Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

MAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 46. szám 1990. február 23., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Károsok versenye a Sozokiért A Kremlben aggódnak — Határokról később — Postabank­licit — Baka dollárjai —A KGB és a magyar belügy Sokáig bíztunk benne és reméltük, hogy egyszer, va­lamikor lesz még Magyarországon autógyártás, ha tisztelt kormányunk és a KGST is úgy akarja. Az utóbbi immár nem számít ebben a kérdésben, az előbbi pedig támogat­ja. Azt azonban aligha gondolhatta volna bárki is, hogy szabályszerű verseny alakul ki: hol is létesítsék az első gépkocsi-összeszerelő üzemet. Nos, néhány város — ahol biz' nyomatékos foglalkoztatási gondok vannak — máris „fúrják" Esztergomot. Hogy még mi is tartozna a nap híreihez? Talán az, hogy a Postabank újabb „szuperkamatokat" kínál a betétekért. (Lassanként naponta licitálnak egymásra a bankok! És ez nem túlságosan jó jel, ami inflációs kilátásainkat illeti.) Az olcsóbb húsról szóló szegedi információink pedig azt jelzik: a fizetőképes kereslet hiánya lassanként piacot is képes teremteni, ha kicsiben is. Külföldről talán annyit: a Kreml aggódik a február 25-ére tervezett megmozdulások miatt. A német—lengyel határokról csak az újraegyesítés után kívánnak megálla­podást kötni. Lengyelország viszont újabb hitelmegállapo­dást kötött a Világbankkal. Szóval, körülbelül — ennyi Szávay István nyilván a hét végére terve­zett nagyszabású tüntetések miatt látta szükségesnek, hogy — noha a KB nem ülésezett, a nyomaték ked­véért — „központi bizottsá­gi" felhívásban figyelmez­tesse a szélsőséges erőket. A dokumentum azt jelzi, hogy a Kremlben komolyan aggódnak a február 25-re tervezett megmozdulások esetleges rendbontásai és azok következményei miatt. A hét elején a Legfelsőbb Tanács külön határozatot hozott a tervezett tünteté­sek kapcsán, s felszólította a szovjet kormányt, a taná­csokat és a rendfenntartó szerveket, hogy szigorúan a törvények szellemében járjanak el, határozottan lépjenek fel a rendbontá­sokkal szemben, a nem en­gedélyezett megmozduláso­kat pedig oszlassák fel. A felhívás egyúttul általá­nosságban is a peresztrojka­ellenes, demagóg erőkkel, a nemzetiségi uszításokkal szembeni harcra hív fel. „Nem tudunk és nem is bé­kélhetünk meg mindenféle demagógok és botcsinálta politikusok antidemokrati­kus, jogsértő tetteivel, a nemzetiségi gyűlölet szításá­val, a durva nyomás és ijesztgetés módszereivel, a párt- és állami szervek de­moralizálására, a társadalom elbizonytalanítására tett kí­sérletekkel" — hangoztatja a moszkvai pártdokumen­tum. Hol gyártsák a Suzukit? Az NSZK a határokról Hol építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelésére alkalmas magyarországi üzemet? He­tek óta ez a kérdés foglal­koztatja Esztergom és a me­gye vezetőit, lakosságát. 'Ez év januárjában ugyanis, amikor megalakí­tották a Suzuki személy­gépkocsi gyártására a ma­gyar—japán vegyes válla­latot, abban is megállapod­tak, hogy Esztergomban, közvetlenül a Labor Mű­szeripari Művek melletti szabad területen építik fel az ötajtós, 1000 és 1300 köb­centiméteres motorral ellá­tott autók összeszerelésé­hez szükséges új üzemcsar­nokot. Az esztergomiak nagy örömmel fogadták a hírt, hiszen az új gyár lé­tesítése jó munkalehetőséget biztositana a munkahely­gondokkal küszködő város­ban. A Komárom-Esztergom megyeiek viszont most ag­godalommal figyelik az újabb fejleményeket, mert bizonytalanná vált a Suzuki gyár Esztergomba történő telepítése. Ugyanis újabb városok — például Pécs, Székesfehérvár és Dunaúj­város — versenyeznek a Su­zuki gyár letelepítésének jogáért, azzal érvelve, hogy ök jobb, olcsóbb infrastruk­túrát biztosítanának az 1200 dolgozót foglalkoztató üzem létesítéséhez, működ­tetéséhez. Az Autókonszern Rt. ve­zetői gondos mérlegelés után várhatóan márciusban döntenek arról, hogy melyik város kapja meg a kétség­telenül sok előnnyel járó gyárépítés jogát. A tervek szerint az építkezést még az idén megkezdik, s 1092 má­sodik feleben 'indul majd a gyártás. Az ezt követő har­madik év végére évi 50 ezer autót gyártanának, melyből 30 ezret itthon értékesítené­nek. // A nyugatnémet kormány változatlan felfogása szerint a nyugati lengyel határok szavatolásának kérdésében véglegesen csak az összné­met állam foglalhat állást. Ezt Dieter Vogel bonni ka­binetszóvivő fejtette ki Ta­deusz Mazowiecki lengyel kormányfőnek arra az előző napi kezdeményezésére vá­laszolva, hogy a két német állam kössön szerződést Lengyelországgal az Odera —Neisse határ megerősíté­séről. A szóvivő másfelől azon­ban természetesnek mondot­ta, hogy az ottawai határo­zatnak megfelelően — a né­met egység helyreállításá­nak folyamatában — a fe­lek csakis az európai szom­szédokkal való szoros egyet­értésben haladhatnak előre. Ennek az eljárásban elma­radhatatlan része, hogy bi­zalomteli véleménycseréket és megbeszéléseket tartanak a lengyel kormánnyal. Olcsóbb húsnak örvendhetünk Anonim értékpapír Rubeles „piacra dolláros baromfi A Postabank és Takarék­pénztár Rt. az idén újabb lakossági szolgaitatasokat vezet be — mondotta Princz Gábor elnök-vezérigazgató a Postabank csütörtökön, Bu­dapesten tartott sajtótájé­koztatóján. A bar.k képviselői beje­lentették: március l-jétől a bank űj értékpapírral, a postatakarékjeggyel mutat­kozik be a magyar értékpa­pírpiacon. A postatakarék­jegyet ötfele címletben: 5000, 10 000, 50 000, 100 ezer és 1 millió forintos értékben hozzák forgalomba. Az új értékpapír teljesen anonim, megvásárlásához a — pén­zen kívül — nincs szükség sem névre, sem lakcímre, (Folytatás a 2. oldalon.) A Szegedi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat feb­ruári forgalma a tavalyi év­hez és a januári áremelések­hez viszonyítva mennyiségé­ben 10 százalékkal esett visz ­sza. Ez a drágulás egyér­telmű hatásának tudható be, s talán ennek is köszön­hető, hogy a szabadáras élel­miszer-kiskereskedelem most a vásárló szempontjá­ból kedvezően alakul. Mivel a húsárupiacon túlkínálat jelentkezik, a húsipar érde­ke most azt kívánja, hogy árcsökkentéssel kíséreljék meg a kereslet növelését. Legalábbis erre utal a Me­zöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és az Éliker kö­zös akciója, melynek során átlagosan 15 százalékkal ol­csóbban kínálják a darabolt félsertés kilóját, A kedvez­ményes vásár egyelőre idő­leges, a felkínált húskészlet a termelő számításain ala­pul, helyszínei: a Tarján, a Csillag, az Odessza és a Ta­bán ABC-k hentesosztályai, valamint a Belvárosban a Károlyi utca 40-es hús­boltja. Február 1-je óta hasonló okokból az Eliker üzletháló­zatában az alacsony — 1.5 és 2,2 százalékos — zsírtar­talmú zacskós tej literje kö­zel egy forinttal olcsóbb. íme, talán eljött az idő, melyet áhitva vártunk? Ezentúl a kereskedők ver­senye az 'árak letörésében mutatkozik meg? (írásunk a 3. oldalon.) V. I. A szűkebb szakmai sajtó közölte: magyar baromfi­ipari termékeket vásárol újabban dollárért a Szovjet­unió és Románia. Az üzlet létrejöttéről kérdezte Jásdi Istvánt, a Hungavis Külke­reskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatóját az MTI munkatársa. A hosszú lejáratú állam­közi szerződésben ez évre még valamivel több mint 100 ezer tonna baromfi ter­mék szovjet exportját irá­nyozták elő a Szovjetunió­ba. A kiviteli lehetőségek az utóbbi evekben szűk ül­tek: a kereskedelmi hatóság 1990-re már csupán 48 ezer tonna szállításával számolt erre a piacra A Hungavis képviselői azzal ültek letár­gyalni a szovjet Prodintorg Külkereskedelmi Vállalat­tal, hogy erre a mennyiség­re megkötik a szerződést. A 6zovjet féllel azonban a csirke árában nem tudtak megegyezni, csak az egyéb baromfifajok árában jött létre megállapodás. Arra a magyar ajánlatra viszont, hogy dol Iáért vásároljanak tőlünk csirkét, kedvező vá­lasz érkezett. így született meg az egyezség arról, hogy 27 ezer tonna csirkehúst vesz a szovjet partner dol­lárért az első félévben, és 24 ezer tonna pulyka-, ikacsa­és libahúst vásárol rubelért. Hasonló üzletet kötött a vál­lalat a román Prodexport céggel, amely 5 ezer tonna baromfiterméket vesz át tő­lünk ugyancsak kemény va­lutáért az első félévben. A vezérigazgató azt is el­mondotta : könnyebbséget je­lent a dolláros üzlet, hiszen ebben az esetben a kivitelt nem késlelteti a szovjet re­lációban egyébként kötelező cngedélykéréű irocedúra Az üzlet javítja a hazai ba­romfifeldolgozó üzemelt pénzügyi helyzetét, enyhít likviditási gondjatkon. Tüntetési show előtt A legfelsőbb szovjet párt- rendbontásoktól és szélsősé­vezetés csütörtökön határo- ges megnyilvánulásoktól, zott hangú felhívásban óv- A felhívás külön nem utal ta az ország lakosságát a rá, de az SZKP vezetése Utasnak álcázott hölgyek „Kihúzták a bikát a Petőfire" Szokatlan megbeszélés színhelye volt tegnap délután a szegedi rendőrkapitányság. A teljes vezérkar, valamint a taxitársaságok képviselői beszélgettek ügyes-bajos dolga­ikról. A kiindulópont az a maszekok elől máig is „elzárt" Marx téri voiános taxidroszt volt, amelyről már irtunk lapunkban. Ezzel kapcsolatban dél­előtt is volt egy megbeszé­lés a tanács, a Volán illeté­kesei, valamint a taxisok között, de igazán nem ju­tottak előrébb. Az érv vál­tozatlanul az, hogy a kérdé­ses öt autónyi terűlet az ál­lamé, azaz a tanácsé, kizá­rólagos használója pedig a Volán. A rendőrség délután ehhez nem tudott sók min­dent hozzátenni, a közleke­dési szabályokat nem ök ta­lálják ki. A körút felőli ré­szen, a járdán tilos vára­kozni, de hát a városban máshol már bőven találni példát erre... A taxisok segítségét a mind jobban elharapódzó gépkocsifeltörések (Szegeden napi 5-6), illetve gépjármű­lopások visszaszorításához kéri a rendőrség. A ma oly divatos emblémagyűjtésnek ők is szenvedő alanyai. Nem filléres dolgokról van szó, különösen akkor nem, ha vandál módon szabadítják meg a kocsit márkajelzésé­től. Azt pedig senki sem ér­ti,, hogy mire figyel az a szülő, akinél a gyerek zoba falát már szinte ellepi az ilyen zsákmány. Romlik a közbiztonság, míg tavaly egész évben 18 rablás volt Szegeden, idén eddig már kilenc. Ezt a ta­xisok is érzik, hiszen ők is könnyen lehetnek célpont­jai egy-egy ilyen támadás­nak. Az érvényben levő jog­szabály tiltja a gázspray használatát, amely egyéb­ként a főkapitány szerint csak kisebbrészt kábít, na­gyobbrészt inkább mérgesít. Meglehetősen kényes kér­dés a taxisok és a rendőrség együttműködése, de nem besúgásra buzdítják a gép­kocsivezetőket. A trafiprx feltűnését követően ezután is végighullámzik majd az éteren, hogy „kihúzták a bikát a Petőfire". Az vi­szont már szúrja a rendőr szemét, ha a taxi az intéz­kedés közepette viszi el a kuncsaftot a helyszínről. Azt nem lehet elvárni, hogy mindenki jelezze, ha két-há­rom, utasnak álcázott csinos hölgyet visz a kamionparko­lóba, de 50 kilogramm réz­kábellel, vagy két nyilvános telefonkészülékkel megter­helt utas már kelthetne né­mi gyanút. Hosszabb csönd után ugyanis újra elkezdőd­tek a telefonfeltörések. A zacskónyi aprópénz mosta­nában azért is figyelemre méltó, mert a közelmúltban éppen negyven kilót vittek el belőle egy belvárosi ven­déglátóipari egységből. Az együttműködés jó pél­dája volt az az eset, amikor a rendőrök emberölés kap­csán „zárták le" a várost. Megkérték a taxisokat, hogy ne hagyják el Szegedet anélkül, hogy a központnál — utasaikkal együtt — be­jelentkeznének. A zárat egyébként a tettes elfogása után perceken belül felol­dották. Több társaság is panasz­kodott a 07-es szám foglalt­ságára, s arra, hogy gyak­ran csak az algyői tűzoltó­kon keresztül lehet elérni a rendőrséget. Ezt a tényt a kapitányság is elismerte, s mentségére csak a notórius bejelentgetöket hozta fel. Napi 15 hívás egy ellopott kispárnával kapcsolatban, arra készteti őket, hogy az adott készülék leszerelteté­sét kezdeményezzék. Különleges elbánásban természetesen nem részesít­hetnek senkit, s erre jó pél­da volt az az eset, amikor a rablót fogó taxist a kapi­tányságról jövet „meszel­tek le", s büntették meg öt­száz forintra a biztonsági öv miatt. K. A-

Next

/
Oldalképek
Tartalom