Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-15 / 64. szám

4 1990. március 15., csütörtök Ezek nem azok a falak A mai, március 15,-i városi tisztelgés programját „beharangozó" írás a DM-ben többek között ezeket mondta: „Annak az épületnek díszes erkélyéről, amelynek falai befogadták az 1849 júliusi Országgyűlést, amely elfogadta a nemzetiségekről és a zsidók egyenjogúságáról szóló nagy jelentőségű törvényt." (DM 1990. márq. 10.) Ezek nem azok a falak, amelyek látták Kossuthékat. A mai Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula páratlan hatású alkotása, amely lR83-ra épült fel. Viszont az igaz, hogy ennek helyén állt a Vedres István tervei szerint, Schwörtz János kivitelezésében emelt épület, késő barokk stílusban, s ezt pedig az 1728-ban épített Városháza előzte meg. Azt Pyrneker József tervezte, és az ő alkotását megelőző Városházát 1717-ben bontották le. A Vedres tervezte épületet 1804-ben adták át rendeltetésének, és még színielőadások tartására alkalmas terefn is volt benne. A jelenlegi Városháza tervezői és építői a korábban emelt épület alapjait megtartották, a régi anyagokat is részint felhasználták az épülettömegbe. Az egész alkotást a korábbinál jóval magasabbra emelték. A Vedres-féle Városháza tornya a homlokzati főfalra épült (Innen nézte Haynau a szőregi csata kimenetelét, és ekkor a torony belövést is kapott.) Az akkori torony fémkosárerkélyes volt, a mai: kökorlátos erkéllyel körbefogott kecses, sallangmentes kiképzéssel. Lechner Ödön nagyszerű művészimérnöki képességét igazolja (a Milkó-palota és aDeutschWolf-ház, ma Szeged SC-irodaház mellett) ez az alkotás, amelyet a barokkos tető szines cserepeivel a magyaros szecesszió nagyszerű művei közé emel. A jelenlegi épület tornya, szemben a Vedres-féle Városházáéval, az udvari főfal fölé került. És hatásában ez. is külön nagy értéke. Megjelenésében olyan, mint egy holdfényben táncoló csipkefőkötős menyecske — Babits után, szabadon. A Városháza és Lechner Ödön alkotásai, de az 1879. évi nagyárviz 111. évfordulója alkalmából érdemes említeni az újjáépitők elismerését. Papp Imre írja (1960): „A magyar városépítésnek eddig kevéssé méltatott- műszaki alkotásaként, méreteiben kellőképpen fel nem ismert példája Szeged újjáépitése. Szervezésében és összefogó irányítás tekintetében Tisza Lajos (1832—1898), az újjáépítés királyi bizi'osának, műszaki vonatkozásban pedig elsősorban Lechner Lajos nevéhez fűződik ez a kiváló munka." És ha már itt tartunk, és a 141 évvel korábbi történéseket idézzük, érdemes felemlítenünk a Városháza mellett álló klasszicista épületet, a Zsótér-házat, amelynek lélig-meddig felépült falai között 1849. július 14-én írta alá Kossuth Izijos és Nicolae Balescu a magyar—román Kibékülést tervet. Most, az újonnan formálódó magyar—r román kapcsolatokban, egymás megbecsülésén alapulóan ismét helyet adhatnánk egy ilyen tervnek. Bátyai Jenő U j film Mikor az ember még fiatal és azt mondja magának: Na, most kezembe veszem az életem! — akkor valami különös báj ragyogja körül, melyet a tapasztaltabbak irigykedve csupán naivságnak neveznek. Kezdetben ezernyi választási lehetőség mutatja magát, bármerre el lehet indulni — de csak egyfelé, és Visszaút nem nagyon van. Körülbélül ezt az utat futja be a címszereplő a Shirley Valentine cimú filmben. Diákéveiben a totális lázadásra adta fejét, aztán férjhez ment egy jópofa, mosolygós, Joseph nevű fiúhoz, akinek az idő múltával lefagyott arcáról a mosoly, már a legkisebb változást sem tűrte, pontosan 6 órakor vacsorázott és ha Shirley csak 6 óra 10-re készítette el a vacsorát, már a falat kaparta. Tehát a fiúból egy pasi lett — ahogy Shirley mondta: egy dög unalmas pasi. Shirley főzött, mosott és nagy magányában a fallal beszélgetett, mivel már a gyerekek is kirepültek. Egyetlen álma volt már csak, mint 42 éves nőnek, hogy a naplementénél üljön a tengerparton, s az ország borából igyon egy pohárkával és újra az a Shiriey Valentine legyen, aki élete virágkorában. Ahhoz viszont, hogy a tengerparton borozzon, utaznia kellene, ahogyan annak idején tervezte. Egyik, barátnője hosszas unszolására elhatározza, hogy együtt utaznak Görögországba. Itt aztán úgy tűnik, magára talál Shirley, és ezért hajlandó minden áldozatot meghozni... P. Sz. Csongrádi szomszédoló Az odafigyelés „politikája" A szövetkezeti mozgalom régi dilemmája, hogy a gazdaságosságot, vagy a tagság érdekeit tartsa-e inkább szem előtt? Az elmúlt években, mint annyi minden másra, erre is ráhúzták: politika. Ahogyan az egészségügy, a lakás, a? életszínvonal politikai kérdéssé nőtte kj magát, úgy a szövetkezeti mozgalom is politikai jelleget öltött. — Nálunk még van szövetkezetpolitika, sőt lesz ls — fogad Csongrádon az áfész elnöke. Juhász László, majd hozzáteszi: — Azt hiszem, ez az egyetlen tiszta politika, ami valóban az emberek, a tagság érdekeit szolgálja. — Igazából nem is helyettesíthető ez a fogalom — veszi át a szót Góg János, a Csongrád és Vidéke Áfész osztályvezetője. — Azt mondhatnám helyette, hogy törődés a tagsággal, de ez túl hosszú lenne. Az a lényeg, hogy a régi, hagyományos szövetkezetpolitika helyett egy újat kell meghonosítani. — Hogyan fesz ez a gyakorlatban? — Ügy, hogy eddig fentről mondták meg, nekünk idelenn mi a jó. Ott volt például a „munka és műveltség" mozgalom. Ha tetszett, ha nem. csinálni kellett, mert különben nem is nevezhetett a szövetkezet a kiváló cimre. Az pedig kon moly anyagi hátrányt jelentett a tagságnak — Sose ódzkodtak ellene? — Dehogy nem! Igyekeztünk a közös kötőfékből kihúzni a nyakunkat, de az lett a vége. hogy renitens szövetkezet hírében álltunk. Ma már szabadon dönthetünk. Az autonóm szövetkezetpolitika gyümölcse kezd beérni. Egy-egy rendezvényünkre alig férnek be az emberek akkor, amikor szerte az országban érdektelenségről panaszkodnak. — Egykor a nagy rendezvények hitelesítették a szövetkezetpolitikai munkát! — Sose voltunk gigantomániások. Bár külön osztály foglalkozik ezzel a területtel az áfésznél, mindössze ketten vagyunk. A rendezvényeinknél se arra törekszünk, hogy minél hatalmasabbak legyenek. Azt kell adnunk, amire a tagságnak igénye van. Az az igazság, hogy a három hozzánk tartozó faluban — Csanyteleken, Tömörkényen és Felgyön — alig akad más színtér a közösségi életre, mint a szövetkezeti mozgalom. Oda kell hát figyelni a tagságra. Apróságnak tűnik, de fontos figyelmesség, hogy tavaly óta minden tagunknak külön névnapi köszöntőlevelet küldünk: pedig tobb mint 5900-an vannak. Az emberek érezni akarják, hogy tartoznak valahova. — Egyéb kötelezettségei is akadnak az áf észnek ... — A kereskedelem szinte teljesen a miénk a falvakban. Az állami szféra a nehéz helyekről teljesen kivonult Az ellátást még áldozatok árán is fenn kell tartanunk, hiszen a negyvenes években többek között éppen ezért alakultak az áíészek. Fontos, hogy valóban a tagság döntsön Egyegy faluban helyi intézőbizottságokat akarunk létrehozni. Az ott lakók mondják meg, boltot akarnak, vagy vendéglőt, sportkört, vagy dalárdát, hiszen az ő pénzükből gazdálkodunk. — Ha ennyire meghatározó a szövetkezet a falvakban, akkor nem elég csak a gazdálkodásra odafigyelni... — Tavaly felmértük idős tagjaink szociális helyzetét. Az eredmény minket is megdöbbentett. Hetvenöten kaptak egyszeri segélyként 1000—2500 forintot. Az idei esztendőre már 1 milliós szociális keretet terjesztünk a küldöttgyűlés elé, mert nagyon sokan szorulnak segítségre. Természetesen a , hagyományos" szövetkezetpolitikai mozgalmakból is kiveszik a részüket a csongrádiak, legalábbis ott, ahol ezt igényli a tagság. — Fenntartjuk az Alföld Néptáncegyüttest, dalolóklubot és irodalmi színpadot támogatunk, minden faluban működik sportkör. Az a fontos, hogy a tagság érezze, értük van az áfész és nem fordítva. Ha a gyakorlatban mindez beválik, tán még azt se bánják, ha továbbra is szövetkezetpolitikaként emlegetik azt, hogy odafigyelnek az emberek ra R.G. Az évszázad lelete: a Budapesti Dalkézirat Herder-díjas oktató a JATE-n — Fiatalemberként miért kezdett a régi német irodalommal foglalkozni? — Az indíttatás részben a tanulmányaimból adódott. Katolikus teológiát végeztem, az ELTE magyar—német szaka előtt. Így egy sereg olyan diszciplínával — egyháztörténettel, biblikummal, joggal — ismerkedtem meg, ami a középkori irodalom és művészet tudományos vizsgálatát segítette. Némettanáraim — Bódi László, Mollay Károly professzor — irányították figyelmemet a magyarországi középkori német kéziratok kutatására. Az egyetem elvégzése után az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában — Hajdú Helga irányításával — középkori kódexekkel foglalkozhattam. — Ögermanisztikával meglehetősen kevesen foglalkoznak a német nyelvterületen kívül. A hazai tudományegyetemeken csak esetenként oktatnak régi német irodalmat. — Ennek az az oka, hogy a középkor tudományos műveléséhez meglehetősen sok előtanulmányra van szükség, a magyarországi könyvtárak pedig — sajnálatosan — eddig nem szerezték be a tudományág legalapvetőbb szakkönyveit sem. — ön mégis eredetit alkotott ezen a területen. Napjaink egyik legismertebb ógermanistája az évszázad leleteként üdvözölte az ön által ismertetett Budapesti Dalkéziratot. Hogyan került a kezébe ez a nevezetes töredék? — Szerencsés véletlen következtében. Egy neves hazai műgyűjtőnek, Varga Sándor Frigyesnek egyik leszármazottja egy doboznyi nyomtatvány- és kódextöredéket ajánlott eladásra a Budapesti Központi Antikváriumnak. Az ottani referens jó érzékkel észrevette, . hogy értékes lelet került hozzájuk, ezért szakmai véleményt kért az Országos Széchényi Könyvtártól. Onnan engem, mint volt kollégát kértek meg a rendkívül érdekes lapok tudományos értékelésére, ismertetésére. — Miben áll a kézirat irodalomtörténeti jelentősége? — Ügy tűnik, a Budapesti Dalkézirat az első vállalkozás a középkori német nyelvű világi líra összegyüjtéséA magyarországi német nyelvű középkori írásos emlékek feldolgozásában, publikálásában vitathatatlan érdemeket szerzett Vizkelety András, az MTA egyik kutatócsoportjának vezetője, a JATE német tanszékének vendégelőadója, aki az idei magyar Herderdíjas. re, rendszerezésére. Továbbá: eddig úgy tudta az irodalom-történetírás, hogy a német lovagi líra gyújtőtere, ápolása, leíratása DélnyugatNémetországban, a Strassburg—Konstanz—Zürich háromszögben történt, A kéziratot vizsgálva kiderült, hogy jóval keletebbre, a bajor—osztrák Duna-völgyben is működött egy kulturális központ. A szöveg nyelvjárási és stilusbeli jegyei, az ábrák, figurák művészettörténeti elemzése pedig arra utal, hogy jóval korábbi ez a keleti központ, mint a délnyugati. Említésre méltó, hogy a töredék három félkész miniatúrája Regensburgig tolja ki az irodalmi, és művészi területre egyaránt kisugárzó tevékenység forrásvidékét. A Budapesti Dalkézirat legnagyobb irodalomtörténeti értéke, hogy a legkorábbi Minnesánger, a magyar fordításokból ismert Kürenbergi lovag verseit is tartalmazza, melyeket csak egyetlen, a budapestinél később keletkezett kéziratból ismertünk eddig. Ráadásul a budapesti töredék olyan jellegű szövegváltozatokat is tartalmaz, melyek a versek eddigi értelmezését több vonatkozásban módosítják, A kézirat elemzése két másik dalnok költeményei körüli bonyodalmak tisztázásához is hozzájárult. — Eddigi munkásságáért, s különösen a Budapesti Dalkézirat elemzéséért idén májusban átveheti a hamburgi alapítású, a bécsi egyetem által kiadott Herder-dijat. Az alapitókat dicséri, hogy a kitüntetett egyéves ausztriai ösztöndíjra javasolhatja tudományága egy fiatal szakemberét. Az utánpótlást szolgálhatják egyetemi előadásai, szemináriumai is. Mióta áll kapcsolatban a szegedi tudományegyetemmel? — A hetvenes évek elején kaptam óraadói megbízást az ELTE-n. Az ottani német tanszék fiatal kutatóját javasoltam az említett egyéves bécsi ösztöndíjra, A szegedi tudományegyetem érdeklődő, közvetlen atmoszféráját évek óta ismerem. Először a régi magyar irodalom kutatóival kerültem kapcsolatba: 1985-től két esztendőn át rendszeresen jártam ide, hogy a régi magyar és német nyelvű kéziratos művelődéstörténeti emlékek feldolgozásával foglalkozó hallgatóikutatói csoportnak a paleográfia, kézirattan alapelveit megismertessem, A német tanszéken többször tartottam egy-egy előadást. Az idén egész tanévben régi német irodalmat adok elő. — Mit nyújthat a magyarországi kutatás a nemzetközi germanisztika számára? — A magyarországi régi német kéziratos és nyomtatványanyagon még senki nem rágta át magát. Fel kell dolgozni ezeket a dokumentumokat,~légyenek ezek korai Minnesáng-töredékek, jozefinista röplapok, vagy Thomas Mann-levelek. Az én tudományos programom, hogy a magyarországi középkori irodalomról és írásbeliségről alkotott nézeteinket korrigáljam és gazdagítsam, az itteni álláspontokat összevetem a középkori germanisztika eredményeivel. Üjszászi Ilona A 2-esen is Aerocaritas Áprilistól a Dunakanyarban is megkezdi a légi mentőszolgálatot az Aerocaritas legénysége. Mint Szónyi Mihály, a váci kórház igazgató-főorvosa az MTI tudósítójának elmondotta, az utóbbi években a 2-es út-forgalma és zsúfoltsága miatt a váci kórház valóságos baleseti centrummá vált. Ez tette szükségessé azt a kezdeményezést, hogy az Ml-es és az M7-es autópályák mellett ezt az útvonalat is bekapcsolják a légi mentésbe. Kertész István: Az ősközösség kora az ókori keleti társadalmakban; Az ókori Görögország története; Az ókori Róma története. E három fejezet egyetlen könyvben található, mely főként az érettségizőknek, felvételizőknek nyújthat segítséget. Bradányi Iván: Barbra Streisand. A címszereplőt, azt hiszem, nem kell bemutatni: ezúttal betűk formájában is betekinthetnek korunk egyik legizgalmasabb színészegyéniségének ellentmondásokkal teli életébe. Szakolczay Lajos: ötágú sip. A szerző tanulmányokat, esszéket, kritikákat ad közre, melyek többek között Tandori Deizső, Illyés Gyula, Ladik Katalin, és számos „fiatal" művész munkáit is érintik. Graham Greene: Utazások nagynénémmel. Augusta néni történetei olyanok, akár egy amerikai magazin, melyet reklámok, szexképek tördelnek. A hetvenöt éves, tiszteletre méltó nagynéni rejtélyes utazásaira magával viszi unokaöccsét, Henryt Brightonba, Boulogneba és Isztambulba. KönyvColleen McCullough: Ttívismadarak. Az ausztrál írónő világsikert megélt kínyve a tövismadár történetével kezdődik: ez a madár egész életében csak egyetlenegyszer énekel, de akkor utánozhatatlanul gyönyörű hangokat hallat. Hasonlóan a Cleary család női és férfitagjaihoz, akik egész életükben arra készülnek, hogy az egyetlen szerelem beteljesüljön rajtuk. Howard Spring: Tövis és borostyán I—II. A főszereplő azon töri a fejét, vajon mindent megkapott-e az élettől. Bár leginkább a hirnév elérésére törekszik, buktatókon, kaptatókon keresztül. Ernst Hagan: A Sacherszálló. A Sacher-dinasztia keletkezését, tündöklését és bukását bemutató regény Ausztriában és Bajorországban már bestsellerszámba megy Joan Chase: A perzsa ki- mazza. rálynő országlása. Az amerikai írónő „beszámol" a XX. századi matriarkátusról. Politikai bedekker 1990. A könyv segítségével eligazodhatnak az új politikai szervezetek és mozgalmak között. Bak József: Hordszárnyas és légpárnás hadihajók. A színes képekkel, ábrákkal és táblázatokkal ellátott füzetecske elsősorban a haditechnika iránt érdeklődő fiataloknak készült. Dr. Lengyel József—Varga Antal: Lakat alatt — védelmi módszerek a C— 64-esre. Országh László angol— magyar kéziszótárának 15. kiadása is megjelent. Gerbár József—M agyamé Báldy Márta: Száraz virágok. A szerzők ismertetést adnak a különleges virágokról, azok gyűjtéséről, festéséről, szárításáról, kötészeti felhasználásáról. Dr. Balázs Sándor szerkesztésében kapható a Zöldségtermesztők kézikönyve. A Természettudományi kislexikon A-tól Z-ig, bővített kiadása a legújabb használatú címszavakat is tartalP. S*.