Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21., szerda 3 üiiencventől kétszázig Házhelyek, tanyaföldek, kiskertek A szatymazi tanácsnál évek óta nyitott ajtóval várják a telekért, építési engedélyért kopogtatókat. 1967től a Déltervvel együttműködve folyamatosan alakítják az úgynevezett községrendezési terveket, amelynek alapkoncepciója 25-30 évre „vezérvonalzó" a lakásfejlesztésekhez. A vonalzó mentén húzandó tervrajzokat az igények, a lehetőségek függvényében ötévenként áttekintik. A legutóbbi felülvizsgálat — mint arról Lengyel Istvánné dr., a tanács vb titkára tájékoztatott — azt bizonyította, hogy az eredetileg tervezettekhez képest nagyobb ütemben kell fejleszteni a szítenek elő 68 telket eladásra. A forráskúti kövesút, illetve a vasút közötti részen, a falutól északnyugatra pedig a tanyás térséget akarlakas te lek-ellátást. A 720, ják fejleszteni. Ott 1500 gediek is igényelhetnek.) A teremtésének. Az udvari Móra Ts^-től megvásárolt derítőktől ugyanis egyre földekre a tanács most ké- jobban szennyeződik a talaj, szítteti az elektromos háló- a talajvíz. A községi tanács zatot, de már lehet igényt a sándorfalviakkal osszefogbejelenteni a kertekre. va próbálja oldani a probA magánlakás-építés, a lémát, tanulmánytervet kémár meglevő mellé még 600 négyzetméter feletti nagyobb gazdálkodási szféra alakítá- szíttetnek egy közös derítő lakás kívánkozik, ami 120 földrészeket adnának el, sa mellett a szatymazi ren- megépítésére. Persze azért, hektárnyi belterületi növe- amiket a Móra Tsz-től vet- dezési tervek természetsze- hogy oda majd eljusson a kedést jelent. tek át. A gazdálkodni szán- rűen tartalmaznák a közin- szennyvíz, a lakosságnak is Hol, merre, mikor? Ez iz- dékozóknak kialakított 40 tézmények és a környezet- minden bizonnyal meg kell gatja leginkább az építeni „tanyaföldön" is van vil- védelem fejlesztését is. majd fogni az ásó, a lapát szándékozókat. Akinek sür- lany, az építendő ház. a A művelődési há?, az isko- nyelét a csatornázáskor. A gös, az idén a község észak- gazdaság tehát „összkomfor- la, az egészségház, a szolnyugati részét célozhatja tosítható". Annál is inkább, gáltatóház, az új boltok körmeg, ott alakítanak ki 90 mert a gáz bevézetésére is nyéke — ahogyan azt fenti telket. A villanyt már veze- lesz lehetőség. képünk is tanúsítja — eletik oda, a vízvezetéket már- A jánosszállási, máris sű- ve úgy terveztetett, hogy ciusban csinálják, s igy köz- rű, szinte utcasoros beépité- kellő terület maradt még a művesitve értékesíti a ta- sí külterületen az állatte- további fejlesztésekre, építnács a portákat, amiket nyésztö, kistermelésre vál- kezésekre, parkosításokra, már elő lehet jegyeztetni lalkozó gazdák körülményei- Gondot a szennyvízelvezetés lés rendezési tervébe s ren(előzetesen kalkulált 120 fo- nek javítása mellett a ter- okoz. A víz-, a gáz-, a tele- dezett képébe nemcsak az rint,'négyzetméter, vagy an- vek azt tartalmazzák, hogy fonhálózat kiépítésének nem tartozik, hogy divatos, „mónál kicsivel magasabb áron), még az idén tavasszal mint- kis erőfeszítésű, de sikeres dis" házakat építünk utcaso— A déli részen. Szeged fe- egy 200 kiskertet fognak ki- munkáit sürgősen követnie rokba... lé, a jövő év első felére ké- osztani. (Természetesen sze- kell a csatornahálózat meg- Szabó Magdolna társadalmi munkára emeL lett a környezetvédelem minden területén számítanak továbbra is. Mindenekelőtt abban, hogy ki-ki rendben tartja a saját portáját és a háza előtti útszakaszt. — Hiszen egy telepüBecsukta az ajtót leszakadt a fürdőszoba! tok számára korábban tervezett, közel tízmilliárd forintot decemberben faragta le a Parlament 3,7 milliárdra. A szegedi IKV-ra jutó rész így 300 millióról 95 millió forintra csökkent. Ez viszont még akkor is kevés a tervezett fölújításokra, ha hozzáadjuk a lakbéremelésekből származó bevételt. A tanácsi megA címben jelzett esemény ígérte, hogy visszatéríti az a Bajcsy-Zsilinszky u. 28. sz. iKV-nak azt az 53 millió házban történt, több mint forintot, amit a pártház foltíz évvel ezelőtt. Az egyik, újítására költöttéit A szírre — nyomda fölötti — lakásh bolikus értelemben is nagy ban egy hölgy kilépett a port kavaró építkezés Jtoltfürdöszobából, becsukta ma- ségeiból jó ga mögött az ajtót. mire a Az Országgyűlés sokallta — A Reökpalota kimaradt —Ha sovány a pénztárca... Somogyi Kórolyné felvétele Egy szép homlokzat a BajcsyZsilinszky utcából helyzetét nehezíti. Az állami támogatás évek óta csökken, igy kevesebb a fölújítás. Ha Nyugatra tekintünk, az osztrák példa azt mutatja, hogy ott nem akarnak haszonhoz jutni a lakbérekből, ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy minden költségük megtérüljön. Nálunk jelentősen nőttek ugyan a lakbéreik, viszont a mostaninak (tehát az újnak!) az ötszörösére lenne szükség ahhoz, hogy az üzemeltetésen és a karbantartáson kívül a felújításokra és újjáépítésekre is fussa! Repedt födém, dúcgerendák, lakatlan házak, hulló vakolat. És mindehhez: kevés pénz. Ilyen év elé néz az IKV. Nyilas Péter fürdőszoba mindenestül leszakadt. Elképzelni is rossz, mi történik, ha az eset előtt két Théttel nem dúcolják alá a nyomda helyiségeit. Ezután jónak látták a lar kásokat is „erdősiteni", azaz , . • dúcgerendákkal támogatták egyedül, hiszen például meg a veszélyessé vált födémeket Három éve kezdték a fölújítást, ás at „U" betűt formázó ház egyik fele készült el mostanáig, a lakók megkezdhették a viszszaköltözést. Igaz, nem egészen ugyanazokba a lakásokba. mert közben — hasonlóan a Kálvin téri református palotához, amely hasonló készenléti allapolban van — itt-ott átszabták az alapterületeket. A salakbetonfödém megerősítése az IKV saját kivitelezése, a feladatokat új technológiák alkalmazásával oldották meg. A teljes munka értéke 130 millió forin: körül lesz. Szeptemberre tervezik a fölújítás befejezését ott és a Kálvin téren. Tavaly készült el a Hajnóczy utca 6—8. fölújitása. a 4. számú házon most dolgoznak Az ingatlankezelő vállalanéhány házat rendbe lehetne hozni. Abból a jegyzékből, amely az idei lakóház-javítási terv szerint fölújitható épületek címeit tartalmazza, a Reökpalota kimaradt. És nincs a leromlott födémszerkezetű, aládúcolt Kiss Ernő utca 3as sízám, vagy a Széchenyi téri „tejivóház" is társai között van. De különösen fájó. hogy Szeged egyik legszebb épüleTe pusztul napról napra, megállíthatatlanul. „Pénzügyi lehetőség esetén külön elbírálással megrendelhető" (mármint a fölújítás) — ez áll a bizonytalan sorsú épületek címei fölött A Reök-palota igazán megérdemli a külön, elbírálást, és nagyon reméljük, hogy a szép szecessziós épület nem szenved már • sokáig az enyészettől. Ha sovány a pénztárca, akkor halmozódnak a lemaradások. ez pedig a későbbi épületkezelők (tulajdonosok) M' ár klasszikusnak számít a vicc: Alagútban vagyunk ugyan, de fényt látunk közeledni, hogy aztán hamarost kiderüljön, az nem az alagút vége. hanem a szembe jövő vonat. Hogy miért is elevenítem föl? Alighanem azért, mert a Magyar Hírlap minapi címoldalán beharangozni láttam: az idén 2,5 milliárd dollár hitel fölvételével számol a Magyar Nemzeti Bank. Nagyjából ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy megőrizzük fizetőképességünket, netán pedig még bizonyos lépéseket is tegyünk a gazdaság oly áhított, s szavakban oly rég megkezdett átalakítása irányában. Gondjaim nem is itt kezdődnek. Inkább ott, amikor egyre-másra hallomv olvasom: a Világbank — fizetőképesnek tartván az országot — meglehetősen határozottan zárkózik el egyelőre egy minőségileg más, mondjuk, az adósságok egy részének valamilyen konvertálását is magába foglaló, „lágyabb" válságmenedzselési program gondolatától, ha Magyarországról van szó. Ráadásul az oly igen remélt, s a fejlett országok sok-sok ígérete által megerősített, számunkra biztosított segítség is újabb és újabb hitelek formájában jelentkezik. Ezek esetében az egyetlen, viszonylag megnyugtató és lényeges különbség az átlagos pénzpiaci hitelkonstrukciókkal szemben az, hogy a hitelt nyújtó szervezetek ellenőrzik e kölcsönök fölhasználását. Vagyis, bizonyos garanciák vannak arra, hogy a kölcsönkapott tőke jórészt tán megtérül. Ami viszont — legalábbisi számomra — mindenképpen aggodalomra ad okot, az; hogy egyes adatok szerint immár a 22 milliárd dollárt közelítgeti adósságállományunk, aminek csak az éves kamatterhe — becslések szerint — meghaladja a 2 milliárd dollárt (És ez csak a kamatteher, amiben a törlesztőrészletek nem. szerepelnek.) Ezzel szemben pedig tavaly, kín-keservesen; alig több mint félmilliárd dollár aktívumot sikerült összegereblyéznünk kereskedelmi mérlegünkben. Ennél jobb eredményre az idén sem. igen számíthatunk. Hogy mihez hasonlít mindez? Igen, arra a notórius kölcsönkérőre, aki az egyik lyukat egy másik, s mind nagyobb kölcsönnel tömi be, mert újabb hitelekből finanszírozza a kamatokat is. Érthető hát, hogy a* MNB 1990-re 2,5 milliárd dollár hitel fölvételével számol, mert ennyi kell ahhoz, hogy a fizetésképtelenség bejelentése nélkül túlélhessük az idei esztendőt. Mindez rendjén is lenne, de ilyenkor hőköl meg az átlagpolgár. Mert mindez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy óv végére hitelállományunk legalább 2 milliárd dollárral lesz magasabb, aminek köszönhetően ismét csak nőnek kamatterheink, s aminek eredményeként 1991-ben ismét több hitel fölvételére szorul Magyarország, ha fizetőképességét meg akarja tartani. A kérdés csak az, hogy: 1. hitelképességünk lesz-e még jövőre; 2. az adósságcsapdában vergődő országra mikor csapódik rá valóban a csapda födele? Nem tudom, mint ahogyan valószínűleg senki nemigen tudja. Az adósságválság spiráljába kerültünk, amiből kitörni szinte képtelenségnek látszik. Egy választásunk van: előremenekülni. Azaz, olyan minőségistrukturális-tulaj doni változásokat végigvinni a hazai gazdaságban, amelyek révén elégséges külső tőke áramolhat be úgy az országba, hogy legalább egy tekintélyes hányadát leírhassuk, kifizethessük e hihetetlen adósságállománynak. Hogy a maradékot kezelhetővé tegyük a közben valamelyest megélénkülő, a világpiacba jobban integrálódó gazdasági modell révén. F

öltehetően ennek is meglehetősen nagy ára leszj De ezen lehetőségek is már csak rövid ideig léteznek — valószínűleg. Aztán elfut, mellettünk az idő, s marad a csőd, a maga totális, rideg valójában. Nem is annyira alagút ez immár. Inkább cső, amelybe belehúztuk magunkat. De még — talán — szabad valamelyik kijárat. Hogy Hankiss Elemérrel együtt reménykedjünk, aki, miután körülírja, hogyan és miért van kényszerpályán ez az ország, még mihdig bizakodik: talán még jahet egy váltóállítás. Az utolsó pillanat előtt... Szávay István az aktatáskától a vág utcáig i Park vagy aranybánya? Képviseletet nyit Szegeden a közeljövőben az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park). Az elmúlt hét végén a tél- .., ,,, . „ . . . % völgy, illetve a nyugat-eujes vezerkar varosunkba róf)ai egyetemek — Camhogy amennyiben van még nyereséget produkáltak, ilyen, akkor ők annak tagjai. Az innovációs park ldaszEz meg önálló üzletágként, máidő alatt .átlagos statisztikai ra 24 országgal állnak közlétszámuk' ' mindössze 3,5 vétlen kapcsolatban. Banki volt. (Mondja valaki érré az tevékenységükön belül elsőországra azt, hogy nem sorban az értékpapír-íorgalCTiilíiix nélöáia a trilicium- ""6J ooi.uaji az. ciicívjja^ii aranybánya!...) Bevallottan mazásra és a megbízásos látogatott, felváltva Tárgyaltak a menedzserekkel, s egy sor szegedi céget is megkerestek. Semmi protokoll, messziről jöttek, s nekik időből van a legker vesébb. bridge stb. — mellett kialakult központok. Itthon? A szegediek kitalálták, a debreceniek megcsinálták. Ott ugyanis valami egészen biztató dolog 'kezdődött — mondják sajnálkozva, s kicsit talán irigykedve a szegediek. A miskolciak neveben a park szó zárójelben szereu „ — , , pel, szerintük ebben az or.gy hangzik a feladat-meg- ^ ^ me várni M1 £2 . i ."jrv. / ^ ( i - i. • i r, i.... " befektetésekre nák. kon centrőlagresszív üzletpolitika jellemezte a következő évet is, félmilliárdos árbevételhez 50 milliós eredmény társult. Tizénegy százalék osztalékot déki, és egy budapesti kifizettek, megalakulásuk A 120 tagú cégnek öt viInnovációs park. Az alapkutatás eredményeit a gyakorlat számára hasznosítható vá tenni — körülbelül határozás. „Cintányér-ok között a levegő" — mondják. Néhány éve a biológiai tudományokra alapozva, nálunk alakult az országban elsőként ilyen park, meglehetősen nagy csinnadrattával. Mára ez olyannyira elhalkult, hogy az alapító tízegynéhány vállalat, ihtézmény, szervezet közül talán az egyik legjelentősebb, a Biotechnika Rt. iá bizonytalan a paTk létét illetően. Hozzátéve termeszetesen azrt, első igazi innovációs parkra, sőt a világon létezők is könnyen megszámolhatok. A cég klasszikus részvénytársaságként alakult '87 októberében, 50 részvényessel, másfélszáz millió forint alaptőkével. Ebben az ösz6zegben egyeden forintnyi apport sem völt, kizárólag azonnal mozgósítható készpénz. Szúk 3 hónap alatt 40 miirendeltsége van. (Az utóbbi alapítói hónapokig aktatáskájukban hordták az „irodát", ma a Váci utcában fogadják az ügyfeleket.) Szegedre a korábbi konkrét üzletek kapcsán kerültek, s most, hétvégén pedig szakembereket kerestek. Tulajdonképpen olyanokat, akik talán nincsenek is. Műszaki, gazdasági, jogi és nyelvismeret, legyen fiatal, agiliós árbevételt, 7 milliós reskedelem '89-ben jelent után szűk másfél évvel. '89ben mégduplázták az 1 évvel korábbi árbevételt, 1314 százalékos osztalékot terveznek. Részvényárfolyamuk (tőzsdei jegyzése minden bizonnyal névérték feletti lenne. A Nehézipari Műszaki Egyetem kebeléből indulva a műszaki fejlesztések menedzselésével kezdtek, s ma lis, menedzserhajlamú, gyimár mindent csinálnak, korlott stb. Ha valaki ezt aminek gazdasági haszna mind tudja, annak legalább •kézzelfogható. Ha kell, „jég- 30 éves koráig tanulnia szekrényt adnak el az eszki- kell. És hol van akkor még máknak". Cégeket alapíta- a gyakorlat? Ezzel ők is nak, innovációs termékeket tisztában vannak, de valagyártanak, kereskednek hogy mégis mindent egynagyban, kicsiben, itthon és szerre akarnak. Lehet, hogy a határokon túl. A külke- ez a titkuk? (kovács)