Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

5 1990. február 5., hétfő Lehet, akaratlan, jót tett az a „szocpolos" ott, a Volán-konyhán, amikor kellő öntudattal beszólt: „Ettől a cigány nőtől ne fogadjanak el ebédet." Mert ez a „cigány nó" azóta akar csak igazán cigány lenni. Szép. olajos bőre színét, kékes-fekete haját úgysem tagadhatná le. De ahogy ül velem szemben, és mesél, arról győz meg, 32 évesen termő gondolataiba a legkevésbé sem fér bele a megkülönböztető emberi külső. Sokkal fontosabb számára a láthatatlan belső. Az igaz, a tiszta, a nemes. Azon fárad, hogy általa másoknak is minél több legyen a láthatatlannak ebből a fajtából. A negyedik emeleti lakás, ahol férjével otthont, teremtett, ragyogó tiszta. Látszik rajta, itt élnek is, nemcsak laknak. Célszerű, praktikus a berendezés, a két és fél éves Dórika nyugodtan futkározhat egyik szobából a másikba, nem fenyegeti sehol kiálló hegyes szeglet, föl sem bukhat semmiben. A nagyfiú kirándulni ment. Beszélgetésünket azzal kezdjük, hogy nem politizálunk. Mindenről 6zót ejthetünk, de arról nem. Végső soron, úgy is ki lehet lépni a közéletbe — jaj de nem illik ide most ez a szó —, ha az ember nem ideológiát gyárt, hanem történetesen ideológia ellen küzd. Mit akar, Marika? Ott kezdte, ahol nagyon sok más cigány gyerek Másfél- éves volt, mikor eldobták a szülei — az anyja magyar. Az otthonból egy másik fehér aszszony vette ki. Az vajon milyen otthont nyújtott neki? Nem tudom- Nem beszélt ezekről az évekről. Iskolából sem tilthatta, hogyan lett volna a cigány kislányból különben szakács? Az ember-, a család-, a rendszeretet sem születik föltétlenül velünk, biztosan akadt tanulnivalója e téren is Forráskúton. Számára fontosabb a jövő, mint a múlt. S meg kell hagyni neki az idők rangsorolásának jogát. A gyermekgondozási segély hátralevő hónapjaiban is, amikor csak teheti, utazik Cigánd. Baks. Lőkösháza, Elek, Kétegyháza, no és Szeged cigányaihoz. Ahogy ő fogalmaz. nem úri cigányok után kutat. Putrikat, szükséglakásokat, telepeket keres föl. aztán az illetékes tanácsokat Valahogy úgy fest a dolog, hogy az ő illetékességét sem a cigányok, sem a tanácsok nem ismerik el. Fajtájabéliek mindenkivel bizalmatlanok, vele szemben azért is, mert nem beszéli a nyelvüket. (Ezért kezdte el tanulni.) Az elöljáróságokon ugyan szívesen fogadják, mindaddig, míg vissza nem megy. Hiszen akkor már kocsit meg homokot kér, amivel feltölthetnék a cigánytelep főutcáját (ahol „derékig" ér a sár), tiltakozik a rendkívüli segély juttatásának módja ellen (mert az ezresekből úgy két hétig futja italra, de gyerekruhára, cipőre, kenyérre, fűtenivalóra nem). És sorolja a szomorú eseteket, amiknek nem lenne szabad megtörténniük, mégis megtörténnek. A cigány anya miért nem gyereke taníttatásán, iskoláztatásán fárad ahelyett, hogy orvoshoz viszi: nyilvánítsa szellemi fogyatékosnak a megbukott cigány diákot Viszsza sem hívják pótvizsgázni, újrajáratják vele az osztályt — miért? Hátul ülnek az osztályban — miért? Az iskolai beíratáskor amelyik kis cigány jobban tud cigányul, mint magyarul, azt átirányítják a kisegítőbe — miért? A zsebtolvajok majdnem felé cigány — miért? A gyereket küldik lopni, mert a kiskorú elkövetővel nem tud mit kezdeni a törvény — miért? Ebben a nagy takarítóhiányban még annak se kellett a Tolbuhin sugárúton két cigány nő — miért? Marika állítja, a miértek mögött nem vélt. nagyon is valós okok, igaz történetek rejtőznek. S ezek nem hagyják nyugodni. Különösen az aggasztja, mi vár a ma még kicsi cigányokra, a megszületőkre. E változó országban, amelyben egyre nehezebb az élet. szűkül a tér — a nündenkori kisebbségeknek Egy út marad, a bűnözés. S az ezt választókat — fajtára, bőrszínre tekintet nélkül — az egész társadalom megveti. Ezt nem akarja Marika. Más lesz az, amibe belefogott mint a szakácskod ás. Elszegődik Szegeden családsegítőnek. Azt mondja, nehezebb. Mérhetetlen türelem, jó idegek kellenek hozzá- Ahhoz a munkához kevés a recept. Budapestre készül, hat hónapos tanfolyamra: azt reméli, tanulhat majd sok újat A láthatatlan. az igaz, tiszta, nemes akarat és elhatározás benne lakozik. Csak nehogy kiöljék belőle. Szombaton délelőtt megegyeztünk, pár év múlva találkozunk: mi maradt? Mag Edit Választási tudnivalók A szegedi kertekben elnyílóban a hóvirág. S a sövényházi tölgyesben hajnalban megütötte a fülemet, amit februárban még itt Szeged környékén sohasem hallottam. Magányos kék galamb búgott, méla, bummogó, nyögve sóhajtó ütemes hívásar bizonyította, hogy vége a télnek. A gyertyaszentelői langyos napok után visszatérhetnek vad fagyok, de a fény... már a győztes kikelet mágusa. A Mecsekben a Zengőn nyílik a sárgá Itt vannak... virágú som, bontja virágát a hunyor és az esti szürkületben párnapos újszülött csíkos malacait lágy röfögéssel tartja össze a vadkoca. Agancsát vesztett szarvasóikát látni már a komlói völgyben, ott is tavaszodik. S reggel, hazafelé benéztem a gyevi Fehér-tó iszapszagú szélvizeire. Nem tagadom, reménykedtem, kerestem őket, talán ... hiszen mindenfelé tavaszodik, de sehol nem láttam az annyira várt fekete-fehér ruhás bóbitás alakjukat... S egyszerzsak ... halkan hullott alá a zöldellő vetésekre... öt hang. i. bíbic ... bí... bic ... A szögedi tavasz öt hangja ... itt 'vannak ... bizakodjunk . . . hiszen nemcsak megjöttek, de már szól sípjuk is... andante... szegedi tavaszi líra öt hangra... bíbic... bí... bic .., Csizmazia György Az 1990. március 25-ei országgyűlési képviselői választás megkönnyítése érdekében, a népszámlálás során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, a városi tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartotta egyes szavazókörök területi beosztását és a szavazás helyét megváltoztatni, illetve szavazóköröket összevonni, valamint a fegyveres testületeknél újakat kialakítani. összevonás következtében megszűnik a 250-es és a 251-es szavazókör; új szavazókörként létrehozzák a 349-es szavazókört, itt a szavazás helye a Zalka Máté laktanya (Szabadkai út), és a 35.3-as szavazókört, a szavazás helye a Kossuth laktanya (Bem utca); a 78-as, 278-as, 378-as szavazókörök esetében a szavazás helyének új címe: általános iskola, Csanádi utca 2., a 86-os és 286-os szavazóköröké: általános iskola, Szerb utca 15., a 278-as szavazókör területéből törlik a Székely sor 21. számú lakóházat és azt a 378-as szavazókör területébe sorolják, a 83-as szavazókör területéből törlik az Odesszai körút 36-os számú lakóépületet, és azt a 283-as számú szavazókörbe sorolják. * A Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád megye hat választókerületében már korábban önálló képviselőjelöltet állított; a hetedik (Makót és környékét magába foglaló) körzetben pedig dr. Domokos Mária pártonkívüli belgyógyász szakorvost jelöli képviselőnek. Vészjel - és jégtörő Az emberi tevékenység keltette zaj veszélyezteti a halakat és az olyan óceáni emlősöket, mint a fóka és a cet. Dr. Arthur A. Myrberg Jr., a miami egyetem tengerbiológusa a halak akusztikus kapcsolattartásának szakértője arról számol be, hogy a beluga bálnák vészjelet bocsátanak ki, ha egy jégtörő 80 kilométernyire van, és menekülnek, ha Ahol az ateista is keresztény... Avagy: Magyarországról a Royalban A menedzserképzéssel foglalkozó SKR Stúdió anyagait lapozgatva bukkantam a következő mondatokra: „A D. Carnegie intézet felmérése szerint mind az egyén, mind a cég sikeres működéséhez csupán 15 százalékban járul hozzá a szaktudás. A fennmaradó 85 százalék pedig nem más, mint a kapcsolatteremtés képessége." A stúdió vezetőjével, Péter Gáborral beszélgetve pedig rájöttem, hogy a gazdasági menedzsment területe csak egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek foglalkoztatják. Éveket töltött Prágában, izgalmas véleményt volt módja onnan alkotni Bős— Nagymarosról. Meggyőződése, hogy a különböző vallások által alakított életfelfogás-modellek meghatározóak egy-egy régió gazdaságfejlődésében. (Ahogyan fogalmazott: „Európában az ateista is keresztény ...") Alapfilozófiájának tartja, hogy: 1. minden történés központjában az ember van, nem a cég vagy szervezet, 2. egy nép sajátos kultúrájában, szokásaiban, életmódjában kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekre építkezni lehet a jövő megalapozásában. Magyarország, egyáltalán, e régió szerinte most „árnyékhelyzetben" van, mivel fokozatosan távolodik tőlünk a világgazdaság centruma. Hogy mégis milyen esélyeink vannak, s vannak-e esélyeink egyáltalán? Ezt latolgattuk megismerkedésünkkor s ebbe a szellemi kalandba bocsátkozunk hétfőn este 6 órakor a Royal irodalmi kávéházában. Ha kedvük van, tartsanak velünk. Erre invitálja Önöket az est házigazdája: Szávay István egy ilyen hajó 40 kilométerre megközelíti őket. Dr. Myrberg arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos halak hallószervének szőrsejtjeit tönkreteszi a magas zajszint. A víz ^latti zaj nemcsak menekülésre készteti a halakat a zajforrás környékéről, hanem tönkreteszi a halpetéket is, és csökkenti a halivadékok növekedési ütemét. Filmszemle A XXII. Magyar Filmszemle második napi, vasárnapi vetítésén több mint tíz filmet tűztek műsorra a Budapest Kongresszusi Központban. A játékfilmek sorában levetítették Sopsits Árpád Céllövölde című filmjét, amely arra keres választ: egy fiú miért öli meg minden látható ok és előzmény nélkül az apját. A halálraítéltben, Zsombolyai János filmjében a kivégzésre váró ember emlékezik '56 eseményeire és saját sorsára. Grunwalsky Ferenc: Kicsi, de nagyon erős című filmje Bogár Pálról szól, aki vizsgálati fogságból való szabadulása után tervezgeti a külvilág előtt feddhetetlen életét. Első játékfilmjével jelentkezett Deák Krisztina, aki Eszterkönyv és Szőke András, aki Vattatyúk címmel forgatott. A dokumentumfilmek sorában levetítették a Gulyás testvérek két részes, Málenkij robot című filmjét: a produkció hat dudari fiatalemberről szól, akiket 1945ben úgymond három napra elvittek, s akik egy évtized után tértek vissza a szibériai lágerekből. Szobolits Béla: Aki nekiszaladt a demokráciának című filmje a tiszakécskei tanácselnök öngyilkosságának okait elemzi. A szemle hétfőn játék- és dokumentumfilmek bemutatásával, valamint információs vetítéssel folytatódik. flz esztétikum piaca Ha baj van — a világ sikeres országaiban a kormányok mindig a polgárokat hívják segítségül; érdekeltté teszik őket a mozgásban, a teljesítésben. Nyugaton a kultúra, a művészet termékeit, produktumait ris integrálja a gazdasági élet, a piac. Persze, kicsit másfajta törvények vonatkoznak a művészeti alkotásokra, mint más fogyasztási cikkekre. Értéküket, árukat nem csupán a kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. A műgyűjtő számára rendkívül fontos, hogy értékálló^ sőt saját értékét növelő műalkotást vásároljon a kortárs művészektől is. Ezért kívánatos, hogy megbízható szakemberek, bizottságok hitelesítsék, garantálják az értéket. A közízlés pedig egy idő után ehhez próbál igazodni. Itt, Magyarországon, a kortárs képzőművészet képeit leginkább tetszik—nem tetszik alapon vásárolják a Képcsarnokból az emberek. A művészettörténészt csak ritkán kérdezik meg: szakmailag mennyire színvonalas a kiszemelt műalkotás? A boltok viszont abban érdekeltek, hogy kelendő portékát kínáljanak. Hogyan lehetne valamilyen normát adni? Egyik külföldre szakadt ismerősömnek volt erre ötlete, de az illetékesek kinevették, azt mondták, ezek megvalósítására nincs fedezet. Javasolta például néhány banknak, takarékszövetkezetnek, vásároljanak megbízható szakemberek által értékesnek ítélt képeket, s akasszák ki azokat hivatalukban. Akinek van pénze, vagy pénzzel van dolga, az többször is betér a bankba, és szembetalálkozik a műalkotásokkal (már ez isi egyfajta ízlésnevelés!). Ha tudatják a klienssel, hogy a képek eladók, és garantáltan értékállóak, biztosah akad, aki — hogy valamely összeget befektessen — előbb vagy utóbb vásárol a kollekcióból. Az alkotó ázsióia ezzel egy idő után a vevők szemében meenöJ Máris megszülethetne az egyéni mecenatúra lehetősége. A nagyobb tőkével rendelkezők, mint ..kincsképző" eszközt, szívesebben vásárolnak művészeti alkotást, mint három kocsit videót, színjátszó szökőkutat vagv egyéb státusszimbólumnak való, de nem értékálló fogyasztási cikket. A művészetnek meg kell adni a lehetőséget, hogy segítse a gazdaságot. Nem szabad csodabogárként, valami társadalom által eltartandó, vagy. életünket megédesítő. amolyan luxus dologként kezelni. A tisztességes üzlet nem ellensége a minőségnek a művészetben sem. Nálunk a kézi vezérlésű, egy központú állami megrendeléseknél a főiskolai művész-tanárnak potenciális riválist jelenthet tehetséges tanítványa. Nyugaton viszont az akadémia hallgatóit a mesterek indítják el a galériák, üzletek felé is. Ott ugyanis annak a professzornak van neve. presztízse, akinek sikeres tanítványai vannak! Így érdekeltek abban, hogy csak tehetséges embert vegyenek fel a csoportjukba. Olyan, aki az ö koncepciójuknak legjobban meg tud felelni. S érdekük, hogy minden fogásra megtanítsák őket, nehogy szégyent valljanak követőikkel. Az akadémiáról kikerülő tehetséges fiatalokat a már befutott, régi tanítványok segítik, azért, hogy saját táborukat erősítsék más művészeti csoportokkal szemben Az összekovácsolódás mögött természetesen piaci presztízsérdekek is meghúzódnak, de a legfontosabb az, hogy a művészeti élet ezáltal működik, s szerves része a társadalmi mozgásnak, lüktetésnek. Pacsika Emília