Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

7 1990. február 7., szerda Infláció, te drága! A kiutak is szakadékba vezetnek ? Az indulási alappal — "89 lezárásával — nem igazán dicsekedhetünk. Másfél milliárdos rubelaktívumot és ugyanennyi dollárpasszívumot mutatott az év végi egyenleg. (Dollártartozásunk után fizetendő kamat valamennyi centjét hitelből fizettük.) Az elmúlt év megismétlése tragikus következményekkel járna, „előjelváltás" mindenképpen szükséges. Többek között ennek, illetve a január első három hetében összegyűjtött 200 milliós „szocialista" aktívumnak köszönhető a nemrég bejelentett rubelstop. Vélemények szerint ez a lépés önmagában nem is elégséges, párhuzamosan a rubelbörzére kellene terelni a forgalmat, ahol valódi árfolyam alakulhatna ki. A szakembereket nem lepné* meg túlságosan, ha ott egy rubelért mindössze 4-5 forintot adnának. Mit ér a rubel, ha... Nem lehet tovább hitelezni a KGST-nek, meg kell szabadulni az óriási aktívumtól. Ennek egyik módja, hogy rubelkövetelésünket értékesítjük a nyugati tőzsdéken. A várható árfolyam 30-40 százalék között alakulhat, s ez igazából nem is nagyon alacsony, ha figyelembe vesszük a valódi rubel/dollár árfolyamot. (Peruval szembeni dollárkövetelések árfolyama ma mindössze 15-20 százalék.) A megszabadulásnak egy másik módja is aktuális lehet '91-ben, amikor már dollárban számolják egymás közötti forgalmukat a KGST-országok. Várhatóan 0,8-1,8 milliárd dolláros passzívumunk keletkezik s ennek kiegyenlítése Húszmilliárd dollár feletti tartozásunkkal, magas adósságszolgálatunkkal kapcsolatban már régen nem a fizetőképesség, hanem az eladósodási képesség megőrzéséről van szó. Mai gazdaságirányításunk gyakorlata egyfajta válságmenedzselés, legérzékenyebb pontjai a fizetési mérleg, illetve az infláció alakulása. Hét végén, a fiatal közgazdászok salgótarjáni találkozóján is e témák körül forgott a szó. Hogyan tud megfelelni hazánk az európai kihívásnak? A pozitív válasz előfeltétele, hogy túléljük a következő félháromnegyed évet. a jelenlegi aktívum felhasználásával még nagyon kétséges, inkább csak vágyálom. Tőkés fizetési mérlegünk passzívumát '90-ben 0,6 milliárdra szeretnénk mérsékelni. Ehhez további egymilliárdos tőkebefektetésre — a jelenlegi állomány egy éven belüli megduplázódására — lenne szükség. Ez annál is inkább elengedhetetlen, mert idén — osztalék stb. formájában — többszáz millió dollár mehet ki az országból a — sokak szerint túlságosan is — kedvezményezett külföldi tőkebefektetések révén. Olyan jogszabálymódosítást tartanának kívánatosnak, amely csak az újra befektetett nyereséget részesítené kivételezett elbánásban. Dollár még lenne... Van tehát egy kis 22-es csapdánk. Jöjjön a külföldi tőke, nélküle ugyanis mindenképpen hanyatt esünk, de ne lehessen könnyen kivinni az osztalékot, hiszen akkor alig segített valamit. Ha szigorítjuk a feltételeket, elriadnak a befektetők... A mindenkit kielégítő megoldás bizonyára megizzasztja még az illetékeseket, akiknek tulajdonképpen minden tőke arc nélküli. „Mértékadó pénzügyi körök" szerint mintegy 3 milliárd dollárt őriznek honfitársaink határon kívüli pénzintézetekben. E hatalmas összeg beforgatása már réges-régen elkezdődött. Dollárból új dollárt csinál tehát a magyar, olyan feltételek, hozadék mellett, amelyről Nyugaton nem is álmodnak. Irigyelni lehet őket, a szekeret azonban húzni kell valakinek. Infláció. A pénzügyi kormányzat nem is olyan régi, 19,5 százalékos árszínvonalemelkedési „tippje" már régen nem nyerő. A közgazdászok ma 30—35, rosszabb esetben akár 40 százalékos áremelkedést sem tartanak elképzelhetetlennek 1990-re. Ez többek között az alaposan beindult spirálhatásoknak köszönhető. Van már ár-bér, bér-ár, s a kettő kombinációjaként ár-bér-ár spirálunk is. (Az utóbbi nagyon röviden: emelkednek az árak, utána kell vinni a béreket, a megnövekedett kereslettel szemben nincs árufedezet, az egyensúlyhoz árakat kell emelni, emelkednek az árak...). Kulcs a privatizáció ? Temérdek inflációellenes lépés ismert, közülük azonban csak keveset mer felvállalni a kormány. Ilyen többek között a bérliberalizálás visszavoA játék öröme „Annyi embör valaki, ahány hangszerén játszani tud." Bölcs szavak csokra egy mondatban. Kónya Gyuri bácsi mondta. Mástól hallotta, s igaznak vélte, véli ma is. Ezek szerint Gyuri bácsi egy személyben öt ember, mert tud furulyázni, klarinétozni, citurázni és tamburázni. Rángatódzós természetű ember erre azt mondhatná, ez jószerével is csak három, mert először is Gyuri bácsi a maga teljességében, másodszor a citera, meg a tambura, kezelését tekintve egyfajta hangszer, szintúgy a furulya meg a klarinét is. Szerdáról szerdára esténkint a tápai nyugdíjas klubban együtt zenélünk: ő furulyáz, vagy citerázik, máskor meg a tamburát akasztja nyakába. Ha a jókedv elszabadul, nyugdíjasaink dalolni kezdenek, akkor előszedi a gangosan implonáló klarinétot, s mind kifújja belőle a nótákat, amik benne rekedtek. Nyargalvást ütögetem a megviselt zongora billentyűit, hogy kísérgetésemmel valami tömörítő alapzajt szolgáltassak a csodaszép Kónya-dallamokhoz. Kisgyermekként egyszerű bádogpikulán kezdett ismerkedni Gyuri gyerek a nótákkal, meg a hangszerrel. Állatpásztorként volt rá ideje. Aztán, hogy az egyik tehén ráhágott a pikulájára, nekilátott egyet faragni, ecetfából. Legalább olyan fals volt az, mint a pléhpikula. De szólt. Aztán egy jobbat készített, majd a citura is megpendült kezében. Nagy idók teltek-múltak közben. A zenélés életrésze lett: otthon, később lagzikban muzsikált, elósorban a maga örömére, kedvére. Amikor az 1960-as évek elején Tápén is felröppent E§pí57\ •...'•..... ir. -r i • ffÉ •Hr ; • •K||£|íf Unf* J m i Wr^M \ w ? Illli „JtiíiiMjéff a páva, Gyuri bácsit is meghívták muzsikusnak. Elment és ottragadt, egészen máig: annak közel harminc esztendeje. Kezdettói fogva foglalkoztatta az utánpótlás-nevelés. A hetvenes évek derekán Török Józseffel a tápai együttes kiváló vezetőjével létrehoztak egy kisiskolásokból álló furulyazenekart. Gyuri bácsi akkor még aktív téesztagként őrölt a darálómalomban, de a gyerekek próbájára mindig odaért. Béres-iskolát tanultak, amihez Gyuri bácsi az alapfogásokat és a maga bevált fújótechnikáját adta át a lelkes, tizennégy tagú pikulás csoportnak. Pár hónapon belül szinte versenyképesekké váltak az ifjak — fiúk és lányok —, s hamarosan bemutatkoztak a helyi kulturális seregszemlén. Innen már egyenes út vezetett a számukra a járási, majd a megyei versenyre, mely fórumokon nagy és eredményes sikerrel szerepeltek. Gyuri bácsi volt talán a legboldogabb, hiszen akkor úgy tetszett, megoldódik Tápén á muzsikus utánpótlás. nása, vagy a bejelentett áremelések elhalasztása. Támogatja ugyanakkor a veszteséges vállalatok felszámolását, a privatizálást. Akár azonnali magántulajdonba adást is el tud képzelni a kereskedelem, a közlekedés, a szállodaipar és az üzemanyag-ellátás területén. A fizetőképes — áruval nem ellentételezett — kereslet egy részét a privatizációra irányítva, a jövedelmekért cserébe tulajdont ad az állam. Sokak véleménye szerint a külföldi töke bevonása ezért sem egyedüli üdvözítő útja a privatizációnak. Inflációmérséklő hatása rövid távon a hazai tőkebevonásoknak nagyobb. A kialakulóban levő kettős valutarendszer is inflatórikus hatású. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi kormányzat mérsékelni próbálja a hazai — s természetesen a külföldi — devizaelköltéseket. (Jaj neked, valutásbolt, nyugati autóforgalmazás!) Ezzel párhuzamosan az eddigieknél erőteljesebben szeretnék ösztönözni a devizamegtakarításokat. Híd a jövőbe A fizetési mérleg és az infláció alakulása — gazdaságunk jövőjét tekintve — mindenképpen sorsdöntő, s e két tényezőn túl még továbbiak, a költségvetési deficit elszabadulása, illetve a hiányhelyzetek égetővé válása lehet hasonlóan romboló hatású. Receptek, mindenki által elfogadható megoldási javaslatok ma még koránt sincsenek, marad az oly sokszor emlegetett kényszerpálya, kis mozgási lehetőségekkel. Addig is halmozódnak a feladatok, s hogy gyúljon belőlük össze több kormány megbuktatására elegendő szorító jellegű intézkedés, el kell azokat osztani. Ezt teszi a Pénzügykutató Rt. Híd csoportja, amely Soros György felkérésére dolgozta ki és tette le január közepén a kormány asztalára az átmeneti időszak programját. Kovács András Valami közbejött, a gyerekek szétoszlottak. Gyuri bácsi szomorkásán mondta: „Az a fontos, hogy a gyerökök tudnak játszani, ráadásul közben citerázni is mögtanultak. Gyühet még idő, hogy közülük mégis visszatér néhány az együttesbe." Az utóbbi hónapokban ismét megcsillant a remény: a Bálint Sándor általános iskola kiscsoportjában van néhány gyerek, akikkel úgy véli, érdemes foglalkozni. Gyuri bácsi most is, mint húsz évvel ezelőtt, teljes szívvel tanítja a gyerekeket. Hallás után ugyan, de a hagyományőrző népi együttesben ennek van inkább jövője. Lám, a játék és a tanítás öröme megint diadalmaskodott. Most már az a fontos, hogy a zenélni szerető gyerekek mellé még néhány csatlakozzon, s az idősebbek mellett — olykor azoktól függetlenül is — őrizzék Tápé dal- és zenehagyományait: Török József jussán, szellemében. Ifj. Lele József 1990-es asztali- és falinaptárak 75% engedménnyel! Import tapéták nagy választékban kaphatók. F I G Y E L E M t Ugyanitt az Aradi vértanúk terére néző kirakatok BÉRBE KIADÓK. Képesbolt Szeged, Aradi vértanúk tere 4. Telefon: 24-860. A Kazánjavító Kisszövetkezet ELADÁSRA FELKÍNÁL egy darab ZUK A 07 típusú friss műszaki vizsgával rendelkező gépkocsit Érdeklődni: Szeged, Dorozsmai űt 6. Telefon: 62/25-400. Gyászközlemények Fájó szívvel tudatjuk, hogy KOVÁCS Z. ISTVÁN Szeged. Zákány u. 52. szám alatti lakos. 91 éves korában elhunyt. Temetése február 8-án 15 órakor lesz az Újszegedi temetó ravatalozójából. A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk és após. FOGAS JÁNOS február 3-án. életének 72. évében váratlanul elhunyt. Temetése Íebruár9-én 12 órakor lesz a Belvárosi temetó ravatalozójából. A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy NAGYKÁROLY volt Kelemen utcai lakos február 2-án Pesterzsébeten, életének 76. évében elhunyt. A gyászoló család. ..Áldott kezeddel simogatsz meg édesanyám. Intó szavad, mintha hallanám. Értünk éltél, bennünket szerettél, a halál sem szakít el tólünk." Megrendült szívvel tudatjuk, hogy nagyon szeretett édesanyánk, nagymamánk és dédmamánk, ÖZV. VARGA JÓZSEFNÉ volt Tóth P. Balázsné Babarczi Etelka áldott jó szíve örökre megszűnt dobogni. Súlyos betegség után életének 80. évében elhunyt. Temetése február 8-án 3 órakor, szentmise 2 órakor a röszkei temetó kápolnájából. A gyászolócsalád. Mihály telek. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa és após, JUHÁSZ JÓZSEF hamvait február 2-án, végsó nyugalomba helyeztük. Köszönetet mondunk a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak. a Távközlési Javító és Szerelő üzem kollektívájának, valamint a Ruhagyár Szakszervezeti Bizottságának, akik utolsó útjára elkísérték és gyászunkban osztoztak. A gyászoló Keresztély család. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak. ismerósöknek. akik szeretett halottunk. ÖZV. KOVÁCS PÉTERNÉ temetésén megjelentek. A gyászoló család. Hálás szfwel mondunk köszönetet mindazoknak.akik ID. IPACS KÁLMÁN temetésen részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége és családjai. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik özv. wtrrz ANTALNÉ temetésén részt vettek. A gyászoló család. Köszönetet mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak. munkatársaknak, szomszédoknak. akik felejthetetlen halottunk, TÖRÖK JÓZSEF ZOLTÁN búcsúztatásán megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Algyó. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak. ismerósöknek. a ház lakóinak. akik szeretett halottunk. LÉVAI JÁNOS hamvasztás utáni búcsúztatásán részt vettek, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Szeged. Dáni János u. 7. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk. PARAGI MÁRTON temetésén megjelenésükkel fájdalmunkat enyhfteni igyekeztek. A gyászoló család. (Szatymaz). Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak. ismerósöknek. akik felejthetetlen halottunk. MIKLÓS ERNŐ temetésén megjelentek, részvétükkelés virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló családja. Köszönetet mondok a rokonoknak, ismerósöknek és szomszédoknak, akik BICZÓK IMRE temetésén részt vettek, részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetet mondok mindazoknak a rokonoknak, ismerósöknek. szomszédoknak. akik szeretett halottunk, CSURGÓ GYÖRGY temetésén megjelentek, virágaikkal mély fájdalmam enyhíteni igyekeztek. Gyászoló élettársa. Algyó. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerósöknek, akik szeretett édesapánk. TÓTH ISTVÁN temetésén megjelenték és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. KÜlön megköszönjük a deszki szanatórium osztály orvosainak, ápolóinak, hogy életét megmenteni és fájdalmát enyhíteni igyekeztek. Gyászoló lányai Zsuzsi és Pici. AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG Szegedi Kirendeltsége PÁLYÁZATOT HIRDET gazdaságvezető-helyettesi állás betöltésére. A munkakör betöltéséhez közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség és legalább 5 év gyakorlati idő szükséges. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat Szeged. Oroszlán u. 6. sz. alá kérjük beküldeni. Beérkezési határidő: 1990. február 15. Árengedményes bundavásár A Szegedi Ruházati Szövetkezet Szeged, Kemes u. 6. alatti telephelyén MEGVÉTELRE AJÁNLUNK nói nyúlbundát 14 000 Ft helyett S3S0 Ft-ért. Nói hörcsögbéléses ballonkabátot 25 000 Ft helyett 9500 Ft-ért. Munkanapokon 7—15 óra között várjuk kedves vásárlóinkat. Telefon: 25-013, 14-623. országos éivényű bizonyítványt adó, betanító (intenzív) LÁNGHEGESZTŐ tanfolyamot indít. A tanfolyam kezdete: 1990. február 26-án reggel 6 óra. A tanfolyam helye: Délép központi telep, tanműhely (Szeged, Dorozsmai út 35.). A tanfolyam időtartama: 128 óra (vizsgával együtt). A tanfolyam díja: 6000 Ft/fő. A jelentkezés feltétele: 8 ált. iskolai végzettség. Jelentkezési határidő: 1990. február 15. Érdeklődni és jelentkezni lehet a Délép központi telepén lévő tanműhelyében (Szeged, Dorozsmai út 35.). Telefon: 62/61-422/161-es mellék. Ügyintéző: Kiss Árpádné. Ugyanitt a jelentkezési lapok is beszerezhetők.