Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 34. szám 1990. február 9., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Birodalmi gátszakadás ? Vaskos beszédek a szovjet kb-ben — Szolid csúcs Az újraegyesítés kérdőjelei — Mindszenty tér Esztergomban l2galmas hírek érkeztek az SZKP KB viharos viták­kal tarkított üléséről. Ami azonban mindehhez fölöttébb fontos háttéranyagot szolgáltat, az az észaiki köztársasá­gakban történt. A litván legfelsőbb tanács ugyanis tör­vénytelenné nyilvánította azt az 1940-es döntést, amely Litvánia Szovjetunióhoz való csatlakozását deklarálta. Észtországban neves személyiségek követelték a függet­lenség visszaállítását Az alapkérdés alighanem az* hogy Moszkva, illetve Gorbacsov hogyan tudnak és akarnak megbirkózni e törekvésekkel. Lehetséges-e a Szovjetunión belüli megoldást keresni, vagy ha nem, a hagyományos „birodalmi szemlélet" elbírja-e ezt-a szakítópróbát. A tét első megközelítésben az. hogy talpon maradhatnak-e a reformerők; másodikként pedig az. hogy a két szuperha­talomra épülő két pólusú világrendet mi válthatja föl go­lyóbisunkon? Ez utóbbi kérdés a német újraegyesítés kapcsán is egyre élesebben merül föl. A hazai hírek közül talán azt illene kiemelni, hogy meglehetősen soványka közleménnyel ért véget a nemzeti csúcs, amit — néhány párt távolmaradása okán — „cson­ka" jelzővel illettek, Szávay István Mérsékletet az árpolitikában A nemzeti csúcs közleménye Malacok a Parlament előtt? Szűrős Mátyásnak, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására szer­dán tanácskozásra ültek ösz­sze az 1989 december 8-i „nemzeti csúcs"-on részt vett pártok képviselői. Ezen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Fodor István, az Országgyű­lés megbízott elnöke. A tanácskozás résztvevői abból indultak ki, hogy a következő hónapokban az ország stabilitásáért, a po­litikai élet tisztaságáért és a demokratikus intézmény­rendszer működőképességé­ért a pártok sokat tehet­nek. Egyetértettek abban, hogy: 1. A jelenlegi Országgyű­lés alkotmányos működése idejére csak olyan törvé­nyek tárgyalását tűzze na­pirendre, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kor­mányozhatóságához, a to­vábbi békés átmenet bizto­sításához A pártok. meg­hallgatva az Országgyűlés megbízott elnökének és a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját. felkérték őket, hogy szűkítsék mini­málisra a parlamenti elő­terjesztések számát. 2. A szabad országgyűlési képviselőválasztásokig — az idő rövidsége miatt — nem alkotható meg a közszolgá­lati törvény. Szükségesnek látják megnyugtatni azokat a szakértőket, tisztviselőket, akik eddig is valóban a köz Ügyét szolgálták. Elfogadják és egyetértenek abban, hogy a közigazgatás funkcióvál­tása során az apparátus ösz­szetételénél a politikai ho­vatartozás — önmagában — nem lesz szelekciós szem­pont. Ugyanakkor egyetérte­nek abban is, hogy a sze­mélyi állomány cseréje fo­kozatosan, körültekintően, a működőképesség követel­ményeit szem előtt tartva, a szakszerűség messzemenő figyelembevételével történ­jék. Fontosnak tartják, hogy'a közrend és közbiztonság ja­vítása érdekében a törvé­nyes rendelkezéseknek az il­letékes állami szervek sze­rezzenek érvényt. 3. A konzultáció résztve­vői — a pártok vezetői, a Magyar Köztársaság ideigle­nes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a minisz­terelnök — felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a választási kampány idejére árpolitikájukban ta­núsítsanak messzemenő ön­mérsékletet, különösen tar­tózkodjanak az alapvető élelmiszerárak emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget, nyugtalanságot váltana ki a Lakosság körében. Egyúttal felhívják az ér­dekképviseleti szerveket, hogy ugyanebből a célból az árakat alakító terme­lőknél vessék latba érdek­védő, érdekérvényesítő be­folyásukat. 4. Kifejezték azt a szán­dékukat, hogy a választási törvénynek megfelelően mindent megtesznek a vá­lasztások tisztaságáért. Elő­segítik. hogy a választópol­gárok a szükséges ismere­tek birtokában szabad elha­tározásuk és lelkiismeretük szerint, nyugodt légkörben szavazhassanak. 5. Fokozott szükség van a társadalmi élet nyugalmá­nak és a gazdaság működő­képességének megőrzésére, az űj Országgyűlés összeülé­séig is. Ezért elkerülendő­nek tartják a szélsőséges, hisztériakeltő, gyűlöletszító, erőszakra buzdító megnyil­vánulásokat. 6. Március 15-ét, a nem­zet ünnepét, méltó módon, az emberek közötti megér­tés és békesség jegyében ün­nepeljük. Ezen a napon szü­neteljen a választási kam­pány, és ne legyen pártpro­paganda. 7. Március elején újabb tanácskozást tartanak, amelyre a köztársaság ide­iglenes elnöke meghívja a pártok képviselőit, és egyez­teti velük a megtárgyalan­dó kérdéseket. A tanácsko­záson a nemzeti és az ön­kormányzati vagyon védel­mének kezelése legyenek a legfontosabb napirendi pon­tok. A résztvevők felkérik az ország sorsáért felelősséget érző pártokat, szakszerveze­teket, érdekképviseleti szer­veket és más szervezeteket, hogy ebben a szellemben fejtsék ki tevékenységüket. A kistermelők panaszkod­nak: noha azt remélték, hogy a húsáremelésekkel párhuzamosan majd a hús felvásárlási ára is elmozdul, számukra kedvezőtlen válto­zás történt. Miközben a fel­vásárlási ár maradt (illetve minimális mértékben emel­kedett), a takarmányok 20­25 százalékkal drágultak, így a disznóhizlalás a kis­termelőknek veszteségessé vált. Mint Lajtár Zoltán maroslelei termelő elmon­dotta, a falvakban járva az a tapasztalata, hogy a csa­ládok egyre inkább csak annyi sertést tartanak, amennyi a saját szükségle­tük fedezésére szolgál. A termelőszövetkezetektől tíz forinttal drágábbért veszik át a sertéshúst, mint a ma­gántermelőktől, azzal az ürüggyel, hogy genetikailag a „tsz-sertés" magasabb rendű. (Ugyanakkor mind­két „fajta" sertést szemügy­re véve, az észlelt különb­ség pontosan ellenkező ér­téket feltételez — véleke­dett.) Előfordul, hogy a tsz­ek felvásárolják a magán­termélőktől 60 forintos áron a sertéseket; s mire azok a termelőszövetkezetbe ér­nek már genetikailag maga­sabb rendűvé válnak, hiszen a tsz — sajátjaként — drá­gábban értékesítheti őket. Tábith János (Maroslele) szintén azt hangsúlyozta, hogy a termelési kedvet vissza kell adni a kisterme­lőknek. Nehezményezte, hogy egy mázsa táp 900 forintba kerül, ráadásul minden zsá­kért plusz 15 forintot kér­nek, amely zsákokat — úgy­mond egészségügyi okokból — nem lehet másodszor fel­használni. Mindezeket a Nemzeti Kisgazdapárt szegedi sajtó­tájékoztatóján tudtuk meg, ahol hevesen támadták a húsipari lobbyt; s ahol többször is elhangzott, hogy á hűsiparban működő kar­tellek — együttműködve más, hasonlóan monopol­helyzetben levő mezőgazda­sági kartellekkel — mester­ségesen tartják alacsonyan a felvásárlási, s magasan a takarmány- és eladási árat. Bokor Gábor elmondotta, hogy bár a Dániában előál­lított sertéshús világpiaci ára sokkal magasabb, mint a hasonló nagyságrendben „termelt" magyar húsé, Nyu gat-Európában mégis in­kább a dánok terméke iránt van kereslet. Ez annak kö­szönhető, hogy a magyar láp — amely csak '15 száza­lékban tartalmaz fehérjét — alacsonyabb minősége miatt a sertéshús minősége is sokkal gyengébb. A kisgazdák — a kister­melők érdekeit figyelembe véve — petíciót (ultimátu­mot?) juttatnak el a Minisz­tertanácshoz. Ha követelé­seiket — 1. a húsipari kar­telleket szüntessék meg; 2. a hűsipar bevételének 10 százalékát fehérjék vásárlá­sára fordítsák, s ezt osszák szét a kistermelőknek, hogy a takarmány minősége ja­vuljon; 3. a húsipar terüle­tén is kezdjék meg a priva­tizálást — nem teljesítik 15 napos határidő után, akkor tüntetést szerveznek a bu­dapesti Kossuth térre, a Parlament elé, ahová eset­leg az „ügyben" leginkább érdekeltekkel, azaz a kocák­kal, malacokkal, más apró állatokkal együtt érkeznek. Kilátásba helyeztek helyi — megyei, városi — tünteté­seket is; esetleg a nemzet­közi útvonalaknak ezúttal nem traktorokkal, hanem hússertésekkel való aMorla­szolását. S. I. Áz önvizsgálat időszaka Tőkés László programja Zsúfolt, ám elsősorban protokolláris programja volt magyarországi látoga­tásának hatodik napján Tő­kés Lászlónak. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági eLnök az Or­szágház nándorfehérvári termében találkozott Tőkés [Lászlóval, aki köszönetet mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyás­nak azért a szolidaritásért, anyagi és politikai segítsé­gért, amit Magyarország nyújtott a román forrada­lomnak. Románia népeinek, Szűrös Mátyás kifejtette: Magyarországon nagy sze­retettel és büszkeséggel gon­dolnak a református lel­készre, aki halálos fenyege­tésektől sem megfélemlítve, bátor magatartásával szikrát adott a nagyon várt romá­niai forradalmi fordulat­nak. A megbeszélésen egyetér­tettek abban, hogy kölcsö­nösségi alapon mielőbb is­mét működniük kell azok­nak az intézményeknek, amelyeket a Ceausescu­rendszer megszüntetett, il­letve nem engedélyezett, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus és a bukaresti magyar kultúra háza. Szükségesnek vélték a magyar anyanyelvű oktatás szélesítési lehetőségeinek mihamarabbi megteremté­sét. Németh Miklós dolgozó­szobájában folytatódott Tő­kés László programja. A miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy a magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli te­vékenységét. Szilárd elve­ken nyugvó, következetes magatartását a demokrácia megteremtéséért, az emberi jogok, a lelkiismereti — és vallásszabadság, s a kisebb­ségi jogok érvényre juttatá­sért vívott küzdelmét a ma­gyar közvélemény 'nagy ro­konszenvvel kíséri. Tőkés László a találkozón tájékoztatást adott a romá­niai demokratikus átalaku­lás eredményeiről, gond­jairól, s kérte a Magyar Köztársaság segítségét az utóbblak leküzdéséhez, a jó­szomszédi kapcsolatok és a népeink közötti barátság erősítéséhez Pozsgay Imre állammí­niszter ugyancsak oolgozó­(Folytatás a 2. oldalon ) Határozatképtelenül Pontosítások A képviselők és a szak­emberek az utolsó pontosí­tásokat végzik az Ország­gyűlés ügyrendjén. A módo­sítás célja nem csupán az, hogy az alkotmány rendel­kezései alapján kiigazítsák a működési szabályokat, ha­nem az is, hogy az újonnan megválasztandó Parlament egyáltalán elkezdhesse munkáját. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága szakér­tők és a pártok képviselői­nek bevonásával folyama­tosan dolgozik az ügyrend módosításán — csütörtöki ülésén már csak kisebb szö­vegkorrekcáókról tanács­kozott. A bizottság ugyan határo­zatképtelen volt, tanácsko­zásán főként a meghívott­ként részt vevő pártok — az MDF, az MSZP, a Füg­getlen Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt — küldöttei és a szakértők folytattak eszmecserét. A szövegpon­tosító javaslatok azt a célt szolgálták, hogy a Parla­ment a februári ülésszakán véglegesíthesse azt az átme­neti ügyrendet, amely az új Országgyűlés számára fo­gódzót nyújt. Az alkotmányhoz kapcso­lódó módosítások egyébként arra vonatkoznak, hogy megváltozott az államforma, megszűnt az Elnöki Tanács, ennek megfelelően megvál­toztak az Országgyűlés ala­kuló ülésére vonatkozó sza­bályok is, s ezeket az ügy­rendben is rögzíteni kell. Önvédelemből erény Szatymazon sem dúskálnak a pénzben Mindenki tapasztalhatja a saját háztartásában, hogy akt, mondjuk, nem tud, vagy nem akar festeni, csapot bo­rozni, befőttet eltenni, két út áll előtte. Sok pénzt keres, a mindent készen vesz, vagy iparossal csináltat. Ha ez még­sem megy, előbb-utóbb lerobban a lakása, szegényessé vá­lik az étrendje. így van ez a közpénzek beosztásával is. Amit nem kell ropogós bankókkal fizetni, az kész nyere­ség a közösségnek. S bizony, a költségvetés forintjai egy­re vékonyabban csordogálnak. A falut régen sem vasta­gon pénzelték. így ott hamarabb kialakultak az önvédelmi reflexek. Szinte már beivódott a köztudatba a mondás: Magad, uram, ha szolgád nincs! Minden, de minden ön­erőből és társadalmi munkából. Van-e még más is a tar­solyban — kérdeztem Hegedűs Tibort, a szatymazi tanács­elnököt. — A helyben működő gazdálkodó szervezetek ere­jükhöz mérten sokat segíte­nek. Három téesz területe esik Szatymazra: a Finn— Magyar Barátságé, a Homok Gyöngyéé és a Szegedi Mó­ra Tsz-é. Emellett az áfész. a takarékszövetkezet, a he­lyi Zöldért-telep jöhet, s jön is számításba. Az áltáluk átadott pénz 300 ezer forint körüli összeg évente. Ebből lehet az iskolába, mondjuk, videót, a rendelőbe orvosi műszert venni, sportszakosz­tályt. fotószakkört, táncklu­bot támogatni, óvodai játé­kokat vásárolni. Minden esz­tendőben más-más „apró­ságra" költjük el a pénzt. — Mi az utóbbi idők leg­markánsabb példája a köz­ség és gazdálkodói összefo­gására? — A két évvel ezelőtti gázbevezetés volt a legna­gyobb beruházás; A közel 16 millió forintos költségből 6,5 millió forinttal részesedtek ők. A lakosság egész évi társadalmi munkája 9,5 mil­lió forintot ért Faragó Béla, a Zöldérteki­rendeltség vezetője apróbb, mindennapi példákat sorol: — A tmk-műhelyünkben készítettük fel a tűzoltóautót a vizsgára. Nekünk szív­ügyünk a tűzoltóegyesület, jól jön, hagy nem kell kü­lön üzemit szervezni. Ha te­lefonálnak az óvodából, hozzáértő embert küldünk az elromlott csapot kijavíta­ni Nekik m06t épp fűnyírót készítünk. A hepehupás utakra, kérésre, kiviszünk egy-két kocsi salakot ugyan­is szénnel tüzelünk, — Kissé furcsa, hisz 2,7 millió forintot költöttek a gázra. — Bent van a portánkon, de csak később alakítjuk át az energiarendszert ha a régi már „leszolgálta" az idejét. A távlatokra is gon­dolni kell, a gerincvezetéket már a mi igényünket is fi­gyelembe véve kellett mé­retezni. Egyébként teljesen természetes ez a jó értelem­ben vett összefonódás, hisz 150 helybéli dolgozik ná­lunk; Sánta Sándor, az áfész el­nöke is megtoldja a heve­nyészett leltárt: — Az új boltnál szükség volt a parkolóra is, gyorsan megcsináltuk felefele alapon a tanáccsal. Amikor meg elkészült a tornaterem, a felszerelésébe segítettünk be. Egyébként a 'kereskedést se csak) üzleti alapon sza­bad csinálni. A lakosság 60 százaléka él tanyán, az ot­tani veszteséges boltokat a végtelenségig tartani akar­juk. Ha nem megy másként — magánkézbe adva, vagy bérleti díjas formában. Kisebb-nagyobb ügyek, vegyesen. Rugalmas és ész­szerű megoldásuk évek-évti­zedek után mutatják meg eredményüket, mondjuk ab­ban hogy az itt élők magu­kénak érzik a településüket, és személyes sikerként élik meg a köz gyarapodását T, S*. I, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom