hatvani Zoltánnál, a párt helyi szóvivőjével. — A koalícióról csak a Független Kisgazdapárt országos nagyvalasztmanya (amely április 28-án ülésezik legközelebb) dönthet. A hét elején az országos pártvezetőség csupán a nekik szimpatikus pártokról — az MDF-röl és az SZDSZ-röl — tartott előadást. — A ket párt közé — gondolom — nem tesznek azonossagjelet... — Természetesen az országos vezetőség latolgatja a szövetségkötés, vagy az ellenzékben maradás esélyeit, következményeit. Abban megállapodtunk, hogy a koalíciós tárgyalásokon elsődleges szempontnak tekintjük, hogy esetleges partnerünk elfogadja tulajdonprogramunkat. Ezenkívül arra törekszünk, hogy együttműködésre bírjuk ..rokonpartjainkat": a Kereszténydemokrata Néppartot, a Függetlenségi Pártot, — bizonyos esetben — a Magyar (Folytatás a 2. oldalon.) I és buzdítás II. János Pál pápa tegnap — a szokásos heti általános pápai kihallgatás kereteben — külön áldását küldte „az egész magyar népnek, és kiváltképpen a fiataloknak". A pápa Egerből érkezett magyar zarándokok egy csoportjához intezte szavait a Luigi Nervi építette hatalmas fogadóteremben, ahol minden .szerdán sok ezer hívővel találkozik. Rövid beszédében, amelyből néhanv mondatot magyarul mondott, az egyházfő arra buzdította hallgatóit, hogy „hirdessék Krisztus igéjét hazánkban". IJ. János Pál pápa egyebként tegnap kinevezte a Szentszék Budapestre küldendő diplomáciai képviselőjét. A pápai nuncius, aki a Magyar Köztársaságban képviseli majd a Vatikánt, a 64 éves Angelo Acerbi címzetes érsek. Acerbi 1925-ben született egy La Spezia melletti faluban. Több diplomáciai megbízatást látott már el, többek között a párizsi nunciatúrán. Legutóbb Kolumbiában képviselte a Vatikánt. Címzetes érseki címét VI. Pál pápától kaota. 1974-ben. Magyarország és Vatikán között 1945-ben szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, amikor a szövetséges ellenőrző bizottságot kéDviselő szovjet parancsnokság kiutasította az országból az akkori nunciust. A kapcsolatokat 45 év elteltével, ez év február 9-én állították helyre Budapesten Agastino Casaroli bíboros államtitkár é-- Németh Miklós miniszterelnök aláírásával. az.t követően hogv az Országgyűlés új lelkiismereti és vallásszubadsági törvényt hozott, es a kormányzat új alapokra helyezte az egyházak és az allanv viszonyát, megszüntetve minden ellenőrzést es beavatkozást az egyházi ügyekben A Szentszék most kinevezett képviselője hamarosan elfoglalja állomáshelyet Budapesten. Pozsony nem Az utóbbi időben mind többször elhangzik: Szlovákia, elsősorban Pozsony, részt kér a Budapest—Bécs világkiállítás megrendezéséből. A szlovák kormány Vladimír Leksa miniszterelnök-helyettes vezetésével munkabizottságot is felállított az Expo '95-ön való szlovák részvétel koordinálására. Szlovák vélemények szerint az. Expo látogatóinak érdeklődését még a MagasTátra iránt is fel lehet kelleni. Mit szólnak mindehhez a magyar előkészítők? Baráth Etele, a világkiállítás kormánybiztosa elmondotta: a legutóbbi osztrák— magyar vegyesbizottsági ülésen is szóba került e téma. A bizottság álláspontja szerint mind Ausztria, mind Magyarország rendkívüli módon örül annak, hogy a Duna menti városok magas színvonalú rendezvényekkel kívánják emelni a világkiállítás színvonalát. Tudomásul kell venni azonban, hogy jogilag Budapest és Bécs kapta meg a rendezés jogát, tehát szó sem lehet Budapest —Bécs—Pozsony világkiállításról — mondotta a kormánybiztos — majd hozzáfűzte: a magyar előkészítők egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy a szlovák partnerek bekapcsolódjanak a. világkiállításba Ennek formája azonban nem lehet más, minthogy a rövidesen kiírandó versenytárgyalás eredményeként, szigorúan üzleti alapon valósítanak meg egy-egy beruházást. A szlovák lel azonban mindeddig nem kereste meg a magyar kormánybizottságot. illetőleg az előkészítést végző szervezetet ajánlataival — mondotta végezetül Baráth Etele. A

mai magyar társadalom sokszínűségét egyértelműen bizonyította a választás. A területi listákra adott szavazatok alapján máris megszületett a leegyszerűsítő értékelés: Budapest és a Dunántúl az SZDSZ-é, az ország keleti fele az MDF-é; a főváros és a dunántúli országrész a fejlett nyugati polgárosodás követője, az Alföld konzervatív. A partokra adott szavazat valóban kifejez egyfajta politikai mentalitást, ami az életmódból következik. Am ebből a szempontból arnyalni szükséges a Magyarországról kialakult képet így látja ezt az Alföld déli csücskében. Szegeden élő (soproni születésű) szociológus, Gábor Kálmán, akit a választási eredmények értékelésére kértünk. A Dunántúlon három, eltérő típusú megyecsoportra kell felfigyelnünk. Az egyik Fejér—Somogy—Veszprém, ahol a Kereszténydemokrata Néppártnak nincs szerepe; az első helyezett pártok viszont nem azonosak: meglepő az FKGP és az MSZMP somogyi Úgy szavaztunk, ahogy élünk eredményes szereplése; az MDFfölény Veszprémben, az SZDSZsiker Fejérben. Ezeken a területeken a szegények aránya alacsonyabb, a kompenzáló szerepet játszó „második gazdaság" fejlett, az emberek értékszemléletében a „siker" fontos szerepet kap, a kispolgári mentalitás jellemző. A Tolna—Vas—Zala megyecsoport közös jellemzője, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is 10 százalék fölötti eredrr.enyt tudott elérni. Ennek hátterében az áll, hogy az ottani vidék a modernizációnak a kezdeti fázisában tart, nagyobb a tradicionális kapcsolatoknak és a vallásosságnak a szerepe. Vas megye annyiban különbözik fentebb említett társaitól, s hasonlít Baranyához, Győr-Sopronhoz és Komáromhoz, hogy az ott élő polgárok közül a legtöbben az SZDSZ politikájúval szimpatizálnak. Ennek oka az. hogy az országnak ezen területei a polgárosodás nyugati típusához közelebb állva, az élen járnak a modernizációs folyamatban, a felhalmozás fázisán túljutva, élvezik a fogyasztási szakasz előnyeit, azaz relatíve jobb életfeltételek között élnek, mint az ország más területein; az individuális értékekre is figyelmet ' fordítanak. A polgárosodásnak ma, típusa. a paraszti polgárosodás folyamata figyelhető meg az ország északkeleti és keleti felében. Itt a mezőgazdaságra alapozott a fejlödes, a felhalmozás stádiumában tartanak. Ennek a térségnek a lakoslsága az MDF képviselte értékeket teszi magáévá. Ez azonban nem azonosítható a konzervativizmussal. Különbségek e régióban is kimutathatók. Békés—Hajdú-Bihar —Szolnok megyében az MDF fölénye mellett a Független Kisgazdapárt szerepe sem elhanyagolható. Ennek háttere az. hogy arrafelé egyszerre van jelen két, eltérő életmódú társadalmi csoport: a gyenge életfeltételek közepette létező, tradicionális közösségekbe beágyazott, valamint a „második gazdaságból" elfogadható életkörülményeket kicsiholó társaság. Az e vidéken élők útban vann;ik a „purasztburzsoáziava" válás fele. Borsodban, Hevesben. Pest megyében, Szabolcsban élők között az előzőekben ecseteltnél is élesebb ellentétek feszülnek. (Szabolcsban például — az országos 14 százalékkal szemben — 28 szazalek a szegények aránya.) Ez tükröződik abban, hogy a pártok minden típusa megtalálható, azaz a politikai mentalitás/ szempontjából is heterogén ez a régió. Csongrád és Bács-Kiskun megye a számtalan hasonlóság — a szegények aránya az országos átlaggal azonos, erős az anyagi javakért és a családi közösségért küzdés szelleme — ellenére abban különhséget mutat. hogy Csongrádot az „elsöprő" MDFíölény, a Duna-Tisza-közét u pártok arányosabb megoszlása jellemzi. Ennek oka lehet, hogy Bács-Kiskun megyében egy sajátos réteg — a fogyasztói, az egyén kiteljesedéséért küzdő embercsoport — nagyobb számban képviselteti magát. Tehát az egész magyar társadalom útban van a polgárosodás felé de annak különböző fázisait éli meg az ország mas-más területein Ezt a külonbuzoseget tükrözi a partokra leadott szavazatok száma A legszélesebb bázist az MDF tudhatja maga mögött: egyszerre kell képviselje a nemzeti kisburzsoáziát és a kisembert; a nemzeti burzsoá fejlődéssel rokonszenve/őket. Az SZDSZ szavazótáborába azok tartoznak, akik a nyugati polgárosodási mintával szimpatizálnak. A jelenlegi politikai konstellációkból hiányzik a két nagy párt közötti hiteles. közvetítő párt, amely a szociális problémák figyelembevételére koncentrálna. Cjszászi Ilona 0