Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

3 1990. január 5., péntek r; :• v;.:. - • S&f -tJ 1É* "J ' -"fi"'- '•%' ' ' V' ; isi i 1 X' fej* jM»vA . 1 "/" x " " , ' -. • ... .í - :•>•-fi, . ^ '.: •» • J&rX-wBffmlei i • * \ A Szegedi Közúti Igaz­gatóságon sem látják ró­zsásan a jövőt, pontosab­ban már .most, az év kez­detén belátható — a ki­vitelezési árak rohamos növekedése miatt, s mi­vel az utak építésére és fenntartására fordítható pénzeszközök a tavalyi keretet nem haladják meg —, hogy az idén ke­vesebb jut majd közúti állapotaink javítására, mint tavaly. Mindez annak ellenére mondható el. hogy a gaz­dálkodás rendje a közúti igazgatóság munkájában megváltozott Míg eddig foldozást vetíti előre a jö­vőkép. A külvárosokban uralkodó már-már tartha­tatlan állapotok normali­zálását szolgáló — fele­részt az ott lakók hozzá­járulására építő — lakóte­rületi alap fenntartását, az útkarbantartás költségé­it megtakarító bontott­aszfalt-hasznosító szer­kezet beszerzését, vagy lí­zingel tetését, valamint a Belváros közlekedési és parkolási gondjainak csökkentését veszi célba a terv. A parkolási anomáliák megoldását egy, a város­központtól távolodva eny­hülő. emelt parkolási díj­rendszer bevezetésétől és a tilosban parkoló gépko­csik elszállításától — és ideiglenes tárolásától — várják de ez is csak lé­pésről lépésre, hosszabb idő alatt oldható meg a jelen gazdálkodási körül­mények között. Az év ígéreteként csu­pán egy új városi közleke­désszervezési koncepció szerepel. Ezzel szemben megnyugtatásul csupán egy tavalyi felmérés ered­ményét közölhetjük, mi­szerint Szeged tömegköz­lekedése országos szem­pontból kimondottan jó­nak minősült. Év elejétől új telepén, a sándorfalvi úton fogadja használtautó-vásárlóit (il­letve eladóit) a Merkúr. A Vásárhelyi Pál utcában sok gondot okozott az ön­töde levegőszennyezése. Az autók egy hét alatt éveket öregedtek a lera­kódó apró szemcséktől. Az új telep szerény mé­retű üzemépületében né­hány iroda, az ügyfélváró és egy diagnosztikai mű­hely kapott helyet. Az utóbbi kivételével ezeket már birtokba is vették a dolgozók. Berendezke­désre bőven van idejük, a forgalom meglehetősen szerény. A „placcon" mindössze 15-20 autó kí­nálja magát, azok sem túl meggyőzően. ' Többnyire Dáciák, némelyiken még rajta van az öntödei „vé­dőréteg.'' A kapu közelében asz­faltot bontó brigádot sem zavarja a túl nagy forga­lom, s így harmadik neki­futásra talán elfogadható­ra varázsolják a korábbi .vízgyűjtő" területet. Az útépítőknek egyébként bőven volt dolguk a kö­zelmúltban, többek között a sándorfalvi utat is szé­lesíteni kellett. A Mer­kúrnak 14 millió forintba került a balra kanyarodó sáv kialakítása, valamint T egnap közölt, néhány, nélkülözhetet­len szolgáltatási ágazat idei kilátásairól készült összeállításunkkal — akarva, akarat­lanul — „sikerült" olvasóink év kezdési opti­mizmusát megcsappantanunk. Legalábbis ez deriilt ki az olvasók spontán reakcióiból. Nem végeztünk közvélemény-kutatást, csu­pán füleltünk buszon, villamoson, s a szegedi utcákat járva. Ezenközben munkatársaink dolgoztak is persze — a most közreadandó, jobbára közlekedési tárgyú információikat gyűjtögették. Egyéni és tömegközlekedés, személy- és áruszállítás, autók és utak hiv atá­sos felelőseit keresték meg a kérdéssel: mi­lyen lesz az 1990-es év tempója, s mekkora a lendület, ami az óévből az újba lendíti az ágazat szegedi vállalatait, szervezeteit. Szé­dítőnek aligha mondanánk, ha csak a szó „rémítő" értelmében nem... Sztrájkkal indulnak... Mérsékelt bizakodással tekintenek áz új esztendő elé a Tisza valánosok. A mosoly többek között már akkor az arcukra fagyott, amikor megtudták, hogy egyedül az üaemanyag-ár­errelés 84 millió forintos többletköltséget jelent az iden. Az 1989-es 50 mil­liós nyereségből nem sok osztani való lesz egy év múlva. Az üzemanyaghoz, jön még az alkatrész ára, és bért is emelni kell, legalább az átlagos mérté­kig. Könnyen lehet, hogy veszteséges év előtt áll a vállalat: Az áremelések­nek csak egy kisebb há­nyadát hánthatják! át az utazóközönségre, a gépko­csivezetőket pedig nem küldhetik el. hiszen egy kormánykerék mögé leg­alább egy sofőr is kéli. A Közúti Közlekedési Szakszervezeti Szövetség január 18-ára figyelmez­tető sz.trájkot szervez, ami azt bizonyítja, hogy nem­csak" a Volánrtsok szénája • áll riHSzul. Követelésük az elmúlt két évtized bér­lemaradásának kiegyenlí­tése. A mozdonyvezetők a közelmúltban már ..elkö­vettek" egy hasonlót, de ahogy kollégám akkor fo­galmazott: „A vonatok el­mentek. a követelések ma­radtak." Mára, péntekre, éppen ebben az ügyben hívták öfRze országos igazgatói értekezletüket az illetékesek. A közlekedési ágazaton belül sem lehet túl nagy egyetértés, hiszen az ér­dekegyeztető tanacstól az. egyik vállalat megkapta a 16 százalékos béremelés lehetőségét, a másik nem. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy különböző cégek — egyazon útvona­lon járó — autóbusz-ve­zetőinek ez évi bérfej­lesztése a jármű színétől függ. A valánosok ma min­denkeppen a rossz színű autóbuszokban ülnek, még akkor isi ha valahogy meglesz az éves béreme­lés fedezete A személyi közlekedés nyereségtartal­ma elolvad, s minden bi­zonnyal veszteségbe fordul át Ezen igazából már az első negyedévre teivézett — személyi közlekedést érintő — tarifaemelés sem segít. Elodázhatatlan a kényszerű karcsúsítás Is. Az irányításban, áz admi­nisztrációs területen dol­gozók körében várhatók jelentősebb létszámleépí­tések. „többségért a ki­sebbséget" meggondolás­ból. Azért valami biztató is látszik ' ' a volánoe égen, ez pedig a nemzetközi áruszállítás. A bővülő ma­gyar külkereskedelem nyomán kialakuló szállí­tási konjunktúrát sikerül megfelelően kihasználni. A vállalati kalapban vég­elszámoláskor minden bi­zonnyal a pénzügyi ered­mény is látszani fog. éves tervük megvalósítá­sára egy összegben kap­tak pénzt az állami költ­ségvetésből, most felada­tonként kapják majd, az útalapból Ebben az új rendszerben az útalap és a közúti igazgatóságok megrendelő—kivitelező vi­szonyba lépnek. Ez pedig versenyhelyzetet teremt, ami mindenképp jó. mert a kivitelezési árak Jetöre­séhez. ésszerűbb, s olcsóbb beruházásokhoz vezet. Az útalapból ily módon tör­ténő részesedés a pénzL ügyi kormányzattól való függést is megszünteti, így az üzemanyag-fo­gyasztás mértékében fej­leszthető közúthálózatunk. Szegényes tanácsi tervek Ami a városi tanács közlekedési osztályát, s annak az 1990. évre vár­ható anyagi keretét, vala­mint fejlesztési tervét il­leti, • a szúk büdzsé, es az azzal egyenesen arányos szegényes tervek kevés gyors, avagy látványos változást ígérnek. Vissza a kalauzrendszerhez? Ami az SZKV ez évi ter­veit illeti, kezdjük mind­járt az elején a legrosz­szabb hírrel. A városi tö­megközlekedési eszközök tarifáinál is megmutatko­zik majd az infláció, azaz áremelés várható. Hogy hány forintba kerül majd ezt követően az egy uta­zásra jogosító busz- vagy villamosjegy, meg nem tudni, az árhivatal szak­emberei most kalkulálnak, de egyes rossz előérzető hírforrások 40—60 százalé­kos tarifanövekedéssel szá­mólnak. Az áremelés any­nyiban érinti a Szegedi Közlekedési Vállalat költ­ségvetését, hogy a jelenleg a pénzügyi tárcától kapoft támogatásokat kell majd saját bevételeikből pótolni­uk. Idei pénzügyi tervük ké­szülőben, de az már most is egyértelműnek tűnik, hogy az 1990-es évben bő­vítésre, fejlesztésre nem futja majd — csupán szin­ten tartásra. A cél az ed­digi színvonal őrzése. Mivel utasaik pénztárcá­ja egyre laposabb, s ta­pasztalataik szerint, erősen növekvő a „bliccelők", a jegy nélkül utazók száma, már a kalauzrendszer visz­szállításáról is el kellett gondolkodniuk a vállalat vezetőinek, mert bevételek nélkül a szinten tartás le­hetősége is megkérdőjele­ződik. Autók, védőréteggel Nagyon unják már az öszvért Ezentúl az útalapból Az „egy kicsit ebből is, abból is" elv alapján a halaszthatatlan felada­tokra orientált toidozás­a kapun kívüli parkoló megépítése. A használt autók adás­vételével foglalkozó új részleg csak egy sziget a tizenhárom és fél hektá­ros — az ország legna­gyobb, egy tagból álló — Merkúr-telepén. Az igazi, nagy telepen lassabb a változás. Eddig 230 millió forintot építettek be az egykori föltöltött mocsár területén. Leglátványo­sabb mindenképpen az országban egyedül álló kétszintes vasúti rampa. amelynek segítségével egy menetben, saját „lábu­kon" jöhetnek le az autók az emeletes vagonokról. Ezen a telepien most még csak tárolják a gép­kocsikat, az átadást vál­tozatlanul a Sárosi utcai szerviz végzi, bérmunká­ban. Egy-egy autó — Da­cia. Trabant, Polski-FIAT — átlagosan 1200 foriníba kerül így a Merkúrnak, s már mindenki nagyon un­ja ezt az öszvér megoldást. Egy ideig marad még ez a konstrukció, hiszen továb­bi 4-500 millió forint és leaalább 2 év szükséges ahhoz, hogy a vevőket az új telepien szolgálják ki. Akkorra szeretnének a Volánnal is megállapodni ,s buszjárattal kap­csolatban, amely amúgy is az állomásról indul és hozhatná a vidéki vá­sárlókat. Évi 20 ezer autó átadására tervezett az egység, mely nagyban te­hermentesíti majd a fő­várost. A csépiéi i telep a világkiállítás helyszíne miatt meglehetősen bi­zonytalanná vált... Ha egy újságíró ideje­korán kifogy a kérdések­ből akad egy tartalék, amelyet bárhol el lehet sütni: ez az áremelés. Ja­nuár közepiétől átlagosan 25 százalékkal emelked­nek a szocialista gyártmá­nyú gépkocsik árai. Azt, hogy ez típusonként . ho­gyan alakul Papp György igazgató nem árulta el. Biztos, hogy a Trabant és a Dacia szerényebb mér­tékben drágul. Azt meg már én talaltam ki, hogy az átlaghoz a kis Polski­nál és a Ladánál fog majd erősebben a ceruza. Amennyiben a szabadpiac érzékenyen reagál az ár­emelésre, minden esély megvan arra, hogy a Nyu­gatról behozott áfás autó újra versenyképes legyen. Az összeállítást készí­tette: Kovács András, Somogyi Károlyné és Varga Iván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom