Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

3 1990. március 29., csütörtök Förgeteg Szilveszter MAGYAR NÉPPART Mórász Attila NEMZETI KISGAZDA ÉS POLGÁRI PART Szűcs László MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PART Dr. Eke Károly FÜGGETLEN JELÖLT Juhász László MAGYAR SZOCIALISTA PART Rantal Zoltán SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Mikor érvénytelen a szavazat ? A novemberi népszavazás so­rán is sok vita támadt a szava­zatok érvénytelenségének megál­lapítása körül. Ezt a vitát vár­hatóan a március 25-i választá­sok után sem lehet .megspórol­ni". A választások tisztaságához hozzátartozik, hogy az érintettek gyakorolhassák kifogásolási jo­gukat, s megfelelő testületek döntsenek. Ebben a kérdésben önmagában a választójogi törvény szabályai nem igazítanak el teljesen. A jogszabály ugyanis csak a leg­fontosabb eseteket említi. A tör­vény szerint érvénytelen a sza­vazat, ha nem a hivatalos sza­vazólapon adták le, vagy nem le­het megállapítani, hogy a sza­vazó kire. illetőleg melyik párt listájára szavazott. Az Országos Választási Bizottság gyakorlatá­ból azonban kitűnik: az érvény­telen szavazatok köre ennél jó­val tágabb lehet. Nem vitatható ugyanis, hogy érvénytelennek kell tekinteni az olyan szavaza­tokat is, amelyeket választójog­gal nem rendelkező személyek adnak le. És hasonlóan kell el­bírálni azt az esetet is; ha nem az állandó lakóhely szerint kije­lölt szavazókörben, igazolás nél­kül szavaznak. A szavazat tehát érvénytelen, ha a választásokról szóló tör­vény rendelkezéseit megsértve szavaz valaki, illetőleg, ha nem a hivatalos szavazólapon adja le voksát Ez a helyzet akkor is, ha a szavazólapról nem lehet meg­állapítani a szavazópolgár akara­tát. Felvetődhet az a kérdés, ho­gyan. kell minősíteni, ha a sza­vazatszámlálásnál kiderül, hogy a szavazólapról hiányzik az ille­tékes tanács bélyegzője. Bármi­lyen furcsa, ez súlyos törvényes<­ségi hiányosság; a szavazóhelyi­ségben történő bélyegzés ugyan­is épp azt kívánja meggátolni, hogy a szavazólapokhoz esetleg hozzáférő, illetéktelen személyek „preparált" szavazólapokkal cse­réljék ki az urnába helyezett szavazólapokat. Másrészt, hogy a szavazókörön kívül lakó válasz­tópolgárok is szavazhassanak. Mindebből következik, hogy csak az a szavazólap tekinthető hiva­talosnak, amelyen az illetékes tanács bélyegzője is szerepel. A választójogi törvény úgy fo­galmaz, hogy ervényesen szavaz­ni a jelölt, illetve a párt neve melletti négyzetben elhelyezett „+" jellel lehet. Ebből ugyanakkor nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az. ettől eltérő, nem „+" jellel történő szavazást automatikusan érvénytelennek kellene tekinteni. Sőt érvényesnek minősíthető az a szavazat is, ahol például „X"­szel jelzik a választói akaratot. A szavazólapok darabonkénti összeszámlálásakor az lesz a döntő. hogy a szavazólapokról egyértelműen, kétség nélkül ki­derül-e a választópolgár akarata. B. L. Holnaptól Kampányszünet A keddi, szerdai, csütör­töki és mai lapszámunkban közöltük a Csongrád me­gyei 1—4. számú választó­körzet egyéni képviselője­löltjeinek rövid bemutatko­zását, s fényképét. Mint is­meretes, a választási tör­vény értelmében szombaton 0 órától mindennemű vá­lasztási kampány tilos; ez azt jelenti, hogy holnapi lap­számunkban mi sem köz­lünk ilyen jellegű híreket, cikkeket. Ezzel szemben is­mét részletes választási tud­nivalókat olvashatnak, s is­mét közöljük a körzethatá­rokat is. Báló Bertalan AGRÁRSZÖVETSÉG Harmath Istvánná MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Kiskundorozsmán szület­tem, szüleim szigorú szere­tettel neveltek, amiért há­lás vagyok nekik. Történe­lém és földrajz tanár va­gyok, férjem is tanárermber. Több mint harminc éve Kis­teleken élünk ós dolgozunk. Három fiam van, kettő már önálló, a legkisebb a csalá­di hagyományokhoz hűen az esztergomi Ferences gimná­ziumban tanul. Ha csak egyetlen dolgot tehetnék a Parlamentben, az anyaság és a család méltóságának Visszaállítását, már úgy érezném, nem volt a mun­ka hiábavaló. Pintér István FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PART A Magyar Rádió tudomá­nyos főmunkatársa, tíz tu­dományos ismeretterjesztő könyv szerzője. 1985-ben, a p>ót választásokon elsöprő szavazattöbbséggel nyert képviselői mandátumot A Parlament független képvi­selőcsoportjának elnöke. Az Országgyűlés bizalmából el­nöke az országos vezetők vagyonelszámoltatását vég­ző bizottságnak. Amikor csak teheti, hazajön Csong­rádra, s az ősi nádfedeles szülői házban tölti idejét Legbüszkébb a Pro Urbe ki­tüntetésére, melyet szülővá­rosától kapott. 1933-ban születtem. Tör­ténelem—földrajz szakos ne­velőként részt vettem az 1956-os forradalomban. A megtorlások idején Kistar­csán és Tökölön ültem. Sza­badulásom után kétkezi munkásként, majd agrár­végzettséget szerezve, agro­nómusként dolgoztam. Az 1962-es amnesztia után visz­szavettek pedagógusnak. Nős, családos vagyok, 3 fel­nőtt diplomás gyermekem van. A földkérdésben olyan megoldást támogatok, amely a polgárok többségi aka­ratát kifejezi. Az elmúlt 40 év üldözöttéinek igazságot követelek. Harminchat éves vagyok, Szatymazon születtem, ta­nyán nevelkedtem. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen 1978-ban szerez­tem agrármérnöki diplomát. Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben négy és fél évet dolgoztam ágazatvezető­ként. Jelenlegi munkahe­lyem a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát, ahol az élőállattermeltetés és te­nyészállat-akciók gyakorla­ti végrehajtása a munkate­rületem. Szatymazon élek feleségemmel és két gyer­mekemmel . Törekvésem: „Jó minőségű élelmiszert, mindenki számára elérhető áron". Szaktanácsadó. 1930-ban született egy 15 kh-on gaz­dálkodó tanyai parasztem­ber fiaként. Középiskolai tanulmányait Csongrádon és Hódmezővásárhelyen vé­gezte, majd Sopronban szer­zett főiskolai oklevelet 1951-ben nősült, s talált küz­delmes életéhez igaz társat 1960-ig egyéni gazdálkodó volt. 1960-ban lépett a Tisza Tsz-be, majd tíz évig elnö­ke volt. Idén megy nyugdíj­ba. Jelszava: falun dobog a Kisgazdapárt szive. Munkáséletem első percé­től a fogyasztási szövetkeze­ti mozgalom mellett köte­leztem el magam, hiszen a közösség, az emberek ellá­tásának gondja számomra nélkülözhetetlen élettér, mind jobb megoldásra ser­kendő feladat. A választó­polgárok bizalma adhat erőt és felhatalmazást az új fel­adatokra, nemzeti céljaink megvalósításához, egy szebb és igazságosabb jövő formá­lásához. 42 éves szakközgazdász vagyok. Meggyőződésem, hogy a gazdaság talpra ál­lítása az infláció lefékezésé­vel, a piac korlátainak lö­késszerű lebontásával, va­lamint adópolitikával és hi­telekkel támogatott magán­vállalkozás-élénkítéssel le­hetséges. Képviselőként azt tekinteném a legfontosabb feladatomnak, hogy ez a gazdasági szerkezetváltás a lehető leggyorsabban, és visszafordíthatatlanul tör­ténjék meg. Fontosnak tar­tom a létbiztonság megte­remtéséhez szükséges jóléti intézmények létrehozását. A szögedi tanyavidéken született 1926. január l-jén. A szájhagyományon túl az írók és néprajztudósok is tollhegyre vették őseit, a Halbür-Förgetegeket, Veszel­kákat, Vetrókat. Történész, közíró. Vitázott Veres Pé­terrel, Szabó Pállal, Balogh páterrel. Ott volt Szegeden, a Petőfi-párt bölcsőjénél 1956-ban. Tucatnyi év kel­lett ezért, hogy pártonkívü­liként helyt kapjon az új­ságban. Képviselői jelmon­data: A FÖLD AZ ÉRTÉ­KÉT, A CSALÁD A BE­CSÜLETÉT, A NEMZET A FÜGGETLENSÉGÉT KAP­JA VISSZA. 52 éves vagyok. Szege­den születtem, iskoláimat is itt végeztem. 1981-től a szatymazi művelődési ház vezetőjeként dolgozom. Nős vagyok, két fiam van. Párt­nak soha tagja nem vol­tam, ami nem akadályozott meg abban, hogy saját el­veim szerint folytassam nép­művelői munkámat. Amikor a kisgazdapárt Szatymazon megalakult, azonnal belép­tem, és a tagság bizalmából titkári teendőkkel bíztak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom