Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

1990. február 16., péntek 3 Somogyi Károlyné fejvétele Cserepes biznisz Az úgynevezett kágéesté- mennyiségű árut engedi ki piaccal összefüggő feladatok- az országból. A lassan kémről tartott tegnap sajtótájé- pinggé átalakuló parkolóban koztatót a megyei főkapi- csak akkor áll helyre a tány-helyettes, 1988-ban 133, tavaly már 300 „ügy" volt. (Tegnap járt városunkban a szabadkai rendőrfőkapitány, aki egyebek között ezekről a kérdészegedi Tóth Lajos, rend, ha a piac zárásával valamint Róth Imre, ezt is kiürítik. A tiltott he- sekről is tárgyalt a gazdaságvédelmi asz- lyen várakozókat figyelmez- kollégáival.) tály vezetője. A pi- tetik, majd büntetik, ackezelő kft.-vei, a közterület-felügyelettel, és a vámhivatallal összefogva kat, lengyel és szerb nyel- inegy az „itt a piros szeretnének valamélyest ren- vű figyelmeztető feliratokat a piros?" nevezetű játék. A det tenni a — lakosságban helyeznek el, amelyek a va- közelmúltban két ilyen csovegyes érzelmeket kiváltó — lutázás törvénybe ütköző portot értek tetten, s adták piacon. A közbiztonság ja- voltára figyelmeztetnek. Ez- át ügyüket a területileg ilvítása állampolgári igény is A zsebesek is egyre gyakA piackezelő kft. vállalta, rabban tűnnek fel a Cserehogy a közeljövőben táblá- pes sori piacon. Nagyban hol A valutázókat, a hamis kon keresztül többször is bankjegyek forgalomba ho- elhangzik majd a tiltó fel zel egy időben a hangszóró- letékes kapitányságoknak. Egyre többször kerülnek forgalomba hamis bankjezóit fokozottan ellenőrzik, hívás. A valutaváltáson raj- gyek, mind több a primitív — és profi — utánzat, dollár megpróbálják őket kiszűrni, takapott „üzletembereket Nemcsak a piacon, az E5- — vevőt, eladót egyaránt ös út mentén is igazoltatnak előállítják, s és márka. A valutáját feértékhatártól ketén vásárló amatőr külömajd, ha kell, egészen Rösz- függően kezdeményeznek nősen határainkon túl kekéig. A vámhivatal csak a szabálysértési vagy büntető- rülhet nehéz helyzetbe, hivatalosan beváltott valuta eljárást. Ez utóbbiból — te- amikor egy ilyen „fénymáellenértékének megfelelő hát 5 ezer forint felett — solatot" akar elsütni...' Portanézőben Földsors Zsombön Nemrégiben írtunk ardonnal kapcsolatos korában kikerülhetetlen a kérdés: kiét mérték szét? det. Mások a falu mellett számmal dolgozunk, légről, hogy Zsombön milyen kialakított 40 portából vá- alábbis igyekszünk. Az elbőkezűen osztja a tanács a laszthattak. Ebben a müve- menők helyett nem veszünk telkeket. Méghozzá nem letben ért bennünket olyan fel újakat. Megszervezzük a csak a belterületen, hanem vád is, hogy pénzért ad- munkát. Nálunk már külön a tanyán is. A földtulaj- tuk a saját földjüket. A kért bérszámfejtő sincs. További viták négyzetméterenkénti egy fo- csökkentésre csak akkor lenrint jelképes összeg, ez még ne lehetőség, illetve kénya kimérés költségét is alig szer, ha csökkennének az Egy része állami tartalék- fedezi. föld volt, ezzel nem lehet T. SZ. I. adminisztratív kötelezettséAki minden földjét ki- geink. Erre eddig nem sok gond. Más részét viszont a vitte szövetkezeti tagnak te- jel mutat. helyi Gyümölcsös Szak- hinthető? szövetkezettől vásárolták. _ szerintünk igen, hiszen Ennek a múltját firtat- eddig fizették a vagyoni tarn Maróti Antal: szakszö- hozzájárulást. Igaz, most azt is eltöröltük. Azért később lehet ebből probléma. TeKinek drága a hús? A „piaci" ár sem mindig piaci A Teszöv titkára, Haskó Pál már régóta invitál, mondván, ha megkeresem, szép adatsorral örvendeztet majd meg. Nos, hónapokig húztam-halasztottam a találkozót, mígnem a legutóbbi élelmiszerár-emelés mégiscsak rábírt, hogy bejelentkezzem nála. Azt tudom, hogy a jövedelmekhez képest lassan elképesztően magasak az élelmiszerárak. És azt is, a vásárlók legalább annyira elkeseredettek, mint a termelők. Hogy az utóbbiak miért? Erről beszéljenek a szikár adatok. A termelők nemrég még Esztendeje sincs, hogy Burgenlandban jártain, néhány napig egy ottani gazdálkodó vendégszeretetét élvezve. Amikor egy nap a szokásos tejadagot vitte a gyűjtőhelyre. kitört belőlem a kíváncsiság: — Mennyit kap érte? — A szerződött menynyiség literjéért 5 schillinget. Ha többet viszek, azért már csak a tizedét — hangzott a válasz. kedések következtében 1 milliárd 600 millió forinttal többet k'ell, hogy a termesztésre fordítsanak, a felvásárlási árak emelkedése viszont csak 1,3 milliárd forintot hoz a számukra. Jövedelmezőségük tehát mintegy 300 millió forinttal romlik az idén. Segíthetne a helyzeten, ha a szövetkezetek közvetlenül is exportálhatnának. A Csongrád megyei tsz-ek közös vállalata 6 ezer tonna gabona kivitelére kapott en-' gedélyt, holott a belföldi kereslet kielégítése után 50 ezer tonnát is exportálhat úgy számították, a vágóser- ség alá szorított felvásárlá- nának. A külföldi piacokon tés kilójáért — élősúlyban sí árakkal képtelenség. — legalább 75 forintot kellene kapniuk elért árnyereség tehetné gazdaságossá a gabonatermesztés egészét. Az exportKW kvóta-elosztásnál (ez sem A termelők számára tehát átlagosan, teljesen abszurdnak hogy 8-10 százalékos nyere- ez. a piacinak a legnagyobb Tűnik" éppen piackonform ségük legyen. (Azóta egyes jóindulattal sem nevezhető intézn*n;nek!) azonban a rendszer. És nemcsak a hus, kereskedők tápok ára tovább emelkedett!) A 75 forint helyett átlagosan — minőségtől függően — 65—74 forint között veszik át tőlük a sertéseket. Nyereségre tehát számíthat, aki disznót hizlal. A vásárlókat elkeserítő áremelkedés haszna nem a termelőknél csapódik le. Ilyen-olyan csatornákon legföljebb a költségvetés helyzetét könnyítik az úgynevezett „piaci árak". de a tej- vagy a .gabona- ^rtuk^ nem'TSmtíök. árak esetében is. Hiszen, Ha a termelők kapnák, legamíg a tej felvásárlási ára alább versenyhelyzetbe hozátlagosan 20 százalékkal hatnák magukat: annak a sem nőtt, a tejtermékek fo- ^Al 3 nemigen ... , .„ . , , amelyik jobb folteteleket nót hiz- e^2101 ara,42 szazalekkal kínál. Jgy azonban a dolemelkedett, a termelési költ- gok igencsak összemosódségek pedig 25-30 százalékkal nőttek. És várhatóan nak, a termelök kárára. Sokaknak nyilván nőnek továbbra is. Az ada- nagyon is mar unalmas a tertok magukért beszélnek. na esetében is. Az már leg följebb csak pikánsabbá teÜgynevezett? Alighanem szí az állapotokat, hogy a igen, mert valóban piaci drágább kenyeret még a árak csakis nyitott, a világ- tavaly alacsony áron fölvágazdaságba integrálódott sárolt búzából sütik, s nemzetgazdaságokban ala- ebből származó inflációs árkulhatnak ki. A világpiacon nyereségből semmi haszna pedig sosem remélt árakat a termelőnek. Az elmúlt évi fizetnek a húsért sertés tonnájáért melók sok éves panas2áradata. Pedig a piacidegen Hasonló a helyzet a gabo- mechanizmusok nagyon veszélyesek. Főként akkor, ha a termelök azt is látják, hogyan mennek a dolgok a szomszédban, például Ausztaz riában. Ahol a világpiaci 9-10 ezer forintos gabonaárral szemben a fölvásárlási Az élő tonnánként átlagosan 4 ezer ár 21 ezer forint körül mopéldául 600 forintos gabonafelvásár- zog (4 ezer schilling táján). 1350-1800 dollár között fi- lási árak az idén várhatóan Azaz ott ennyivel szubvenzetnek, azaz 90—110 forint 5 ezer 500 forint körül ala- ..... ..." .,, közötti kilónkénti ár is el- kulnak majd. piaci árakról ciunáijak a termelőt. Naérhető lenne. Éló sertést ex- azonban a gabona esetében lu"k pedig még az export portálni viszont tilos, áll a sem lehet beszélni. A világ- árjavító hatását sem élvezKGST-export, visszaesett a piaci ár ugyanis 150-160 heti. belső kereslet, amit az élei- dollár körül mozog tonnánmiszer-kiviteli tilalom to- ként. 9-10 ezer forint tehát vább csökkent. Márpedig a piacot és a termelési kedvet az exportban. A felvásárlácsakis a kereslet és a tisztes sí és a világpiaci ár különbár élénkítheti. A magas vi- _ _ . | lágpiaci árat kihasználva, a külkereskedelem és a költ- sertésállomány! föl lehetne futtatni a ter- ségvetés osztozik. Az ered- Olcsó húsnak lehet, melést, amely akár árcsök- mény: a Teszöv számításai leve sem lesz" kentó hatással is lehetne a szerint Csongrád megye hazai piacra. De az önkölt- szövetkezetei a költségnöveEgy adat mindenképpen könnyen elérhető ár lenne odakivankozik e kis árkür- kép végére: Magyarországon egy esztendő leforgása segen azonban a gabonaipar, ezerrp1 csökkent a hogy Szávay István vetkezeti elnöknél. — összesen 44 hektárt ad- , . . . „ . . ..... ... tunk el, zömét 18 forintos k.ntve, hogy igen lazava valt , ,, , ... • >pv a nani kanesolatunk. Mlnegyzetméterenkenti aron, a legutóbbi tételt 28 forintért. így a napi kapcsolatunk. Mivel vegyem rá őket, hogy elA tanács csak akkor fizeti' jöjjenek a közgyűlésre? Valahogy ugy kellene igazítani a törvényen, hogy a szavaki ezt az összeget, ha már elkelt a telek. Senki sehigygye, hogy a tagoktól megváltott földet értékesítettük. záskor akkor kelljen csak beszámítani a létszámba, ha Ha ez igy van. akkor megjelent. Ellenkező esetben könnyen hatarozatkeptelenek lehetünk. A jövőben számíthatunk az érdeka tagok részarányából csíptek le. — Annák idején, amikor , ..,.. . . . . - ,, , . őszibarackost különbségből adódó konf a nagyüzemi telepitettük, csak úgy tudtunk összefüggő, nagy táblát kialakítani, hogy a dorozsmai József Attila téesztől megvettünk 35 hektár területet. Emellett 5 hektárt a liktusokra. Ha majd a vagyonjegy a gyakorlatban is valódi értéket képvisel, az itt dolgozó százötven ember azt mondhatja, ne osszuk szét a nyereséget, fejlesztagoktól vásároltunk. Vagy- szünkhogyne l^ünk fölis, az egyenlegünkben csak don!" A. sajat fo!d^" 4 hektárral „lógunk". Nem gazdálkodó v.szont nagyobb hiszem, hogy ez később gondot jelenthetne. — Tudom, a kétezer hektárnyi termőföld nagy részén a tagok önallóan gazdálkodnak, a tulajdonuk. Ez a szakszövetkezeti felépíosztalékot vár el a vagyon része fejében. — Ez a százötvenes szám az ezer hektár körüli közös földre túlzottnak tűnik. — Nem elsősorban a növénytermesztésre gondolok, nyi ma a közös? — A megváltott tésböl adódik. Mégis, meny- hisz nálunk a szamóca, a lucerna és napraforgó, va| föld lamint a rét-legelő kivételécsak 356 hektár, 624 hektár vei minden más veszteséges. Az ok elsősorban a magas közterhek miatti tetemes bérköltség. Ezért például az ültetvényeket is célszerű kia közös művelésű tagi rész arány. — Az utóbbi sorsa? — Aki május végéig bejelenti igényét, visszakap- vonni a közös művelésből, hatja. Ha nincs rá szüksége, mondjuk haszonbérleti fortovábbra is kapja érte földjáradékot. Egyébként részarány terhére maga szövetkezet is alakított portákat, tekintve, hogy a ma kialakításával. A legtöbb e embernek a szállítás, a kea reskedelem, a műhelyszolk, gáltatás, a fémmegmunkáa lás, felvásárlás, takarmányközségi osztásból nem jutott darálás adhat ezután is megminden igénylő tag unoká- élhetést. jának. Ahol lehetett, a tanya körül mértük ki a föl— Es az irodán dolgozók? — A lehető legkisebb létÁ város menti meg az üllési takarékot? Nyílt kártyákkal, nagy tétekben — Most 407 millió forint a betétállományunk, amely n agába foglalja a tavalyi 43 milliós növekményt. Ebben az is benne van, hogy Szegeden is nyitottunk kirendeltséget. Emellett 70 millió forintra rúg a részjegyek és célrészjegyek értéke. A bruttó átlagkamat 18 százalékra jön ki az elmúlt évben, az iden — jelenleg — 22 százaléknál tartunk. — Átlagszámnak a tavalyi sem csekély. Az ideiről kár szót vesztegetni, hisz ki tudja, mi lesz a végeredmény. — Saját magunknak te- millió forintos kölcsönkiheremtettük meg ezt a hely- lyezés nélkül zetet. Még 1980-ban a 2 szá- nénk magunkat, zalékoséra szóló betét volt jellemző, s mi beszelKétféle típusa van ma a boldogtalan embereknek. Az egyiknek azért fáj a feje. mert nincs pénze, de égetően szüksége lenne rá. Amennyiben kölcsönt vesz föl, a húsz-harminc százalék közötti kamatláb rúg rajta egy nagyot. A spórolós meg azon kesereg, hogy az inflációt kisebb-nagyobb távolságra követő kamatokkal elolvad a pénzecskéje. Gondolná az ember, valakinek mégiscsak jól kell járni ezzel a helyzettel. A gyanú első árnyéka a pénzintézetekre esik. Mészáros Jánossal, az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével arról beszélgettünk, ők hogyan élik meg e kettősséget, s profitálnak-e belőle? vállalkozási kölcsönért megnézhet- nagy a tülekedés. gőknelc. A másik segítség a vidéki mentalitás. Ezek az emberek nem szívesen mennek, bele a dupla vagv semmi kockázatába. Ugyanis csali a betét tökerésze és a kincstárjegy az, amit az állam szavatol. — Lám, előnye is van a tartós bevetnek. Legalábbis szövetkezeti szemszögből. De a költségcsökkentésről még nem beszélt. — Hogy fejlődni tudjunk, kénytelenek vagyunk lomondani a „jótékonykodásról", amit eddig a tagsági is kapcsolatok ápolnisa címén — Az egyenleg? — Minimális, 3,3 millió számoltunk el. Az 1-2 milli— Tisztességes dolog eny- ót kényszerűségből pár szálnyit kérni? ezerre szorítjuk le. így meg— Mi nyílt kártyákkal seűnik az ingyenes jogtatük rá az embereket a tar- forintos, adózatlan nyereseg. játszunk, nem titkoljuk, nácsadás. a rákszűrés finantós lekötésre.' Ügy véltük. Ennél többre rúg a célrész- ennyiért adjuk a pénzünket, szirozáisa, s az iskolaszövetnekünk a biztonság megérj jegyek hozadéka. Ezzel több Csak az vegye igénybe, aki- kezeti csoportok támogatánek megéri. így is, ha na- sára is kevebebb jut. Ami lalkozások osztaléka 4,7 mii- gyon felpörög az igény, vikz- marad, a villany-, gáz- és lió adózott forint. S mindez sza kell majd fognunk, vízdíj, a biztosítás és a hus— Sebaj, a növekvő hitel- úgy jön ki. hogy akadt vesz- mondjuk, a törlesztési határ- ipar megbízásából a felvákamavokkal kárpótolhatták teséges kft. is. Ebből is lát- idő csökkentésével. Ha ki- sárlási árak kifizetése, vamagukat. — Nem ilyen egyszerű. A vesztünkbe mentünk, arrúa pluszof Ekkora kamaúspi- kft.-be léptünk be. E válrálra azonban nem számít hattunk. kor 1987-ben megkezdtük az ban? szik, nem igazán üzlet a betét-kölcsön. — Mi a helyzet napjainképítési kölcsönök folyósítását. Most 120 millió forin— Erős költségcsökkentést kell megvalóísítani, s létérmerül a keret, már csak a lamint az idős alapító tagok visszatörlesztett összeg ere- segélyezése. Emellett a 60 jéig tudunk pénzt kihelyez- fős létszámunkból hét enni. ber keres más állást... — Mindebből az követke- * zik, hogy a falusi inkább Mindezeket hallva, elbitunk van kint, s a bankok- dekünk a kölcsönkihelyezés. hozza a pénzt, a városi meg zonytalanodom: nagy dózsöban lekötött pénzünkhöz Az utóbbi nem elsősorban a viszi, s ebből van a hasa- lésben nem szánnák rá maképest 5 százalékot, bukunk nyolc községre értendő. Sze- nuh. De biztosak benne, gukat ilyen lépésekre. De rajta. Be is formát. Mö' fejeztük ezt a geden különféle cégek vá- hogy nem állnak le a falu- hát akkor Jd jár Jól ebbeto viszont a falusi ember óvatos, nemigen veszi igénybe. kölcsönökkel sárlási hitelakcióit fedezzük, siak a spórolással? Még a 28 plusz 5 százalék — Egyeseket a tartós beaz inflációs világban? Netán a költségvetés? Nem látkezelési költség sem riasztja tét köt ide, hisz ha hama- szik meg rajta. Lehet, hogy A szegedi múlt évi nyeresé- vissza az embereket a költe- rabb kivennék, csak 6 szá- senki? ges. rövidebb lejáratú, 80 kezéstól. A nem épp olcsó zalék járna a sz érződ étsszeTóth Szeles István