Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. február 16., péntek 97 W»IS<*S8 • •'vmm. Á felújítás folytatódik Mátyás király kezdte építtetni, első köveit 1465-ben rakták a helyükre. Megjelenésében kifejezte a ferencesek fogadott életformáját, a szegénységet. Egyszerű, pazarló külsőségek nélküli Isten alsóvárosi háza. Bár a templom fejedelmi adományokból épült, mégis a „müszegénység non plus ultrája" — legalábbis Ipolyi Arnold szerint. Falai, amelyek között sokszor talált menedéket a környékbeli nép, mára megkoptak. Az Országos Műemléki Felügyelőség a templom felújításán dolgozik. A régi épület mostani arca Somogyi Károlyné képein látható. Az egykori „pálcaműves", gótikus kapukat a barokk átépítés során teljesen átalakították, ma javító kezekre várnak. Kopott téglák bukkannak elő a levert vakolat alól, a templomhajó mellett húzódó, folyosón ülő, fából faragott Krisztus-szobor talán az épület mai állapota miatt is szomorú. De vigasztalódjunk: ami szép volt, kopottságában, töredékeiben is az marad. És a munka folyik ... (nyilas) Somogyi Károlyné felvételei Szeged továbbra is fogadóképes Zenei diplomácia „Evek óta nem vettünk részt a kultúrpalotában ilyen hangversenyen ... egyszerűen azért, mert ismét érezhettük a koncertlégkört... Ha külföldi olvassa rövid beszámolómat, csodálkozni fog: mi az, hogy hangversenylégköre volt az eseménynek? Ezt csak mi értjük! A meleg fűtőtestek (!) lehetővé tették, hogy a szimfonikus zenekar tagjai muzsikáljanak. Nem kellett a hidegtől dermedt ujjal játszani a hangszereiken, mint az .aranykor'-ban... a közönségnek sem télikabátban reszketnie . .." Mindez az aradi Jelen hasábjain M. I. kollégám írta, aki. úav tűnik, elég sokat vacogott a decemberi forraaajom előtt a lélekmelegítő hangszeánszokon. Az idézett cikk arról számol be, miként tisztelgett Arad népe a gyilkosok sortüzében elhullt ártatlanok emléke előtt. Ehhez méltó partnernek bizonyult a helybeli szimfonikus zenekar, melynek tagjai március első napjaiban Szegedre készülnek. A Város megnyitotta kapuit a Temesvári Opera előtt is, és most az erdélyi, romániai forradalom második városa zenei intézményének követeit fogadja. A „hangjegyek diplomáciája", meg vagyok győződve, méltó keretbe övezi azt a segítséget, amit Szeged nyújtott a Maros-menti városnak is. A koncertet előkészítő aradi küldöttség — Dórin Frandes karmester, valamint Kelemen András és Pataky Károly — hangsúlyozta: céljuk a köszönetnyilvánítás, a baráti kéznyújtás, a testvéri kapcsolatok ápolása. Elsőnek Szegedre indul a társulat — a városi tanács művelődési osztálya fogadóképesnek minősítette városunkat a hasonló kezdeményezések támogatására, s kitűzték a hálahangverseny időpontját: március 3-a, szombat, 19.30 óra, színhely: Szegedi Nemzeti Színház. Az aradi zenészeket a már említett Dórin Frandes karmester vezényli, közreműködik Constantin Talmaciu (fuvola). Műsorukon George Enescu I. Román rapszódiá-. ja, Mozart D-dúr fuvolaversenye (K. 313) és C. Franck d-moll szimfóniája szerepel. Jegyek elővételben a Kárász utcai irodában kaphatók. A méltányosan megállapított árak a hangverseny szellemiségéhez méltóak. A bevételt a Szabadság (Libertatea) számlára utalják át. Amint Papp Györgynétől, a városi tanács művelődési osztálya munkatársától megtudtuk, társadalmi összefogás bontakozott ki az aradi szimfonikusok fogadására: az Ortutay kollégiumban lesznek elszállásolva s a szegedi zenészek baráti beszélgetésen látják majd vendégül őket... A „zenei .diplomácia" ily módon hosszabb távú együttműködés forrása is lehet. P. S. Az olasz bel canto egyik nagy mesterének, Gaetano Donizettinek legnépszerűbb tragikus operája a Lammermoori Lucia. A mű címszerepe kivételesen nehéz koloratúrszoprán-feladat. Így aztán az operaházak általában akkor veszik elő a darabot, ha van egy olyan kiemelkedő képességű énekesnő, aki a címszerepben tündökölhet. Ilyen volt Maria Callas, Joan Sutherland, a magyarok közül Gyurkovics Mária, a legutóbbi szegedi felújításon pedig Iván Ildikó, ö azóta már a legnagyobb nyugatnémet házakban aratja sikereit, de „utódja" ugyanonnan érkezett, ahonnan ő. Szilágyi Erzsébet (23 éves), a címszerep mostani alakítója is a debreceni operától került Szegedre. Ebben az évadban Lucia már második jelentős feladata, elénekelte Verdi Rigolettójának Gildáját is. — Melyik szerep fekszik jobban a hangodnak, melyik kedvesebb a szívednek? — Luciát jobban szeretem, mert nehezebb, de mozgalmasabb is, több lehetőséget nyújt. Gildát sokkal könnyebb énekelni. — Ebben a szerepben nagy sikert aratott „elődöd" Iván Ildikó. Mit jelent ez számodra? — Nem foglalkozom vele, nekem magamhoz képest kell jónak lennem. Soha nem méregettem magamat, se sztárokhoz, se senki máshoz. Bízom a karmesterben, bízom a rendezőben, s ez biztonságot ad. Angyal Mária állította be a debreceni előadást is, s jó volt vele újra találkozni. Most, második alkalommal megint új szempontokat tudott adni Lucia megjelenítéséhez. * Aki a darabot hallani is szeretné, ma este, majd kedden 7-kor a Nagyszínházba menjen. A rendező, akiben a fiatal énekesnő bízik, Angyal Mária, karmester Pál Tamás. Enrico Wagner Lajos Debrecenből, Edgár Réti Csaba, Raimondo (beugróként) Kenesey Gábor, majd Szakály Péter, Arthur Vajk György. A díszletet és a jelmezeket két vendég, Székely László és Gombár Judit tervezték. Jó szórakozást! (marok) Választási tudnivalók Hogy hol lehet leadni a vagy párthoz tartozó, vagy független jelölteknek szánt ajánlási szelvényeket, azt többször is közzétettük lapunkban. Ezért ma, a cédulagyűjtés utolsó napján inkább arra hívnánk fel olvasóink figyelmét, hogy ..ak'i bújt — bújt" — vagyis holnaptól már második szakaszába érkezik a választási kampány — azaz a pártok, s jelöltjeik nyilván programjuk népszerűsítésére fordítanak több energiát. A szegedi (a városkörnyéket is magába foglaló) három választókerület választási bizottságai egyébként ma éjfélig tartanak ügyeletet — 16 órától, a városi tanács Széchenyi tér 10. számú épületének földszint 3-as és 9-es szobájában. Rendőrkézen *m i i" * az uduloi vandálok A rendőrség elfogta az Atikövizig üdülőtelep hat épületének feldúlásával és kifosztásával alaposan gyanúsítható Mednyánszki Zsoltot (2i éves, Szeged, Nagyért utca 19.) és társát, Süli Zsoltot (19 éves, Szeged, Vadas Márton utca 81/B), akik vandál pusztítást végezve, színes és fekete-fehér tv-t, horgászfelszereléseket, Commodore 16 számitógépet, valamint füstölt húskészítményeket és szeszes italt tulajdonítottak el a féltört üdülőházakból. Ügyükben az eljárás folyamatban van: Süli Zsolt szabadlábon védekezhet, míg a büntetett előéletű Mednyánszki Zsoltot a budapesti rendőrkapitányság nyomozói kérték ki, mivel más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítható. Az epizód nem rendszer... Á nyolcadikosok és a kommunizmus i „Káosz!" — mondta lakonikusan a történelmet tanító általános iskolai igazgatónő. A nyolcadikosok történelemtanításáról volt szó ugyanis, melynek tankönyvekkel segített hivatalos útmutatása a második világháború lezárásával — átmenetileg — lezárdttatott ebben a tanévben. Nincs tehát új tankönyv, a régit pedig úgy adták ki, hogy bölcs, s nem ketfésbé óvatos megfontolással, lemetszették belőle a '45 utáni történelmünket taglaló fejezeteit. Mondván, inkább a semmi, mint a rossz, idejét múlt valami. Semmi? Mitológiai tapasztalatokból tudjuk, a káosz után — merthogy fentebb ezt emlegettük — a teremtés következik. A történelemtanár mindenesetre most magára maradt ötleteivel, elképzeléseivel, olvasmányélményeivel és szemléletével, a gyerek pedig kénytelen átjegyzetelni azt az öt röpke órát, melyet a közvetlen szovjet érdekszférává válásunk utáni történelmünkből kellene megtanulnia. Jó néhány tanár szerint a Kádár-rezsim (a Köznevelésben ajánlott tanmenet tematikája alapján mindez két órát ölel fel) értékelése közelsége okán nemhogy lehetetlen, de jobbra húzóan túlontúl elfogult és szélsőséges, ezért a tanári szabadságot felhasználva, inkább hallgat róla, minthogy tanítsa. Más történelemtanárok tán épp az ellenkező megfontolásból jutnak hasonló következtetésre; olyannyira átalakulóban van a negyven évre visszatekintő történelmünk értékelése, hogy — miként azt a gimnáziumokban teszik — nem szabadna érdemjeggyel értékelendő követelménnyé tenni. Vagyis legyen tárgyalandó, ám jellegét tekintve mégis csak — egyelőre — kiegészítendő témakör Rákosi rémuralma, Nagy Imre tragikus elbukása s Kádár meglehetősen sok áldozattal járó „konszolidációja". A témakörben megkérdeztük Szegfű Lászlót, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem tanszékének vezető főiskolai tanárát, kandidátust is. — A történettudományt is a vulgármarxizmus tartotta hatalma alatt, amit leginkább az általános iskola szenvedett meg, hiszen még a vulgármarxizmusból is csak kivonatokat kapott. A középiskola talán valamivel jobb helyzetben volt, hiszen ott inkább rendelkezésre álltak megbízható források, ámbár ezek többségével is csínján kellett bánni. Elég, ha az orosz—finn háborúra gondolok, hogy ugye ki provokált, s kit. . . Vagy éppen Lenin miért Finnországba utazott, s mindezt kinek a pénzén... Ezek az eleddig nem publikált, vagy nem rendszerezett tények lassanként összefüggő sorozattá állnak össze. Egyébiránt a történettudomány most is veszélyben van. Az tudniillik. hogy valakit meghurcoltak a Rákosi-érában, vagy '56-ban, vagy azután, légyen bármilyen fájdalmas vagy tragikus kimenetelű, mégis csak epizód a történelemben. Az epizód pedig nem rendszer, nem összefüggés. A vulgármarxista sablonokat el kell vetni, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a történelem tanítását nem lehet epizódokra alapozni. Dal Börtönéből szabadult Sas lelke Sajnálom Sas Józsefet. Amidőn szerda esti, a magyar televízióban fő műsoridőben sugárzott „akcióját" nézni kezdtem, még mint a volt állampárt közismert szószólóját, az akkori hatalom feltétel nélküli kiszolgálóját, annak a politikai kabaré műfajában „alkalmazott" (had)apródját láttam ismételten megnyilvánulni. A műsor végére az eleve meglevő fenntartásaim az ő — mint embernek, állampolgártársamnak — sajnálatává alakultak át; látván vergődését, (csúnya szó, de igaz:) koncepciótlanságát. vagdalkozásait, önigazolási kísérleteit. Sajnálom Sas Józsefet, és megértem őt Eleddig viszonylag „tiszta" volt a „játék": az épp hatalmon levő erők. érdekeit kelletett (a politikai kabaré, mint műfaj) eszközeivel kiszolgálni; kicikizni az abba (akkor éppen) bele nem férő, szintén politikai csoportosulásokat, személyeket; egy visszavonhatatlan pillanatra kinyitni a szelepeket, hogy aztán azok még hermetikusabban zárhassanak. Ezért a tevékenységéért jutalom járt, bizony: igazgatói állás, jól fizető munkakör. Most a fejéről a talpára fordult a világ; s nem tudhatni, hogy áprilistól kié (kiké) lészen a hatalom; kiket kell kicikizni, és kiket megvédelmezni: a vicc, a ..kimondás". a rágalmazás szintjét néhol elérő, de nem meghaladó „történetek", a bugyuta poénok, s nem az irodalmi igényű irónia eszközeivel. A korábban Lenin-idézetekkel „operáló" főfő-„nevettetö" most Pozsgay bíboros elvtársnak nevezte Pozsgay Imrét, aki — s ez főpoénnak számított — kezet csókolt a római pápának. Jutott a cikizésből Grósznak, Berecznek és Németh Miklósnak is, amely attitűd egy politikai kabaré természetes velejárójának volna tekinthető, ha megfelelő hangnemben (és hiteles személytől) származna. „Szégyellem magam, ha arra gondolok, hogy miért nem jártattam jobban a számat" — mondotta Sas József, megalakítván a „kabaréi" S A. S.-pártot. Jobb híján — nem tudva, hogy ki lészen a „nyerő erő" —, válogatás nélkül, primitív módon rúgott bele az összes létező politikai pártba, csoportba, arra apellálva, hogy a szociális demagógia eszközeivel azok a televíziónézők előtt kivétel nélkül lejárathatók. Természete.? dolog, hogy — akar kontrollként is — szükséges a mindenkori valós vagy potenciális hatalom képviselőinek ironikus felhangú bírálata; ezt, ha az normális hangnemben történik, maguk az érintettek is kedvelik, vagy csak eltűrik; ám mindenképpen tolerálják. Itt azonban nem erről, hanem egy politikai múmia (tobb millió r.éző előtti) hiteltelen megnyilvánulásairól volt szó. Sajnálom Sas Józsefet. S vele együtt mindazokat, akik nem képesek belátni, hogy — lett légyenek kabarészerzők, -előadók, volt politikai-gazdasági vezetők — végérvényesen eljárt fölöttük itt. Greenwichiéi jóval keletebbre — az Idő. Sandi István Ma este