Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

80. évfolyam, 26. szám 1990. január 31., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Elmaradásban a T. Ház Kongresszus Szófiában — Bejegyezték a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget — Drágít a MÁV Talán megnyugtató is lehet: kicsit csöndesedett a vi­lág, noha a politikai indulatok továbbra is a megújulás felé terelik Európát. Tanácskozik a Bolgár Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa. Az első nap ügyrendi hu­zavonával telt el... Lehetséges, hogy ezek a viták már törésvonalak. Litvániában viszont újjászületett egy párt, a kereszténydemokratáké. Bukarestben Zsil-völgyi bányá­szok biztosították támogatásukról a nemzeti megmentés frontját, és bejegyezték a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Modrow, NDK-kormányfő Gorbacsovval tár­gyalt. A Krasznaja Zvezda polemizál a szovjet csapatok kivonásáról szóló magyar állásponttal. Itthon drágít a MÁV. tovább tart a jelöltállítás, és mélyül a szegedi színházi válság. A Parlament januári ülésszaka ma folytatja törvényalkotó munkáját, éspedig futószalagon. S nagy a sorban állás az interpellációk lis­táján is: harmincan várnak szóra, Sz. Simon István Törvénygyártás futószalagon sával az állam például hoz­zájárulhatna ahhoz, hogy a magas kamatok a kisiparo­sok számára elviselhető mértékre csökkenjenek. Megoldás lenne az is, ha biztosító intézetek alakulná­nak e pénzből; e cégek ga­ranciát vállalhatnának a kisiparos hitelének vissza­fizetésére. Egyelőre azonban a leginkább érintettek nem tudják, hogy a kormányzat mire szánja ezt az összeget — mondotta a Kiosz fótit­kára. Bár a döntés-előkészítő munkában a Vosz képvisel­tette magát, a döntést azon­ban végül is televízió hír­adójából ismertük meg — mondotta Palotás János, a Vosz elnöke. A Vosz egye­lőre bizonytalan abban, hogy ez a pénzalap valóban haté­kony segítséget jelent-e majd a vállalkozóknak. Az elmúlt év közepén — a költségvetés módosításakor — a Parlament elkülönített már vállalkozási alapot. A felhasználásról azonban a Vosz-nak azóta sincsenek információi. Nem lehet tud­ni pontosan, mire költötték, és a Vosz lehetőséget sem kapott arra, hogy betekint­sen az ezzel kapcsolatos ira­tókba. A mostani 4 milliárd forint csak akkor ér vala­mit, ha a kormányzat konk­rét felhasználási módozato­kat tesz lehetővé; például segíti, könnyebbé teszi a hi­telfelvételt, a visszafizetést, •támogatja az új induló vál­lalkozókat, hozzájárul a kül­földi bemutatkozáshoz, anyagilag is ösztönzi a mű­szaki fejlesztést. Várhatóan tíz napirendi pont megtárgyalása vár még az Országgyűlésre, amely szerdán folytatja munkáját. Ismeretes, hogy a Parla­ment január 23-án megkez­dődött ülésszaka az elmúlt hét péntekén félbeszakadt:a képviselők nem tudták el­végezni a rájuk váró ha­talmas mennyiségű munkát négy nap alatt Szerdán és csütörtökön határozatot kell hozniuk az országgyűlési képviselők jogállásáról. tiszteletdíjá­ról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló tör­vényjavaslatról, s ugyan­csak dönteniük kell a sajtó­törvény módosításáról. Az országgyűlési képviselők jog­állásával és anyagi juttatá­saival foglalkozó törvény­tervezet tárgyalásakor a plénum lényegében két párt­ra szakadt: egy részük tel­jes egészében javasolta el­fogadni a törvényjavaslatot, más részük úgy vélte, hogy az anyagiakról már az új Országgyűlés döntsön. A sajtótörvény módosításáról lezajlott vita akörül for­gott: a személyiségi jog sajtó útján elkövetett meg­sértését hogyan szankcionál­ják. A Parlament kulturá­lis bizottságának javaslata szerint 1 millió forint leg­magasabb összegű bírságot lehessen kiszabni, amelyet közcélokra kelljen befizet­nie a jogsértőnek, míg Hor­váth Jenő budapesti kép­viselőnek, s a mögötte fel­sorakozott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak az a véleménye, hogy legfel­jebb 300 ezer forint legyen a kiszabható büntetés össze­ge, amelyet a sértett kár­pótlás címén kapna. Tárgyalásra vár még a családjogi törvény módosí­tásáról szóló törvényjavas­lat, amelynek lényege, hogy egyszerűsíti a gyermekek örökbefogadásával össze­függő eljárást. Dönteni kell az Állami Számvevőszék* létszámáról és „éves költség­vetéséről szóló törvényterve­zetről is, amelyet a decem­beri ülésszakon a Parla­ment átdolgozásra vissza­utalt az előterjesztőnek. A Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá nyilvá­nítása is országgyűlési ha­tározatra vár. Állást foglal­nak továbbá népi kezdemé­nyezések nyomán arról: al­kosson-e az Országgyűlés ér­dekképviseleti törvényt, il­letve módosítsa-e a magán­személyek jövedelemadójá­ról és a vállalkozási nye­reségadóról szóló törvénye­ket. Két hasonló, egy parla­menti különbizottság fel­állítását szorgalmazó önálló képviselői indítvány is te­rítékre kerül: Király Zoltán és Raffay Ernő Csongrád megyei képviselőké, illetve Hámori Csaba országos lis­tán megválasztott képvise­lőé. Mindkét indítványnak az a célja, hogy megállapít­sák: jogilag és erkölcsileg kik tehetők felelőssé az or­szág jelenlegi helyzetéért, bár a vizsgálóbizottság ja­vasolt feladata és a vizs­gálat köre némiképp eltér egymástól. Végezetül sor kerül mint­egy 30 interpelláció és kér­dés megtárgyalására is. Az interpellálni, illetve kérdez­ni kívánó képviselők no­vember óta várják a plé­num előtt elhangzó nyilvá­nos választ, s közben töb­ben elálltak szándékuktól. Alakulóban az új szakszervezeti szövetség Csaknem száz szakmai­ágazati szakszervezet új or­szágos szövetséget kíván létrehozni a március 1-jeés 4-e iközött megrendezendő szakszervezeti kongresszu­son. Az új szövetség műkö­désének szabályairól, fel­adatairól, céljairól, a ké­szülő alapokmány-tervezet­ről sajtótájékoztatón szá­moltak be kedden a Szak­szervezetek Országos Koor­dinációs Tanácsának képvi­selői. Báliint Attila, a Szakszer­vezetek Országos Koordiná­lás Tanácsának szóvivője hangoztatta, 'hogy az alap­okmány-tervezet még nem végleges, azt hamarosan nyilvánosságra hozzák. A szóvivő — kérdésekre válaszolva — arról is beszá­molt, hogy az Országos Koordinációs Tanács előző napi ülésén vagyoni ügyek­kel is foglalkozott. A Tanács kinyilvánította, hogy érde­kelt egy olyan vagyonkezelő részvénytársaság létreho­zásában, amely hatékonyan, a tagság által és a tagság érdekében működteti a szakszervezetek vagyonát. Állásfoglalása szerint a va­gyonkezelő részvénytársa­ság előkészítő munkálatait úgy kell ütemezni, hogy a szövetség márciusi kong­resszusán az erre vonatkozó döntés meghozható legyen. A Koordinációs Tanács ki­nyilvánította azt is, hogy a szakszervezeti vagyon a tag­ságé, a vagyont a tagság ál­tal létrehozott szervezetek kezelik. A szakszervezeti vagyonra egyéni követelés nem érvényesíthető, de a tagság által létrehozott szakszervezetek jogosultak a vagyonból az elfogadott osztozkodási hányadnak megfelelő részesedésre. „Hyitott égbolt" Hol a vállalkozók négymilliárdja ? Az idén 4 milliárd forintot különít el az állami költség­vetés a vállalkozások élén­kítésére — jelentette be a napokban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A hírrel kapcsolatban a Kiosz és a Vosz vezetői tájékoztat­ták az MTI munkatársát. Fischer Pál Kiosz-fótitkár tájékoztatása szerint a kis­iparosok érdékvédelmi szervezetének egyelőre sem­milyen ismerete nincs arról, hogy ezt a pénzt miként, mikor, milyen feltételek kö­zött használhatják fel a vál­lalkozók. Főként az induló vállal­kozások segítése sürgető. De a 165 ezer kisiparos közül is több tízezer egyszerűen képtelen a műszaki fejlesz­tésre, mert az ehhez szüksé­ges hitel kamata olyan ma­gas, hogy azt az üzletmenet nem tudja elviselni. A 4 milliárd forint felhasználá­Kedden megnyílt Buda­pesten a „Nyitott égbolt" kezdeményezés szakértői ta­nácskozása. A háromnapos, informális jellegű eszmecse­rén a NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállamának szakértői vesznek részt, az­zal a céllal, hogy a febru­árban rendezendő ottawai konferencia előtt összegez­zék a kezdeményezés ed­digi tapasztalatait, és kör­vonalazzák a szabad légi el­lenőrzésnek teret engedő rendszer működésének alap­elveit. A „Nyitott égbolt" kon­cepció immár három és fél évtizedes múltra tekint visz­sza. Először 1955-ben java­solta Eisenhower elnök a két nagyhatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között a szabad be­repülések engedélyezését, a hidegháborús szembenállás azonban akkor meghiúsítot­ta a megegyezést. A kezde­ményezés három és fél év­tizedes kényszerpihenő után tavaly májusban indult el a megvalósulás felé vezető úton, amikor Bush elnök egy beszédében a koncepció „újraélesztését" javasolta. Időközben a kezdeménye­zésnek új dimenziót adott, hogy Kanada és Magyaror­szág gyors reagálása és pél­(Folytatás a 2. oldalon.) Üzemel a hulladékégető Légnemű egerek Az egér természetesen nem légnemű. Ha azonban szerencsétlen sorsa arra szánta, hogy kísérleti állat­ként végezze a tudomány oltárán, akkor ezután, egy­szerűen levegővé, azaz füst­té válik. Mindez a Semmel­weis utcai új klinika mögött felépített, kórházi veszélyes hulladékokat megsemmisítő égetőüzem segítségével le­hetséges. A hulladékégető műszaki átadására kedden délelőtt került sor. „Az egyetemet és egész­ségügyi intézményeit elön­tötte a szemét!" — e kije­lentés annak indoklására hangzott el. miért is volt szüksége Szegednek erre a hulladékégetőre. Evenként 2 ezer köbméter veszélyes és 8 ezer köbméter egyéb (úgy­nevezett kommunális) hul­ladék termelődik a klinikai működés és a kutatások so­rán. Elkerülhetetlen feladat­tá vált a fertőző, mérgező és egyéb hulladékok bizton­ságos megsemmisítése — környezetkímélő módon. Megtörtént korábban, hogy a kommunális szeméttelepre kerültek használt injekciós tűk. amelyekkel gyerekek kezdtek veszélyes játékokat. A hulladékégető felépíté­sére szóló megbízást Morvái Ferenc, a Megamorv Kazán­fejlesztő és Kutató Kft. tu­lajdonosa kapta. A Vk—300 típusú berendezés óránként 500-700 kilogramm veszélyes hulladék elégetésére képes. Az égésikor keletkezett hő­Plusz 20 százalék A Magyar Államvasutak értesíti az utazóközön­séget hogy február l-jétől a vasúti közlekedésben a személyfuvarozási tarifák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuva­rozásokra érvényest a nemzetközi forgalomban meg­hirdetett dijakat nem érinti. Ugyancsak változatlanok maradnak az állami és szociálpolitikai kedvezmények, valamint a vállalati hatáskörben biztosított üzlet­politikai kedvezmények is. Az új menetdíjakról a pénztáraknál kifüggesztett díjtáblázatból tájékozódhatnak az utasok. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-éig elővételben, a régi áron kiadott menetjegyek, valamint a felmutatóra és névre szóló bérletjegy a díjszabási érvénytartamon belül felhasználható az utazáshoz. A január hónapra érvényesített havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második fél hónapra váltott fél­havi jegy február 5-én 24 óráig érvényes. A keletbé­lyegzés nélkül kiadott menetjegyeket február 1-jétöl a vasút csak akkor érvényesíti, ha az utas a régi és az új díjszabási ár közötti menetdíj-különbözetet meg­fizeti. Amennyiben a keletbélyegzés nélkül menetje­gyet nem kívánják utazásra felhasználni, a pénztárak a menetjegyért fizetett összeget március 31-éig levo­nás nélkül visszatérítik. mennyiség nagy részével az. új klinika számára melegí­tenek vizet. A folyékony kórházi hul­ladék kezelése még megol­datlan. Jelenleg egészen Szombathelyig kell vele autózni, legközelebb ott tud­ják megsemmisíteni. A sze­gedi rendszer továbbfejlesz­tésével később talán ezen is segíthetnek. * Az engedélyező hatósagok egyelőre az ideiglenes mű­ködést hagylak jóvá. Az Atikövizig feltételekhez köti a végleges üzemelés enge­délyezését: a salak, és a füstmosó iszapjának összeté­telét a köjál vizsgálja. A Szegedi Vízmüvek és Für­dők is mintát vesz a szenny­vízből, hiszen nem mindegy, mi kerül a csatornahálózat­ba. és végül a Tiszába. Ugyancsak lényeges hiá­nyosság, hogy még nincsenek kidolgozott szabályai a hul­ladékanyagok szelektív gyűj­tésének. Ez azért lényeges, mert pévécétartalmú mű­anyag hulladék csak más anyagokkal keverve, legfel­jebb 20 százalékos aranyban égethető veszély nélkül. Bíz­zunk benne, hogy kigondol­ják a megnyugtató megol­dást Lényeges munka- és tűz­védelmi kifogás nem volt. Morvái Ferenc pedig vállal­ta, hogy tíz napon belül hozza a teljes tervdokumen­tációt és eleget tesz a most felmerült hatósági igények­nek. Ha így lesz, a végleges működési engedély birtoká­ban indulhat a nagyüzem. Róvó István főmérnök még azt is lehetségesnek tartja, hogy a város többi egészség­ügyi intézményének hulla­dékát is ide hozzák majd. A környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumi segítségével épült hulladék­égető ára 32 millió forint volt. Morvái Ferenc számára 5 millió forint ráfizetést ho­zott, mert hogy nem ö kapta a központi támogatást. Ezt és a debreceni, másik öt­milliós veszteséget azért vál­lalta. hogy a gyakorlatban is bizonyítsa legújabb fej­lesztésének működőképessé­gét A oécsi bőrgyár hulla­dékégetőjét is ó építi, a kül­föld érdeklődését pedig egy francia tudósítócsoport ittlé­te tanúsította. A kórházi veszélyeshulla­dék-égető a gépkönyv sze­rint környezetvédő. üzem­biztos, korszerű. Reméljük, így is működik majd. Nyilas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom