Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

80. évfolyam, 69. szám 1990. március 23., péntek POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint 800 millió rubel=720 millió dollár Győz a gyűlölködés? —Egyre több a munkanélküli Az aláírásra csak Ferihegyen került sor Szeged napja: május 21. Tegnap is számos hírt kaptunk arról, hogy Romániá­ban tovább folytatódik a magyarellenes kampány, a ter­ror, a pogromok. Lapunk 5. oldalán egy marosvásárhelyi szemtanúval készült interjút közlünk, abban a remény­ben, hogy nem a gyűlölködés, az irracionalizmus sötét erőié lesz a végső szó. hanem a józan észé. A Tiszatáj szerkesztősége • a lap főmunkatársa, Sütő András sorsa fe­letti megdöbbenésének állásfoglalásban, adott hangot, kér­ve román értelmiségi barátainkat, hogy állítsák meg a nemtelen indulatoktól fűtött tömeghisztériát. Ami szintén a hírek élvonalába kívánkozik, ha az utolsó pillanatban is, már a repülőtéren, de sikerült alá­írni a magyar—szovjet gazdasági szerződést, amely szerint a 800 millió rubelre becsült szovjet tartozásokat mintegy 720 millió dollárra váltják át. 1991-tól pedig a két ország közötti kereskedelemben a dollár lesz a fizetőeszköz. En­nek hatásai természetesen nehezen kalkulálhatók ki. És még egy. Szegeddel is kapcsolatos hír: Habsburg Ottó vállalja a köztársasági elnökjelöltséget, s ebben tá­mogatják őt a nemzeti kisgazdák. Szávay István Magyar kormányn yila tkoza t A Lenin-szobrot elraktározzák A magyar kormány — a romániai magyarsággal szemben Marosvásárhelyen elkövetett, megdöbbentő atrocitások után — értetle­nül áll a román kormány március 21-i nyilatkozata előtt. Annál :s inkább, mert az 1989. decemberi romániai fordulat idején — es azóta is — a magyar nép és kor­mánya szavakban és tettek­ben fejezte ki szolidaritását a román demokratizálódás ügyével, önzetlenül segí­tette Románia népeit. Az el­múlt napok rpmániai törté­nései (minden jó érzésú és becsületes emberben csak felháborodást és elutasítást válthattak ki — Írja többek közt a magyar kormánynyi­latkozat. Habsburg Ottó mégis vállalja A Nemzeti Kisgazdapárt támogatja Habsburg Ottó mégis kész elvállalni Magyarország államfői tisztségét, Erről az osztrák Standard című lapnak nyilatkozott, a nyilatkozatot a Magyar Hírlap szerdai szá­ma idézte, mindez pedig a szegedi központú Nemzeti Kis­gazdapárt vezérkarának arra adott apropót, hogy sajtótá­jékoztatón nyilvánítsák ki: a párt ügyvivői testülete tá­mogatja és kívánatosnak tartja Habsburg Ottó államfővé jelölését. Mint dr. Boross Imre,, a párt ügyvivői testülete ne­vében fölidézte a tegnapi tá­jékoztatón, tavaly nyáron, az akkor még egységes Füg­Getlen Kisgazda, Földmun­kás- és Polgári Párt buda­pesti szervezete — amely szervezet tagjainak többsé­ge ma az azóta, kivált Nem­zeti Kisgazdapártban van — kezdeményezte, hogy Habsburg Ottót jelöljék köz­társasági elnöknek; azért, mert pártokon fölül álló, nem kompromittált szemé­lyiség. aki a nemzeti meg­békélést szolgálná, s mert európai kitekintéssel és kap­csolatokkal rendelkezik. Ak­kor azonban a jelölést nem vállalta. Nem lehet véletlen, hogy most viszont igen — hangsúlyozta dr- Boross Im­re; a korábbi indokok mellé sorolódik a jelenlegi hely­zetben még egy: a határain­kon túl élő magyarok és egész Kelet-Európa sorsá­nak jobbra fordításán ered-: ményesen munkálkodhatna Habsburg Ottó a Magyar Köztársaság elnökeként. A Nemzeti Kisgazdapárt veze­tői nem a Habsburg-házra, hanem Habsburg Ottó sze­mélyére gondolnak, amikor jelölését támogatják — húz­ta alá a pártvezető. A továbbiakban kifejezte mély megdöbbenését és föl­háborodását' az erdélyi ma­gyarellenes pogromok mi­att; 9 Romániában élő ma­nemzetiség úevét nem­zetközi fórumok elé kell vinni. Dr. Boross Imre fog­lalkozott a másik kisgazda­párttal való nézeteltéréseik­kel is: az egész kisgazda­társadalom elleni provoká­ciónak minősítette, hogy a Független Kisgazdapárt már­cius 18-án emléktáblát he­lyezett el Gyöngyösi János, egykori külügyminiszter volt békéscsabai lakóházán, mert ezzel „a parasztúldöző, áru­ló, Rákosit kiszolgáló, a há­borút követő békekötéskor gyászosan szereplő" Gyön­gyösinek az a Független Kisgazdapárt állított emlé­ket, amely ma a parasztság rehabilitációjáról beszél. Tá­jékoztatott továbbá arról, hogy a nemzeti kisgazdák előrehaladott tárgyalasokat folytatnak a Szabadság Párt­tal, amely a hajdani Sulyok­pártot tekinti elődjének (Su­lyok Dezsőt — másokkal együtt — 1948-ban kizárták a Független Kisgazdapárt­ból). Dr. Baba István az ügy­vezetők nevében bejelen­tette, hogy a párt részt kí­ván venni a szegedi sport­élet anyagi támogatásában: az anyagiak hiányában lé­tében veszélyeztetett, volt NB l-es férfi, és az NB II­es női asztalitenisz-csapatot júniustói átveszik. Dr. Lévay Endre a helyhatósági vá­lasztások mielőbbi megtartá­sát sürgette, és a városi pla­kátháborút helytelenítette. (Sulyok) Szíves emlékezetébe az olvasónak: Szeged jelképei­ről február l-jén tanácsren­delet született. A város min­den lakója,, polit'ikai elveitől függetlenül, egyformán ün­nepelheti Szeged napját május 21-én. Az emlékezés forgatókönyvéről tárgyalt egyebek mellett tegnap, csü­tötrökön a tanács végrehajtó bizottsága. Szoktatgassúk magunkat tehát egy új ünnep dátumá­hoz — amely nem lesz kö­telező —, s közben feledhet­jük — persze, ezt sem köte­lezően — régi demonstrációk napjait. Tudniillik, a vb po­litikai emlékmüvek sorsáról is határozott. A polgárok közakaratának vélhetően, az MDF szegedi elnökségének, a Politikai Foglyok Szövet­sége szegedi szervezetének bizonyosan tetszőn: a Rákó­czi. téren álló Lenin-szobrot , március 31-i határidővel a Móra Ferenc Múzeum e célra kijelölt taktáraba he­lyezik. A Széchenyi teri két szovjet emlékművel kapcso­latban utasították a vb-hiva­talt: április végéig kellő kö­rültekintéssel konzultáljon minden érdekelttel. A szob­rok megszüntetésével egy időben illó tisztességgel, ke­gyelettel gondoskodjon az emlékművek alatti sírokba temetettek elhelyezéséről. Több, jövöbe mutató té­mával foglalkoztak a vb-ta­gok. Hosszas vita után há­látlannak tűnő feladatuknak eleget tettek: kinevezték a Somogyi Könyvtár igazga­tójává (meghatározatlan időre szólóan) Barátné Haj­dú Ágnest. (Lapunk tegnapi számában olvashattak az ügy részleteiről.) Szükséges­ségét nem, viszont költség­igényeit kissé vitatya. tovább működteti a tanács a múlt évben megnyitott ifjúsági irodáját — döntött a vb Az iroda eddig végzett munká­járól Horváth András, a ta­nács ifjúsági és snortosztá­lyának vezetője számolt be. Egyébként az iroda .létéért és azon túl az ifjúság meg­felelő képviseletéért, eddigi ingatlanjaiért kardoskodott az ülésen jelenlevő ifjúsági kormánybiztos, és a Szefisz képviseletében Csányi Zol­tán. Csányi a következő kor­rekciót kérte a helyi sajtó­tól: 1989-ben aKISZ már nem rendelkezett sem pénz-, zel, sem általa elosztható lakáskerettel. A vb-t pedig azért nógátta, hegy tegyen szándéknyilatkozatot amennyiben a tanács meg­kapná a KISZ-iskola keze­lői jogát, nem fogja azt más célokra használni, meghagy­ja' az épületet a város fia­talságának. Valamint, ha módja lesz, „védje" alapít­vánnyal az összes, eddig if­júsági célokat szolgáló sze­gedi épületet. Közölte, a majdani helyi önkormányzat elképzelhetetlen ifjúsági ta­gozat nélkül. A vb elvi ígé­retet tehetett a maga ne­vében (!). amit már csak azért is ülik komolyan ven­ni, mert mint Mülíer József­né elnökhelyettes utalt rá, a szegedi tanács sosem volt szűkmarkú a fiatalságot il­letően. Jóváhagyták a múlt évben végzett, idénre tervezett pénzügyi-gazdasági ellenőr­zésekről szóló dokumentu­mokat, a helyi tanácsi tá­mogatást igénylők névjegy­zékét, megbízást adtak az illetékes osztályoknak, hogy rendezzék- a Jókai utca tömbkezelői jogát. Nyugdíj­ba vonulása miatt május 15-ével felmentették hivata­lából Prágai Tibort, az IKV igazgatóját. Intéződik — mint hallottuk — az E5-ös melletti bevásárlóközpont sorsa is. A tanács kezelői jogot cserélt a oostával. Vé­gül a vb előkészítette a március 30-i tanácsülésen tárgyalandó témákat, vala­mint utasította a hivatalt, hogy tárgyaljon a hajlékta­lanok alapítványának tag­jaival a 25 otthontalannak a repülőtér központi épületé­ben — földszinti — elhe­lyezéséről. ­M. E. Privatizáció parancsra? Munkahely nincs, alapítvány lesz! A szolgálat: 12 hónap A korábbi bejelentéssel ellentétben, mégsem 1991 íéBruárjától, hanem már áz idén augusztustól 12 hó­napos szolgálatra vonulnak be a sorkatonák. Erről Kárpáti Ferenc miniszter tájékoztatta az újságírókat csütörtökön, a Honvédelmi Minisztériumban. Elmond­ta, hogy az új tervezetet a tárca hamarosan a kormány elé terjeszti. A munkanélkülivé . válás tendenciái Cso.ngrád mie­gyében is egyre riasztóbbak — hallhattuk .tegnap dél­előtt a Szakszervezetek Csongrád Megyei Szövetsé­gérek közgyűlésén. — Három hónap alatt négyszázról 635-re nőtt a munkanélküli-segélyben ré­szesülök köre — mondta Dobóczky Károlyné. — Ugyanakkor a , felajánlott munkahelyek száma négy­ezerről ezerötszázra csök­kent. Mit tehet a szakszervezet? Többek között erről folyt a vita tegnap. — Nem állapot, hogy va­laki 20-30 évig fizette a szakszervezeti tagdíjat és most, amikor a legnehezebb helyzetbe kerül, mert nincs munkája, n»m fordulhat se­gítségért senkihez! — kifo­gásolta az egyik, résztve­vő-. ..'• , . ..' • Bár. munkahelyeket to­vábbra sem tud létesíteni egyetlen érdekképviseleti szerv sem, mégis figyelem­re méltó bejelentést tett teg­nap a megyei szövetség: „Munkáért" néven alapít­ványt kivannak létrehozni, amely a munkanélkülieket segítené az informálódás­ban, a szakmaváltásban, a vállalkozóvá válásban. — Azért határoztunk így, mert továbbra is a főváros­ban vannak az anyagi és információs erőforrások a munkanélküliség kezelésé­hez. Márpedig ezt helyben kell megoldanunk — indo­kolta Dobóczky Károlyné. (Folytatas a 2. oldalon.) Tavaszi Napforduló Színházi fesztivál Szegeden Bizonyára emlékszik még az olvasó, hogy a múlt év őszén zájló Napkelet Feszti­vált új kezdeményezésként üdvözölhettük, nem utolsó­sorban azért, mert Európa néhány alternatív színházi műhelyének adott bemutat­kozási lehetőséget. A feszti­vál zárónapján a szervezők azzal búcsúztak a közönség­től és a részt véVö csopor­toktól, hogy remélik: az ő vállalkozásuk is hozzásegíti Európa régióit az egymáshoz való közeledéshez; az akkor még közöttünk tornyosuló berlini fal helyett sikerül egy hidat építeni. Ma már tudjuk és megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a válto­zások milyen véres ellenté­teket és szétválásokat szül­tek és szülnek folyamatosan, így talán -még fontosabb. hogy a Tavaszí Napforduló Fesztivál újfent a találko­zások szigete, öszi ismerő­seink közül eljöttek a bol­gár Könny és Mosoly Szín­ház, az amszterdami Modern Táncstúdió, a jugoszláv Aiowa-csoport, és megérke­zett az utcaszínház mágusa, Enio Coázi is (Az érdeklő­dők és járókelők öt láthat­ták a Kárász utcán a ta­valyról ismerős Vörös szál performance-val és Tavasz­köszöntő és téltemető rituá­lis játékával.) A bolgárok a tavalyi ta­lálkozó kiemelkedő produk­cióját. a Ding-Dong című előadást hozták el újra. A Modern Táncstúdió új produkcióval érkezett, mely két örtálló részből áll. Míg áz, első részben Barbara Erichsen szólótánccal, zene­kíséret nélküli szöveggel ke­rült színre és a mozgásele­mek mellett a fényeffektu­soknak volt szerepe, addig a második részben zenére megkomponált táncot láthat­tunk. Áz Idő formai című előadás két részből ál). Ezen belül az . első. részben három táncost iátjiattunk . kimere­vített aljú köpenyben. A ka­bóca cjrjpe.lö hangjára em­lékeztető természetutánzó ze­nére egy olyan mozgáskom­pozíciót szerkesztettek, mely­ben a fórmák és a ritmusok domináltak. A három tán­cos változó felállásban jár­ta körbe a színpadot, s ez­zel a színpadképnek egy sa­játos dinamikáját teremtette meg. Mozgásukat a rendkí­vüli fegyelem és koncentrá­ció jellemezte. Megjelenítés helyett benyomásokat és gondolatokat közvetítettek. Ezután a leplet levetve foly­tatták előadásukat, és a rö­vid befejező részben akro­batikus mozgáselemeket is szőttek. A vonzó és szokat­lannak tűnő tánckompozí­cióval sikerült a közönség tetszését megnyerniük. (Az Aiowa-csoport Harang című előadásáról később számo­lunk be.) Az őszinél kevesebb új csoport érkezett. Az elmúlt napokban az érdeklődők a rigai Kabata Színház Iones­co-elóadását láthatták az Auditórium Maximumban, é? Gyergyós2entmiklósról jöt­tek a Figura színházi cso­port amatőr színészei, akiié­nek Kőműves Kelemen bal­ladai játéka során azt hi­szem egyetlen magyar néző sem tudott elvonatkoztatni attól, hogy onnan érkeztek, ahol napjainkban a romá­niai magyarok vívják drá­mai küzdelmüket. A magya­rok számára Kőműves Ke­lemen legendájaként ismert; de az emberiség ősi közös mítoszát megjelenitő játé­kukkal épp azt a missziót teljesítik, amellyel bizonyít­ják. hogy mindannyian egy­forma gyökerekből és érzé­sekből táplálkozunk. (A kel­ta-germán legendakörből is­mert befalazott asszony tör­ténete minden nép irodal­mában fellelhető, a román nápi legendában Manole mester szenvedései címen.) Előadásukat csupasz térben, eszköztelenül játszották. Já­tékukat a drámai konfliktu­sokra való koncentrálás és belső feszültség jellemezte. A csoport tagjai a szakmai értékelést követően elmond­ták: számukra a diktatúra légkörében való hatéves együttműködés azt jelentete, hogy mindazt, amit a tár­sadalom nem tudott nyújta­ni számukra, egy jó közös­ségben találják meg Meg­próbáltak és megpróbálnak ma is felszabadult légkört teremteni, amely egyszerre jelent védelme]; számukra és kapcsolatot a közönséggel. Mégpedig olyan nem verbá­lis kapcsolatot, amelyben közvetíteni tudják magyar és román nyelvű nézőiknek azt a szeretetet, bizalmat, oda­adást, amelyet hétköznapja­ikban egyikük sem élt át. Soha nem törekedtek a kül­detéstudat direkt vállalasa­ra, de elismerik, hogy ko­rábbi előadásaikkal is a né­zők megdöbbentésére töre­kedtek, a tragikum felmuta­tásának. a tragédia őrületté fokozásának szándékával. Ugyanakkor megpróbálták ezt az állapotot mindannyi­szor oldani is. Ezt támaszt- _ ja alá a Manole-játék firi­torszerú befejezése is. A jö­vőben szeretnének a színhá­zon belül új kifejezési for­mával kísérletezni, de két­séges, hogy csoportjuk eb­ben a formában működőké­pes lesz-e a megváltozott, kétségbeejtő helyzetben Na*y Márta A i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom