Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-15 / 64. szám

^ éh ,'Í ELM A G YARORSZ A6 80. évfolyam, 64. szám 1990. március 15., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint II nemzet visszaszerezte ünnepét A sajtó is ünnepel — Semmissé nyilvánították a kamatadót Kártérítésekről döntött a Parlament — Gorbacsov az egyetlen elnökjelölt Szabad március M

árcius 15-e immár közel másfél évszázada többet jelent a magyarok azóta élt generációi számára, mint a konkrét történelmi eseményről: egy polgári forradalomról, s egy dicső, majd tragikus végkifejletbe torkolló szabadságharcról való megemlékezés. Március 15-e népünk szabadságának szimbólumává vált; oly időszakokban, amikor osztályrészünkül ikülsö hatalmak általi elnyomatás jutott, igyekeztek azok adminisztratív eszközökkel gátolni, megakadályozni az önfeledt ünneplést; olyan esetekben, amikor történelmünk progresszív korszakait (vagy csak epizódjait) éltük, alkalmas volt szabadságvágyunk, s nemzeti függetlenség iránti — sosem múló — igényünk demonstrálására is. Március 15. megünneplésének módja és hőfoka tehát egyúttal az adott kor politikai értékmérője lett; sokak szerint ez is csak itt, Kelet-Európában fordulhatott elő, hiszen más, kevéssé viharos történelmű népek a legtermészetesebb módon emlékeznek meg sors»fordulóikról, eszükbe sem jut. hogy azt belpolitikai állapotuktól, vagy külsó hatalmak akaratától függővé tegyék, illetve, hogy az pártcéloknak alárendelhető. Most — tíz nappal a magyar parlamenti választások előtt — nincs olyan belső erő, vagy külső hatalom, amely megakadályozhatná, hogy Batthyányra, Kossuthra, Petőfire, Széchenyire, Bemre, Göpgeyre és a többiekre szabad akaratunkból, a magunk által helyesnek és méltóságteljesnek ítélt módon emlékezzünk. Sajnos, sokáig ez nem tartozott a magától értetődő dolgok közé; s amennyiben az egy évvel ezelőtti — akár országos szintű, akár szegedi — ünnepségek felemelő pillanatait felidézzük, nem szabad elfelejtenünk, hogy azok igen sokat lendítettek az „ügyön" (mint politikai demonstrációk), a demokratizálási folyamaton. Meglehet, e tavalyi március 15-ei demokrácia melletti csendes (tízezres, Százezres) tüntetések nélkül csak később, s nem e hónapban választhatnánk új Parlamentet s ezek hiányában még nem volna érvényes államközi szerződésünk arra nézvést hogy mikorra távozzanak hazánkból az idegen katonák. 1 O A Q márciusában egy nagyszerű refarmkorI Q^tQ szak- egy gazdasági felemelkedés és egy kulturális aranykor csúcsosodott ki a nemzeti forradalomban. Ma, 1990-ben egy más (nem arany)színű kor után, súlyos gazdasági válság, erkölcsi leépülés és dollármilliárd-adósságok súlya alatt emlékezünk hőseinkre. Szomorú helyzetünk tudatában, mégis, abban reménykedve, hogy ezúttal fegyvercsörgés és puskalövések nélkül őrizhetjük meg békés úton kivívott szabadságig e földnek, mely ápol, s eltakar. Sandi István Á szabad magyar sajtó napja A Csongrád megyében és Szegeden működő rádiós, televíziós és sajtószervezetek munkatársait tegnap a megyei tanács épületében — a szabad magyar sajtó napja alkalmából — Szabó G. László megyei tanácselnökhelyettes köszöntötte. (Beszédét közöljük.) A baráti találkozón, melyen részt vettek a pártok képviselői is, valamint jugoszláviai és romániai magyar újságírók, felszólalt Horn Gyula külügyminiszter. A sajtónapi ünnepség után a miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire (A sajtótájékoztatóról hétfői lapunkban tudósítunk )• Akiknek megadatik a szólás lehetősége... Szabó G. László beszéde rossz beidegződését elvetve a felismert igazság, az igazi ügyekért vállalt harc . jelenti az újságíró cselekvésének határait. Rendszerváltás előtt állunk, pattanásig feszítve a reményektől és az ismeretlentől való félelemtől. Ezért hallatlan nagy a felelősségük mindazoknak, akiknek megadatik a szólás lehetősége. Minden becsületesen gondolkodó magyar ember az új társadalomtól valóságos demokráciát vár. És ehhez a szerveződő pártok, az új összetételű Parlament és kormány mellett a sajtó, a nyilvánosság jelentheti az egyik legfontosabb gyakorlóterepet. Meggyőződésem, a magyar sajtó akkor teszi a legnagyobb szolgálatot a jövőnek, ha minden megnyilvánulásával a nemzet, a haza, a haladás érdekeit szolgálja. Talán nagy szavak ezek, de nem annak szánom őket. Csak szerettem volna a dolgok lényegéig eljutni. Meg azt is tudom — mert végigéltem és élem naponta —, hogy megyénk újságírói minden ellentmondással együtt milyen nagy szerepet játszottak, játszanak a magyar nyitás folyamatában, őszintén mondhatjuk: közvetlenül a bőrünkön érezzük az emberpróbáló időket. Az újságíró tudását, személyiségét adja bele minden megnyilatkozásba. De vajon, megőrizhető-e ma a személyiség szuverenitása? Hiszen mindannyian ki vagyunk téve a politikai kampányok manipulatív hatásának. Hogyan lehet tárgyilagosan, a tisztánlátás érdekében némi távolságtartással szemlélni az eseményeket, amikor a felgyorsulást alig lehet megkülönböztetni a sodródástól? Egyáltalán, jut-e idő a tényeknek pontosan utánanézni? Senki előtt nem lehet vitás, hogy a mindennapi politikai kultúra leghatásosabb formálója a sajtó. Bizonyára abban is egyetértünk, hogy nincsen demokrácia független és szabad sajtó nélkül. De napjaink eseményeire gondolva, ott ágaskodik bennünk a kérdés: hol vannak a valódi demokratizmus határai, meddig a szabadság, és honnantól a parttalanság? Nem kisebb dilemmának érzem azt sem, amiről Szűrös Mátyás szólt a minap, hogy tudniillik, nálunk egy emocionális demokrácia létezik. Mindezt annak bizonyítására említettem, hogy mélyen átérzem a ma írástudójának felelősségét, a rá nehezedő választási kényszereket. A megyei tanács vezetése szeretettel és nagyrabecsüléssel hívta önöket. Jó azt tudni, hogy megyénkben nagy múltra visszatekintő, és igen nagy példányszámú napilapok vannak. Itt alakult meg a Magyar Televízió első körzeti stúdjója. Méltán lehetünk büszkék a Magyar Rádió korszerű szegedi hajlékára és mindennapjaink részévé vált adásaira. A mi irodalmi folyóiratunk a Tiszatáj, amelynek sorsa egy korszak művészetpolitikájának szomorú és tanulságos demonstrációja. De most ne erre emlékezzünk, inkább a hídra, amelyet e lap kezdett — határainkat átívelve — nagyon nehezen építeni, és amelynek másik végein sajnos, még ma sem zavartalan a közlekedés. A köszöntő szó szóljon a laptestr véröccsének, a Kincskeresőnek is, amely gyermektársadalmunk mindmáig egyetlen irodalmi folyóirata. Köszöntöm az üzemi lapok munkatársait, és az egyre erőteljesebben jelentkező helyi önállóság fő támaszait jelentő városi tömegkommunikációs fórumoknál dolgozókat. A sajtó egyetlen fóruma sem tudna működni a háttércsapat nélkül, amelynek közkatonái á névtelenségtől takartan végzik nélkülözhetetlen munkájukat. Tisztelet, elismerés és megbecsülés illessen mindenkit, aki ilyen formában szolgálja a magyar nyilvánosságot. Köszöntőmet azzal szeretném zárni, hogy önöket mi segítőtársainknak tekintjük. Bevallom, néha nehezen tudjuk ezt a sorokból kiolvasni. De nem szabad az egyesből, a részletekből messzemenő következtetésre jutni. Ilyen esetekben jó Illyés Gyula szavaira gondolni,, aki azt mondta: „növeli, ki elfedi a bajt". A megyei tanács nevében kívánom, végezzék munkájukat legjobb tudásuk szerint, képviseljék az igazságot, mert ezzel népünk javát szolgálják! Március IS. programjából Ünnepségek, kitüntetések Ebben az évben rendhagyó. módon ünnepeljük a magyar sajtó napját, alkalmazkodva a történelem felgyorsult eseményei által támasztott követelményekhez. Nagy tisztesség nekem, hogy a megyei tanács nevében én köszönthetem önöket. A meghívó és a szervezők szándéka arról tanúskodik, hogy március 15-ét tekintjük ezentúl a szabad magyar sajtó napjának Viszszatérünk nemzeti történelmünk egyik legszebb korszakának — 1848 márciusának — nagy vívmányához, és ezzel kifejezzük azt is, hogy sajtónk lerázta magáról a kézi vezérlés nemrég még béklyókat jelentő megkötöttségeit. Bízom benne, nem elsietett e szó, de mindenképpen napról napra kiteljesedő tendenciát jelent, ha azt mondom: a magyar sajtó független és szabad. Szeretném e rövid köszöntő keretében elmondani, az én felfogásom szerint mit jelentenek e szavak Ma már a múlt minden Tegnap délután rövid ünnepséget tartottak a megyei tanács épületében. Lehmann István elnök a tanácsi munkában végzett kiemelkedő tevékenységéért főtanácsosi, tanácsosi címeket, illetve „A Tanács Kiváló Dolgozója" kitüntetéseket. Tanácsi Munkáért Emlék plaketteket adott át. A Zalka Máté laktanyában a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át: Páskuli István főhadnagy. E kitüntetés ezüst fokozatát kapta Bernát János főhadnagy, Komócsin János hadnagy és Kun László > főtörzsőrmester, bronz fokozatát pedig Wittmer Ferenc főtörzsőrmester és Szólni István kinevezett polgári alkalmazott. Húszéves szolgálati idő után Szolgálati Érem kitüntetést vettát Szabó Sándor hadnagy és Kis Miklós zászlós. (Folytatás a 2. oldalon.) Szeged. A városi tanács is csatlakozott a nemzeti kerekasztal azon állásfoglalásához, mely szerint március 15-ét a nemzet ünnepéhez méltó módon, az emberek, közötti megértés és békesség jegyében ünnepeljük. Ezen 3 napon szüneteljen a választási kampány és ne legyen pártpropaganda. Legnagyobb nemzeti ünnepünk szegedi programja reggel 9 órakor kezdődix, amikor színészek, muzsikusok közreműködésévél a városi tanács épületének erkélyéről köszöntik a városlakókat. Annak az épületnek díszes erkélyéről, melynek falai között zajlott le az 1849. júliusi magyar országgyűlés (itt fogadták él a nemzetiségek és a zsidók egyenjogúságáról szóló nagy horderejű 'törvényt). A Széchenyi téri ünnepséggel egy időben a szegedi polgárok nevében a tanács tagjai és választott tisztségviselői koszorúkat helyeznek el a Klauzál téri Kossuth-szobornál, az Aradi vértanuk terén (a szóregi csata emlékoszlopánál), és Szőregen a csata emlékhelyénél. Valamennyi helyszínen díszörséget állnak a helyőrség honvédéi. 'A Magyar Szocialista Párt képviselőjelöltjei az ünnep napján a megye városaiban és! községeiben a hivatalos állami ünnepségek végén szegfű koszorúkat helyeznek el a '48-as emlékműveken. Egyben felhívással fordultak a megye lakosságához, a különböző pártok képviselőjelöltjeihez és a független jelöltekhez, hogy nemzetünk legnagyobb ünnepét egyetlen politikai erő se sajátítsa ki választási kampánycélokra. A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal pártjai ünnepi nagygyűlést tartanak délelőtt 10 órakor a Klauzál téren. (Mit jelent ma '48 öröksége? — erről beszélnék majd a pártok képviselőjelöltjei; a nagygyűlésen közreműködnek a Szegedi Független Színpad művészei. E rendezvény szervezői a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Nemzeti Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége és Szociáldemokrata Part. * Kiskundorozsma. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége kiskundorozsmai szervezetei községi ünnepséget szerveznek, amely délelőtt fél 10-kor a iMádi György plébános által a dorozsmai templomban celebrált szentmisével veszi kezdetét. Negyed 11-kor a községháza előtt az országzászlónál ünnepi műsor és koszorúzás 'lesz. A rendezők kérik, hogy a résztvevők hozzanak magukkal egy szál virágot nemzetiszínű szalaggal. Zsombó. A helyi művelődési ház a négynapos ünnep alkalmából színes programot kötött csokorba. Délután 4 órától ünnepi megemlékezés, baráti találkozó és amatör művészeti csoportok műsora kezdődik. Délután 5 és este 8 órától, valamint pénteken délután 5-től projektor videomozit láthatlak az érdeklődók. Pénteken este 8 órától másnap hajnali 2-ig rophatják a táncot a zsomboiak a házassági évfordulók bálján. ' 10 órakor szórakoztató műsor is színesíti a bált. Zenél: a Molnár-zenekar. Szombaton és vasárnap délután 5 és este 8 órától projektor videomozi szórakoztatja a művelődési ház vendégeit. Vasárnap délelőtt 9—12 óráig az aprók táncában gyönyörködhetnek és vehetnek részt a gyerekek és felnőttek. Kisteleken. Délután 4 órakor veszi kezdetét a Petőfi iskola előtti téren, Petőfi Sándor szobránál az ünnepi megemlékezés a Rákóczi Ferenc Altalános és Zeneiskola énekkarának műsorával. Ezután koszorúzás, majd — a Petőfi iskola tornatermében — ünnepi Deszéd és az iskolások műsora következik. Az ünnepséget a városi tanács, a Hazafias Népfront és a Kisteleken működő politikai pártok közösen rendezik; e szervezetek mellett az egyház képviselői is elhelyezik a megemlékezés koszorúit. Mórahalom. Március 15éről Mórahalmon reggel 9 órai kezdettel emlékeznek meg; a '48-as emlékműnél ünnepi műsor hangzik el, melyet koszorúzás követ. Az ünnepséget a helyi népfront szervezi. Megsemmisítette a kamatadót az alkotmánybíróság Alkotmányellenesnek minősítette és teljes egészében megsemmisítette a kamatadót .az Alkotmánybíróság. Döntését rendkívül nagy érdeklődés közepiette szerdán délután hirdette ki esztergomi nyilvános ülésén A határozat rendelkező részét dr Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese ismertette. Az Alkotmánybíróság megállapítja — mondotta —. hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet alkotmányellenes. Ezért ezt a törvényt és módosított minisztertanácsi rendeletet teljes egészében megsemmisíti. A megsemmisített torvény és a minisztertanácsi határozat a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszíti hatályát (MTI)