Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

DELMAGYARORSZAG 80, évfolyam, 38. szám 1990. februát 14., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Hadjárat - pofonokkal Sótartó az ablakba - Kazánbotrány a SZOTE-n Egyházak a szegénységről — Maxwell lépett Mai lapunkban igencsak összetalálkoztak a választási hadjárat visszaéléseivel kapcsolatos információk. (Ügy látszik, olykor találó a „hadjárat" elnevezés!) Lapunk 2. oldalán olvashatják a megyéből származó, viszolygást keltő híreket Ami mindazt kiegészíti: Szolnokon vádat emel­tek az MSZP irodájába behatolók ellen. Debrecenben pe­dig a népszavazási manipulációkkal gyanúsított két, volt szavazatszámlálási bizottsági tag ellesi. Azt már csak re­mélni meri az újságcsináló magyar polgár, hogy az erő­szak, a hisztéria, a fenyegetés valóban csak epizódként bukkan föl megélénkült politikai életünkben. Ami még a helyi híreket illeti. Morvái úr — az orvos­egyetemről kapott információk szerint — nem jött el az általa gyártott hulladékmegsemmisítő kazán átadására. Ami azért is kínos, mivel a szerkezet — állítólag — messze az elvárt paraméterek alatt üzemel. Budapestről az európai önkormányzati fórum tanácskozásáról kaptunk informá­ciót, amely szerint a nemzetközi szakértőgárda a kétszintű közigazgatás — azaz, a megyerendszer — fönntartását ja­vasolta Magyarországnak. A válságokkal küzdő Szovjetunióból érkezett a hír: immár a tadzsikisztáni Dusanbe városát is elérték a nem­zetiségi zavargások. A halottak száma: mintegy negyven. Száva& István Török hitel hazánknak Horn Gyula magyar és Sergiu Celac román külügy­miniszter hétfői, ottawai ta­lálkozóján megvizsgálták, mely területeken bővíthetők a két ország kapcsolatai, fi­gyelemmel Románia hely­zetére, a román vezetés bel­politikai problémáira. Mint magyar részről rámutattak, egyes román városokban, helységekben, erősödnek a magyar szempontból kedve­zőtlen jelenségek, naciona­lista kilengések. A minisz­terek megállapodtak abban ís, hogy gazdasági téren új alapokra helyezik a két or­szág kapcsolatait. A magyar külügyminiszter és csehszlovák kollégája, Jiri Dienstbier megállapo­dott abban, hogy rövidesen tárgyalásokat kezdenek a két ország közötti nyitott kérdések rendezése érdeké­ben. Horn Gyula és Mesut Yilmaz török külügyminisz­ter megbeszélésén az utób­bi tájékoztatást adott arról, hogy kormánya további, ma­gas szintű magyarországi látogatásokat tervez a gaz­dasági együttműködés fej­lesztése érdekében. Török­ország 100 millió dolláros exporthitelkeretet biztosít a magyar gazdasághoz fűződő szálak erősítésére, és kész részt venni magyar gazda­sági szakemberek képzésé­ben. A Nemzeti Kisgazdapárt Róbert Maxwell és a Hírlap Választási tudnivalók képviselőjelöltjei Annak idején, amikor a Csongrád megyei választó­kerületekben a Nemzeti Kis­gazdapárt jelölteket állított, csak névsorukat közölték; most eljuttatták szerkesztő­ségünkbe a jelöltekre vonat­kozó fontosabb adatokat is. Dr. Bába István (1. sz. vá­lasztókörzet) Újszegeden született 1933-ban, paraszt­család sarjaként. Jogi diplo­mát szerzett; 1963 óta a sze­gedi 1. Sz. Ügyvédi Munka­közösségbén dolgozik. Új­szegeden él, három gyerme­ke van. Eddig egyik . párt­nak sem volt tagja. Dr. Lé­vay Endre (2. sz. választó­körzet) 49 éves, ügyvéd; a JATE jogi karán szerzeit diplomát Feleségével és két gyermekével együtt Szege­den él, ugyanabban a vá­lasztókerületben, ahol jelölt­ként indul, ö sem volt tagja eddig egyetlen pártnak sem. Dobay Ferenc. (3. sz. válasz­tókörzet) 1951-ben született Hódmezővásárhelyen. Régi kertészcsaládból származik ő is és két testvére is ker­tészmérnök. Az egyetem el­végzése után néhány, évig mezőgazdasági kutatóként dolgozott, jelenleg bekap­csolódva a család munkájá­ba — magánkertész Szege­den. Mórász Attila (4. sz, vá­lasztókörzet) 52 éves, szege­di születésű 1981-tól a szatymazi művelődési ház vezetője Nős, két fia van. Népművelői munkáját eddig pártonkívüliként végezte. Jelenleg a kisgazdapárt szatymazi szervezetének tit­kára. Dr. Szászné dr. Bali Ilona (5. sz. választókörzet) 1952-ben született Vácott. 1976-ban szerzett orvosi dip­lomát a SZOTE-n; azóta a megyei radiológiai klinikán dolgozik. Két gyermeke van; ő sem volt korábban egyik pártnak sem tagja. Sebes­tyén István (6. sz. választó­körzet) 1927-ben született Szegeden, kőműves és föld­műves szülök gyermekeként. Kőműves kisiparosként ment nyugdíjba; a kisgazda­pártnak 1947 óta tagja Dr. Boross Imre (7. sz. válasz­tókörzet) 1926-ban született Szombathelyen. 1945 óta tagja a kisgazdapártnak, ahonnan 1948-ban _ mint „jobboldalit" — kizárták. Más párt tagja nem volt. 1956-ban munkahelyén a munkástanács titkára. 1988­ban részt vett a kisgazda­párt újjáélesztésében; elsók között követelte a munkás­őrség megszüntetését. Az Országos Ellenzéki Kerek­asztal tárgyalásain a kisgaz­dapárt delegációját vezette. A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt programja sze­rint a magántulajdon szent és sérthetetlen. Vissza kell állítani a tulajdonosi, a gaz­daszemléletet Ehhez tulaj­donosok és gazdák kellenek. Minden volt tulajdonosnak, iilletőleg örököseinek jogos tulajdonát vissza kívánják adni — elsősorban a földet" —; a szövetkezeti tulajdon felosztását, új földosztást hirdetnek. Földhöz kívánják juttatni a földnélküli téesz­tagokat agrárszakembere­ket, munkanélkülieket. A felduzzasztott államappará­tus megszüntetéséért száll­nak síkra; támogatják és védik a kis- és nagyvállal­kozást. Befektetésre ösztön­ző és nem elnyomorító adó­rendszert szorgalmaznak; tisztességes megélhetést, jó­létet szeretnének biztosítani minden dolgozó állampol­gárnak, elsősorban-a nyugdí­jasoknak és a nagycsaládo­soknak. A nők csak anyák, és ne több műszakban dol­gozó rabszolgák legyenek! — szerepel programjukban. A szellemi munkát, mint tőkét megbecsülik, s azt akarják, hogy anyagilag is maximálisan elismerjék. Ál­láspontjuk szerint meg kell szüntetni a politikai pártok állami költségvetési támo­gatását. Embertársaink és magunk ellen követünk el bűnt — hangoztatják — ha állami pénzen politizálunk olyan helyzetben, amikor sok ember a létminimum alatt él. A hazánkban tartózkodó Róbert Maxwell angol saj­tómágnás kedden aláírta a Magyar Hírlap Kiadói Rész­vénytársaság megalapítá­sáról szóló szerződést. A Ró­bert Maxwell tulajdonában levő Mirror Holding a Ma­gyar Hírlap kiadói Rt. 40 százalékát vásárolta meg A 125 millió forintos alap­tőkével rendelkező új ve­gyes vállalat magyar részt­vevői közül 5 százalékban részesedik a Magyar Hírlap Alapítvány, 15 százalékban a Pallas Lap- és Könyv­kiadó Vállalat, a fennmara­dó 40 százalékon pedig azo­nos arányban osztozik az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, az Országos Ta­karékpénztár és a Magyar Külkereskedelmi Bank. 1 A befektetés lehetővé te­szi, hogy a Magyar Hírlap korszerű technikával, új szerkesztőségi épületben ké­szüljön. Róbert Maxwell nyomdát is létesít Budapes­ten, többek között a Magyar Hírlap előállítására. Az an­gol sajtómágnásnak a lappal kötött szerződése rögzíti, hogy az angol társaság nem avatkozik be a lap tartalmá­ba, sem a főszerkesztő meg­választásába, így a Magyar Hírlap a jövőben is függet­len politikai napilapként je­lenik meg. Miért késik az egyházi ingatlanok visszaadása ? Főpapok a megyei tanácselnöknél Időszerű találkozót tartót, tak a megyeházán tegnap, szerdán: Lehmann István elnök egyházi vezetőket hí­vott meg, hogy tájékoztas­son, mi történt a megyében legutóbbi összejövetelük óta. illetve hogy az azon fölve­tett gondok orvoslásában mit tett Csongrád megye önkormányzata. A megyei tükörkép nem sok jóval biztat, legfeljebb azt konstatálhatták elége­detten, ez idáig a választási verseny viszonylag korrekt volt Csbngrádban Múltkori témájuk tárgyában pedig a következők történtek: a zsi­nagóga felújítására fordított összeget — majdnem egészé­ben adományokat — meg­adóztatták ugyan, de a ta­nács közbenjárására is. az áfát visszatérítették a hitkö­zösségnek. Szegedi laktanya vette gondozásába az izrae­lita temetőben levő honvéd­sirokat, megkezdődtek a Hit­tudományi Főiskola és az orvosegyetem közti tárgya­lások az Apáthy-kollégium ügyében. A határon túli testvérkapcsolatokba a me­gye önkormányzata beleérti az egyházak részvételót is, mondta az elnök; aki még kérte a főméi lóságokat. propagálják, hogy Sze­ged és Pusztaszer le­gyen a világkiállítás méltó részese, támogassák a me­gye ötletét: tartsa Szeren első ülését az új Parlament. A legizgalmasabb, egyben leg populárisa bb kérdésben, az egyházi ingatlanok visz­szaadásáról az elnök így szólt: sajnos, a megyének nincs önálló rendelkezési joga, a kormány diktálja a tempót, és dönt a sorrendről is. Ezzel kapcsolatban Rá­kos Istvánné, a megyei mű­velődési osztály vezetője el­mondta, a visszaadásnak im­már nincs jogszabályi aka­dálya A maguk) részéről fő­ként a több iskolás települ­léseken látják megoldható­nak az egyházi óvodák, is­kolák kialakítását Nincs ki­zárva művelődési házak át­adása, s a csereszerű megol­dás sem. ez utóbbi persze, nem végleges megoldás.' Az elhangzott fölszólalá­sokból érződött, hogy az egyházak (vezetői) hallatlan figyelemmel, fegyelemmel, következetességgel és oda­adó tettekkel vesznek részt napjaink történéseiben Tu­ray Alfréd, a Hittudományi (Folytatás a 2 oldalon.) , Ahogy közeledik az aján­lócédulák leadásának végső határideje, úgy bővítik a három szegedi választási bi­zottság ügyfélfogadási ide­jét. Az 1. számú választó­kerület bizottsága (a Szé­chenyi tér 10., földszint 3­as irodájában) és a 3. szá­mú kerület bizottsága (a ta­nácsháza földszint 9-es szo­bájában) holnap, február 15-én, majd 20-án, 22-én, 16-tól 18 óráig, 23-án, a le­adási határidő napján pe­dig 16-tól 24 óráig tart ügyeletet. A 2. számú bizott­ság a Széchenyi tér 10., földszint 9-es irodájában február 16-án, pénteken és 20-án, 16-tól 18 óráig, 23­án pedig 16-tól éjfélig- ke­reshető fel. Választási tudnivalóként még arra hívjuk fel olva­sóink figyelmét, hogy aki egészségügyi vagy szociális intézményben Szegeden lesz a választás napján, de nem szegedi lakos, csakis az ál­landó lakóhelyének válasz­tási bizottságától beszerzett igazolással (erre még levél­váltással is van idő) sza­vazhat. Az elmúlt napokban a József Attila sugárút 132­es számú házból többen js keresték szerkesztőségünket amiatt, hogy az épületben senki sem kapott értesítő­és ajánlószelvényt. Érdek­lődésünkre a posta és a választási bizottság munka­társai is azt válaszolták: a cédulák. eltűnését nem szá­mítógéphiba okozta, s a kéz­besítési láncban sem lelhető fel érdemi nyom. Magyarán: a cédulák sehol sincsenek. Aki kéri, a népesség-nyil­vántartó csoporttóí (Széche­nyi tér 11., a Sóhajok hídja alatt található a bejárat) kaphat új szavazószelvényt, az ajánlócédulát viszont nem tudják pótpirii. Hogy elkerüljék a visszaéléseket, jó lenne azonban, ha a vá­lasztási bizottságoknál je­lentkezne, aki szavazólap nélkül maradt. Keddenként 16-tól 18 óráig fogadják a bejelentőket a Széchenyi tér 11. szám alatt. Telefonálhat­nak is a 23-111-es számon. Egyébiránt személyi igazol­vánnyal is elmehetnek vá­lasztani, * természetesen ugyanabba a szavazókörzet­be, ahol a népszavazáskor leadták voksukat. Jaj a falragasznak! El sem tudjuk képzelni, hogy a „heteroszexuális" február még tartogat a számunkra néhány télies na­pot. S nem is akármilyent — amolyan március végi, Sándor-József-Benedeket megszégyenítő, gyermek­bosszantó álhavazás. Az időjósok jelezték a ha­vas eső alattomos közeledését, s ha valaki örül e vi­déken a csapadéknak, azok a mezőgazdászok. Velük együtt nekünk is> szinte törvényszerűen illik derűlá­tóan kémlelni az eget "— csak legkínzóbb álmainkban sikeredhet az 1990-es mezőgazdasági év a közepesnél gyengébbre. Erre gondoltam a tegnapi városkép láttán. Üton­útfélen elmázolt, elázott, jobb sorsra érdemes (?) fal­ragaszok kísértek. Amire eddig kevésbé figyeltem, azt megpróbáltam kibetűzni; e „szellemi torna" kevés eredménnyel járt. s csak az olvasmányélmények pó­tolták a havas eső martalékává esett sorokat. Íme. az idő hogyan képes egy ,.mozdulattal" a pártok, pártocs­kák és egyesületek becsületes; országmegváltó céljait elodázni"! A plakátháborúban tűzszünet elé nézünk, A szélsőséges; falragaszszaggató mozdulatokat itt, a városban, megelőlegezte az időjárás. Jó lenne, ha ennyiben maradnánk! Március idusán, ha Gergely megrázza gondozott szakállát, bizonyára friss, lüktető, eredeti plakátkép fogadja. Bár az már most bizonyos, hogy a szivár­vány színei közül hármat minden falragasz-készíttető előszeretettel „csoportosít" és használ, felkínált tarta­lom és fedezet nélkül. Hogy a plakátolvasók népes tá­bora miként reagál majd erre? Nehogy a lelkekben forduljon havas esősre az időjárás... P. S. Nyílt nap az öthalmi laktanyában A Szegeden ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulat február 17-én az öthalmi laktanya területén nyílt napot rendez, melyre minden érdeklődőt szeretet­tel és teávál vár. Szomba­ton 10-től délután 2 óráig tárulnak ki az objektum kapui, melyek a Marx tér­ről induló 79-es autóbusz­szal közelíthetők meg. (Tö­meges érdeklődés esetén a Volán járatsűrítésről gon­doskodik.) A kíváncsiak 20-25 tagú csoportokban látogathatják meg a déli hadseregcsoport helyi egységének múzeumát, valamint a legénység elhe­lyezési körleteit, kulturális létesítményeit. Az ismerke­dést a katonákkal és tisztek­kel folytatott kötetlen be­szélgetés, valamint a csapat művészegyüttesének pro­dukciója és fegyvertechni­kai bemutató bővíti. Magyar megfigyelők A nicaraguai kormány felkérésére, a február 25-én sorra kerülő általános vá­lasztások ellenőrzésére — más nemzetközi szervezetek mellett — az ENSZ 300 fős nemzetközi megfigyelő missziót küld, és ebbe ha­zánk is meghívást kapott. * <

Next

/
Oldalképek
Tartalom