Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 12. szám 1990. január 15., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Beláthatatlan következmények Baku: halálos összecsapás — Litvánia: mit tesz Gorbacsov? Románia: népszavazás január 28-án — Még mindiga KISZ-iskoláról Mai lapunkban nem csupán az; elmúlt hét vége hazai és külpolitikai eseményeire tekintünk. vissza, hanem ki is nézünk, csak ide mindjárt, a szomszéd országokba, Romániáról. Csehszlovákiáról ós a Szovjetunió kárpátaljai területéről szóló írásainkat a 2. és az 5. oldalon találják, s hogy egymástól elszakítva közöljük a ..kitekintőket", azt a megközelítés módja indokolja. Politikáról, turizmusról ós természetbúvárkodásról szólnak ugyanis szerzőink. Lapunk 3. oldalán az olvasó összefoglaló, közös címet nem talál ugyan, mégis észreveheti: írásaink, s a képek szereplói ugyanazt sugallják. Sokaknak van segítségre, intézményes támaszra szükségük manapság Ugyané gondolatkörben mozgott vezető jegyzetünk írója is, amikor az „állami akupunktúráról" kezdett meditálni... Pálfy Katalin W Észak és dél harca Huszonkét halálos áldozata és 26 sebesültje volt a szombat esti bakui összecsapásnak — jelentette vasárnap a moszkvai rádió belföldi hírszolgálata. Az azerbajdzsán fövároshan a helyi népfront felhívására mintegy 70 ezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a karahahi helyzet újabb súlyosbodása miatt. A Szabadság téren — az egykori Lenin téren — gyülekező tömeg a „tehetetlennek" minősített köztársasági kormány lemondását követelte. A rádió bakui tudó-, sitója szerint az összegyűltek között roplapokat osztogattak, amelyék pogromra szólítottak fel a köztársaságban élő örmények ellen. Ezután a csőcselék házakat támadott meg a város egyik örmények lakta negyedében. A 22 halálos áldozatról egyelőre nem. tudni, milyen nemzetiségűek. A Grúzia függetlenségéért küzdő pártok, mozgalmak akcióiról, a követeléseket alátámasztó éhségsztrájkokról, tbiliszi középületek elfoglalásáról számolt be szombaton a Krasznaja Zvezda tudósítója. Egy résztvevő (a Grúz Nemzeti Függetlenség Pártjának képviselője) a Gruzinform helyi hírügynökségnek elmondta: fő követelésük Grúzia függetlenségének helyreállítása. A szovjet katonai lap aggasztónak tartja, hogy a kormányépület 47 irodáját a különböző szervezetek emberei tartják elfoglalva. Ugyancsak elfoglalták a városi pártbizottság épületénék egy részét. Az átalakítást támogató erők összefogására és egységére van szükség, ellenkező esetben a ,kemény kéz" politikájának hívei könnyen kihasználhatják a peresztrojka nehézségeit a; rendcsinálásra — adta értésére a litvánoknak Mihail Gorbacsov. A pártfőtitkár államfő ugyanakkor az egész Szovjetunió esetében nem zárta ki a többpártrendszer lehetőségét. A köztársaság pártvezetésével folytatott eszmecseréjén Gorbacsov egyebek között hangsúlyozta: a litván ügy túlnő a köztársaság keretein, az a peresztrojka sorsát érintő kérdés. A pártfőtitkár álláspontja szerint Litvániának a többi köztársasággal összefogva kell a Szovjetunió keretén belül a szövetségi rendszert megújítani. A független kpnak a tanácskozáson részt vevő tagjai minden lehetséges érvet bevetették, hogy meggyőzzék az SZKP első emberét az általuk választott üt, az elszakadás követelésének helyességéről. Kevésbé diplomatikus formában fejezték ki véleméŰjra a kerékasztalnál nyüket Gorbacsov álláspontjával kapcsolatban a főváros lakói. A kb előtti téren több ezer ember követelte a tanácskozás alatt Litvánia függetlenségét. A megbeszélés végeztével, amikor Gorbacsov autója a repülőtér felé vette az irányt, több száz ember szavalta: függetlenséget és szabadságot Litvániának. Mihail Gorbacsov és kísérete 3 napos litvániai látogatásának végeztével Vilniusból szombaton este visszautazott Moszkvába Variációk bizalmatlanságra Toccata és fúga. A zenéből kölcsönvett kifejezések hiven tolmácsolják mindazt, ami az „ifjúsági kerekasztal" második, péntek délutáni ülésén, a városházán történt. A toccata változatos improvizációgazdagsága éppoly jellemző volt a vitára, mint a fúga körforgása, amely mindig visszatalált a főtémához, A hangnemet pedig — amely meghatározó a zenében — sajnos, szinte végig a kölcsönös bizalmatlanság határozta meg. Komolyra fordítva a szót: a jelenlévők hamar elfeledkeztek arról a megállapodásukról, amelynek szellemében legutóbb, (január 8-án, hétfőn) szétváltak. Nevezetesen arról, hogy a legközelebbi találkozón javaslatokat tesznek az ifjúsági tábor működését felügyelő kuratórium tagjait illetően. Az ifjúság érdekeit képviselő bizottságnak ezen felül még azt a szerepet is szánták, hogy fogalmazza meg a tábor hasznosítására kiírandó pályázatot, amelyet a mostani önkormányzat (a tanács) támogatna. * Kuratóriumról. pályázatról eleinte alig esett szó. Ehelyett a kezelői jogról kezdődött szópárbaj, arról a jogi formuláról, amelyet — a jelenlevő jogászok szerint — a hamarosan eljövendő új földtörvény valószínűleg kitöröl fogalmi szótárából, s a mostani kezelőt tulajdonossá teszi. Csányi Zoltán (Szefisz, az egyik kezelő) fenntartotta a jelenlegi tanács ellen beterjesztett „bizalmatlansági indítványát", mondvánaz önkormányzat anyagi megszorultság esetén 'akár el is adhatja a létesítményt, mert az ifjúságnak nincs érdekképviselete a mostani testületben. Ugyanígy nem látott garanciát arra sem. hogy a kezelői jog átadásával az intézmény továbbra is ifjúsági célokat szolgálna. Tóth Tamás (városi tanács vb ifjúsági és sportosztály) (Folytatás a 2. oldalon.) Állami akupunktúra A legérzékenyebb pontjainkra irányított idei januári áremelkedéshullám szinte kivédhetetlen. Elvégre, nem mondhatjuk azt, hogy nem fizetünk lakbért, hiszen lákni kell; nem mondhatjuk, hogy nem fizetjük az emelt fűtésdíjat, hiszen nem fagyhatunk meg; nem mondhatjuk, hogy nem vásárolunk ezután tejet, kenyeret, húst. hiszen néha-néha enni sem árt. Továbbá: sok évi tapasztalat szerint, a sörárak emelkedése nem apasztja el e nemes nedű fogyasztói nak buzgalmát — ugyanez vonatkozik a cigarettára is: igen kevesen szoknak le róla csak azért, mert drágább lett —; s az autósok többsége sem rejti el a garázsba járművét, megrettenve attól, hogy egy ezres már nem elég a tankoláskor: Az állam általi akupunktúrás „kezelés", a saját polgárait keserítő tűszúrások tehát — kivédhetetlenül — jelentősen megnövelik a családok könyvelési mérlegének kiadás rovatát: Az év kérdése Magyarországon — fontosságában talán megelőzve azt is. hogy mely politikai erők nyerik meg a választásokat — ma a következő: a lakosság különböző rétegei milyen rródon reagál, ják le, illetve próbálják korr penzálni az akupunktúrás beavatkozás hatásait. Lesznek olyan rétegek, akik sehogy. Beletörődnek helyzetükbe, mert lehetőségük sincs a többletjövedelemre — vagy nyugdíjasok, vagy olyan aktív keresők, akik már elérkeztek teljesítőképességük végső határáig —, vagy azért (ez szűk réteg, de létezik!), mert olyan jó körülmények között élnek, hogy e sokak számára katasztrofális árrobbanást meg sem érzik. Biztosan jelentős lesz azon családok. személyek száma, akik nem képesek beletörődni abba, hogy életszínvonaluk csökken. (Az okok között a beosztással, a pozícióval járó „udvartartás" megőrzésétől, a látszat mindenáron való fenntartásán, a kivívott társadalmi presztízs elvesztése iránti félelmen keresztül a hagyományos magyar virtusig minden elképzelhető.) Az újabb és újabb terhek, amelyeket e réteg tagjai az. anyagi gyarapodás, a bevétel és a kiadás rovat egy magasabb szinten beálló egyensúlya érdekében felvállalnak, erősen megnövelik az infarktusveszélyt, valamint az ideggyógyászati és pszichiátriai szakrendelések potenciális pacientúráját. . . Várható. hogy egyre többen próbálnak majd tisztességtelen eszközökkel, módszerekkel pénzt, paripát (fegyvert talán nem ..) szerezni, ám bizonyos az is. hogy — külonó6eni a szegényebb rétegek — igen érzékenyen és idegesen fognak erre reagálni. Valószínű, hogy nem csupán a politikai, állami, hanem a társadalmi kontroll is — ez utóbbi spontán módon — megnő; s bármilyen furcsa, ez részint az elszegényedési folyamatnak lesz köszönhető. Végére hagytam a legtragikusabb válaszlehetőséget; azt, amikor a kezeltek elvetik az alkalmazott — esetünkben: tűszúrásos — módszert, s fallázadnak a terapeuta — az állam — ellen: Mindannyian reméljük, hogy nem jutunk idáig. A veszély mégsem kicsiny, hiszen _ gondoljuk meg, mennyi, akár közelmúltbeli (és közeli) példa van arra, hogy milyen földcsuszamlást válthat ki, ha óriási tömegek válnak perspektívátlanná. Szerencsére, nálunk az emberek többségének még van mit féltenie; ám a választások után számolnunk kell — elsősorban a vesztes pártok részéről — a szociális demagógia felerősödésével. (Létezik olyan párt, amely már ma is szinte csak e módszerrel „operál".) Elérkezett az az idő, amikor már nem azon kell agyalniuk a politikusoknak, hogy a csepeli munkások a jövőben milyen szobor hóna aílá dugnak egy vekni száraz kenyeret, hanem inkább azon. hogy jusson belőle (és ne száraz) mindenkinek Ez most valóság, s nem demagógia S&ndi István „Népítélet" Szatymazon Hűség az elnökhöz Ninós tehangolóbb egy családi perpatvarnál. A harmonikus, békés látszat ilyenkor csap át az indulatok önkontrollt nélkülöző, szabad tobzódásába. Jó esetben, ha a „szúrt" sebek még gyógyíthatók, jöhet a feledés, a kibékülés tanulságokat levonó katarzisa. Ha csak mélyül a válság, az ügy eljuthat a válópzres bíróig is. Az utóbbi hetekben, hónapokban egy közel háromszáz tagú kollektíva élte meg a szennyesteregetés csúnya közjátékát, s végül nekik kellett ítélkezni. Az ítélet nem jogerős, tzkintve hogy az elmarasztalt felek valódi bíróságon kívánják igazukat bebizonyítani. A viaskodás főszereplői a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz vezetői: Papp Elemér elnök és ellenfelei, Vigh Jánosné főmezőgazdász, Kónya Ferenc főállattenyésztő és Vetró János háztáji agronómus.' A novemberi küldöttgyűlésen Csamángó Imre főkönyvelő vezetésével fegyelmi bizottság alakult, hogy derítse ki: a tyúk vagy a tojás volt-e előbb? A rendkívüli vezetőségi ülések, munkahelyi tanácskozások, küldöttgyűlések, s legutóbb a múlt pénteki közgyűlés volt a vizsgálódás látható színtere. Én e közgyűlésen vettem részt, fura benyomásaim támadtak az ott történtekről. Kölcsönösen elhangzottak a vádak, melyek nagy részét megcáfolták vagy csak féligazságokkal szépítették a megtámadottak. Itt Vetró Jánosról alig esett szó, őt már decemberben kizárta a szövetkezetből a vezetőség. Az indok: visszaélt beosztásával, és a tagok háztájiját az ő általa kreált feltételekhez kötötte. Az elnök sorsáról sem itt döntöttek. A jogtalan gépkocsihasználatot és a biztosítótól a tömbös háztáji után kapott jutalék etikátlan voltát már korábban elismerte. A decemberi küldöttközgyűlés ezért a javasolt megrovással szemben enyhébb, figyelmeztetés büntetést talált a vétséggel arányos elmarasztalásnak. Vighné és Kónya Ferenc nem jelent meg ezen a fegyelmi tárgyaláson. Az ügyvéd szerint az egész fegyelmi tárgyalás jogilag megalapozatlan. A január negyedikei küldöttgyűlésen a főállattenyésztőt és a főmezőgazdászt kizárással és prémiummegvonással sújtották. Az ítélet súlyossága miatt kellett a közgyűlést összehívni, hogy megerősítse, vagy elvesse az ottani döntést. Kónya Ferenc fő bűne, hogy 168 ezer forintos bércsalást követett el, mivel amikor külön díjazásért helyettesítették, s nem volt a szövetkezetben, akkor is úgy töltötte ki a jelenléti ívet, mintha dolgozott volna. Rögtön hozzáteszem, ő azt állítja, hogy bent volt akkor, és a sok munka miatt volt szükség kettejük egyidejű benttartózkodására. Ügy tűnik, a fegyelmi bizottság nem hitt e védekezés igazságában. Vigh Jánosné számlájára szintén jogtalan gépkocsihasználat írható. Emellett az előbbi bércsalásnál elmulasztotta az ellenőrzést, tudnia kellett a szabálytalanságról, mert ő osztotta be a helyettesítőket. Hogy miért és miként pattant ki a botrány, a szereplők egész másként látják. Kónya Ferenc: — Tudomásunkra jutott, hogy négy éven át az elnök saját, majd a felesége nevére jogtalanul vett fel biztosítási jutalékot. Ettől gyengült a bizalmunk és egy pár gyanús menetlevelet is megnéztünk. Haragra gerjedt, s ránk állította az adminisztratív vezetést. Azt is mondta, ha 6 marad, mi még portásnak se kellünk. A közgyűléseken ami jó, azt mind az ő eredményének állította be, ellenünk vad dolgokat hangoztatott. Erős jogsértésnek tartom, hogy a vizsgálat idejére őt nem függesztették fel állásából. Én közel húsz éve vagyok itt, nem követtem el törvénytelenséget, a család és lakóhely idehúz, nem akarok elmenni. Vigh Jánosné: — A menetlevélnézés után üzent, hogy portás se lehetek. Nemrégiben hazatelefonált a Volgáért, hogy az üdülőből hozza el. Én nem engedtem el a gépkocsivezetőt, úgy gondoltam, erre még az elnöknek sincs joga. Ezért haragudhatott meg rám. Amikor többedmagammal bementünk hozzá, valóban ráolvastuk a hibáit, hogy öntelt, elkényelmesedett, anyagias és kapzsi. (A részletes indoklás is elhangzott.) Ma is azt mondom, nem való elnöknek, aki nem viseli a kritikát. Igaz volt, amit mondtunk. A kitiltással meggyaláztak, apám cseléd volt, de ilyet nem kapott a gazdájától. Papp Elemér: — A szabálytalan kocsihasználat egyrészt jogos észrevétel, de sokszor a látszat csalóka. Például amikor az üdülőbe kértem a kocsit, váratlanul a Vidia Rt. igazgatósági tagságomból adódóan a Turkui Vásárra kellett mennem. „A portások se lehetnek" — kifejezést akkor használtam, amikor rámrontottak, s azt mondták, tűnjek el innen, mondjak le, s Kónya Feri lesz az elnök, mivel egyetlen tag sem áll már a hátam mögött. Erre én azt válaszoltam : kérdezzük meg őket. Eljárásukat puccsnak tartom. A közgyűlésen a leadott 163 szavazatból 134 Vigh Jánosné és 135 Kónya Ferenc kizárását erősítette meg. Súlyos döntés volt, s remélem, mm a szókimondás, a nyers, kíméletlen hangnem, s a munkát megkövetelő munkastílus által gerjesztett, apró sérelmek eredőjeként, hanem a népi bölcsesség alapján született. Vonja lz ki-ki a tanulságot. Tóth Szeles István