Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

2 1990. február 8., csütörtök Szombaton Tőkés László Szegeden Mindannyiunk kedves ismerőse, a temesvári re­formátus hívek lelkésze, Tőkés László tiszteletes szom­baton Szegedre látogat. A református eklézsiától és a római /katolikus püspökségtől kapott információink szerint Tőkés László két ízben találkozik a helybéli polgárokkal. Előbb délután fél négykor Csongrád me­gye lelkészeivel, gyülekezeti képviselőivel és reformá­tus híveivel a Honvéd téri templomban, majd öt óra­kor ökumenikus istentisztelet keretében a katolikus és más vallású egyháziakkal, hívekkel. Mint Gyulay Endre püspöktől megtudtuk, a templomból esetleg kintrekedtek számára a Dóm tér színpadán hallhatóan két hangerősítőt helyeznek el. A fogók és a zárak esete Lakásbetörés-sorozat Egymás után érkeztek a bejelentések a szegedi rend­őrkapitányságra lakásbetö­résekről. Egyelőre még is­meretlen tettesek jártak a Lugas, a Zöldfa utcában, a Rókusi körúton, a Szilién sugárúton. A (feltehetően) betörőban­da ügyes módszerrel jut be az otthonokba: szinte zajta­lanul, speciális fogóval ket­tétöri a rézbetétes henger­zárakat, amelyeket az ottho­nok kifosztása után egysze­rűen visszahelyez, úgy, hogy csak ákkor lehet észre­venni a törést, amikor a gazda kulcsával nyitná az ajtót. Az eddigi betörések alapján különösen a lakóte­lepi olvasóink figyelmébe ajánljuk másik jellemző módszerüket: hogy a kisze­melt lakásba behatolhassa­nak, az azonos szinten levő többi bejárati ajtó 'kémlelő­nyílását papír zsebkendővel takarják el. Az egyik lakás­ból elvittek majdnem 60 ezer forint készpénzt és egy nagy értékű bélyeggyűjte­ményt. A bélyegek egy 40X20X8 centiméteres sö­tétszürke színű, 50 lapot tartalmazó, amerikai gyárt­mányú, keménypapírból készült, bőr kinézésű al­bumban voltak. A gyűjte­mény egyebek között igen értékes, 1899-es évjáratú fe­kete számú Krajcár-soroza­tot, egy-egy 1900-as, 1904-es, 1908-as, 1909-es és 1913-as évjáratú Turul-sorozatot tartalmazott. A rendőrség kéri, hogy aki ezekkel a bélyegekkel találkozik, illetve akinek megvételre ajánlják, jelent­se a városi kapitányságon, vagy bármelyik rendőrnek. A betöréssorozat valameny­nyiünket arra figyelmeztet, hogy a nappali órákban is lehetőség szerint ne csak a saját értékeinkkel törőd­jünk, hanem figyeljünk a szomszédainkra is. Ahol pa­pírzsebkendő-foszlányo­kat találnak a már leírt he­lyen, azonnal értesítsék a rendőrséget. Az örök jó­tanács: nagy értékű kész­pénzt, ékszereket, értékpa­pírokat ne tartsunk otthon! Árdzsinigel és büntetések A kereskedelmi és piac­felügyelőségek a napokban országszerte megkezdték a kereskedelemben és a ven­déglátásban annak ellenőr­zését, hogy miként tájékoz­tatják a fogyasztókat az árakról, s megfelelően veze­tik-e az árnvilvántartásokat. Az országszerte megkez­dett vizsgálat kezdeti ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az üzletek jelentős ré­szében az árfeltüntetések hiányosak, a legtöbb ven­déglátó helyen az étel- és itallapokat nem teszik az asztalokra, az üzletekben egy-egy terméken gyakran többféle ár is szerepel — mindez jogos bizalmatlan­ságot kelt a vásárlókban. Az eddigi ellenőrzések alapján minden második­harmadik üzletben felelős­ségre kellett vonni a keres­kedőket a mulasztások mi­att. Kisebb szabálytalansá­goknál 3 ezer forintig ter­jedően helyszíni bírságot szabhatnak ki az ellenőrök, súlyosabb esetekben sza­bálysértési eljárást kezde­ményeztek, itt a büntetés felső határa 10 ezer forint. A februári Tiszatáj szintézist, melyben az élet­pálya során vállalt szerepek háttérbe szorultak, és előtér­be került a költészet. Ennek a lírának a nagysága hitele­Tiszatáj „Hazai tükör"-jére érdemesebb vetnünk, abban is elsősorban Fekete Gyula A kormánypolitika mint a jövö ellenzéke című írására. Ami Köszöntők kerültek a Ti- a / tisztánlátásig... Csoóri Néző s tisztán látni akaró szatáj idei második számá- mára elérte azt az első nagy szemünket azonban ezúttal a nak nyitólapjaira — szer­kesztői hangsúlyokat kifejez­vén. A Victorie! című szer­kesztői jegyzet a győzelem fölötti öröm, a gyász döbbe­nete és a féltő félelem ér- siti a szerepeket is. Költői te- a Véreim, magyar kannibá zelemhullámzásaiban fogan­tatva (1989. december 29-én) a romániai változásokat üd­vözli, azzal az óhajtással, hogy „A forradalmat meg­nyerték, nyerjék most meg a békét is!", illetve azzal, hogy számban Szepesi Attila, Szöl­„Reménykednünk lehet im- lősi Zoltán, Horgas Béla, nem predestinál erre valódi Sánta Gábor versei mutat- ségszerűen; annak ják; szerzőik mint keresik­a hetségével elévülhetetlenül érvényeset tudott mondani prózában, esszében, szociog­ráfiában is." lok! című készülő kötetének egy részlete csak, de igen meggyőzően bizonyítja os­tobasági és sületlenségi vi­Az ifjabb költőnemzedék lágrekordjainkat felemleget­tagjai közül ebben a lap- ve, hogy „itt kizsákmányol­már a tisztességes, a testvéri együttműködésben.' A következő oldalakon pe- járják ama bizonyos utat dig olyan írásművek sorjáz- tisztánlátás felé. nak, amelyek egy olyan ma ják a jövőt". Pedig múltunk szük­mint Levendel László: Népi kollé­giumi varázs című munkája személyes hitelességgel bi­zonygatja —, voltak, vannak Egy ugyancsak ezen az ős gyar irodalmi személyiséget vényen nyolcvan esztendeje máig is szebb irányba muta köszöntenek, aki élete eddigi járóról, Herceg Jánosról, szól tói, mint például az igazi em­hatvan évében igen-igen so- Czine Mihály, beszámolva ar- béri közösség katartikus él­kat tett ezért'az együttműkö- ról, mint ünnepelték a jugo­szláviai magyar írót 80. szü­letésnapján „lázban, gyönyö­désért: Csoóri Sándort. születésnapi köszöntőkből Farkas Árpád, Pozsgay Imre, rűségben". Bizonyítva, Orbán Ottó, Tornai József, „Mégiscsak kiléphet — Görömbei András, Ágh Ist- alább ván, Sinkovits imre, menyei. A Kritika rovatba e lap­számban Vigh Károly, Si­hogy mon Zoltán és Tüskés Tibor leg- tett műelemzést, Czine Mi­hály pedig búcsút vett Bözö­di Györgytől. A figyelmet alkalmanként — a Ab- nemzetiségi író is a már éle­lonczy László, Mózer Zoltán tében rázárulni kész »kettős ezekből ráirányítani Simon és Grezsa Ferenc írásaiban koporsóból**." Sőt, kaphat soraira kötelességünk, aki a kettős elismerést, kettős közülünk fájdalmasan korán távozott Mocsár Gábor ön­életírásának Minden időben „ű függetlenül több szomszédos című második kötetét mél­vá- népnek is egyszerre, egy szív­beteljesülésig, vei, ugyanazt az embert. S — sokszínű kép festődik költőről, a politikusról, az megbecsülést is. s lehet ün­emberről. Kiről Pozsgay mél- nepelni, országhatároktól tatásában hangsúlyozza; az, akinél a tisztánlátás gya eljutott a a Ui film IJ U A LLUL Őrület, avagy: keresd az asszonyt A bűnügyi filmek többsé­ge, ha belegondol az ember, mindig egy olyan főhőst ját­szik a kezünkre, akivel — ha el is nyeri szimpátiánkat — valahogy elképzelhetet­len az azonosulás, még ha esetleg győzne, akkor is idegen marad. Ez többnyire a történetben felmerülő esetleges feltételes módok­nak köszönhető, melyek semmiképp sem teljesülhet­nek be rajtunk, ezenkívül a filmek logikája néhány sé­mára illeszkedik. Román Polanski filmje az őrület, nem tartalmazza ezeket az esetleges feltételes módokat. A történet első ré­szében, ahol még semmi mást nem tudunk, minthogy Richárd Waiker (Harrison Ford) amerikai szívgyó­gyász, nemzetközi konferen­ciára érkezik Párizsba, s abban a szállodában .száll­nak meg feleségével, mely nászútjuk egyik helyszíne volt, majd felesége váratla­nul és teljesen érthetetlen módon eltűnik. Ekkor még semmi nyom, teljes kétség­beesés uralkodik a férjen, s látszólag mindenki egy ap­ró flörtöt sejt a háttérben. Walker azonban nem hiszi, mint ahogyan mi sem hin­nénk, hogy így, egyszerűen meglép egy asszony, aki még ráadásul-boldog is -a férje mellett. A férj majd szétrobban a tehetetlenség­től, s mindvégig óriási fe­szültséget hordoz magában, melyet a visszafogott kitö­rései még csak fokoznak. Előbb a rendőrséghez, majd a nagykövetséghez fordul, ahol a bürokratikus cécózás arra készteti Walkert, hogy egyedül induljon felesége feLkutatására. Azon ritka bűnügyi tör­ténetek Őrület, eszköze a brutalitás, s nem a központi téma. így nem attól válik izgalmassá a film, hogy Walker elég „ütöképes"-é, hanem egy egész embert látunk, látjuk, ahogy majd szétszakad a lelke a magánnyomozás so­rán. Polanski egyetlen egy olyan elemet sem használ, amely kétséget ébreszthetne, hogy ennek így és így kel­lett történnie. Természete­sen itt is rábukkanunk azokra a sémákra, melyek nélkülözhetetlenek egy bűn­ügyi-fii rabén,- azonban itt a főszereplő pszichikumának állandó „gyűrődései" háttér­be szorítják ezeket. így pél­dául az apró nyomon elin­duló nyomozásra oly hossza­san várakozhatunk, hogy szinte észre sem vesszük, már olyan elemévé válik a filmnek, melyre nem kíván­kozik a többször ismételt megjegyzés: „Na már megint!" Viszont a film vége kissé közé tartozik az mesterkélt, mintha semmi melynek csupán kedve nem lett volna a rendezőnek a befejezéshez, elnagyolt, a szerepek kom­mersszé válnak. Mindazon­által, hogy „a vége agyonüti a katarzist", egy szemre is tetszetős, nem mindennapi színvonalú bűnügyi film az őrület. Podmaniczky Szilárd kell köszönteni, mert „a vaj­dasági világ legteljesebben benne sűrűsödött, és érett szellemmé, magatartássá." Jóval távolabbi finnor­szági rokont is megidéz a fo­lyóirat, Pentti Saarikoski személyében; verseinek többségét Csoóri Sándor és Jávorszky Béla fordításában olvashatjuk a Néző rovatban. Ahol egyébként beszélgetést olvashatunk a Szegeden tar­tott első magyarországi Heidegger-konferenciáról is. tatja, ami „munkáslevelező­ből" főszerkesztői székekbe „kiemelt", majd kegyvesztet­té váló újságíró-író „köztör­ténete" az 1946—1956—53 közötti évekből. És számunk­ra Gábi bácsi szegedi ismerői és tisztelői számára csak még izgalmasabbá teszi, hogy nem elsősorban „magánkró­nika", nem szépirodalom, nem regényes ábrázolása éle­te ezen korszakának, hanem rengeteg dokumentumra épí­tő, valóságkutató szociográ­fiai munka. Sz. M. Fél évre 800 forint Segítség jó tanulóknak Brinkmann professzor meg a többiek Nesze neked, magyar tévénéző! Nem elég, hogy a híradó az új ár­emelésekkel sokkol, a Panorámából véres események képei zúdulnak ránk, egy iőő óta már Brinkman­nékban sem bízhat az ember! Ha kedd: akk^r Klinika. Szinte hallom* ahogy recsegnek a fotelek, amint az ország leül a tévé elé. Anyukák: gyerekeket gyorsan az ágyha, apukák: sort elő a hűtőből, nagymamák: letenni a kötőtűket,J S felcsendül a jól ismert zene, a pi­ros tetős, formás épületre máris madártávlatból tekinthet a néző. Üdítően zöldek a Fekete-erdő fái, s élettől duzzadóak a klinika dolgo­zói. A főnővér tündérien utálatos; Schöbel doktor megnyerően szélhá­mos, Misa gyermekien tiszta lelkű, Udo kicsattanóan fiatal, Christa angyalian humánus, a professzor pedig esendőségében is nemes lel. kű, a magyar nézők számára időn­ként meghökkentően demokratikus vezető. Eddig jómagam is* ha kicsit el akartam felejteni a klinikai esetnek beillő honi állapotokat, a gazdaság gyógyíthatatlannak tűnő betegsége­it, a magyar lélek fekélyes eltorzu­lásait, s a napközben lenyelt, vagy kimondott epés és gyomorbajos sza­vakat, akkor kedden leültem a kép­ernyő elé. hogy röpke háromnegyed órára belefeledkezzek a professzo­rék mindennapjaiba. Sokáig amo­lyan fájdalomcsillapítóként hatott egy-egy epizód. Mókás betegek gyógyultak fel rendre, nagy szerel­mek szövődtek, s néha ugyan be­csúszott egy-két malőr, akadt némi intrika is. de a dolgok yalahogy mindig megnyugtatóan megoldód­tak. A rendező jól adagolta a ne­gatív élményeket, minden részbe jutott belőle egy kevéske, de nem annyi, hogy elbillentette volna a jól megszokott harmóniát. Nem így mostanában! Mintha átok ülne ezen a Brinkmann csaláJ don! Mert, ugye, mi lett a vége annak, hogy a bájosi nővérkéből doktor néni lett? Ugyebár, rögtön nincs ideje a családjára. A magyar értelmiségi nő pedig, ha hetente látja a korábban mindig röpködő, ám mostanában összeráncolt sze­möldökű Christát, azonnal lelkiis­meret-furdalása támad neki is. Át­rohan a gyerekszobába, s hogy tör­lesszen, gyorsan elolvas egy mesét kisfiának. A professzor infarktusa­kor az ország ötven körüli férfipol­gárai kaptak a szívükhöz. S Brink­mann utónyavalygásaival is halálra nyomasztotta az éppen betegségből lábadozó nézőket. No. aztán meg jól megcsalta a feleségét! Nesze neked, harmonikus házasságban reményke­dő néző! Vajon hány asszony sírta tele a párnáját hetekig, amíg az utolsó epizódban ki nem derült, végül is van megoldás: idő kell csupán az emésztéshez, s egy nagy, őszinte beszélgetés. No, meg egy csomó szerencsétlenség, ami egy­más karjába hajtja a megcsalt vagy csalódott házasokat is. Hát, ami azt illeti, Brinkmannéknak eb­ből mostanában kijutott. Mindenek között Claudia esete a legször­nyűbb. Fogalmam sincs, miért kel­lett meghalasztani ezt a szerencsét­len, fiatal nőt. Állítom, az összes, napi fáradtságtól aluszékony nő hipochonderré vált az elmúlt he­tekben. s rohant az SZTK-ba vér­képet csinálni. Tíz percig abban re­ménykedtünk. a szerencsétlen nő­vérkének azért halt szörnyet a fér­je néhány héttel ezelőtt, hogy most a bánatban Udóval egymásra talál­janak. De nem (vagy cpak egyelőre nem?), a szép, szőke, fiatal doktor a világ végére, Afrikába száműzte magát. Még szerencse, hogy a má­sik földrészről hazalátogató uno­kaöcs, Flórián, ilyen megveszeke­detten természetes, laza és jó hu­morú fickó. Csak háti ő meg — fájdalom — visszautazott Kanadá­ba. Itthagyva nekünk a zokogó Mi­chaelis asszonyt. Uram Isten, hogy mi jöhet még? Csák nehogy a kis Benjáminnál vagy a kutyával történjen valami! Pacsika Emília Azok az általános iskolá­sok, akik jól tanulnak, vagy valamely tantárgyban jeles­kednek kiemelkedő módon, támogatást kaphatnak. A Szeged városi tanács végre­hajtó bizottsága által létre­hozott Diákszociális Alap célja, hogy a tehetséges gye­rekek számára, tanulási fel­tételeik javításához anyagi támogatást adjon. A tanulmányi segély ősz­szege nem mondható kiug­róan magasnak: féléven­ként 800 forint jut egy gye­reknek. Az alapból egyide­jűleg körülbelül 80 általá­nos iskolás tanuló támogat­ható. A pénzt olyan dolgokra rólag a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekei kapták. Az ideológiai és osztály­szempontok mára lassanként füstté válnak, és az elmúlt évtizedek emlékképeiként lebegnek tova. A módosított szabályzat már a nem tanácsi fenntar­tású iskolák diákjait is a le­hetséges kedvezményezet­tek közé emeli. A támoga­tás másik feltétele — a jó tanulmányi eredmény mel­lett —, hogy a gyermek családjában az egy főre ju­tó jövedelem nem haladhat­ja meg a mindenkori leg­magasabb összegű, saját jo­gú nyugdíjminimumot. Személyi javaslatot az is­kola igazgatója tehet — szabad csak költeni, ame- évenként két alkalommal, lyek valóban a gyerek tanú- Az is üj a közelmúlthoz ké­lását segítik. eletkorulme- pestj hogy a kiválasztásban nyelt javítják. Vásárolhat- szót kérhet ezután az isko­nak belőle könyveket (tan-, lai osztályfőnöki munkakö­gyermekvédelmi a gyermekönkor­szépirodalmi és ismeretter- zösség a jesztő könyveket is) és tan- feieiös' és szereket. Kiegészíthetik a tanulmányi kirándulások, táborozások költségeit. Mo­ziba, ' színházba, hangver­senyre juthat el így az ér­deklődő gyerek (remélhető­en nem az akció- és horror­filmeknél köt majd ki). Fe­dezheti a fölvételi vizsga kiadásait (például a vonat­jegy árát). S ha éppen egy ruhadarab megvétele okoz gondot, némi segítséget ta­lán a támogatás is jelent. Támogatás persze eddig is létezett, csak éppen meg­különböztető módon: kizá­mányzat vezetője is. Ugyan­az a tanuló — ha a feltéte­leknek folyamatosan meg­felel — többször is javasol­ható segélyezésre. Mire futja 133 forint 20 fillérből havonta? Talán há­rom mozijegyre, vagy két olcsó könyvre. Esetleg egy doboz színes ceruzára, vagy két pár zoknira... De hát végül is: segély. Sajnos, akadnak, akiknek ez is szá­mít. Az új szabályzat január 31-e óta érvényes. Ny. P. Videoszemle Hódmezővásárhelyen A XX. alföldi film- és videoszemlének a hódmező­vásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központ ad ott­hont február 9. és 11. kö­zött. A szemlét péntek dél­után 4 órakor Csizmadia Sándorné, a városi tanács elnöke nyitja meg. E nap estéjétől vasárnap délelőttig videoprogramok vetítése, filmek bemutatása, s az ezt követő konzultációk várják az érdeklődőket. A szemle záró momentuma a vasár­nap délelőtti díjnyertes al­kotások bemutatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom