Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 34. szám 1990. február 9., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Birodalmi gátszakadás ? Vaskos beszédek a szovjet kb-ben — Szolid csúcs Az újraegyesítés kérdőjelei — Mindszenty tér Esztergomban l2galmas hírek érkeztek az SZKP KB viharos vitákkal tarkított üléséről. Ami azonban mindehhez fölöttébb fontos háttéranyagot szolgáltat, az az észaiki köztársaságakban történt. A litván legfelsőbb tanács ugyanis törvénytelenné nyilvánította azt az 1940-es döntést, amely Litvánia Szovjetunióhoz való csatlakozását deklarálta. Észtországban neves személyiségek követelték a függetlenség visszaállítását Az alapkérdés alighanem az* hogy Moszkva, illetve Gorbacsov hogyan tudnak és akarnak megbirkózni e törekvésekkel. Lehetséges-e a Szovjetunión belüli megoldást keresni, vagy ha nem, a hagyományos „birodalmi szemlélet" elbírja-e ezt-a szakítópróbát. A tét első megközelítésben az. hogy talpon maradhatnak-e a reformerők; másodikként pedig az. hogy a két szuperhatalomra épülő két pólusú világrendet mi válthatja föl golyóbisunkon? Ez utóbbi kérdés a német újraegyesítés kapcsán is egyre élesebben merül föl. A hazai hírek közül talán azt illene kiemelni, hogy meglehetősen soványka közleménnyel ért véget a nemzeti csúcs, amit — néhány párt távolmaradása okán — „csonka" jelzővel illettek, Szávay István Mérsékletet az árpolitikában A nemzeti csúcs közleménye Malacok a Parlament előtt? Szűrős Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására szerdán tanácskozásra ültek öszsze az 1989 december 8-i „nemzeti csúcs"-on részt vett pártok képviselői. Ezen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. A tanácskozás résztvevői abból indultak ki, hogy a következő hónapokban az ország stabilitásáért, a politikai élet tisztaságáért és a demokratikus intézményrendszer működőképességéért a pártok sokat tehetnek. Egyetértettek abban, hogy: 1. A jelenlegi Országgyűlés alkotmányos működése idejére csak olyan törvények tárgyalását tűzze napirendre, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kormányozhatóságához, a további békés átmenet biztosításához A pártok. meghallgatva az Országgyűlés megbízott elnökének és a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját. felkérték őket, hogy szűkítsék minimálisra a parlamenti előterjesztések számát. 2. A szabad országgyűlési képviselőválasztásokig — az idő rövidsége miatt — nem alkotható meg a közszolgálati törvény. Szükségesnek látják megnyugtatni azokat a szakértőket, tisztviselőket, akik eddig is valóban a köz Ügyét szolgálták. Elfogadják és egyetértenek abban, hogy a közigazgatás funkcióváltása során az apparátus öszszetételénél a politikai hovatartozás — önmagában — nem lesz szelekciós szempont. Ugyanakkor egyetértenek abban is, hogy a személyi állomány cseréje fokozatosan, körültekintően, a működőképesség követelményeit szem előtt tartva, a szakszerűség messzemenő figyelembevételével történjék. Fontosnak tartják, hogy'a közrend és közbiztonság javítása érdekében a törvényes rendelkezéseknek az illetékes állami szervek szerezzenek érvényt. 3. A konzultáció résztvevői — a pártok vezetői, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a miniszterelnök — felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget, nyugtalanságot váltana ki a Lakosság körében. Egyúttal felhívják az érdekképviseleti szerveket, hogy ugyanebből a célból az árakat alakító termelőknél vessék latba érdekvédő, érdekérvényesítő befolyásukat. 4. Kifejezték azt a szándékukat, hogy a választási törvénynek megfelelően mindent megtesznek a választások tisztaságáért. Elősegítik. hogy a választópolgárok a szükséges ismeretek birtokában szabad elhatározásuk és lelkiismeretük szerint, nyugodt légkörben szavazhassanak. 5. Fokozott szükség van a társadalmi élet nyugalmának és a gazdaság működőképességének megőrzésére, az űj Országgyűlés összeüléséig is. Ezért elkerülendőnek tartják a szélsőséges, hisztériakeltő, gyűlöletszító, erőszakra buzdító megnyilvánulásokat. 6. Március 15-ét, a nemzet ünnepét, méltó módon, az emberek közötti megértés és békesség jegyében ünnepeljük. Ezen a napon szüneteljen a választási kampány, és ne legyen pártpropaganda. 7. Március elején újabb tanácskozást tartanak, amelyre a köztársaság ideiglenes elnöke meghívja a pártok képviselőit, és egyezteti velük a megtárgyalandó kérdéseket. A tanácskozáson a nemzeti és az önkormányzati vagyon védelmének kezelése legyenek a legfontosabb napirendi pontok. A résztvevők felkérik az ország sorsáért felelősséget érző pártokat, szakszervezeteket, érdekképviseleti szerveket és más szervezeteket, hogy ebben a szellemben fejtsék ki tevékenységüket. A kistermelők panaszkodnak: noha azt remélték, hogy a húsáremelésekkel párhuzamosan majd a hús felvásárlási ára is elmozdul, számukra kedvezőtlen változás történt. Miközben a felvásárlási ár maradt (illetve minimális mértékben emelkedett), a takarmányok 2025 százalékkal drágultak, így a disznóhizlalás a kistermelőknek veszteségessé vált. Mint Lajtár Zoltán maroslelei termelő elmondotta, a falvakban járva az a tapasztalata, hogy a családok egyre inkább csak annyi sertést tartanak, amennyi a saját szükségletük fedezésére szolgál. A termelőszövetkezetektől tíz forinttal drágábbért veszik át a sertéshúst, mint a magántermelőktől, azzal az ürüggyel, hogy genetikailag a „tsz-sertés" magasabb rendű. (Ugyanakkor mindkét „fajta" sertést szemügyre véve, az észlelt különbség pontosan ellenkező értéket feltételez — vélekedett.) Előfordul, hogy a tszek felvásárolják a magántermélőktől 60 forintos áron a sertéseket; s mire azok a termelőszövetkezetbe érnek már genetikailag magasabb rendűvé válnak, hiszen a tsz — sajátjaként — drágábban értékesítheti őket. Tábith János (Maroslele) szintén azt hangsúlyozta, hogy a termelési kedvet vissza kell adni a kistermelőknek. Nehezményezte, hogy egy mázsa táp 900 forintba kerül, ráadásul minden zsákért plusz 15 forintot kérnek, amely zsákokat — úgymond egészségügyi okokból — nem lehet másodszor felhasználni. Mindezeket a Nemzeti Kisgazdapárt szegedi sajtótájékoztatóján tudtuk meg, ahol hevesen támadták a húsipari lobbyt; s ahol többször is elhangzott, hogy á hűsiparban működő kartellek — együttműködve más, hasonlóan monopolhelyzetben levő mezőgazdasági kartellekkel — mesterségesen tartják alacsonyan a felvásárlási, s magasan a takarmány- és eladási árat. Bokor Gábor elmondotta, hogy bár a Dániában előállított sertéshús világpiaci ára sokkal magasabb, mint a hasonló nagyságrendben „termelt" magyar húsé, Nyu gat-Európában mégis inkább a dánok terméke iránt van kereslet. Ez annak köszönhető, hogy a magyar láp — amely csak '15 százalékban tartalmaz fehérjét — alacsonyabb minősége miatt a sertéshús minősége is sokkal gyengébb. A kisgazdák — a kistermelők érdekeit figyelembe véve — petíciót (ultimátumot?) juttatnak el a Minisztertanácshoz. Ha követeléseiket — 1. a húsipari kartelleket szüntessék meg; 2. a hűsipar bevételének 10 százalékát fehérjék vásárlására fordítsák, s ezt osszák szét a kistermelőknek, hogy a takarmány minősége javuljon; 3. a húsipar területén is kezdjék meg a privatizálást — nem teljesítik 15 napos határidő után, akkor tüntetést szerveznek a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé, ahová esetleg az „ügyben" leginkább érdekeltekkel, azaz a kocákkal, malacokkal, más apró állatokkal együtt érkeznek. Kilátásba helyeztek helyi — megyei, városi — tüntetéseket is; esetleg a nemzetközi útvonalaknak ezúttal nem traktorokkal, hanem hússertésekkel való aMorlaszolását. S. I. Áz önvizsgálat időszaka Tőkés László programja Zsúfolt, ám elsősorban protokolláris programja volt magyarországi látogatásának hatodik napján Tőkés Lászlónak. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági eLnök az Országház nándorfehérvári termében találkozott Tőkés [Lászlóval, aki köszönetet mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyásnak azért a szolidaritásért, anyagi és politikai segítségért, amit Magyarország nyújtott a román forradalomnak. Románia népeinek, Szűrös Mátyás kifejtette: Magyarországon nagy szeretettel és büszkeséggel gondolnak a református lelkészre, aki halálos fenyegetésektől sem megfélemlítve, bátor magatartásával szikrát adott a nagyon várt romániai forradalmi fordulatnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy kölcsönösségi alapon mielőbb ismét működniük kell azoknak az intézményeknek, amelyeket a Ceausescurendszer megszüntetett, illetve nem engedélyezett, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus és a bukaresti magyar kultúra háza. Szükségesnek vélték a magyar anyanyelvű oktatás szélesítési lehetőségeinek mihamarabbi megteremtését. Németh Miklós dolgozószobájában folytatódott Tőkés László programja. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli tevékenységét. Szilárd elveken nyugvó, következetes magatartását a demokrácia megteremtéséért, az emberi jogok, a lelkiismereti — és vallásszabadság, s a kisebbségi jogok érvényre juttatásért vívott küzdelmét a magyar közvélemény 'nagy rokonszenvvel kíséri. Tőkés László a találkozón tájékoztatást adott a romániai demokratikus átalakulás eredményeiről, gondjairól, s kérte a Magyar Köztársaság segítségét az utóbblak leküzdéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és a népeink közötti barátság erősítéséhez Pozsgay Imre állammíniszter ugyancsak oolgozó(Folytatás a 2. oldalon ) Határozatképtelenül Pontosítások A képviselők és a szakemberek az utolsó pontosításokat végzik az Országgyűlés ügyrendjén. A módosítás célja nem csupán az, hogy az alkotmány rendelkezései alapján kiigazítsák a működési szabályokat, hanem az is, hogy az újonnan megválasztandó Parlament egyáltalán elkezdhesse munkáját. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága szakértők és a pártok képviselőinek bevonásával folyamatosan dolgozik az ügyrend módosításán — csütörtöki ülésén már csak kisebb szövegkorrekcáókról tanácskozott. A bizottság ugyan határozatképtelen volt, tanácskozásán főként a meghívottként részt vevő pártok — az MDF, az MSZP, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt — küldöttei és a szakértők folytattak eszmecserét. A szövegpontosító javaslatok azt a célt szolgálták, hogy a Parlament a februári ülésszakán véglegesíthesse azt az átmeneti ügyrendet, amely az új Országgyűlés számára fogódzót nyújt. Az alkotmányhoz kapcsolódó módosítások egyébként arra vonatkoznak, hogy megváltozott az államforma, megszűnt az Elnöki Tanács, ennek megfelelően megváltoztak az Országgyűlés alakuló ülésére vonatkozó szabályok is, s ezeket az ügyrendben is rögzíteni kell. Önvédelemből erény Szatymazon sem dúskálnak a pénzben Mindenki tapasztalhatja a saját háztartásában, hogy akt, mondjuk, nem tud, vagy nem akar festeni, csapot borozni, befőttet eltenni, két út áll előtte. Sok pénzt keres, a mindent készen vesz, vagy iparossal csináltat. Ha ez mégsem megy, előbb-utóbb lerobban a lakása, szegényessé válik az étrendje. így van ez a közpénzek beosztásával is. Amit nem kell ropogós bankókkal fizetni, az kész nyereség a közösségnek. S bizony, a költségvetés forintjai egyre vékonyabban csordogálnak. A falut régen sem vastagon pénzelték. így ott hamarabb kialakultak az önvédelmi reflexek. Szinte már beivódott a köztudatba a mondás: Magad, uram, ha szolgád nincs! Minden, de minden önerőből és társadalmi munkából. Van-e még más is a tarsolyban — kérdeztem Hegedűs Tibort, a szatymazi tanácselnököt. — A helyben működő gazdálkodó szervezetek erejükhöz mérten sokat segítenek. Három téesz területe esik Szatymazra: a Finn— Magyar Barátságé, a Homok Gyöngyéé és a Szegedi Móra Tsz-é. Emellett az áfész. a takarékszövetkezet, a helyi Zöldért-telep jöhet, s jön is számításba. Az áltáluk átadott pénz 300 ezer forint körüli összeg évente. Ebből lehet az iskolába, mondjuk, videót, a rendelőbe orvosi műszert venni, sportszakosztályt. fotószakkört, táncklubot támogatni, óvodai játékokat vásárolni. Minden esztendőben más-más „apróságra" költjük el a pénzt. — Mi az utóbbi idők legmarkánsabb példája a község és gazdálkodói összefogására? — A két évvel ezelőtti gázbevezetés volt a legnagyobb beruházás; A közel 16 millió forintos költségből 6,5 millió forinttal részesedtek ők. A lakosság egész évi társadalmi munkája 9,5 millió forintot ért Faragó Béla, a Zöldértekirendeltség vezetője apróbb, mindennapi példákat sorol: — A tmk-műhelyünkben készítettük fel a tűzoltóautót a vizsgára. Nekünk szívügyünk a tűzoltóegyesület, jól jön, hagy nem kell külön üzemit szervezni. Ha telefonálnak az óvodából, hozzáértő embert küldünk az elromlott csapot kijavítani Nekik m06t épp fűnyírót készítünk. A hepehupás utakra, kérésre, kiviszünk egy-két kocsi salakot ugyanis szénnel tüzelünk, — Kissé furcsa, hisz 2,7 millió forintot költöttek a gázra. — Bent van a portánkon, de csak később alakítjuk át az energiarendszert ha a régi már „leszolgálta" az idejét. A távlatokra is gondolni kell, a gerincvezetéket már a mi igényünket is figyelembe véve kellett méretezni. Egyébként teljesen természetes ez a jó értelemben vett összefonódás, hisz 150 helybéli dolgozik nálunk; Sánta Sándor, az áfész elnöke is megtoldja a hevenyészett leltárt: — Az új boltnál szükség volt a parkolóra is, gyorsan megcsináltuk felefele alapon a tanáccsal. Amikor meg elkészült a tornaterem, a felszerelésébe segítettünk be. Egyébként a 'kereskedést se csak) üzleti alapon szabad csinálni. A lakosság 60 százaléka él tanyán, az ottani veszteséges boltokat a végtelenségig tartani akarjuk. Ha nem megy másként — magánkézbe adva, vagy bérleti díjas formában. Kisebb-nagyobb ügyek, vegyesen. Rugalmas és észszerű megoldásuk évek-évtizedek után mutatják meg eredményüket, mondjuk abban hogy az itt élők magukénak érzik a településüket, és személyes sikerként élik meg a köz gyarapodását T, S*. I, i