Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

5 1990. január 5., péntek Elsorvadásra ítélték mintafaluvá vált A zsombói „bűvészmutatvány Szív a pajzs mögött A kolozsvári Állami Ma- jiak el a kolozsváriak kéré­gyar Színház és Állami Ma- sétől, viszont a színház — gyar Operaház felhívással hagyományaira és régi kap­fordult a Magyar Köztársa- csolataira való tekintettel — ság színházaihoz, hogy le- még a kolozsváriak kérése hetőségeik szerint nyújtsa- előtt elhatározta, hogy a Te­naksürgős támogatást intéz- mesvári Színház megsegíté­ményeik hatékony működé- séne felajánlja a jan. 14-ei séhez. A kolozsváriak első- előadás teljes bevételét. A sorban villamossági és han- jövő héten küldöttség indul gosító berendezéseket, tex- Temesvárra, hogy az űj tál- és festékanyagokat, iro- helyzetnek megfelelően to­dalmi és zenei anyagok sok- vább erősítsék a színházaik szorosítására alkalmas, va- közötti kapcsolatot és fel­lamint autóbusz javításához mérjék az igényeket; az szükséges alkatrészeket kér- anyagiakon kívül milyen tek. más eszközökkel segíthet­y\ Szegedi Nemzeti Szín- nék a Temes megyei szín­ház igazgatója. Nagy László játszás újjáéledését, elmondta, iiogy nem zárkóz- P. Sz. Januári Kincskereső Többszínű címlappal, amely colatát közli a gyermekeik ezután festmények repró- leckéjével bajlódó, tekintély­dukálását is lehetővé teszi, vesztéstől félő apák kínjáról, de a gazdasági kényszert A TUDÓSOK, FELTALÁ­követve drágábban _ 15 fo- LÓK, FELFEDEZŐK soro­rintos áron — jelent meg a zatban Teknős Péter Jean Kincskereső januári száma. Eiffelt mutatja be. Az EZ Mátyás király halálának FANTASZTIKUS-ban egy 500. évfordulójára emléke- különös, reménytelen szere­zünk ebben az évben — lem történetét meséli el Kir Csala Károly képregénye Bulicsov. (Hótündér). Fekete fogja végigkövetni legna- István írása az alaptalan ba­gyobb nemzeti királyunk bonákkal övezett denevérek­uralkodásának éveit, az első ről szól — igaz, ebből az is részben a gyermek király kiderül, hogy egyes fajtáik­megválasztásának tablóját nak valóban van közük a láthatjuk. A januári szám- vámpírokhoz. Gazdag ésvál­ban indul Janikovszky Éva tczatos a szám versanyaga is: új sorozata is, Te ezt úgysem Borisz Paszternek, Bella erted ... címmel. A kiváló István, Jiri Wolker, Koncsol írónő, a kamaszlélek legjobb László, Vlagyiszlav Hoda­ismerője levelezési rovatot is szevics verseit közlik. Ráko­vezet a megújult folyóirat- si Viktor híres ifjúsági re­ban (Ami a szívedet nyom- gényéből, a szabadságharc ja...), — első, többeknek kamaszhőseiről szóló Hős szánt válasza a kamasz- /iákból olvashatunk részle­. ,. . | fna tekét az IDŐUTAZÓK szerelem problémaival fog- KLUBJÁ.ban A Kincskere­lalkozik. ső Kisgalériája a gyermek­A NEVETŐ IRODALOM- könyv-illusztrátor Gaál Évát ÓRA Karinthy Frigyes kar- mutatja be. Somogyi Károlyiié felvételei Van Rókuson egy kis könyvtár — ebben az új városrészbe^ a könyvtár is új —, mind­össze három éve működik. Húszezer könyvvel, gyerekeknek való, sok szép mesele­mezzel, és időnként diavetítéses ismeretterjesztő előadásokkal hívja, csalogatja a kör­nyék apraját-nagyját. És nem hiába. Délutánonkent benépesül az olvasóterem: megje­lennek az iskolások, munka után a felnőttek is, és gazdát cserél sok olvasnivaló, kéz­be kerülnek a folyóiratok. Felvételeink a Somogyi Könyvtár Vértó utcai fiókkönyv­tárában készültek, ahová tavaly 1232 tag jelentkezett — közöttük sok iskolásgyerek Ennek legfőbb eleme a gaz­dasági modernizáció, amely­nek egy vegyes tulajdonú gazdasági szerkezetben kell megvalósulnia. A II. Inter­nacionálé tagjaként pár­tunk magáénak érezheti egész Európa bizalmát. Ag­rárprogramunk fő célkitűzé­se: legyen értéke a földnek, s akkor értéke lesz a föld­művesnek is. A szociáldemokraták ma ínég valótlan kénytelenek önvédelemből olykor paj­zsot tartani fejük fölé. E pajzsok mögött azonban eu­rópai szívek dobognak. Sze­retnénk az olyan szavaknak visszaadni eredeti, igaz tar­talmukat, mint: szabadság, egyenlőség, testvériség, szo­lidaritás, türelem, barátság, szerebet. A történelmi horderejű változások során a „nagy­politika" túladagolásának megszüntetésével együtt vissza kell kapnia rangját a legemberibb közösségnek: a családnak. Mi hittel aka­runk hinni egymásban és gyermekeinkben. Fiainkat és leányainkat nem tekint­jük pusztán matériának: ha nem ismerik meg a lélek nemességét, nemcsak mi ve­szítjük el őket, hanem ők is magukat. Kiegyensúlyozott, élet­kedvvel teli emberekre van szüksége az országnak, s akkor gondjainkat leküzd­hetjük. Ügy gondoljuk ez az, amit vallásos és nem vallá­sos embereknek meg kell érteniük. S ha megértjük: kinyújtjuk egymás felé a ke­zünket. Székely Zoltán, az SZDP szegedi és országos vezetőségének tagja Zsombó nerp tartozik a nagy múl­tú községek sorába. Kiskundorozsma területéből vált ki az alig több mint kétezer hektáros település, 1949-ben. A belterület ekkor még csak 15 lakó­házból, a templomból és az egy tan­termes iskolából állt, a lakosság zö­me tanyán élt. A sok tanyával, dülö­úttal szabdalt, gyenge minőségű föl­deken nem volt érdemes termelőszö­vetkezetet alakítani, igy az itteniek a lazább, szakszövetkezeti formát vá­laszthatták, aminek a jelentős egyéni termelés napjainkig tartó fennmara­dását köszönhetjük. A hatvanas évek­től a továbbtanuló fiatalok nagy ré­sze nem tért vissza szülőfalujába, sőt még a hetvenes években is csökkent a lakosság száma. A megfelelő alap­ellátást biztosító intézmények fogya­tékosságai, a helyi munkalehetőségek szűkössége, a tanyás térségek elsor­vasztásának „divatba jött" koncep­ciója alapján olyan prognózis szüle­tett, hogy 1990-ig a község közigaz­gatási önállósága megszűnik. Ebbe még az is beletartozott, hogy egy szomszédos községbe busszal szállí­tották volna innen a gyerekeket az iskolába. A határidő lassan lejárt, elmentem hát megnézni, miként fest ma ez az elsorvadásra itélt település. A falu központjában két­szintes házak sorjáznak. A víz, villany természetes, de "itt gázvezeték és telefonhá­lózat is van. Az új osztás­ban halmokban a tömérdek építőanyag, kiépített műút vezet keresztül-kasul, egy részük még a tanyavilágba is betéved. Az átlagot mesz­sze meghaladó fejlődés szembeszökő. Faragó M. Vil­mos tanácselnöktől próbál­tam a választ megkapni ar­ra, hogy vajon mi e bűvész­mutatványnak beillő fordu­lat alapja. — A tanyának köszönhet­jük a létünket. A szakszö­vetkezeti forma lehetővé tet­te, hogy még ma is hétszáz kisgazdaság maradt fenn a mezőgazdaságilag művel­hető terület nagyobbik ré­szén. Hatalmas tökét jelen­tenek napjainkban a szőlő­és gyümölcsöskertek, s az évek során felhalmozódott eszközök. Ez az életforma mindig is az önerőre, a te­herviselésre szorította az embert, kudarctűrővé, szí­vóssá és alkalmazkodóvá tette. E mentalitást próbál­juk kiaknázni, s emellett a szomszédos településekkel, az eljáró dolgozók munka­helyeivel is igyekszünk szo­ros kapcsolatot tartani. — A gyakorlati példák? — A településfejlesztést segítő társadalmi munka és lakossági önkéntes befizeté­sek értéke az elmúlt tíz év­ben elérte a százmillió fo­rintot. Ez a tanácsi költség­vetést meghaladó összeg. Csak így valósulhatott meg a több tíz kilométer hosszú gázhálózat, vízvezeték, út és. járda, valamint a tanyákat bekötő villanyhálózat. Az iskolát, tornatermet társa­dalmi munkában, lebontott, szanált szegedi épületek anyagából építettük. A tehó­ból és céltámogatásból való­sult meg az egészségház. Több mint ötszáz közműve­sített telket alakítottunk ki, hogy mind a zsombóiakat, mind a betelepülőket ide­vonzzuk. — A tanyavilággal mi a tervük? — Olyanná kívánjuk ten­ni, hogy az igényesebb fia­talok se hagyják el. Ezért kezdtük el a dűlőutakon is a cementstabilizált műutak építését. Hatalmas falat, er­re még rámegy vagy tíz év. A külterületi 22 kilométeres gázhálózat 300 lakásban te­remti meg a komfortosítás lehetőségét. De vízvezetéket is vezetünk erre. Az emlí­tett belterületi portákon kí­vül a tanyán is lehet épít­kezni. Kétszáz új tanyára adtunk ki építési engedélyt, 1500 négyzetmétertől 3 hek­tárig terjed e gazdálkodásra alkalmas telkek nagysága. A hatszáz kiskert is olyan mé­retű, és ellátottságú, hogy alkalomadtán lakóhelyül is szolgálhat. — Hihetetlen, hogy ennyi embernek van most pérfze az építkezésre. — Nem ilyen fényes a helyzet, ezért az új tanyák kialakítására 22 éves beépí­tési határidőt adunk. Elég, ha megépítik a szoba-kony­ház-vizesblokkos mellék­épületet, s innen folyamato­san összerakosgathatják a házat is. — A most 2300 lakosú község meddig terjeszked­het? — Úgy látjuk, hogy a te­rületnagyság és az ezzel együtt járó gazdasági eltar­tóképesség maximum 3 ezer 500 lakosnak elég. —Megnő majd a bevóri,­dorlók aránya, őket miként kapcsolják be a község köz­életébe? — Már most is ötszáz kö­rüli a kívülről jöttek • szá­ma, ők zömmel Szegedről költöznek ki. Sok köztük a mesterember, az értelmisé­gi. így lehet a cipésztől, a fogtechnikustól kezdve a szűcsig, mindenféle szakmá­ban heiyi szolgáltató bázi­sunk. A közcélú munkáknál úgy kell a műszaki szakem­ber, mint a falat kenyér. Sok készpénzt lehet így megkímélni. Például, egy műút alatti postai átfúrás százhetvenezer forint. A tervezésre, kivitelezésre al­kalmas személyek mind megvannak nálunk, s gya­korlatilag „ingyen" megúsz­szuk. — Van-e még valami nagy dobásuk? — Vállalkozó társakkal tárgyalunk helyi adottsága­ink kihasználására. Az új autópálya a közelünkben ha­lad majd, így a rákötő solt­vadkerti út mellett üzem­anyagtöltő állomást, komp­lex autójavítót létesítünk, kamionparkolóval. A ter­málenergia hasznosítására, a gyógy- és tanyai turiz­musra kész a tervünk. Ez egy külön téma, s a feltéte­lek megteremtéséig felelőt­lenség lenne róla bővebben szólni. A vállalkozókat sze­retnénk speciális, pénzt érő ötletekkel ellátni, már gyű­lik az építőanyag a me­nedzseriroda épületéhez. — Töméntelen pénzt és munkát kívánnak a megva­lósult és tervezett beruhá­zások. Lehet egy falu népe és vezetője ilyen ügyes, ami­kor a „Zsombón kívüli or­szágrész" csak az elszegé­nyedéstől, fokozatos leépü­léstől hangos? — Szabálytalanságokra gondol? Attól óvakodunk, de minden költségcsökkentő, házilagos megoldást megra­gadunk a saját boldogulá­sunk érdekében. Egyébként a tanácsnál nemrég ért vé­get a nagyrevízió, mindent rendben találtak. Tóth Szeles István Szegedi segítség a temesvári színháznak A szociáldemokraták válasza Gyulay Endre megyés püspök levelére Tisztelt Püspök Ür! Az ön nyílt levele a ma­gyarországi pártokhoz fon­tos és aktuális kérdéseket vet föl. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyarorszá­gi Szociáldemokrata Párt nevében megfogalmazhat­juk válaszainkat ezekre Ön­nek és Önön keresztül mind­azoknak a keresztény és más vallású hívő embereknek, akik érdeklődéssel várják, hogy a világról és orszá­gunkról vallott elképzelései­xet mennyire tekintik ma­gukénak az egymással ve­télkedő pártok. Meggyőződésünk, hogy a magyar népben a vallásos érzület olyan mélyen gyö­kerezik, hogy a diktatúra évei ezt, szerencsére elpusz­títani nem tudták. A ma­gyar munkás ma sem val­lásellenes, sőt, egyik leg­főbb lelki támaszát jelenti a hit még akkor is, ha nem jár el minden vasárnap a templomba. Az idén 100 esztendős Szociáldemokrata Párt, amely magát a magyar nép, a dolgozó kisember, minden tisztességes magyar pártjá­nak, a munkásmozgalom legnemesebb hagyományai folytatójának tekinti, a ke­resztény erkölcsi-etikai föl­fogás alapján áll. Ez nem azt jelenti, mintha tagjai ki­zárólag vallásos emberek lennének, hanem azt, hogy azokat az értékeket, ame­lyeket a vallás sokszáz éven át fölhalmozott Európában, elfogadja és tiszteletben tartja. Szeretnénk biztosítani Püspök Urat arról, hogy a magyar progresszió demok­ratikus erői ma egy új, al­kotmányos Magyaror­szágért, valódi parlamenta­rizmusért és jogállamért küzdenek, és ez jóval töb­bet jelent holmi „bűvész­mutatványoknál". Azért, hogy az érdembeli átalakí­tások még nem történhet­tek meg, nem ők, hanem — Mindszenty bíboros szavá­val — az elmúlt, bukásra ítélt rendszernek a hatal­mukhoz még ma is foggal­körömmel ragaszkodó örö­kösei a felelősök. Mi elkerülhetetlennek tartjuk a lejáratott vezetői gárda lecserélését, és olyan természetes kiválasztódási folyamat kialakulását, amely a gazdasági és társadalmi felelős posztokra azokat az embereket állítja, akik hoz­záértő, jó szakemberként dolgoznak és etikailag sem kifogásolhatók. A szociáldemokraták az ország gazdaságának meg­mentését olyan átgondolt tulajdonreformmal kíván­ják megalapozni, amely nem hagyja számításon kí­vül az egyszerű munkavál­lalók érdekeit. (Munka és kenyér kérdé­se ma jsmét alapkérdéssé válhat. A szociáldemokra­ták álláspontja az, hogy ke­nyeret, megélhetést minden ember számára biztosítani kell, és a munkát is mind­azoknak, akik azt szakérte­lemmel tudják végezni. Szá­munkra példázat értékű Krisztus tette, amikor ke- 1 nyeret oszt az éhezőknek. Hozzátesszük azonban, hogy olyan országot kell megte­remtenünk, ahol minél ke­vesebben lesznek ázok, akik­nek osztani kell. A szociáldemokraták gaz­dasági célja a fejlett Euró­pához való csatlakozás föl­tételeinek megteremtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom