Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

80. évfolyam, 28. szám 1990. február 2., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Utólagos elszámoltatás A túlhajszolt honatyák meg sem jelentek... — Magyar—szovjet csapatkivonási tárgyalások: felhőtlen optimizmus Szegedi hajléktalanok Kik ússzák meg a felelősségre vonást? Erről szólt a parlamenti vita, tűzbe hozva azokat a honatyákat — szám szerint 236-ot, ez. mindössze 63 százalék —, akik a januári ülésszak utolsó napján is kitartottak. „Tüntető" jelenlétükkel ... A dolog érdekessége, hogy pontosan az a Hámori Csaba volt egyik előterjesztője a javaslatnak, mely szerint számoltassák el azokat a politikusokat, vezetőket, akik hazánkat ily mélyre süllyesztették, • aki a vizsgálat tárgyát képező években maga is... De hagyjuk a személyeskedést. Inkább — békésebb vizekre evezve — címszavakban szólok azokról a fontosabb eseményekről, amelyeik a 2. oldalon levő összeállításunkból — helyszűke imiatt — kimaradtak. Tehát: Bush ós Geraszimov egyaránt az; európai szovjet és amerikai csapatok kivonásáról nyilatkozott; az elnök öccse pedig Washingtonban köszöntötte a magyar származású amerikai zsidók képviselőit, akik által létrehívott kulturális alapítvány díszvacsoráján Fodor István, a magyar Parlament mb. elnöke is részt vett. Antall József — ugyancsak az amerikai fővárosban — ottani képviselőkkel, szenátorokkal tárgyalt; Pozsgay Imre pedig az izraeli miniszterelnökkel — Tel Avivban. Eddig 40 pártot jegyeztek be hazánkban. S végezetül egy duplán „hazai" hír: mégsem akasztják jel a csengelei gyújtogatót — egy precedenst teremtő legfelsőbb bírósági- ítélet alapján. (Erről szóló riportunk az 5. oldalon található.) Sandi István Parlamenti csütörtök A Parlament csütörtöki munkanapjának kezdetén foghíjas széksorok árulkodtak az ülésteremben arról: hiányzik a szükséges kétharmados többség az előző napon függőben maradt, a képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény elfogadásához. A szerdai vita folytatásaként Hámori Csaba é3 Raffay Ernő fejtette ki több ponton eltérő véleményét az ország jelenlegi helyzetéért felelős politikusok listáját összeállító bizottság kérdésében. Álláspontjuk fokozatosan közeledett egymáshoz, s végül már csak annyiban tért el, hogy míg Raífay Ernő 1968-ig, addig Hámori Csaba "80-ig visszamenőleg kérte a felelősök vagyoni elszámoltatását. A vitában mindkét megoldás mellett elhangzottak támogató és ellenző érvek, a határozathozatalkor azonban a képviselők többsége az utóbbi indítványt támogatta egyetértő szavazatával. Kiemelésre érdemes, hogy Vassné Nyéki Ilona különvéleményének hangot adva módosító indítványt tett, kérve a gazdasági vezetők elszámoltatását is. Ezt a javaslatot az Országgyűlés elutasította. A soros elnök javaslatára a honatyák ismét visszatértek a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló — a szerdai ülésen már leszavazott — országgyűlési határozatttervezet tárgyalására. A beterjesztés elfogadására újólag Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár próbálta rávenni a képviselőtestületet. Érvelése ezúttal célba talált, mert az Országgyűlés túlnyomó szavazattöbbséggel a képviselőjelöltek anyagi támogatása mellett voksolt. Az interpellációk sorát megszakítva a képviselőtestület visszatért az előző napon tárgyalt népi kezdeményezésre, nevezetesen arra, hogy módosítsa-e a? Országgyűlés a. magánszemélyek jövedelemadójáról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. A Parlament reformbizottsága a kérdést megvizsgálva a módosításra nem látott lehetőséget, s ezt a véleményt a Parlament határozattal erősítette meg. Az interpellációk hosszú sorozatának tárgyalásakor egyébként — néhány kivételtől eltekintve — meglehetős egyhangúsággal ismétlődött ugyanaz a mozzanat: az illetékes kormánytisztviselők válaszait sem az interpelláló képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Raffay Ernő kontra Hámori Csaba Raffay Ernő (Csongrád mt, 1. vk.) a beterjesztett törvény javaslatáról szólva emlékeztetett arra: még a decemberi ülésszakon szóbeli indítványt "tett, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tetszik egy vizsgálóbizottságot —, amely összeállítaná az ország jelenlegi rossz helyzetéért felelős politikusok listáját, s azt átadná a megfelelő állami, illetve igazságügyi szerveknek. Hámori Csaba, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője csaknem három héttel ezután adott be egy nagyjából hasonló tartalmú indítványt. A szerdai vita sorában bizonyos kérdésekben álláspontjuk természetszerűen valóban közeledett egymáshoz, de ez korántsem jelenti azt, hogy itt valamiféle pártközi megállapodásról lenne szó a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum között. Mivel mindkét indítványban hasonló állítások és javaslatok szerepelnek, célszerű volt, hogy a jogi bizottság egy határozattervezetet készítsen elő, amely egyesíti a kettejük indítványában megtalálható azonos tényezőket. A két rövid jogszabálytervezet alapvetően két dologban mutat eltérést. Hámori Csaba 1980. június 8ától, az akkori választásoktól napjainkig számított időpontban bizonyos pártés állami pozíciókat betöltők számára javasolja vagyonnyilatkozat tételét. Az MDF képviselője pedig 1968. január l-jétől 1989. október 1-jédg terjedő időszakot javasol e célra. Indítványában az állami és az MSZMP-vezetök — egészen megyei szintig bezárólag — egyaránt szerepeltek, Hámori Csaba javaslatában viszont eredetileg csak az állami vezetők. Végül Hámori Csaba elfogadta Raffay Ernő indítványának ezt a részét, s most már mindkét törvényjavaslatban nagyjából azonos funkciókat neveztek meg. A másik különbség a jelenleg működő pártok és "társadalmi szervezetek vezetői vagyonnyilatkozatának kérdésével kapcsolatos. Raffay Ernő bár elméletileg egyetért Hámori Csabának azzal a javaslatával, hogy e szervezetek vezetői is tegyenek vagyonnyilatkozatot, de mivel az Országgyűlés — szerinte helyesen — nem kívánt dönteni a? új képviselők honoráriumának kérdésében, úgy vélte, ebben az ügyben is illetékesebbek lesznek majd az új honatyák. A határozattervezetnek azzal a részével kapcsolatban, miszerint „az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot arra, mielőbb tegye ímeg a szükséges intézkedéseket a volt vezetők még meglevő privilégiumszerű járadékainak megszüntetésére" Raffay Ernő kifejtette: ezt csak akkor tudja elfogadni, ha ebbe beleértik az aránytalanul magas nyugdíjakat is. Hámori Csaba (országos lista) elmondotta, hogy a vitában mindvégig azt az álláspontot képviselte: európai politikai, erkölcsi normákhoz igazodva csak tényleges bűncselekmény elkövetése esetén tartják helyesnek a 'büntetőjogi felelősségre vonást. A törvények megsértőivel szemben kell fellépni. Raffay Ernő indítványától eltérően Hámori Csaba nem csupán a múltat tartja szükségesnék vizsgálni, hanem a jelen közélet tisztaságát is. Az emberek azt is tudni szeretnék, hogy akik most kerültek a közélet reflektorfényébe, azok vállalják-e a nyilvánosság előtti megmérettetést, például azzal, hogy vagyonnyilatkozatot tesznek. Az Országgyűlés politikai csoportjainak vezetői kedvezően fogadták azt a javaslatot, hogy a képviselőjelöltek készítsenek vagyonnyilatkozatot. Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szólalt fel. A kétféle indítvány közötti lényeges különbségként azt emelte ki, hogy míg Hámori Csaba 10 éves időtartamra visszamenőleg, illetve a jövőre nézve kívánja megállapítani az érdekeltek vagyonát, addig Raffay Ernő ezt az időtartamot 21 esztendőben jelöli meg. A másik lényeges különbség fjedig az, •hogy Hámori Csaba az Országgyűlés elnökét és alelnökeit is ebbe a körbe tartozónak véli, Raffay Ernő pjedig erről nem nyilatkozik. Egyébként a két javaslat lényegében azonos, csupán az* első paragrafus tekinthető a javaslattevők szándékát figyelembe véve A illetve B variációnak. Ezért a bizottság nevében javasolta a T. Háznak, hogy amennyiben valamelyik változatot elfogadja, az ehhez kapjcsolódó határozati javaslatot is fogadja el. Eke Károly (Csongrád m., '10. vk.) szerint a döntéshozatalkor a tényekből kell kiindulni, a tény pjedig az, hogy tönkretették ezt az országot, s az ide vezető utat kell vizsgálni. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ez az út 1972ig vezethető vissza, a meginduló reformok elfojtásához, s az országot végül is válságba vezető politikai irányzat kialakulásához. •Hozzáfűzte, hogy a felelősséget nem általánosságban, hanem konkrétan és személyre szólóan kell megállapítani, mert a népnek joga van megtudni: kiknek köszönheti irtai sorsát. Eke Károly végezetül arról szólt, hogy a javaslatokat megvitatták a politikai frakciók vezetői, s véleményük szerint a vizsgálóbizottságot az MDF, az MSZP, a szabad demokraták, a néppárt, a semleges képviselők és a Magyar Szocialista Munkáspárt csoportjának egy-egy képviselőjéből kellene megalakítani, elnöke pedig független képviselő legyen. A vizsgálandók körébe tartozzanak bele a megyék vezetői, és azok a despoták, akik terrorizálták a népet ezekben az évtizedekben, tartozzanak bele a volt MSZMP megyei első titkárai, titkárai és a közvélemény kívánságára a városi titkárai, a megyei tanácsok elnökei, elnökhelyettesei és vb-titkárai. A bizottságnak pjedig az átlagosnál magasabb javadalmazásban részesült, vagy az átlagosnál magasabb vagyoni helyzetbe jutott személyeket kell elszámoltatnia. (A képviselők Hámori Csaba javaslatát fogadták el.) (Folytatás a 2. oldalon.) Meddig lesz Nagy-színház? Bérlet hatszoros árért! — Főrendezőt, mielőbb! Sok és sokféle várospolitikai, valamint a tanács és intézményei gazdálkodását — s így a szegedieket is — érintő kérdésben foglalt állást tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Mindenképpen válogatnunk kell a „témakínálatból", de a közérdekűek nem maradnak a résztvevők titkai, Ígérjük. Legfőképp ezt kell tennünk az ülést záró napirend anyagaival, hiszen azokat a tanács február 15-ére összehívott ülésére készítette elő a vb. Idei tanácsi „pénztárcánk" tartalmáról lesz ott szó, meg a város jelképeiről készülő tanácsrendeletről, s a közüzemi szolgáltató vállalatok vagyonhasznosításának új szabályairól. Városok és utcák Többféle javaslat látott már napvilágot: melyik romániai város is legyen Szeged testvérvárosa. Igazán korrektnek az a vélekedés tekinthető, hogy hadd válasszon bennünket odaátról az a város, mely komolyan gondolja a kézfogást. Nos, a Maros Megyei Tanács és Marosvásárhely polgármestere külön-külön, de egybehangzóan arra kérte a szegedieket, legyünk testvérek. (A leveleket futár hozta január 31-én, friss elhatározásról van tehát szó, melynek tartalmát majd csak ezután dolgozzák ki. Mindezt a Szeged nemzetközi kapcsolatait, az idei testvérprogramot felvázoló tervezet „mellékleteként" tudtuk meg.) Olvasóink az utcanév-változtatásokkal kapcsolatban többféle véleményt találhattak már lapunkban — a vb tegnap a várostörténeti és -esztétikai tanácsadó testületét ismerhette meg. Eszerint az idei programba — de csak a népszámlálás, a választások lezajlása után, az új lakcímek átvezetési feltételeinek megteremtésekor, várhatóan ősszel — négy változás fér be: a Hunyadi János sugárút és a Bajcsy-Zsilinszky utca kapja vissza régi nevét (Szentháromság, illetve Fekete sas), az Odesszai körutat Temesvárinak hívják majd (csak szovjetunióbeli testvérvárosunk meg ne orroljon érte! Nem kellene inkább szakaszolni?), a Komócsin téri épületek pedig Lenin körúti, József Attila sugárúti és Felső Tisza parti házszámokat kapnak, ha addig .át nem értékelődnek e nevek Is ... Várakozóhelyek Indok van rá sok — más kérdés, hogy mennyire elfogadhatóak! — mégis szomorú szívvel tudatjuk olvasóinkkal: március elsejétől drágább (sőt: drága) lesz a parkolási díj — 20 forint óránként — a Széchenyi téren (a bíróság és a tanácsháza előtt), a Klauzál téren, a Dugonics téren, az Árpád téren, a Jókai utcában, s a Bartók téri, ezután kijelölendő fizetőparkolókban. (Az „órás" helyeken is). A Belvárosban lakók változatlanul ötszáz forintért vehetik meg „helyre szóló" bérletüket, de már a bárhová érvényes bérletek eddigi ezerforintos díja — tessék megkapaszkodni! — a hatszorosára emelkedik. (És nem érvényes az órás parkolóban!) Valószínűleg lesz havibérlet, de lesznek újabb fizetőparkolók is a Bartók téren, a Lenin körúton, a Toldi utcában. a Mikszáth Kálmán utcában. És több lesz a kóválygó autós — ebben biztosak lehetünk! S abban is, hogy az általános, éves bérletnek nem csak a csillagászati ára, hanem március elsejétől számított érvényessége is felháborodást kelt majd. Hiszen addig az év egyhatoda eltelik, s az arányos részt — már csak üzleti tisztességből is — illett volna elengednie a vásár- és piacigazgatóságnak! (Az 1989-re kiadott bérletek ugyanis január 31-én lejártak — februárban tehát 10 forintos jeggyel állhat be parkolni az is, aki vett volna éves bérletet, de önhibáján kívül nem juthat hozzá, csak márciustól. S ha valaki most árhatóságért kiáltana, kérjük, ne tegye: csupán véleményalkotási joga van...) Várakozóhelyek — írtuk az alcímben, de nem csak az autókéra gondoltunk, hanem a hajléktalanok éji szállására is. Az eddigi menhelyesély — az új híd lábánál — vagy másfél ezer embert késztetett tiltakozásra. Sérelmük tartalmával megismerkedvén, a vb tegnap úgy döntött, tovább kell folytatni az alkalmasabb hely keresését. (Bővebbet külön cikkünkben, lapunk 2. oldalán olvashatnak e témáról.) Beadvány és koncepció Még decemberben kapta feladatul a végrehajtó bizottságtól a művelődési osztály, hogy a színházban kialakult helyzetet, s abban az igazgató felelősségét vizsgálja meg — a vezetői stáb (Györkéi, Gregor, Horkits, Jachinek, Kocsis, Nagy, Mentes, Ruszt) meghallgatásával. Mint Matusik Sándor osztályvezető írásban és szóban is előadta: Ruszt József és Nagy László lépéseit, tetteit értékelve a meghallgatottak egyöntetűen úgy vélték, szükséges a prózai tagozat vezetőjének roi(Folytatás a 3• oldalon.) 4 l